Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

NEMZETKÖZI ELET NÉPÚJSÁG, 1988. november 29., kedd A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése Téma: a politikai intézményrendszer reformja Moszkvában hétfőn összeült az SZKP Központi Bizottsá­ga. A szovjet párt vezető testületé az állami politikai intéz­ményrendszer reformja megvalósításának kérdéseit vitatja meg. A KB-ülésen a napirendi pont előadója Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára volt. Moszkva Érvénytelenítő (Folytatás az 1■ oldalról) körülményeket és új kiinduló­pontokat kell teremteni, hogy az együttműködésben is új határok felé haladhasson a SZOT és a kormány — mondotta az állam­miniszter. A vitában felszólalók közül Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elnöke kifejtette: az előzetes tárgyalások során a Munka Tör­vénykönyve módosítását illető­en számos kérdésben megállapo­dásra jutottak a szakszervezetek és a kormány képviselői. Három kérdésben térnek még el az állás­pontok, ezek: a kollektív szerző­dés, a munkabeszüntetési jog szabályozása, valamint a szak- szervezeti bizalmiak egyetértési joga. A kormány úgy véli: a kol­lektív szerződés intézményének fenntartása indokolt, sőt erősíté­sére, tartalmi gazdagítására van szükség. Ezért a kormány törvé­nyi szinten akar módot adni több munkavállalóra kitelj edő kol­lektív keretszerződés megköté­sére. Arról azonban saját maguk döntsenek az érintett felek, hogy élni kívánnak-e a kollektív szer­ződés megkötésének lehetőségé­vel. Azzal a szakszervezeti állás­ponttal, hogy a kollektív szerző­dés megkötése legyen kötelező, a kormány nem ért egyet. A munkabeszüntetési joggal kapcsolatban az államtitkár rá­mutatott: törvényi szintű szabá­lyozásra van szükség, mégpedig olyan módon, hogy figyelembe veszik a nemzetközi tapasztala­tokat is. A kormány a Munka Törvénykönyvében tartja indo­koltnak a szabályozást, a szak- szervezetek viszont önálló tör­vény alkotását igénylik. A kor­mány a munkabeszüntetési jog kiterjesztésével nem ért egyet, azt javasolja: a politikai sztrájk lehetőségét ne teremtse meg a jogszabály. Kósáné dp Kovács Magda, a SZOT titkára arra figyelmezte­tett: amennyiben a kollektív szerződés megkötése nem lesz kötelező, előfórd ulhat. hogy a munkavállalók nem az utolsó eszközként élnek majd a sztrájk jogával. Úgy vélekedett: az eddi­gi előkészületek nem elégségesek ahhoz, hogy a decemberi ország- gyűlési ülésszak elé kerüljön a sztrájkjoggal kapcsolatos tör­vénytervezet. A bizalmi jogkörrel kapcsolatban nem értett egyet azzal, hogy az a munkáltató önállóságát korlátozza. Kifejtet­te: ha majd létrejön a bérmegál­lapodás rendszere, akkor elkép­zelhető, hogy ennek a jogkörnek a gyakorlása feleslegessé válik. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter hozzászólásában hang­súlyozta: a sztrájkjog szabályo­zásával sokáig nem lehet várni, mert a kormány olyan helyzetbe kerülhet, hogy megfelelő jogi eszközök nélkül kell eljárnia. A kollektív szerződésnek olyan tartalmat kell adni — vélekedett -, hogy a munkáltatónak s a munkaadónak egyaránt érdeke legyen a megkötése. A szakszer­vezeti bizalmi joga történelmileg kialakult kategória — mondotta. A tőkét befektető vállalkozót azonban aligha lehet majd arra kényszeríteni, hogy a bizalmi ál­láspontját figyelembe vegye a bér és a jutalom összegének meghatározásakor. Ezek a telje­sítménnyel összefüggő kérdések, ezért helyes, ha az illetékes szak­mai vezető dönt ezekben a kérdé­sekben. Nagy Sándor nem fo­gadta el, hogy az legyen a fő sza­bály: ne kelljen kötelező jelleg­gel megkötni a kollektív szerző­dést. Pozsgay Imre a vitát összefog­lalva javasolta: a munkabeszün­tetési jog szabályozása önálló sztrájktörvény formájában a jö­Vasámap aziszlámábádi szov­jet nagykövetség képviselői ta­lálkoztak az afgán fegyveres el­lenzék képviselőivel — közölte hétfői tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő elmondta: a találkozót a pakisztáni kormány szervezte, de képviselője nem vett rajta vő év januárjában kerüljön az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta: politikai sztrájk lehetőségét záija ki a tervezet. A Munka Törvény- könyve módosítását ugyancsak a januári ülés elé-terjeszti a kor­mány, de az előkészületi időt fel­használja arra, hogy a kollektív szerződés szabályozására vonat­kozóan áthidaló javaslatot dol­goz ki. A bizalmi hatáskör jog­szabályi alapja eléggé gyenge, e jogkör gyakorlását kormányren­delet teszi lehetővé — mondotta. Javasolta: ezt a kérdést vegyék le a SZOT és a kormány mostani vitájának napirendjéről. Nagy Sándor a javaslatokkal egyetértett. Ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb vitatott kérdéseit tárgyalták meg. Elöljá­róban Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke tett javaslatot annak a 200 millió forint szociál­politikai támogatásnak az elosz­tására, amelyről a kormány és a SZOT képviselői legutóbbi meg­beszélésükön állapodtak meg. Ebből az összegből december­ben egyszeri juttatásként ezer fo­rintot kapnak a gyesen és a gye­den lévők, valamint a 3 ezer fo­rintnál alacsonyabb ellátásban részesülők. A jövő évi tervről szólva Hoós János rámutatott: a vitás kérdé­sekben a kormány álláspontját meghatározza, hogy jövőre az el­osztható források nem bővülnek. Gazdaságpolitikai céljaink telje­sítése, a stabilizáció folytatása, a kibontakozás elősegítése érde­kében a terhekből a költségve­tésnek, a vállalatoknak és a la­kosságnak egyaránt részt kell vállalnia. Jövőre a terv azzal szá­mol, hogy a fogyasztói árak 12 százalékos növekedése mellett a reálbérek 6 százalékkal csökken­nek. A kormány nincs abban a helyzetben, hogy a lakossági ter­hek könnyítésére a SZOT főtit­kára által javasolt területekről je­lentős és érdemi átcsoportosítá­sokat hajtson végre, mert az a jö­vőben nehezen korrigálható fo­lyamatokat indítana el. A nyere­ségadó tervezettnél kisebb mér­téke miatt egyébként is el kell vonni ezekről a területekről. Jövő évi központi bérpolitikai intézkedésekre a kormány nevé­ben tárgyalási alapként 2 milli­árd forintot javasolt az egészség­ügy, az oktatás és a közművelő­dés dolgozói számára. A szociál­politikai intézkedések között a jövő évre javaslatot tett a családi pótlék és a gyermekgondozási se­gély havi 300forintos növelésére, valamint arra, hogy a nyugdíja­kat két részletben, januárban 300, majd májusban további 100 forinttal emeljék. Javasolta to­vábbá, hogy jövőre a 70 éven fe­lüli nyugdíjasok ellátását emel­jék fel 3500 forintra, ha a nyug­díjuk ennél alacsonyabb lenne. A javasolt intézkedések — mint mondta — a gyermekes családok és az idősebb nyugdíjasok köré­ben az alapvető cikkek áremel­kedésének mintegy háromne­gyed részét fedeznék. Sándor László, a SZOT titká­ra hangsúlyozta, hogy bár az Or­szággyűlésen történtek lépések az ország tényleges anyagi hely­zetének tisztázására, az emberek többsége előtt még mindig nem elég világos, hogy milyen terhe­ket miért kell vállalniuk. A szak- szervezetek álláspontja a reálbé­rek tekintetében változatlan, 3 százalékkal nagyobb mértékű csökkenésüket nem tudják elfo­gadni. Változatlan az álláspont­juk abban is, hogy a kormány ál­tal tervezettnél magasabb össze­gű központi bérintézkedést tar­tanak szükségesnek. Csikós Pál, a SZOT titkára rá­mutatott, hogy a jövőre tervezett áremelések olyan alapvető cik­ré$zt. Egy kérdésre válaszolva Geraszimov hangsúlyozta, hogy kizárólag az Afganisztánban fogságba esett szovjet katonák sorsáról folyt az eszmecsere. Ugyancsak vasárnap Moszkvá­ba érkezett Avraham Tamir, az iz­raeli külügyminisztérium főigaz­gatója — jelentette be a szóvivő. keket és szolgáltatásokat is érin­tenek, amelyek tekintetében nincs választási (ehetőségük a vásárlóknak, ezért a szakszerve­zetek továbbra is fontosnak tart­ják az alapvető termékek áreme­lésének kompenzálását minden­kinél. Ez a nyugdíjasok esetében havi 650 forintos emelést jelen­tene. Javasolta továbbá, hogy a 70 éven felüliek legalacsonyabb nyugdíja 3700 forint legyen. A bérek alakulásáról az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács­ban kell megállapodásra jutni, az nem a mostani tanácskozás fel­adata — mondta Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnöke. A központi'bérpo- litikai igényekről szólva megje­gyezte, hogy program készült — amit a szakszervezetek is támo­gatnak — a költségvetési terüle­teken, illetve a termelővállala­toknál dolgozók bérének közelí­tésére, a különbségek fokozatos megszüntetésére. A kormány ré­széről többen is vitába szálltak Nyikos Lászlónak, a SZOT osz­tályvezetőjének azzal az állás­pontjával, hogy nem kell félni a tervezettnél nagyobb bérkiáram­lástól, már csak azért sem, mert a bérhez, illetve a bérből megvásá­rolt termékekhez kapcsolódó adók révén nőne a költségvetés bevétele. Villányi Miklós pénz­ügyminiszter egyik érve az volt, hogy például a személyi jövede­lemadó nem a központi kasszát, hanem a tanácsok bevételeit gya­rapítja. Mások arra mutattak rá, hogy a többlet bérekhez nagyobb árualapra van szükség, márpedig azt csak az export rovására lehet­ne bővíteni. Nagy Sándor arról beszélt, hogy a szakszervezetek jövőre leg­alább 4,1 milliárd forintos köz­ponti bérintézkedést tartanak szükségesnek, szemben a kor­mány által ajánlott 2 milliárdos­sal. Külön is szólt a közszolgálta­tásban — egyebek között a vasút­nál, a postánál és a közműveknél — dolgozók bérpoblémáiról. Megoldásukként szabályozásbe­li változtatásokat javasolt. , A további vita során az állás­pontok némely tekintetben kö­zeledtek egymáshoz. Rövid szü­netben a felek egymás között kü­lön is egyeztették a javaslatokat, majd ismét tárgyalóasztalhoz ül­tek. Megállapodtak abban, hogy jövőre összesen 460 forinttal emelik a nyugdíjakat, ebből ja­nuár elsejével 360 forinttal, má­justól pedig további 100 forinttal. A hetven éven felüliek nyugdíjá­nak alsó határa 3500forint lesz. Központi bérintézkedésremint­A magyar diplomácia szakí­tott azzal a hagyománnyal, hogy mindenkor egyetlen nagyhata­lommal összhangban cseleke­dett, és a teljes nyitás útjára lé­pett — írja „Folytatódó nyitás a magyar diplomáciában” című cikkében a Sicsie Csisi (Világ- események) című kínai folyóirat. A magyar diplomáciát és kül­politikát elemző cikk, amelynek szerzője az Új Kína hírügynök­ség volt budapesti tudósítója, egyebek között a következőket úja: a magyar diplomáciát és külpolitikát a legszélesebb nyitás és a legnagyobb aktivitás jellem­zi az ország felszabadulása óta eltelt több mint négy évtized óta. Az utóbbi időkben tapasztalt magyar diplomáciai és külpoliti­kai döntések és kezdeményezé­sek szinte példátlanok a múlthoz képest. Ezek a független kezde­ményezések és döntések nem csupán külpolitikai értelemben nyitnak új utakat Magyarország számára, hanem stratégiai jelen­tőségűek az ország gazdasági fej­lődése szempontjából is. Az igazi áttörés a magyar dip­lomáciában az MSZMP ez év májusi országos értekezlete óta tapasztalható. Az új vezetés Grósz Károly pártfőtitkárral az élen felismerte az idő parancsát és példátlan, újfajta külpolitikai egy 4-4,1 milliárd forintot fordít a kormány 1989-ben, elsősorban az egészségügyben, az oktatás­ban és a közművelődésben dol­gozók részére. Ebből az összeg­ből kell azonban megoldani a túlórák, a pótlékok rendezését is. A kormány elismerte a közszol­gáltatási terület szabályozásvál­toztatási igényét, az ehhez szük­séges intézkedések lehetőségét megvizsgálja. Elfogadták a gyermekgondo­zási segély és a családi pótlék ter­vezett havi 300 forintos emelését is. A megbeszélést összegezve Pozsgay Imre rámutatott: annak ellenére, hogy maradtak vitás kérdések, ez a tárgyalás a komp­romisszumos megegyezés irá­nyába kimozdulást jelent a holt­pontról. Nem sikerült előbbre lépni viszont az új források feltá­rásában. A kormány változatla­nul nem lát reális lehetőséget ar­ra, hogy a reálbérek jövőre 6 szá­zaléknál kisebb mértékben csök­kenjenek. A nominál- és a reál­bérek, valamint az árak alakulá­sát együtt kell vizsgálni,-s ha a gazdaság jövő évi eredményei le­hetőséget adnak rá, ismét tár­gyalni kell a most nyitva hagyott kérdéseket, egyebek között az áremelések kompenzálásának lehetőségét. A megbeszélésen más kérdé­sekben is megállapodás szüle­tett. így például abban, hogy a kormány nem ellenzi a 40 órás munkahét bevezetését azokon a területeken, ahol az nem igényel többlet létszámot és többlet bért; a szabályozás kérdéseiben tár­gyalások kezdődnek a szakszer­vezetek és a kormány illetékes szervei között. Felmerült az üdültetés jövő évi 66 millió fo­rintos hiánya, amelynek finan­szírozását a jövő évi költségvetés tárgyalásakor a kormány java­solja majd a parlamentnek. A SZOT képviselői felvetették, hogy a társadalombiztosítási já­rulékok tervezett emelése, ha azt egy lépcsőben valósítanák meg, lehetetlen helyzetbe hozná a ta­gok ffbfizetéséből gazdálkodó szervezeteket, egyesületeket, köztük a szakszervezeteket is. Abban állapodtak meg, hogy e kérdésben a kormány üléséig folytassanak érdekegyeztető tár­gyalásokat, mivel ez a javaslat már más társadalmi szervek ré­széről is felmerült. Az idő előrehaladta miatt nem tárgyalták meg a foglalkoztatás­politikai kérdéseket; e napirend témáiban egyébként is folyama­tos a kapcsolat az állami szervek és a szakszervezetek között. gondolkodást honosított meg. Mint Grósz Károly hangsúlyoz­ta, Magyarország arra törekszik, hogy szélesítse nemzetközi kap­csolatait azáltal, hogy nyit mind a fejlett tőkés országok, mind az ázsiai térség országai felé. Ez a nyitás egyszersmind azt is jelenti, hogy a magyar külpolitikának a korábbinál sokkal rugalmasabb­nak kell lennie, meg kell szaba­dulnia az ideológiai és politikai dogmáktól és teljes mértékben előtérbe kell állítania az ország gazdasági érdekeit. Szűrös Má­tyás, aki a külpolitikáért felelős a magyar pártvezetésben, azt húz­ta alá, hogy a magyar külpoliti­kának a híd szerepét kell betölte­nie a kelet-nyugati kapcsolatok­ban és elő kell segítenie azt, hogy a diplomácia közreműködésével fordulópont jöjjön létre Magyar- ország gazdasági helyzetében. A magyar vezetők jelentős diplomáciai aktivitással támasz­tották alá és ültették át a gyakor­latba új külpolitikai vonalukat. Egyebek között ezt tükrözte Grósz Károly ez év júliusában tett amerikai útja, Szeptember közepén látogatást tett Budapes­ten az izraeli miniszterelnök, s megállapodtak a diplomáciai kapcsolatok helyreállításában. Ugyanebben a hónapban arról is megállapodás született, hogy is­Mint jelentettük, a Szovjetu­nió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége rendelettel érvénytele­nítette az észt parlament novem­ber 16-i döntéseinek azon megál­lapításait, amelyek ellentmonda­nak a Szovjetunió alkotmányá­nak. Ugyanakkor célszerűnek ítélte a politikai reform követke­ző szakaszában olyan alkotmá­nyos intézkedések és mechaniz­musok kidolgozását — minde­nekelőtt az LT Nemzetiségek Ta­nácsa, illetve a létrehozandó al­kotmányfelügyelő bizottság le­hetőségeire építve —, amelyek biztosítják a szövetséges köztár­saságok politikai, társadalmi, gazdasági érdekeit, megszilárdít­ják szuverén jogaikat. Az Elnök­ség szombati rendeletének teljes szövegét hétfőn hozták nyilvá­nosságra. Az Elnökség az észt alkot­mányt módosító törvény 2., 3,, 4. és 5. cikkét hatálytalanította, mi­vel azok ellentmondanak a szov­jet alkotmánynak. Megállapítot­ta : a Szovjetunió területén egysé­ges törvénykezés van, s ezért az Turgut Özal török miniszter- elnök háromnapos hivatalos lá­togatásra Párizsba érkezett. Dél­ben megkezdte tárgyalásait Francois Mitterrand francia el­nökkel. A továbbiakban találko­zik Michel Rocard miniszterel­nökkel és több miniszterrel. A 17 év óta első török minisz­terelnöki látogatásnak erőtelje­sen gazdasági jellege van. Közel hatvan vállalatvezető kísérte el Özalt Párizsba, hogy az utóbbi mét nagyköveti szintre emelik a magyar-albán diplomáciai vi­szonyt. Magyarország megálla­podott Dél-Koreával a hivatalos kapcsolatok felvételéről és arról, hogy kölcsönösen kereskedelmi képviseletet nyitnak egymás fő­városában. Tíz évi szünet után sor került az első, magas szintű találkozóra Magyarország és Ro­mánia vezetői között. Magyaror­szág — elsőként a szocialista or­szágok közül — együttműködési megállapodást írt alá az európai Közös Piaccal. A magyar veze­tés első ízben vetette fel azt a kér­dést, hogy lehetségesnek tartja a szovjet csapatok részleges kivo­nását Magyarországról. Vitathatatlan tény, hogy a ma­gyar diplomácia és külpolitika szokatlan lépései és nagyfokú aktivitása nem váltott ki teljes egyetértést a világ minden részé­ben, s e lépések egyike-másika vitát idézett elő Magyarországon belül is. Az MSZMP Központi Bizottsága azonban megerősítet­te az új külpolitikai vonal helyes­ségét, és arra a következtetésre jutott, hogy a rugalmas és alkotó magyar külpolitika hazai és nem­zetközi viszonylatban egyaránt széles körű egyetértésre és támo­gatásra talál. A kínai cikk a magyar diplo­mácia és külpolitika legfőbb jel­észt parlament nem formálhat jogot a központilag hozott törvé­nyek bejegyeztetésére, érvényte­lenítésére vagy korlátozására. A föld, más természeti kincsek, az alapvető termelési eszközök össznépi tulajdonban vannak, s ezért az Észt SZSZK azokat nem tekintheti a köztársaság kizáró­lagos tulajdonának. A szovjet al­kotmány ugyanakkor nem tesz említést a magántulajdonról, így az észt alaptörvény sem tekint­heti azt a gazdasági rendszer ré­szének. Végezetül a jogi szemé­lyek a Szovjetunióban bírósá­gok, illetve döntőbíróságok út­ján érvényesíthetik alkotmányos jogaikat, nem pedig kizárólag bí­róságokon, mint azt Tallinban kimondták. Az Észt Legfelsőbb Tanács ál­tal a szuverenitásról elfogadott nyilatkozatban ellentmond az al­kotmánynak az, hogy a szovjet alaptörvény módosításai csak a köztársasági parlament jóváha­gyása után léphetnek életbe Észtország területén. években visszaesett kétoldalú gazdasági együttműködés fellen­dítéséről tárgyaljanak a francia üzleti élet képviselőivel, Török­ország be akar lépni a Közös Pi­acba is, egyelőre azonban nem sok biztatást kapott. Várhatóan szó esik a francia-török tárgyalá­sokon Ciprus problémájáról is; a francia kormány támogatja Cip­rusfüggetlenségét s területi épsé­gét. lerűzőit a következőkben foglal­ja össze: sajátosan magyar lépé­sekkel elősegíteni a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődését és ezáltal erősíteni Magyarország nemzet­közi pozícióját. Bátran korrigál­ni és kiigazítani azokat a kapcso­latokat, amelyeket korábban nem helyesen kezeltek, s ezáltal kedvező feltételeket teremteni a reform számára. A diplomácia és a külpolitika eszközeivel erősíte­ni a nemzetközi gazdasági együttműködést és biztosítani, hogy fordulat következzék be Magyarország gazdasági helyze­tében. Nemzetközi megfigyelők po­zitívnak minősítik nem csak azt, hogy a magyar diplomácia szakí­tott bizonyos tradíciókkal, ha­nem ennek a diplomáciának tel­jes erővel kibontakozó aktivitá­sát is. Mindenekelőtt azt, hogy a magyar külpolitika a kiegyensú­lyozott és a normális kapcsolatok fenntartására és ápolására törek­szik — első ízben az ország törté­netében — kivétel nélkül minden nagyhatalommal, s a közepes és a kis országokkal egyaránt. Ez mindenképpen hasznára válik a magyar hazai reformnak, s pozi­tív befolyással van a Varsói Szer­ződés országaira és általában a nemzetközi kapcsolatokra — mutat rá cikkében a Sicsie Csesi. Geraszimov sajtótájékoztatója Kínai cikk Folytatódó nyitás a magyar diplomáciában Özal Franciaországban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents