Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
A megyei pártértekezlet időpontja: 1989. január 21. — Színhelye: Gyöngyös Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Tegnap, november 28-án ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A testület tagjait dr. Asztalos Miklós, a pártbizottság titkára köszöntötte. Külön gratulált Rajki Sándornénak, a Központi Bizottság tagjának, akit — mint lapunk hétfői számában részletesen beszámoltunk róla — november 26-án választottak meg az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottsága első titkárának. Ugyancsak külön üdvözölte Goda Miklóst, a Mátraaljai Szénbányák vezérigazgatóját, aki a közelmúltban lett tagja a pártbizottságnak. Elsőként fíarta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság 1988. november 22-i üléséről. Szünet után a pártbizottság Kiss Sándornak, a pártbizottság titkárának elnökletével folytatta munkáját. Juhász Lajos, a párt- bizottság titkára terjesztette be azt a javaslatot, amely a megyei pártértekezlet előkészítésével, szervezésével foglalkozott. A végrehajtó bizottság írásos jelentéséhez, valamint a szóbeli kiegészítéshez 14-en kértek szót. A felmerült kérdésekre Juhász Lajos válaszolt, majd a pártbizottság egyhangú szavazattal úgy döntött, hogy a megyei pártértekezletre 1989. január 21-én kerül sor Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetében. (A pártbizottság állásfoglalására lapunk későbbi számában visszatérünk.) A pártbizottság ülése Kiss Sándor titkár zárszavával ért véget. Várkonyi Péter Malajziában Az államközi kapcsolatok fejlődése mind jobb lehetőségeket nyújt a magyar-malajziai gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös bővítésére — tűnt ki Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn kezdődött Kuala Lumpur-i tárgyalásain. A magyar diplomácia vezetője sűrű munkaprogramot teljesített malajziai hivatalos látogatásának első napján. Találkozói sorából kiemelkedett Mahathir Mohamad miniszterelnökkel folytatott megbeszélése. A véleménycsere tükrözte: az elmúlt néhány esztendőben kialakult jó államközi kapcsolatok kedvező alapot nyújtanak az együttműködés dinamikus fejlesztéséhez, ami mindkét félnek szándéka és érdeke. A nézetek hasonlóságáról tanúskodott Várkonyi Péter és Abu Hassan Omar külügyminiszter véleménycseréje is. Megállapították, hogy a két ország eltérő földrajzi és politikai helyzete ellenére egyként támogatja a nemzetközi biztonság és, a leszerelés alapkérdéseinek megoldását, a regionális konfliktusok igazságos politikai rendezését. Szóba került a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének néhány kérdése. ' Elvi megállapodás született a kettős adózás megszüntetéséről szóló, illetve egy bankközi egyezmény létrehozásáról. Oravecz Ferenc az esztergagépen tengelyt munkál... VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 284. szám 1988. november 29., kedd ÁRA: 1,80 FORINT Az épület. Eligazítás a munkálatok kezdete előtt... Bokros János az elektromos próbapadon az IFA teherautó indítómotorját ellenőrzi... (SzSbó Sándor felvétele — MTI) Kimozdulás a holtpontról A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése Megbeszélésre ültek össze a kormány és a SZOT képviselői hétfőn a Parlamentben. A kormány tárgyaló küldöttségét Pozsgay Imre államminiszter, a szakszervezetekét pedig Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezette. A tanácskozást Pozsgay Imre nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy ezt a találkozót a kormány és a SZOT képviselőinek előző, szeptemberi megbeszélésének szellemében hívták össze. A tanácskozás napirendjéül a résztvevők elfogadták az államminiszternek azt a javaslatát, hogy elsőként a Munka Törvénykönyve módosításával kapcsolatos kérdéseket, majd ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb — vitatott — pontjait, s ezután a foglalkoztatáspolitika aktuális tennivalóit vegyék górcső alá. Nagy Sándor különösen nagyra értékelte a kormány készségét a találkozó iránt, mert mint mondta: nagyon nehéz helyzetben kerül sor erre a megbeszélésre. A szakszervezetek abból indulnak ki, hogy jövőre olyan helyzetben kell élni, dolgozni, amikor változatlanul nagy terhet kell viselnie az ország népének. Az eredeti elképzelésekhez képest rontani fogja a költségvetés helyzetét, hogy az Országgyűlés legutóbbi, múlt heti ülésén a beteijesztett javaslatnál alacsonyabb mértékű nyereségadót fogadtak el. Ezt is figyelembe véve, a szakszervezetek határozottan kérik: további terheket ne hárítsanak a lakosságra, az eredeti 1989-es mértékeket felülvizsgálva keressék az elfogadható kompromisszumokat a reálbérek alakulása, a szociálpolitikai juttatások és a nyugdíjak kompenzálása ügyében. Ennek lehetséges forrásairól szólva a SZOT főtitkára felvetette a katonai kiadások további mérséklésének szükségességét, a nagyberuházások terheinek esetleges időbeli széthúzását, a veszteséggel gazdálkodók támogatásának leépítését. A reálbérek és a szociálpolitikai juttatások alakulása körüli tárgyalásokról szólva hangsúlyozta, hogy nemcsak a szakszervezeteknek kell a kompromisszum érdekében lépéseket tenniük. A megegyezésre a kormány részéről is tapasztaltak szándékot. Kitért arra is, hogy a mostani találkozó jelentőségét növeli: a szakszervezetek a hét végén országos értekezletre készülnek, s ennek hangulatát a jelenlegi tanácskozás eredménye is minden bizonynyal befolyásolja majd. A találkozót Pozsgay Imre is fontos eseménynek minősítette. Egyetértett azzal, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben megállapodásra jutnak, tényszerű, világos fogalmazásra kell törekedni, hogy a későbbiekben egyik félnek se legyen lehetősége a maga értelmezése szerint interpretálni az elhangzottakat. Ez a korrekt együttműködés egyik feltétele — hangsúlyozta. A kormány is nagy reményeket fűz a szakszervezetek tanácskozásához, mert amikor a szak- szervezeti mozgalom saját helyzetének, szerepének tisztázásával foglalkozik majd, egyúttal választ keres az ország problémáinak megoldására is. A kormány a szakszervezeti mozgalom megerősödését, a tagság bizalmának növekedését várja ettől a konferenciától, egy erős partner megteremtését a jövőbeni országos tervek és programok körüli együttműködésben. A szakszervezetek ilyen fajta megerősítése nincs a kormány ellenére — hangoztatta. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormánynak a rossz gazdasági helyzetben is jók a tárgyalási pozíciói. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a kormány politikailag nem kívánja viselni a felelősséget azért a korszakért és azokért a tévedésekért, amelyek az ország gazdasági válságához vezettek. Ennek az Országgyűlés mostani ülésszakán is jelét adta már. Új (Folytatás a 2. oldalon) Felelősség Emberi erény a vélemény- nyilvánítás. Egyaránt tisztelni lehet azt is, aki igent, s azt is, aki nemet mond. Mindkettő valamiféle határozott kiállás, arra vall, hogy az illető feltétlenül alapos ismerője a témának, az ügynek, biztos a dolgában. Meggyőződése, hogy jól ítél, igaza van. Ilyen esetben a tévedés is megbocsáthatóbb. Mert — ugye? — tévedni is emberi dolog. Bárkivel megeshet, hogy nem „ráhibázik”, hanem elhibázza. A legjobb szándék mellett sem biztos, hogy sikerül a leghelyesebb álláspontra helyezkedni. A legnagyobb tudásban is lehetnek hézagok, olykor a legalaposabb gyakorlat is kevésnek bizonyul ennek vagy annak az eldöntéséhez. Haragudni, neheztelni tehát aligha szabad, még akkor sem, ha úgyszólván már az első pillanatban látszik a melléfogás. Amikor pedig éppenséggel utólag annak a döntésnek a realitása is bizonyossá válik, amelyben korábban csak kevésbé hittünk, társunk felkészültségét, józanságát különösen értékelnünk kell. Más kérdés a tartózkodás. Jóllehet, ez is magatartástípus, egyfajta szereplési forma. Ugyanúgy hozzátartozik egy-egy szavazáshoz, mint az igen és a nem. Mégis, valahogy úgy tűnik — s ebben aligha vagyok egyedül — lényegesen eltér az említettektől. Valamiféle semlegességet, langyosságot, bátortalanságot juttat az ember eszébe. Olyasfélét, hogy a tartózkodó személy ilyen vagy olyan oknál fogva igyekszik kerülni a felelősséget. A legkevésbé sem kívánja vállalni ennek vagy annak a súlyát, kényelmesebbnek tartja a passzív közreműködést. Ennélfogva már önmagában sem lehet valóban értékelhető ez a véleménynyilvánítás, aligha sorolható az erények közé. Annál is inkább, mivel a tapasztalható közömbösség ráadásul gyakorta csupán látszat. Az érdektelenséget színlelő ember is élénken figyeli az eseményeket, eredményeket. S talán az első, aki ujjongva hirdeti akár ennek, akár pedig annak a döntésnek a diadalát. Mindjárt hozzátéve persze azt is, hogy maga is így akarta. Majd utána mindjárt megy is a győzőkhöz sündörögni. Ami ennél is rosszabb: nem egyszer be is fogadják a dör- gölőzőt, s hamar megbocsátják — ha egyáltalán észreveszik — korábbi tartózkodását. Hamarább, mint aki annak idején határozottan kiállt — utóbb alul maradt — meggyőződése mellett. Vitathatatlan annak szükségessége, hogy a harmadik fél is megkérdeztessék. A tartózkodás helyénvalóságán viszont annál inkább lehet vitatkozni. Kétségkívül az igen vagy a nem az elfogadhatóbb, a szimpatikusabb vélemény egy-egy kérdésben. S biztosabb, hogy ezek vezetnek inkább eredményre, mint a lagymatag semlegesség, az érdektelenség jelmezében végzett ügyeskedés. Gyóni Gyula Új műhelyben Gyöngyöspatán A gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezetben — saját anyagi erőforrásból — elkészült a 2000 négyzetméter alapterületű, korszerűen felszerelt gépműhely, amelyre 20 millió forintot költöttek, Az idei téli gépjavítást már korszerűen felszerelt, jól fűtött, tágas csarnokban végezhetik el a szerelők. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
