Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. november 28., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM Városi pártértekezlet Gyöngyösön (Folytatás az 1■ oldalról) Alig telt el néhány perc a megnyitó óta, amikor az ügyrend módosítására tettek javaslatot. Módosított napirend, egytestületes irányítás | Alig telt el néhány perc a megnyitó óta, amikor az ügyrend módosítására tettek többen is javaslatot. A Gagarin küldötte, Pap Sándor javasolta, hogy cseréljék fel az értekezlet napirendi pontjait, s elsőnek a választási eljárás szervezeti kérdéseiről határozzanak. A résztvevők többségi szavazattal elfogadták delegátustársuk javaslatát. Ezután az elnöklés tisztét Rajki Sándomé vette át. A jelenlévőknek arról kellett dönteniük: nagy létszámú, végrehajtó bizottsággal működő irányító szervet, vagy pedig egy kis létszámú, egytestületes pártbizottságot hozzanak-e létre. A két megoldás mellett, illetve ellen szóló érveket dr.Patócs László, a városi pártbizottság titkára sorakoztatta fel. E szerint a nagy létszámú testület megteremtése mellett szól, hogy így a demokrácia követelményeinek megfelelően szélesedhet a delegáltak köre, nem beszélve arról, hogy a korábbi tapasztalatok — köztük a hibák feltárása is — jól hasznosíthatók lennének. Kétségtelenül arányosabb lehetne a tagok közötti munkamegosztás. Ellenérv viszont, hogy nehezen mozgatható, a két lépcső lassítja az érdemi munkát. A másik változat lehetővé tenné az átfedések megszüntetését. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy szűkülne a benne résztvevők köre, s így a választási lehetőség is. Többen is elmondták véleményüket, s a vitában további két megoldásról szóló javaslat hangzott el. Végül — a téma alapos körüljárása után — Rajki Sán- dorné szavazásra tette fel a kérdést. Ennek eredményeként — többségi szavazattal — a küldöttek úgy döntöttek, hogy ezentúl a térség pártszerveinek munkáját egy kisebb létszámú, 25 tagból álló, végrehajtó bizottság nélküli pártbizottság irányítsa, s abba delegálási joggal kerüljön be a Mátraaljai Szénbányák Vállalat, a Gagarin Hőerőmű Vállalat, a Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyárának és a Pedagógus Ágazati Pártbizottságnak- egy-egy küldötte. Ezt követően Kiss Károly, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő jelentését. Elmondta: a terület 164 párta- lapszervezete 196 küldöttet választott. Rajtuk kívül szavazati joggal vesznek részt a tanácskozáson a városi pártbizottság tagjai — szám szerint 51-en. így ösz- szesen 247, szavazati joggal rendelkező párttag határoz az értekezlet elé kerülő kérdésekről. Ezek közül 242-en jelentek meg. Tanácskozási joggal 121 személyt hívtak meg a gyöngyösi pártértekezletre, s ezek döntő része elfogadta a meghívást. A tanácskozás következő két órájában dr.Nagy Emil, a városi pártbizottság titkára elnökölt. Elsőnek a hozzászólásokat koordináló bizottság vezetője, Kőhidi Imre, a GHV küldötte adott tájékoztatást arról, hogy 31-en nyújtották be felszólalási lapjukat. Ezt követően Kónya Lajos lépett a mikrofonhoz, hogy megtartsa a városi pártbizottság állásfoglalás-tervezetéhez készített szóbeli kiegészítőjét. Egységet a politikai cselekvésben A városi pártbizottság október 21-i ülésén lett egyértelmű, hogy lesz pártértekezlet Gyöngyösön. A november 18-i pártbizottsági ülés előtt tíz csoportban folytattak konzultációt a küldöttekkel a dokumentumokról, a munkaprogramokról, a munkatervről, valamint a pártnyilvánosság kérdéseiről. Ezután született határozat arról, hogy állásfoglalás-tervezet elkészítése szükséges, s ezt teijesztjük ma a pártértekezlet elé — mondta bevezetőjében Kónya Lajos. Ezután a pártegységről és a platformszabadságról beszélt a szónok. Elmondta, hogy a hangsúlyt a párt egységére helyez ve, az egységnek az akcióképességben kell megmutatkoznia. Valódi politikai cselekvésben megnyilvánuló egység oly módon jöhet létre, ha vélemények és nézetkülönbségek a párt fórumain felszínre jutva nyílt, demokratikus vitákban érlelődnek döntéssé. Ezért kell tiszteletben tartani a párton belüli kezdeményezés lehetőségét, a kritikai, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadságot, a kisebbségi vélemények tiszteletben tartását. A tagfelvételi munkával kapcsolatban hangsúlyozta: igen kedvezőtlenül hatott az is, hogy akik korábban kérték tagfelvételüket és — az arányok szigorúan megkövetelt előírásai miatt — nem nyertek felvételt, azok egy része elfordult a párttól. Mindez morális károkat okozott. A jövőben az eddiginél is fontosabb követelmény a körültekintő, átgondolt tagépítő munka. Kónya Lajos szólt a párttagok tömegszervezetekben betöltött szerepéről is. Már most is jól látható — mondta -, hogy az érdekek és vélemények differenciálódása, a szervezeti funkciók és feladatkörök lehatárolódása következtében a párt és a tömegszervezetek, tömegmozgalmak álláspontja a különböző kérdésekben markánsan eltérhet. Mindez a párttagokkal szemben az eddiginél nagyobb követelményeket támaszt. A párttagoknak egyre inkább úgy kell dolgozniuk a szakszervezetekben és minden tömegszervezetben, hogy rászolgáljanak a tagság, de a pártonkí- vüliek bizalmára is. A beszámolóban elhangzottak a községekben és a városi körzetekben végzett lakóterületi pártmunka kérdései. Itt fel kell készülni arra, hogy a politikai színtér a lakóterületekre helyeződik át. Optimális lenne, ha a párttagság hovatartozásának ügyét az eddigi merev gyakorlat oldásával rendeznék. Tehát — lehetőség lenne arra, hogy a párttag ne a munkahelyen, hanem a lakóterületen élné a szervezeti életet. A kádermunkáról szólva leszögezte: a pártbizottságot, a pártalapszervezete- ket és az alapszervezeteket az vezérelje, hogy azoktól a vezetőktől, akik nem alkalmasak feladataik ellátására, meg kell válni. Gyorsabban és határozottabban kell felelős posztokra javasolni, választani, kinevezni a cselekvő- képes, gondolkodó embereket. Az apparátus munkájáról szólva kiemelte, hogy ebben a tevékenységben a komplexebb, sokoldalúbb politikai felkészültség és látásmód válik alapvető követelménnyé. Kónya Lajos ezt követően a gazdaságpolitikai területet elemezte. Elmondta többek között azt is, hogy a munkaerő-kereslet jelenleg is meghaladja a szabad munkaerők számát a térségben, s a vállalati célok ismeretében úgy ítélik meg, hogy az elkövetkező két-három esztendőben sem kell jelentős munkanélküliséggel számolni. A térség lakosságának életszínvonala — hasonlóan az országos helyzethez csökkent. Az idén bevezetett személyi jövedelemadó hatására a vgmk-k tevékenysége visszaszorult, de teljesítmény-visszatartó hatása van más vállalkozási formákra, illetve a túlmunka vállalására is. Ezért elengedhetetlennek tartják ennek felülvizsgálatát, megváltoztatását. A sok negatív jelenség, eredménytelenség mellett elmondható — folytatta az előadó -, hogy a térségben a lakosság áruellátása túlnyomó részt kiegyensúlyozott volt. Nagy gondot okoz a tanácsi gazdálkodásban az, hogy a pénzeszközök radikálisan csökkentek. Csökkent az állami lakásépítés üteme, de az infrastruktúra kiépítésében is kénytelenek az emberektől nagyobb anyagi segítséget igénybe venni. Ez a romló jövedelmi viszonyok mellett tovább fokozza az elégedetlenséget. A legutóbbi időkben viták zajlottak a párt és a gazdaság viszonyáról, az üzemekben végzett pártmunkáról. Ezzel kapcsolatban le kell szögezni: a párt nem vonul ki a gazdaság területéről, hanem részt vesz a stratégiai célok véleményezésében, azok megvalósítására mozgósítja a tagságot és példát mutat. Az üzemi pártszervek és pártszervezetek a jövőben is foglalkozhatnak ökonómiai kérdésekkel, de a munka módszerében az elvi-politikai irányítás kerüljön előtérbe az operatív beavatkozás helyett. Nagy zavart okozott, hogy eszmei-politikai tudatformáló munkánk hatásfokát csökkentette az ideológiai kérdések egy részének tisztázatlansága. Önkritikusan el kell mondanunk azt is — mondta végezetül Kónya Lajos -, hogy az elmúlt időszakban területünkön lazult a párt és a lakosság kapcsolata. A beszámolási időszak alatt nem sikerült az értelmiséggel való kapcsolat- tartást tartalmassá tenni. így fordulhatott elő, hogy az értelmiség egy része elfordult a párttól. Alapvető politikai érdekünk tehát, hogy a szövetségi politika helyi megvalósításának gyakorlatát korszerűsítsük: számoljunk valamennyi osztály, réteg helyzetével, problémáival. Hozzászólások — gyakori egypercesekkel Hasonlóképpen az egri pártértekezlethez, Gyöngyösön is arra kérték a küldötteket: lehetőleg nyolc percben adják elő mondandóikat. Emellett természetesen itt is mód nyílt azonnali reflektálásra egy percben, s ezekből a rövid véleménynyilvánításokból összesen 19 hangzott el a vitában. — Változtasson munkamódszerén a pártbizottság, a munkahelyükön keressék meg a tagságot — kérte mindjárt az első hozzászóló, Liszkai Ernő, a Mátraaljai Szénbányáktól. Szerinte a megváltozott körülmények közepette az alapszervezetek nagy része nem tudja igazán feladatait, épp ezért célravezető lenne a titkárok külön felkészítése. Arra is kitért, hogy a pártbizottsági döntéseknél a témában érintett alapszervek képviselői is legyenek jelen. Elfogadhatatlannak tartotta továbbá, hogy például az elektromos áram termelésében részt vevő bányaüzem a közgazdasági szabályozók hátrányos hatása miatt nem részesedik az erőművel közös eredményből. Ez pedig a széntermelésben okozhat gondokat. Csépány Ferenc, a HNF városi bizottságának titkára a politikai közhangu-l latot befolyásoló káros tényezőket taglalta. így kifogásolta, hogy lassú a tájékoztatás, az információcsere, s így nem előzhetők meg a „jól értesültek” által terjesztett hírek. Az életkörülmények nehezülése is a bizalom csökkenéséhez járul hozzá. Fontosnak tartotta élő, emberi kapcsolatok útján a lakossággal való párbeszédet, különösen a lakó- területi politikai munkát, a nyitottabb várospolitika megteremtését. Meghívták a tanácskozásra a Magyar Demokrata Fórum helyi csoportjának vezetőjét is. Dr. Székács György szervezetüket bemutatva elmondta: jelenleg programjuk kidolgozásán fáradoznak. Üdvözölte, s a megújulás jeleként értékelte, hogy alulról jött kezdeményezés hívta életre ezt a fórumot. Ugyanakkor úgy vélte, a személyi kérdésekben a korábbiaknál nyíltabb tájékoztatásra van szükség. Számos megoldatlan problémát is felsorolt, miközben hangsúlyozta: nem az egység megbontása az MDF célja. Javasolta továbbá, hogy a vezetők kiválasztásában a kontraszelekciót váltsa fel a valóságos rátermettség, a tudás igénye! Szólt még a tehó megszüntetésének várható kedvező hatásáról Gyöngyösön, s felhívta a figyelmet az oktatás, a művelődés, az egészségügy helyzetének romlására, a gyöngyösoroszi hulladékakkumulátor-telep környezetszennyező voltára. Tapsot aratott Nagy János, a MEV gyöngyösi gyára párttitkára azzal, hogy bejelentette: az első felszólaló véleményét erősítheti meg, s ezért — időkímélés végett — eláll hozzászólási szándékától. Van-e még befolyása á pártnak a dolgok menetére? — tette fel a kérdést Hiesz György, a házigazda intézet küldötte. Meg is adta a választ: ehhez progresszív, előremutató MSZMP kell, nem pedig olyan, amelyik csak kullog az események után. Hiányolta az ifjúsággal való megfelelő foglalkozást, hangsúlyozta: támogatni kell őket, ellenkező esetben a fiatalok eltávolodnak a párttól. Szorgalmazta azt is, hogy bátrabban kell élni a helyi nyilvánosság lehetőségeivel. Kőhidi Imre — miközben a város és körzetének mai leglényegesebb problémáit elemezte — a párt hetvenéves történetének újbóli áttekintésére kérte a tagságot. A felnövekvő nemzedékre, a családok szerepének fontosságára irányította a figyelmet Láng Erika városi úttörőelnök, aki e szavakkal fejezte be felszólalását: „minden párttag érezzén személyes felelősséget gyermekeinkért!” A Gyöngyszöv Áfész elnöke, Rohánszky Ferenc a gazdaságpolitika elsődlegességét emelte ki, Krizsány Gyuláné atkán tanácselnök pedig a községi tanácsok önkormányzati tevéRajki Sándomé Az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának szombaton megválasztott új első titkára a Fejér megyei Sárkeresztesen született, Székesfehérvárott érettségizett. Ezt követően váltóműszakos laboránsként a Péti Nitrogénművekben dolgozott. Családjával 1968-ban költözött Gyöngyösre, s a Gagarin Hőerőműben helyezkedett el férjével egy ütt. A pártnak 1973 óta tagja, s 1976-tól tölt be különböző párttisztségeket. A GHV párt- bizottságának titkárává 1979- ben választották meg. Mindeközben 1980-ban kapott diplomát a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Egy 19 éves fia van, aki jelenleg a GHV-ban vegyipari szakmunkás. Mint ismeretes, az idei májusi pártértekezleten az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották. Most pedig a gyöngyösi pártértekezlet küldöttei az első számú irányítói munkával bízták meg. A pártértekezlet küldöttei sokszor emelték fel felelősségteljes döntés végett küldöttigazolványukat kenységének fokozottabb elismerését kérte, s egyben nagyobb anyagi támogatást a helyi célkitűzések valóra váltásához. Az egészségügyet nyomasztó gondokról szólva dr. Pintér László, a Bugát Pál kórház szemész főorvosa az ellátás reformját tartotta a soron következő fontos lépésnek. Továbbá helyeselte az alternatív szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, majd pedig több feladatot kért az értelmiségnek Gyöngyösön. Hogyan kell értelmezni a pártegységet 50 kilométeren belül? — kérdezte Czövek Ágnes, a gabonaforgalmi vállalat küldötte, aki a Győry-ügy kapcsán kifogásolta, hogy nem volt egyetértés a megyei és a gyöngyösi vezetés között. Azt a véleményét is elmondta: kár volt ismételten visz- szatérni az újságban erre az esetre. Ha a párt vissza akarja szerezni az emberek bizalmát — hangoztatta Kolozsvári András Abasárról -, akkor semmiképpen sem szabad eltekinteni a személyes felelősség megállapításától mai, igen nehéz gazdasági helyzetünkben. Szerinte a nem kellően átgondolt döntések vezettek ide, s követelte, hogy a pártvezetésnek legyen bátorsága megkeresni, ki, hol hibázott! Ezután kért szót Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Elmondta: az országos pártértekezlet óta nagymértékben felgyorsult a reformfolyamat, nem csupán a gazdaság terén, hiszen elengedhetetlenné vált a politikai intézményrendszer korszerűsítése. A párt munkastílusában tovább kell erősödnie a demokratizmusnak és a nyilvánosságnak. Az értekezlet vitájáról szólva kiemelte, hogy annak szelleme biztosítéka lehet a jó döntéseknek, s hogy a demokratizmust e viták természetes elemévé kell tenni. Mindez már az értekezlet döntés-előkészítő munkájában is megmutatkozott. A Gyöngyös és megyénk közvéleményét élénken foglalkoztató ügyekről (például Gyöngyöshalász, Győry-ügy) elmondta: azok most is foglalkoztatják a párt testületéit, bár azok megítélésében ma is véleménykülönbségek vannak a tisztségviselők között, nem csak a megyében, de bizonyos országos szervek képviselői között is. Az esetek legfőbb tanulsága, hogy szükség van a káderügyek demokratikus kezelésére, a nyilvánosságra, a konfliktusok vállalására, a gyors és határozott cselekvésre. A megyei pártértekezlet ösz- szehívásával kapcsolatban Kiss Sándor elmondta: a közhangulat romlása, a feszültségek halmozódása tette elengedhetetlenné azt, hogy mégis összehívják az értekezletet. Önkritikusan elismerte: időben ki kellett volna kérni a pártalapszervezetek véleményét ez ügyben. A megyei pártbizottság végül figyelembe vette a változásokat, és felülbírálta korábbi döntését. A nagyobb baj az lett volna — mondta végül -, ha továbbra is kitartanak a helytelen álláspont mellett. Ezzel kapcsolatban több felszólaló is bírálta a megyei pártbizottság, valamint a pártalapszervezetek viszonyát, kapcsolatuk hiányosságait. A továbbiakban Nagy F. Lajos a nyugdíjasok megélhetési gondjait tárta a hallgatóság elé, más megközelítésben — hogy irritáló az a különbség, ami a szuperkastélyokban lakó újgazdagok és a mindennapos megélhetésért küszködök között van — ugyanerről beszélt Soós Sándor. Felvetette, hogy miért nincs a nyugdíjasoknak hatékony szervezete, az nem elég ugyanis, hogy ügyüket a kormány nyomorenyhítő szociális akciónak tekinti. Szót kért Rajki Sándorné is, aki hangsúlyozta: észre kell már venni végre, hogy a májusi pártértekezlet óta egészen más körülmények közé kerültünk! A városi pártbizottságnak ennek szellemében gyökeresen szakítania kell a régi módszerekkel. Teljes önállóságot és felelősséget kell biztosítani a gazdasági szervek vezetőinek, továbbá annak, hogy helyi kezdeményezésekkel is javítsák a politikai közhangulatot, társadalmasítani szükséges a helyi politikát, fel kell készülni alaposan a választásokra. Összefoglalójában Kónya Lajos elismerte a kritikai észrevételek döntő többségének igazságát, s üdvözölte azt a tényt, hogy a párttagság alulról építkező módon kíván részese lenni a feladatok meghatározásának, végrehajtásának. Befejezésül megköszönte a munkájához nyújtott támogatást, s bejelentette, hogy nem kíván élni az első titkári tisztre való jelölése jogával. Arról is tájékoztatta az értekezletet, hogy december 5-től Egerben, a megyei pártapparátusban dolgozik majd. Új vezetés Jócskán beesteledett, mikor a harmadik napirendi pontra tértek át a küldöttek. Ennek során először a városi pártbizottság első titkárának személyéről határoztak. A jelölőbizottság dr.Patócs Lászlót vette fel a listára, a helyszínen pedig második jelöltként Rajki Sándorné neve került fel. A 238 érvényes szavazatból 132 voks jutott Rajki Sándorné- nak, így ő lett a gyöngyösi pártbizottság első számú vezetője. Ezután döntöttek a küldöttek a tisztségviselőkről. A jelölés során Hiesz György és Szabó Géza, továbbá dr.Nagy Emil és Tóth István neve szerepelt az írásos előteijesztésben. A jelenlévők szavazata alapján került még a listára dr.Patócs László neve. Ugyanakkor Szabó Géza, a gyöngyösi pártbizottság osztályvezetője bejelentette, visszalép a jelöléstől. A szavazatok össze- számlálása után derült ki: a párt- bizottság titkárai dr.Patócs László és Tóth István lettek. A fegyelmi bizottság elnökévé Hajdú Györgyöt választották meg. A Gyöngyös városi pártbizottság tagja lett továbbá: Koch Erzsébet, Nagy János, Pap Sándor, Táj ti Zoltán delegálási joggal, valamint Burányi Imréné, Bata József né, Bokros István, Cselkó János, Csia László, Dobos László, dr.Dráviczki Imre, Hiesz György, Kiss Sándor (Mátra Volán), Kosztya Gáborné, Kónya János, Nagy András, dr.Nagy János, Nyerges Pál, dr. Pintér László, Rohánszky Ferenc és Vas István. Tud.: Havas András és Szalay Zoltán, fotó: Szántó György
