Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
2 BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NÉPÚJSÁG, 1988. november 28., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) ban, hogy inkább az infrastruktúra fejlesztéséhez adjon támogatást az alap, s kevésbé a gyártmányfejlesztéshez. Tétényi Pál szerint mindkét feladat megoldására igénybe kell venni a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot, csak eltérő eszközöket kell alkalmazni. A kockázati tőke bevezetésével kapcsolatban elmondta: nem rövid, hanem jó néhány évig tartó folyamatról van szó, ezt mutatják a nemzetközi tapasztalatok. Többen foglalkoztak a fejlődés irányával, a szellemi és a fizikai infrastruktúra jelentőségével. Az OMFB elnöke úgy ítélte meg: egyre inkább látszik, hogy a műszaki fejlesztés rendkívül nagy gátjává vált az elmaradott infrastruktúra. Sok szó esik ma arról, hogy 1992-re létrejön az egységes európai közös piac. A hatékony, eredményes együttműködéshez meg kell teremteni annak műszaki feltételeit a távközlésben, a szabványosításban és sok más területen. A műszaki értelmiség, s általában az értelmiség helyzetéről, működésének lehetőségeiről, korlátáiról is szólt Tétényi Pál. Azonnali változás nem várható ezen a téren, bár a szándék megvan, igaz, a lehetőségek korlátozottak. A képviselők ezután a terv- és költségvetési bizottság jelentésében előteijesztett módosító javaslatra szavaztak, s azt három ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogadták. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben, 13 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadták. Ezután dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés októberi ülésén elfogadott társasági törvény szükségessé teszi a jogrendszer teljes áttekintését, és a társasági törvénynyel összhangban álló átfogó korszerűsítését — mondotta. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben a Polgári Törvény- könyvet érinti, s ezért a törvény több jogintézményét kell módosítani, újraszabályozni. A PTK és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok ellentmondásai arra is ösztönzik a jogalkotókat, hogy a most előteijesztett törvényjavaslatot meghaladóan mielőbb hozzákezdjenek a PTK átfogó felülvizsgálatához. Ezúttal azonban — jelezte a miniszter — még sem terjeszti elő a Polgári Törvénykönyv módosítását, hanem arra kéri a képviselőket, hogy ezzel a decemberi ülésszakon foglalkozzanak. A törvényjavaslat a Büntető Az Országgyűlés mostani ülésszakának első napján fogalmazott így az egyik képviselő: miért engedi meg a Tisztelt Ház, hogy egyes képviselők cirkuszt csináljanak a Parlamentből, köznevetség tárgyává tegyék? Egy másik honatya azt válaszolta erre: ha valaki számára a demokrácia tanulása, még tétova gyakorlata „cirkusz”, akkor ezt csak fájlalni tudja. Ezek a gondolatok végigkísérték az ülésszak három napját. Gyakran szóba került ez az epizód. így talán érthető, hogy jómagam is kíváncsi voltam, miKövid szünet után elfoglalják helyüket a képviselők Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok zavartalan működéséhez elengedhetetlenül szükséges módosítását tartalmazza. Nem jelenti azonban a büntető- jogszabályok korszerűsítésének a lezárását. A kormány gazdasági és társadalmi kibontakozási programjának tükrében, a korszerű piacgazdálkodás követelményeinek megfelelően felül. kell vizsgálni — az új alkotmány kidolgozásával összhangban — a Büntető Törvénykönyvet. Ugyancsak szükséges az állami pénzügyekről szóló törvény módosítása is. Meg kell teremteni az összhangot az 1989. január 1-jén hatályba lépő társasági törvény, a vállalkozási nyereségadóról, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények és a pénzügyi törvény fogalom használata között. A törvényjavaslat ennek megfelelően a „vállalkozókat” vonja a személyi hatálya alá. E fogalom felöleli mindazokat a jogi személyeket és magán- személyeket, amelyek, illetőleg akik gazdasági tevékenységet végeznek, és e tevékenységükből származó jövedelmeik meghatározott egészét adók, illetékek vagy egyéb kötelező befizetések formájában fizetik be a költség- vetésbe. A népgazdasági tőkefolyamatok szabályozása szükségessé teszi az értékpapír-kibocsátás és -forgalmazás feltételrendszerének magas szintű jogszabályban történő rögzítését. A törvényjavaslat ezt a célt szolgálva erősíti a befektetők védelmét, és segíti az értékpapírpiac stabilitását. A számviteli rendszer korszerűsítése, az új gazdálkodási, vállalkozási formák megjelenése, a felesleges szabályozási szintek kiiktatása miatt vált indokolttá a pénzügyi törvény számvitelre vonatkozó előírásainak módosítása, bővítése. A javasolt módosítások megteremtik a feltételét a számviteli rendszer reformjának, az egységes számviteli törvény kialakításának. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotásával — a szektor- és versenysemlegesség elvére figyelemmel — indokolttá vált a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 26. törvényerejű rendelet módosítása is, azért, hogy a jövőben a gazdasági társaságokra se terjedjen ki ezen adónem fizetésének kötelezettsége. Végezetül Kulcsár Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy a most módosítandó törvények további felülvizsgálatán kívül e munka folytatásaként elkészítik a társaságok átalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, a külföldi beruházásokról készülő törvényjavaslatot, illetve a földtörvény módosítását és számos más fontos jogszabályt. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari ként vélekednek minderről a megyénkbeliek. — Az Országgyűlés szerepe változik — mondta Barcsik János. — Egyre nagyobb felelősséggel alkotnak véleményt társaim az ország dolgairól. Azok, akik hozzá voltak szokva, hogy itt előre megírt forgatókönyv szerint zajlik az élet, ezt képtelenek elfogadni. De tudomásul kell venni, hogy a jobbítás érdekében nem hallgathatjuk el a hibákat. Ha valaki ebben a szellemben szólal fel, tesz megjegyzést, vitázik, azt nem nevezhetjük cirkusznak. Ugyanakkor fájlalom, hogy többet beszélünk az elosztásról, a gondokról, mint a megoldásokról. Az elkövetkezőkben ezzel is jobban kell törődni. Az újságírók gyakran veszik körül Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, s ilyenkor egymást érik a kérdések. így volt ez most is. íme, néhány válasz, amelyet a hazai és a külföldi kollégáknak adott a főtitkár. — Ön szerint miért Németh Miklóst, s miért nem Nyers Rezsőt választották meg miniszterelnöknek? — Mert Németh Miklós fiatal, tehetséges politikus. Felkészültsége, képessége alapján joggal bízhat benne az ország. Szükség lesz fiatalos lendületére, gyakorlatias szemléletére. Ugyanakkor ki is egészítik egymást Nyers Rezsővel, aki felkészült, tudós, elSzövetkezet jogtanácsosa, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója bevezetőben leszögezte, hogy az Országgyűlésen októberben elfogadott társasági törvény a magyar jogrendszerben — amely elviekben a tervutasításos rendszerre épült — kivételt képez. Ezért meg kell teremteni a jelenleg hatályos joganyaggal az összhangot. Határozathozatal következett. A képviselők először elfogadták, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a külföldi tőkebefektetők beruházásvédelméről szóló törvényjavaslattal együtt az Országgyűlés decemberi ülésszakán tárgyalja meg. Majd elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, azt követően pedig — a beteijesztett bizottsági módosítással együtt — a polgári eljárási szabályokat módosító törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták az állami pénzügyekkel foglalkozó 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a vonatkozó bizottsági kiegészítésekkel együtt. Végezetül az Országgyűlés elfogadta a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Ezután megkezdődött az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztató tárgyalása. A pénzügyminiszter szóban nem fűzött kiegészítést a képviselőkhöz eljuttatott írásos anyaghoz, amelyben részletesen beszámolt az idei állami költség- vetés legfontosabb előirányzatairól. Eszerint a költségvetési törvény a központi költségvetési szervek támogatására 108.5 milliárd forint, a tanácsoknak nyújtott állami támogatásra 96.1 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ehhez képest idén a központi intézményeknél és a tanácsoknál egyaránt nagyobb támogatás felhasználására lesz szükség. A költségvetési támogatási többletigény összege 953 millió forint. Ez a pénz azért szükséges, hogy az igazságszolgáltatásiba műszaki, az egészség- ügyi dolgozók bérrendezésére, a felső szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felemelésére, valamint a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók és szerkesztőségi alkalmazottak béremelésére összesen 105 millió forintot felhasználhassanak. A Kereskedelmi, a Külügy-, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnál a forintleértékelés miatt 130 millió forinttal, az egyházaknál pedig 40 millió forinttal kívánják növelni a költségvetési támogatásokat az előirányzathoz képest. A kormány a méleti szakember, s akiről joggal állítják, hogy a reform atyja. — Ha több párt volna, Ön szerint bármelyik győzhetne a választásokon ? — Elvileg igen, ám ne becsüljék le az MSZMP eredményeit és erejét. Mi történne, ha pártot alapítanának a kisgazdák? — Ha olyan programmal állnának elő, hogy föl akarják számolni a termelőszövetkezeteket, akkor nem sok dolgom lenne velük. Ezt elintézné a téesz-pa- rasztság. Tovább záporoztak a kérdések. Nem akart véget érni a folyosói rögtönzött sajtókonferencia, mígnem egyszer a párt főtitkára megköszönte az érdeklődést, és bement a kongresszusi terembe. Csongrádi Csabával az egyik szünetben ültünk le rövid beszélgetésre. Amint elárulta: jelenleg rendkívüli módon foglalkoztatja a személyi jövedelemadó mértéke. Mint hangsúlyozta, a sávokat úgy kellene megállapítani, hogy megszűnjön az adó teljesítményr visszatartó hatása. — Miért nem szavazta meg a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényt?— faggattam Kovács Andrást. — A terv- és költségvetési bizottság ülésén is felvetettem, hogy eddig sem bizonyult megfelelőnek a műszaki-fejlesztési alap elosztása. Emellett ennek pedagógusok bérbruttósítás miatti bérfeszültségeinek megoldására 302 millió forintot, az igazságszolgáltatásban és az egészségügyben dolgozók bérrendezésére, a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felemelésére 129 millió forintot kíván fordítani. A júliusi forintleértékelés miatt szükségessé vált továbbá az egészségügyben 42 millió forinttal, a szociálpolitikai keretnél pedig 200 millió forinttal felemelni a támogatásokat a költségvetési tartalék terhére. A pénzügyminiszter felhatalmazást kért az Országgyűléstől a terven felüli támogatások folyósítására a költségvetési tartalékból. A tájékoztató kitért arra is, hogy miként alakult az idén a vállalati gazdálkodó szervek és air elkülönített állami pénzalapok támogatása. A szénbányászat támogatása a törvényben jóváhagyott előirányzatnál 700 millió forinttal kisebb lesz, mivel évközben döntés született a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására. Ugyanakkor bizonyos korábban keletkezett, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére néhány bánya esetében további intézkedésekre van szükség. A vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés ez évi támogatása megegyezik a tervezettel. Szintén az előirányzatnak megfelelő támogatási összeget folyósítanak a Magyar Államvasutak számára, a Szanálási Alap és a Foglalkoztatási Alap finanszírozására. Határozathozatal következett: Az Országgyűlés az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztatót — 15 tartózkodás és 15 ellenszavazat mellett — elfogadta. Harmincegy tartózkodás és 10 ellenszavazat mellett megszavazták azt is, hogy a központi mértéke nem sok, de általában jobban terheli az agrárágazatot, az élelmiszer-gazdaságot, miközben tehermentesíti az ipart. Ne feledjük, hogy az élelmiszer- gazdaság jövedelmezősége eddig is lényegesen alacsonyabb- volt a népgazdasági átlagnál. Ez a törvény nem tartalmaz semmilyen garanciát, hogy a jövőben változzon a helyzet, s tényleg azt a célt szolgálja ebben az ágazatban is az alap, amelyre hivatott. Hogy a mostani ülésszak után nem a fáradtságtól rogyadozva mentek haza a honatyák, abban nem kis része van Antal Imre Pest megyei képviselőnek, aki kérte, hogy szüntessék meg a szeszes italok 9 óra előtti árusításának tilalmát. Érvei között Pozsgay Imre államminiszter gondolatát idézte. Nevezetesen: bizalom és hit nélkül nincs kibontakozás. Amint Antal Imre mondta: erre a bizalomra lenne szüksége e kérdésben. E kijelentésén jókat kacagtak a képviselőtársak, akik nyilván tudják, hogy az alkoholárusítás, továbbá a bizalom és a kibontakozás teljesen más tőről fakad. Az ülésszak munkája viszont összességében azt igazolja, hogy a most alkotott törvények erősítik a gazdaság és a társadalom reformját. (homa) költségvetési szervek körében 275 millió forinttal, a tanácsoknál pedig 678 millió forinttal, összesen tehát 953 millió forinttal felemeljék a támogatási összeget a költségvetési tartalék terhére. Az Országgyűlés ezután az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéi áttekintésével folytatta munkáját. Az erről szóló jelentés egyik pontja a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló új jogszabálygyűjteményre vonatkozott, amely az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a magyar közvéleményben. A rendelet ugyanis szabaddá kívánta tenni a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek tartását, forgalmazását. Erre a társadalmi vitára utalt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke is, aki szót kért a jelentés feletti vitában. Bejelentette: a tiltakozásokat is figyelembe véve, az Elnöki Tanács szerdai ülésén úgy határozott, hogy az Országgyűlést követő testületi ülésén ismét napirendre tűzi ezt a törvényerejű rendeletet. A maga részéről azt fogja javasolni — mondta -, hogy ezt az engedélyt vonják vissza. Az Elnöki Tanácsnak vállalnia kell — figyelembe véve a közvélemény újonnan megnyilvánult tiltakozását is -, hogy megváltoztassa korábbi határozatát. A Parlament honvédelmi bizottsága nevében felszólaló Török Mihály (Fejér m., 6.vk), a bizottság titkára arra emlékeztette a képviselőket, hogy a bizottság júniusi ülésén — bár a rendelet egészét időszerűnek, szükségesnek ítélte — felhívta a figyelmet arra, hogy a riasztó- és gázpisztolyok engedélyezése a mai társadalmi állapotunkon nem segít, hanem rontja azt. Ezért azt javasolták, hogy ezeknek a veszélyes eszközöknek az engedélyezését vegyék ki a tervezetből. Á vitában dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.) pomázi körzeti orvos elmondta, hogy Pest megyében csaknem tízezer aláírást gyűjtöttek, a tervezet módosítását követelve. Egyetértett a honvédelmi bizottság álláspontjával, s azt javasolta, hogy a tervezetet alaposan átdolgozva, mint törvényjavaslatot terjesszék az Országgyűlés elé. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Számú Gyermekklinikájának tanársegéde és Németh Ferenc (Békés m., 9. vk.), az MSZMP Orosházi Városi Bizottságának munkatársa ugyancsak csatlakozott ahhoz az indítványhoz, hogy törvényben szabályozzák a lőfegyverekkel kapcsolatos kérdéseket. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda csoportvezetője azt firtatta: a törvénytervezet előkészítői miért nem vették figyelembe a honvédelmi bizottság észrevételeit. Az elhangzottakkal kapcsolatban Horváth István belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány nem fog szembeszegülni az Országgyűlés mostani ülésén is megnyilvánuló közakarattal. Hogy mennyire veszik figyelembe a képviselők felvetéseit, arról elmondta: az Elnöki Tanács ülésén ugyan hangot adtak bizonyos aggályoknak, de sem a honvédelmi bizottság ott jelenlévő elnöke, sem más nem tiltakozott ez ellen az elgondolás ellen. Az Országgyűlés — három tartózkodással — úgy határozott, hogy a lőfegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatban törvény szülessen. Ezért felkérték az Elnöki Tanácsot, hogy intézkedjen a törvény előkészítéséről, s a törvényerejű rendeletet hatálytalanítsa. A képviselők ezután — e módosítással — egyhangúlag tudomásul vették az Elnöki Tanács jelentését. A napirend szerint ezután Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai Napköziotthonos Óvoda óvónője az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvényhez fűzött módosító javaslatát terjesztette elő. Interpellációkat és kérdéseket tárgyalt ezután a képviselőtestület. A kérdésekre adott válaszokkal az Országgyűlés novemberi ülésszaka befejezte munkáját. Az elnöklő Jakab Róbertné az ülésszak bezárását megelőzően bejelentette, hogy levélben és szóban számos kérés érkezett a Parlament elnökéhez: az ország háza fölött lengjen a nemzeti lobogó. Az ülés elnöke közölte: a Parlament kupolájánál zászlótartó rudakat helyeztek el, s az ülésszak megkezdése óta immár két helyen is lobog a nemzeti zászló. Dr. Puskás Sándor és liánfív György az Országház büféjében cseréli ki a véleményét (Fotó: Szántó György)
