Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-25 / 281. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. november 25., péntek MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA 3.

(Folytatás a 2. oldalról)

A vitában hatan szóltak hozzá, majd az elhangzottakra Pozs- gay Imre válaszolt, végül a hatáEzt követően Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette a képviselők elé a kormány stabilizációs gazdasági munkaprogramjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaság- politikai feladatokról szóló beszámolót.

Elöljáróban hangsúlyozta: a kormányzat legfontosabb feladata most — a gazdaságpolitikai célokat és a gazdasági fejlődés mozgásterét áttekintve — annak megválaszolása, hogy a kormányprogramban megfogalmazott irányokban haladhatunk-e tovább, illetve, hogy kell-e céljainkon, eszközeinken változtatnunk.

Problémáink közül a legsúlyosabb: a konvertibilis adósság magas állománya. Az adósság immár 15 éve, öngerjesztő módon halmozódik, mert az esedékes kamatok egy részét is újabb hitelek felvételével vagyunk kénytelenek törleszteni. Bruttó konvertibilis adósságállományunk 1970-ben mindössze 1 milliárd dollárt tett ki. 1980 végén pedig már 9.1 milliárd dollárt ért el. 1987-ben a tartozások meghaladták a 17 milliárd dollárt. A nagy arányú eladósodási folyamat olyan helyzetet eredményezett, hogy a felvett hitelek nagy részét adósságszolgálati célokra kellett fordítanunk, és azok így nem bővítették a belföldön felhasználható forrásokat. Idén is és jövőre is, miközben a kereskedelmi mérlegünk aktív lesz; azaz forrásokat helyezünk ki — a magas adósságok magas kamatterhei miatt — tovább nő az adósságállomány.

Az éves nemzeti jövedelemnek most már mintegy háromnegyedét kitevő bruttó adósság önmagában is rendkívüli teher. A magas kamatköltségek és a törlesztési kötelezettségek nagymértékben szűkítik a gazdaság- politika lehetőségeit. Az idén például 1 milliárd dollár felett lesz a kamat, a törlesztés pedig meghaladja a 2 milliárd dollárt. Az adósságállomány növekedését fizetőképességünk megőrzése érdekében feltétlenül meg kell állítanunk. Ezért úgy kell dolgoznunk, hogy fizetési kötelezettségeink kamatrészét egyre nagyobb mértékben, később teljes egészében devizabevételi többletből fedezzük.

A termelés mennyiségi előirányzatai megvalósulnak. A GDP (bruttó hazai össztermék) lényegében a tervezettnek megfelelően, körülbelül egy százalékkal nő. A cserearány-javulást is figyelembe véve a növekedés megközelíti a 2 százalékot. Ezen belül kiemelkedő a mezőgazda- sági termékek termelésének 5 százalék körüli növekedése, amit az ország egyes térségeit sújtó aszály ellenére értünk el. Bár az ipar termelése megközelíti a tervezettet, elsősorban az alapanyagipari ágazatok növelik termelésüket, a feldolgozóiparé ösz- szességében stagnál. Néhány területen azonban kedvező irányú szerkezetváltás indult meg, például a gyógyszeriparban és a fogyasztási cikkek exportcélú terrozathozatal következett: az Országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az államminiszter tájékoztatóját.

melésében. Fontos, a jövőre kiható szerkezetátalakítási döntések születtek. Ilyen döntés a szénbányászat támogatásainak csökkentése, a támogatás elveinek megváltoztatása, a gazdaságos kitermelés küszöbértékeinek meghatározása. A gazdaság eszközrendszerének változásai — a szükséges korrekciókat végrehajtva — hatékony ösztönzői lehetnek a teljesítmények növelésének.

A kormány munkaprogramjának teljesítését, széles körű és magas szintű gazdaságdiplomácia is szolgálja. Ehhez jó alapot teremt a reformfolyamat következetes továbbvitelének kinyilvánított szándéka és az ezt tükröző lényeges lépések sorozata. Több KGST-országgal együtt magas szinten kezdeményeztük a KGST együttműködési mechanizmusának korszerűsítését. Az Európai Gazdasági Közösséggel megállapodást írtunk alá a kapcsolatok bővítéséről, a korlátozások fokozatos leépítéséről.

Bizonyos területeken nem sikerült időarányosan előrelépnünk:

— Nem léptünk előre a teljesítmények szerint differenciált jövedelemszerzés feltételeinek megteremtésében, a korábban leértékelődött szellemi munka anyagi megbecsülésében. A tartósan veszteséges vállalatok felszámolása továbbra is vontatottan halad. Elosztási rendszerünk

1988-ban sem képes az összke- resletet megfelelő keretek között tartani. Az állami költségvetés újraelosztó szerepét nem sikerült mérsékelni. A deficit a tavalyihoz képest ugyan jelentősen csökkent, de meghaladja az ez évre számítottat.

— A pénzügyi egyensúly megteremtésében a kormány a lakossági vásárlóerő korlátozásában kellően következetes volt, de mindmáig nem tudta kialakítani azt a közgazdasági környezetet és működtetni azt az eszközrendszert, amellyel a vállalati jövedelemképződést, a vásárlóerőt differenciáltan, a tényleges jövedelmezőséget is érvényesítve tudná kezelni.

Az adott feltételek figyelembe vételével több gazdaságpolitikai változatot, cselekvési irányt dolgoztunk ki. Az egyik az úgynevezett „A” változat, olyan gazdaságpolitikát javasol, amely a világpiaci integrálódás érdekében erőteljes strukturális elmozdulásokat kényszerít ki, olyan külpiaci nyitást valósítva meg, amely a hazai termelést differenciáltan ösztönzi és erre alapozza a külgazdasági egyensúly szükséges és tartós javulását. Elsősorban azok a tevékenységek fejlődhetnek, amelyeket a világpiac is gazdaságosnak ismer el. Egy ilyen folyamatban vállalnunk kell a nagyobb differenciálódásból adódó társadalmi feszültségeket és konfliktusokat, kialakítva az ehhez igazodó szociálpolitikát.

A „B” változat a külgazdasági egyensúly rövid távú javításának ad elsőbbséget. Ennek rendeli alá a termelési szerkezet átalakítását. Ez a változat elsősorban a

rövid távú stabilizációt szolgálja, azonban hosszabb időszakot tekintve a termelési struktúra változatlansága miatt a gazdaság fejlődése tartósan beszűkül, az eladósodás kényszere erősödik.

A kibontakozáshoz az „A” változathoz tartozó gazdaságpolitika vezethet, ezért a Miniszter- tanácsnak az az álláspontja, hogy az elkövetkező évek gazdaság- politikájának alapját ez a változat képezze.

A kormány álláspontja az, hogy a lakosság terhelését 1989- ben sem lehet elkerülni, de ennek az ideinél kisebbnek kell lennie, mivel 1988-ban a terhek nagyobb részét a lakosság viselte, így jövőre a lakossági fogyasztás az ez évi 3 százalékkal szemben körülbelül egy százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékos, az egy főre jutó reálbér hozzávetőleg 6 százalékos mérséklődése mellett. 1989-ben a négyéves támogatásleépítési program keretében 25 milliárd forinttal mérsékli a kormány a termeléshez és a fogyasztáshoz kapcsolódó költség- vetési támogatásokat. Ez hat a fogyasztói árakra is. A tervjavaslatban megjelölt 5-5,5 százalékos hatású központi áremelkedés, amely elsősorban az élelmiszereket, a személyszállítást, a vízszolgáltatást érinti, az ár- és értékarányok javítását is szolgálja. A piaci hatásokat is figyelembe véve mai ismereteink szerint a

Puskás Sándor (Heves m.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese a terv- és költségvetési bizottság nevében szólalt fel.

A kormány stabilizációs tervének egyéves időszakát részletesen értékelve rámutatott: ma már nyíltabban, hihetőbben szólunk a gazdaság helyzetéről, de még mindig szégyenlősen fogalmazzuk meg, hogy nem csak „A”

(Munkatársunk telefonjelen- tése)

Paprikás légkörben kezdődött csütörtökön az Országgyűlés novemberi ülésszaka. Nagy vitát váltott ki Király Zoltán, szegedi honatya kijelentése, mely szerint Stadinger István, az Országgyűlés elnöke a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló októberi vitában nem a Ház szabályainak betartásával, a demokrácia szellemében irányította a szavazást. Tízen fejtették ki ezzel kapcsolatban véleményüket. Akadt, aki Király Zoltán, s volt, ki Stadinger István pártjára állt. Végül is az a nézet kerekedett felül, hogy akkor, abban a rendkívül bonyolult vitában nehéz volt a másodperc törtrésze alatt megfelelően dönteni a szavazás mikéntjéről. Ez abból is fakad, hogy nem vagyunk hozzászokva a parlamenti demokráciához. Ezt még tanulni kell. Az Országgyűlés elnökének azt javasolták, okuljon a történtekből.

Rendkívül nagy várakozás előzte meg a miniszterelnök-választást, így érthető, hogy a szünetben az új kormányfő személyéről, a vele kapcsolatos elképzelésekről, igényekről faggattam képviselőinket.

fogyasztói árszint emelkedése az ideinél alacsonyabb szinten — 12-15 százalékban — prognosztizálható. Természetesen ennek alakulása a jövő évi gazdasági folyamatoktól függ.

Az ebből adódó megélhetési nehézségeket a kormány ismeri. A legsúlyosabb gondok enyhítése érdekében az áremelkedés egy részét pótlólagos, 16 milliárd forint összegű szociálpolitikai intézkedésekkel ellentételezzük, így január elsején 300 forinttal emelkedik a nyugdíj és gyermekenként a családi pótlék. További 200 forinttal emeli a kormány a régi nyugdíjasok ellátását.

— A kormányprogram elfogadása óta eltelt időszak gazdasági fejlődését áttekintve megállapíthatjuk, hogy a program célkitűzéseinek megvalósításában alapvetően helyes irányba indultunk el. Az 1988. évi gazdálkodási eredmények lehetővé teszik a program folytatását. A kedvező folyamatokat és hiányosságainkat értékelve alakítottuk ki a következő évek gazdaságpolitikai irányvonalát és az 1989. évi terv céljait és eszközeit. Ha a gazdaságpolitikai irányvonalat a tisztelt Országgyűlés elfogadja és a jövő évi tervet sikeresen megvalósítjuk, akkor lényegesen erősítjük azokat a feltételeket, amelyek a gazdasági stabilizáció megvalósítását és a gazdasági kibontakozás felgyorsítását lehetővé teszik — mondotta végezetül Hoós János.

és „B” variáció létezik, hanem egy „C” is: ez az utóbbi átütemezés, amit nem vállalhatunk. Erről is beszélni kell, de ezt nem szabad indokolatlan intézkedések kikényszerítésére felhasználni.

Sajnálatosnak minősítette, hogy ebben az évben nem sikerült érdemben változtatni a gazdaság struktúráján, s nem kellő ütemű a szerkezetváltás. Ez

— Mit várnak az új miniszter- elnöktől?

— Hogy nem rövid, hanem hosszú távon gondolkodik — így Nagy Endréné. — Hogy nemcsak taktikát, hanem stratégiát is kialakít. Számol azzal, milyen hatása lesz egy-egy kormányintézkedésnek.

A beszélgetés során az is szóba került, hogy honatyáink közül ki kit látott volna szívesen a miniszterelnöki székben.

— Az én választottam nem Németh Miklós volt, bár előttem is világos, hogy olyan miniszter- elnökre van szükségünk, aki képes kimozdítani a gazdaság szekerét — vélekedett Árvái László- né. — Nem ártott volna tudni, hogy a megkérdezettek milyen arányban voksoltak az egyes jelöltekre. Összességében egyetértek Németh Miklós személyével, s bízom benne, képes lesz megvalósítani mindazt, amit várunk tőle.

— Jómagam Németh Miklósra szavaztam, amikor kikérték a véleményünket — tette hozzá Dobos Józsefné. — Fiatal, felkészült, rátermett ember. Remélem, hogy eredményesen viszi tovább a Grósz Károly által képviselt irányvonalat.

— Én Pozsgay Imrét láttam volna a legszívesebben — jegyezte meg Kovács András. — Az általam ismert személyiségek közül őt tartom a legalkalmasabbnak, aki képes összefogni a létező szellemi és munkaerőt. Ugyanakkor mint gazdaságvezető, úgy vélem, Németh Miklós kiválóan ellátja feladatát. Hogy nagyszerű gazdaságpolitikus, azt az MSZMP KB titkáraként is bizonyította.

— Az, hogy a miniszterelnök mellett két kiváló politikus, Nyers Rezső és Pozsgay Imre az államminiszter, rendkívül szerencsés megoldás — mondta dr. Puskás Sándor. — Ez az eddiginél jóval felelősségteljesebb kormányzati munkát tesz lehetővé. Természetesen ennek érdekében korszerűsíteni kell a Minisztertanács szervezetét, munkastílusát.

így összegezhető röviden a miniszterelnök személye körüli

A hatvani kórház bővítéséről beszélget Csehák Judit miniszterasz- szonnyal Nagy Józsefné és Kovács András

„A termelés

mennyiségi előirányzatai megvalósulnak”

Puskás Sándor az „A” stratégiai változatot támogatta

Az ülésteremben

utóbbihoz szükséges feltételek még nem állnak rendelkezésre. Nem sikerült kivonni a nemzeti jövedelmet fogyasztó vállalatoktól az alacsony hatékonyságú eszközöket, a felszámolások indokolatlanul nagy veszteségeket okoznak. A szerkezetátalakításra kedvezőtlenül hatott az is, hogy nem alakult ki a szelektív finanszírozás gyakorlata. Nem valósult meg így az az ígéret, hogy nagyobb fejlődési lehetőségek illetik meg az eredményesen gazdálkodókat. Ez pedig továbbra is a bizalmatlanságot táplálja a vállalatok és az irányítás között.

A továbbiakban szólt arról is, hogy a gazdaság szerkezetének javításában a reálisnál nagyobb szerepet szántunk a külföldi tőke bevonásának. Felhívta a figyelmet a költségvetési kiadások súlyos gondjaira is. El kell szánnia magát a kormányzatnak, hogy nem elsősorban az oktatás, a kultúra, az egészségügy kiadásait faragja le, hanem megszünteti vagy csökkenti a nélkülözhető intézményeket és tevékenységeket, ideértve — az ésszerűség határain belül — a katonai-védelmi kiadásokat is. A fogyasztás csökkenése növelte az egyes jövedelmi rétegek közötti feszültségeket. Növekedett a szegénységi

közvéleménykutatás. Természetesen a mostani ülésszak várható érdekességeiről is faggattam képviselőinket.

— Véleményem szerint a legnagyobb érdeklődés most is a vállalkozási nyereségadóról szóló törvénytervezet vitáját kíséri, már a bizottsági üléseken is rendkívül éles véleménykülönbségeket lehetett felfedezni. A kormány az októberben előterjesztett ötven százalékról 55-re kívánja emelni az adókulcsot. Mi azt szeretnénk, ha megmaradna az ötven. A kieső összeget pedig nem adóval, hanem úgynevezett rendkívüli elvonással, kvázi vállalati hozzájárulással pótolnák. Ez más természetű, mint az adóösszegezte véleményét dr. Puskás Sándor.

Egyébként Kovács András lesz a vállalkozási nyereségadóról szóló törvénytervezet bizottsági előadója, míg dr. Puskás Sándort választották a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról szóló beszámoló bizottsági felszólalójául.

Nagy Józsefnének és Kovács Andrásnak a szünetben egy fontos feladata is akadt. Csehák Judit szociális és egészségügyi minisztert keresték meg kéréssel.

— A hatvani kórházat viszonylag alacsony költséggel lehetne bővíteni — avatott be bennünket a beszélgetésbe Kovács András. — Erről már a város tanácselnökével is tárgyaltunk. Csehák Judit most azt javasolta, hogy a tanács és a kórház készítsen egy javaslatot az elképzeléseikről, s a minisztérium ez alapján vizsgálja meg, teljesíthető-e a kérés. Egyébként igen szűkösek a tárca fejlesztési lehetőségei, s ezt a kórházak műszerezettségének javítására óhajtják fordítani. Viszont nem zárták ki, hogy akár a decemberi ülésszak ideje alatt megbeszélik a részleteket a tanács elnökével, a kórház főigazgató-főorvosával és velünk.

Képviselőink zöme reflektált az Elnöki Tanács ez évi huszon- harmadik törvényerejű rendeletére, amely a lőfegyverekről és a lőszerekről szól.

színvonal alatt élők száma, a gyermekes családok terhei emelkedtek, a fiatalok között re- ményvesztettség hangulata alakult ki, s jelentős mértékben sújtották az áremelkedések a kispénzű nyugdíjasokat is.

Puskás Sándor összegezte a képviselőknek a bizottsági üléseken elhangzott észrevételeit is. A bizottságok egybehangzóan elégedetlenek az eredményekkel, de kedvezően ítélik meg, hogy a reformfolyamat folytatódik; támogatják a stabilizálási politikát.

A képviselők többsége a vállalati nyereségadó 50 százalékos mértékét fogadta el. Többen támogatták azt az indítványt, hogy a többi elvonás jellegű pénzalap ügyét törvényjavaslat formájában a Pénzügyminisztérium terjessze a költségvetéssel együtt a parlamenti bizottságok elé. Hangoztatták : veszteséges vállalatok egy része versenyképesen működhetne akár szövetkezeti, akár magántulajdonban is.

A bizottságok nevében az „A” stratégiai változatot támogatva, a felszólaló elfogadásra ajánlotta a beszámolót.

*

Az Országgyűlés ma ugyanennek a napirendi pontnak a vitájával folytatja munkáját.

— Még ma reggel érdeklődtem Stadinger Istvántól, jelezték-e az emberek, hogy nem értenek egyet e rendelettel. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, sokan megkeresték már őt is s az Elnöki Tanács illetékeseit is, ezért visszavonják ezt a jogszabályt — mondta Nagy Endréné.

— Még hozzászólásra is jelentkeztem ez ügyben, de most már nincs erre szükség — jegyezte meg Dobos Józsefné.

Számunkra, újságírók számára kellemes meglepetés volt, hogy Németh Miklós és Nyers Rezső a megválasztásuk utáni percekben sajtótájékoztatót tartottak a Parlament Gobelin-termében.

Németh Miklós kifejtette, nem hiszi, hogy egyetlen ember — akármilyen tudományos koncepcióval áll elő — képes megváltoztatni az ország gazdasági, társadalmi helyzetét. Kifejtette, hogy csapatmunkára számít, s nagyon örül, hogy olyan tapasztalt politikus segíti tevékenységét, mint Nyers Rezső, aki a hatvanas évek reformpolitikájának kidolgozásából ugyancsak kivette részét. Az új miniszterelnök szólt arról is, hogy a kormányprogramban nem várható gyökeres változás. Ezzel is igyekeznek bizonyítani, hogy a magyar vezetés nemcsak meghirdeti, hanem végre is tudja hajtatni a programot. Egy másik kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy úgynevezett népfrontkormány kialakítására törekszik, amelyben az alkalmasság és a rátermettség alapján pártonkívüli miniszterek és államtitkárok is helyet kaphatnak. Mint kitért rá: a kormány a decemberi parlamenti ülésen szervezeti és személyi kérdésekben is kéri a honatyák véleményét.

Nyers Rezső egyebek mellett azt taglalta, nem ért egyet azokkal, akik a magántulajdon előretörése miatt féltik az országot. Úgy fogalmazott: ma a magán- tulajdon szerepének növelése szükséges, s ennek érdekében tenni kell.

Ma folytatja munkáját az Országgyűlés novemberi ülésszaka.

Homa János