Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-25 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

XXXIX. évfolyam, 281. szám

ÁRA:

1988. november 25., péntek

1,80 FORINT

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka

Németh Miklós a kormány új elnöke

Csütörtökön délelőtt 10 órakor Stadialer István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka.

Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke.

Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat:

1. Személyi javaslatok tárgyalása;

2. Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről:

3. Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról;

4. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

5. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

6. A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatok együttes vitája;

7. A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról;

8. Az Elnöki Tanács jelentése a két ülésszak alatt alkotott törvényerejű rendeletéiről;

9. Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosításáról;

10. Interpellációk, kérdések.

Várkonyi Péter külügyminiszter távol-keleti körútja

Várkonyi Péter külügyminiszter november 26-án, szombaton hivatalos látogatásra Malaysiába, a Fülöp-szigetek Köztársaságba és a Kínai Népköztársaságba utazik.

A KMP megalakulásának 70. évfordulóján

Megemlékezés, koszorúzási ünnepség

A tárgysorozat ismertetését követően Király Zoltán (Csong- rád m.) képviselő kifogásolta annak sorrendjét. Szerinte a személyi javaslatokról, közöttük a miniszterelnöki tiszt betöltéséről csak a második és harmadik napirend végeztével döntsön az Országgyűlés. Felvetette azt is, hogy Grósz Károly távozásával a kormánynak is le kellene mondania. Az új miniszterelnök kapjon szabad kezet a kormány tagjainak megválasztásához.

A képviselő ezután a Ház elnökének, Stadinger Istvánnak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásolta, mert szerinte akkori tevékenysége — a bősnagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy visszatetszést keltett.

Polgárdi József (Pest m.) az ülésszak eredeti tárgysorozatát javasolta elfogadni.

A törvényhozó testület ezután döntött az ülésszak tárgysorozatáról: a többség az eredeti sorrend mellett szavazott; ellene negyvenötén voksoltak, hatan pedig tartózkodtak.

Stadinger István ezután a személyével kapcsolatos észrevételre reagált. Elmondta, hogy a legutóbbi ülésen a szóban forgó szavazást a házszabályok előírásai szerint, képviselői kollegialitással és korrektséggel vezette. Válaszát követően megkérte Vida Miklóst, az Országgyűlés alelnö- két, hogy vegye át tőle az ülés levezetésének elnöki tisztét a személyét érintő vita levezetésének idejére.

Simon Péter (Borsod megye) véleménye szerint az Országgyűlés elnöke nem sértette meg az ügyrendet. A szavazás módja keltett visszatetszést az ország közvéleményében. Szabó Kálmán (Budapest) szerint viszont Stadinger István a szavazásnál az érvényben lévő házszabályok néhány pontját megsértette. Juhász Ferenc (Budapest) kifejtette, hogy ha a T. Ház elnökének ténykedésében valaki hibát tapasztalt, azt ott azonnal kellett volna észrevételezni. Dauda Sándor (Budapest) választóinak kérdését idézte: „miért engedi meg az Országgyűlés, hogy egyes képviselők a parlamentből cirkuszt csináljanak, köznevetség tárgyává tegyék”?

Morvay Lászlónak (Budapest) most utólag is az a véleménye, hogy szükség volt a nyílt, demokratikusabb szavazásra. Avar István (Budapest) egyetértett Szabó Kálmán képviselő észrevételével, ám a hibákat természetesnek tartotta. Mint mondta: a képviselők hosszú időn keresztül nem voltak igazán érdekeltté téve abban, hogy éljenek a parlament igazi demokráciájával. Ez most bekövetkezett; meg kell tanulni ezt a demokráciát. Lékai Gusztáv (Hajdű-Bihar m.) egyetértett azzal, hogy az ügyrend alkalmazásában hibák történtek. Sürgette az új ügyrend bevezetését. ,

Gajdócsi István (Bács-Kiskun m.) demokratikusnak, megfelelőnek tartotta Stadinger István vitavezetését.

Az újból szót kérő Király Zoltán elmondta, hogy alkotmány- jogászok állapították meg az ügyrendi hibákat, erre alapozva tette szóvá ezeket. Megjegyezte: ha valaki számára a demokrácia tanulása, még tétova gyakorlata „cirkusz”, akkor ezt csak fájlalni tudja.

Zsigmond Attila (Budapest) az esetleges elnöki tévedésnél sokkal súlyosabbnak tartotta a képviselői ügyetlenséget a szavazás befolyásolásában. Boldizsár Iván (országos lista) arra emlékeztetett, hogy Stadinger István vitavezetésének köszönhetően volt nyilvános szavazás a bősnagymarosi beruházás ügyében.

Ezután Grósz Károly kért szót.

— Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott' segítségüket, és Önökön keresztül az ország lakosságának megértését és türelmét — mondotta. — Mindig éreztem jó szándékú segítőkészségüket. Sok tanácsot kaptam, és amit tudtam, megszívleltem. Ha több mindent nem tudtam megvalósítani tanácsaikból, javaslataikból, az nem elsősorban akaratomon múlott, hanem képességeimen. Mérleget nem készítettem. Tetteimet, magatartásomat megítélni nem az én dolgom.

Az elnöklő Vida Miklós javasolta, hogy az elhangzottakat szó szerint rögzítsék a jegyzőkönyvben. Javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Ezután ismét Stadinger István vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések tárgyalása következett. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Elnöki Tanácsnak a Minisztertanács elnöke felmentésére, illetve a Minisztertanács új elnöke megválasztására vonatkozó átiratát.

Döntéshozatal következett: az Országgyűlés 28 ellenszavazattal és 13 tartózkodással Grósz Károlyt felmentette miniszterelnöki tisztsége alól.

Stadinger István a szavazást követően röviden méltatta Grósz Károly miniszterelnöki tevékenységét. Hangsúlyozta: az alatt a másfél esztendő alatt, ameddig e tisztséget Grósz Károly betöltötte, lényeges változások történtek az ország társadalmi, politikai és gazdasági vezetésében. Kidolgozták a kormány munkaprogramját, és számos lényeges intézkedést hoztak. Az Országgyűlés nevében megköszönte Grósz Károly miniszterelnöki munkáját, és a pártfőtitkári beosztásban eredményes tevékenységet kívánt neki az ország, a haza javára.

Nyugodtan állíthatom azonban: az Önökkel együtt kidolgozott kormányprogram fő iránya az a tény, hogy a reformszavak birodalmából a tettek mezejére léptünk, továbbá, hogy törekvéseink mellé jóindulatú nemzetközi támogatást tudtunk biztosítani. Ez az az út, amelyen a jövőben is járnunk kell. Ez türelmet, következetességet, higgadtságot és konfliktusvállaló képességet követel. Sajnos, időigénye is van e programnak, hiszen a vezetés nem tud egyik napról a másikra, tértől és időtől függetlenül dönteni, és ugyanúgy, minta természetben, a politikában is a termésnek a vetés és az aratás között be kell érnie.

— Sajnos, hibákat is követtem el, sok tévedés és következetlenség érhető tetten munkámban. Igyekeztem menetközben kijavítani, amit felismertem vagy amelyhez hozzásegítettek, hogy felismerjem. Kötelességem ugyanakkor azt is elmondani: úgy érzem, vigyáznunk kell, hogy az új útkeresés vágya és szenvedélye, a jogos türelmetlenség át ne csapjon kezelhetetlen anarchiába. Ennek a veszélye mostanában megnőtt.

— A múlt értékeinek teljes tagadása, a felkészületlenségből vagy szereplési vágyból fakadó demagógia, az önmérséklet hiánya olykor efelé sodor bennünket. Úgy tapasztalom, ezzel a veszéllyel egyesek nincsenek tisztában. Ennek a parlamentnek történelmi felelőssége, hogy ösztönözze a reformmozgalom lendületét, de őrködjön a társadalmi

(Folytatás a 2. oldalon)

A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak Egerben, a megyei pártbizottság nagytermében. Az eseményen — amelyen aktívák, propagandisták, a pártoktatásban munkálkodók vettek részt — a jelenlévőket Dudás József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese köszöntötte. A hét évtizeddel ezelőtt történtekre Hekeli Sándor, a Magyar Távirati Iroda megyei szerkesztőségének vezetője emlékezett beszédében. Ezután Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára hatvan személynek adott át jutalmat, társadalmi tevékenységük elismeréséül.

Ugyancsak a jubileum tiszteGyőrfi Károly, a Román Szocialista Köztársaságból kiutasított kereskedelmi tanácsos csütörtökön a Külügyminisztériumban találkozott a hazai és nemzetközi sajtó képviselőivel.

Bevezetőben pályafutása főbb állomásaival érzékeltette, hogy személyében 1987 augusztusában a magyar-román kereskedelmi kapcsolatokban járatos, azok fejlesztéséért elkötelezetten tevékenykedő diplomatát igyekeztek Bukarestbe küldeni. Több mint 20 évet dolgozott a a Magyar Viscosagyárban; a gyár küldte ki 1975-79 között a Nemzetközi Vegyiszál Egyesülés szakértőjének Bukarestbe. Visz- szatérése után a Magyar Viscosa kereskedelmi vezérigazgató-helyettese lett, s e posztról került ismét Bukarestbe, immár kereskedelmi tanácsosnak.

Leszögezte, hogy a kiutasítását megelőző érthetetlen eseményekre, a személyét ért vádakra a Bukarestben dolgozó diplomaták sem tudtak magyarázatot találni. Az „érthetetlen” jelző magyarázatául elmondotta, hogy a magyar-román árucsere-forgalom 1987-ben 16 százalékkal nőtt az előző évihez képest, s az ez évi is 8-10 százalékkal több lesz, mint a tavalyi.

Az árubemutatók, a kiállítások, szimpóziumok azt mutatták, hogy a két ország között a kereskedelmi kapcsolatok jól fejlődtek. Ennek egyik jelzője volt a bukaresti vásáron a magyar pavilon sikere is, ahol Nicolae Ceausescu pártfőtitkár és államfőt, akárcsak 1987-ben, idén is Győrfi Károly kalauzolta.

Az események részleteiről elmondta, hogy november 14-én este fél kilenc órakor háztartási alkalmazottjukat, a román állampolgárságú, magyar nemzetiségű Jánosi Erzsébetet szándékozott hazavinni, amikor — a sajtóban azóta már ismertetett módon — feltartóztatták, diplomáciai rendszámú autóját daruskocsival egy rendőrkapitányság udvarára szállították, s ott őket kiszállásra késztették. Jánosi Erzsébetet azonnal elvitték, őt Győrfi Károly azóta se látta, tudomása szerint férje sem tud róla semmit.

letére koszorúzási ünnepséget rendeztek a megyeszékhelyen, a Marx Károly utca 2. szám alatti épületen lévő emléktáblánál. A megyei és az egri pártbizottság képviseletében Kiss Sándor és Pálfy István titkárok koszorúztak. A megyei és a városi KISZ- bizottság nevében Szántósi Rafael és Bernáth István titkárok helyeztek el koszorút. Elhozták az emléktáblához a kegyelet és megemlékezés virágait az egri 5-ös és 6-os Számú Általános Iskolák diákjai, akik rövid műsort is adtak.

Gyöngyösön és körzetében valamennyi alapszervezetben ünnepi taggyűlésre került sor. A megemlékezések után ezeken a rendezvényeken nyújtották át az új tagsági könyveket.

A rendőrségen hangzott el ellene először az a vád, hogy a román állam- és pártvezetés ellen izgató röplapokat szórt. A vád szerint ez olyan utcában történt, amelyben diplomáciai képviseletek vannak, s ennek megfelelően számos román rendőr tartózkodik ott minden napszakban — illusztrálta Győrfi Károly az állítás képtelenségét. A magyar nagykövetség erőteljes tiltakozására hajnali három óra körül elengedték. Ezt követően részt vett a Magyar-Román Gazdasági Együttműködési Vegyes Kormánybizottság ülésén. Ennek befejezése után, szombaton délután kérték be a Román Külügyminisztériumba a magyar nagykövetet, s jelentették be Győrfi Károly kiutasítását.

A magyar kereskedelmi tanácsos kifejtette: a történtek ellenére bízik abban, hogy a magyarromán kereskedelmi kapcsolatok nem gyengülnek. Véleménye szerint Romániának szüksége van a magyar számítástechnikára, szerszámgépekre, műszerau- tomatikára. Utalt arra, hogy a román kormány tervei szerint az ország jövőre visszafizeti külföldi tartozásait, s akkortól még fontosabb kereskedelmi partnere lehet hazánknak.

Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy előbb a nagykövetség egy munkatársának lakásában, majd januárban az övében, s később egy másik magyar diplomatáéban történt betörés ebben az évben, bár ezek és a provokáció között összefüggést nem keresett, és most sem lát. Szólt arról, hogy a vele történt provokáció után az olasz, az NSZK-beli, a francia, az egyesült államokbeli és az osztrák bukaresti kereskedelmi tanácsosok kifejezték megdöbbenésüket, és együttérzésükről biztosították. A szocialista országok kereskedelmi tanácsosai — egyetlen kivétellel — hallgatással reagáltak.

A Varsói Szerződés tagállamai közötti diplomáciai kapcsolatokban példa nélküli a román lépés. A magyar diplomáciának és a kormányzatnak egyaránt meggyőződése, hogy a problémákat megoldani a kétoldalú kapcsolatokban lehet.

Németh Miklósnak gratulál Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja

(Fotó: Szántó György)

„A reformszavak birodalmából a tettek mezejére léptünk”

A Külügyminisztérium közleménye

A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma november 24- én jegyzékben tiltakozott a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége útján a román kormánynál Győrfi Károly kereskedelmi tanácsos kiutasítása miatt, és közölte azt a döntést, hogy válaszul nem kívánatos személynek nyilvánítja az RSZK budapesti nagykövetségének diplomatáját, Pavel Platona tanácsost, akinek 72 óra alatt el kell hagynia az ország területét.

A rendőrségen hangzott el először a vád

Képtelen román állítás