Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. november 23., szerda Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) gatására tért ki. Alekszandr Jakovlev többször hangsúlyozta, hogy hazánk és a Szovjetunió problémái nagyon hasonlóak. Ma a Szovjetunióban és Magyarországon együttesen ismerjük el a reformok, a haladás szükségességét. Az előadó a továbbiakban Grósz Károlynak az elmúlt héten Felipe González meghívására Spanyolországban, valamint Francois Mitterrand elnök vendégeként Franciaországban tett látogatásáról szólt. Kiemelte: e látogatásoknak az adott különös jelentőséget, hogy a politikai viszonyunk lényegében mindkét országgal problémamentes, de a gazdasági kapcsolatok a spanyol és francia részről egyaránt hangoztatott együttműködési szándék ellenére nem fejlődnek kielégítően. Az előrelépés nyugateurópai kapcsolatrendszerünk egészét kiegyensúlyozottabbá tenné. Felipe González és Francois Mitterrand egyaránt készségét nyilvánította jövő évi magyarországi látogatásra. Szűrös Mátyás ezt követően a Magyar Népköztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa elleni román provokációval foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a magyar sajtó a Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményben, illetve az Agerpress román hírügynökség által közzétett közlemény alapján adott tájékoztatást arról, hogy román hivatalos szervek november 14-én súlyos provokációt követtek el bukaresti nagykövetségünk egyik diplomatája ellen, akit november 19-én kiutasítottak Romániából. — A tények, sőt a román megnyilatkozások kétségbevonha- tatlanul tanúsítják, hogy meghatározott politikai célt szolgáló, előre kitervelt forgatókönyv szerint lebonyolított rendőrségi akcióról van szó, amely a magyarromán kapcsolatokba a feszültség újabb elemeit vitte be — hangoztatta Szűrös Mátyás. — A kolozsvári főkonzulátus bezárását követően a román fél ismételten látványos módon, érvényes nemzetközi jogot sértő lépést tett. Illetékes kormányzati szerveink ismert elvi álláspontunk alapján tettek kísérletet az ügy érdekeinknek megfelelő rendezésére. Hivatalos tiltakozásunk bejelentésével egy időben lehetőséget kívántunk adni a román félnek, hogy a kapcsolatokat szándékosan terhelő lépését visz- szavonja. Mivel külképviseletünk az érvényes nemzetközi szerződéseknek és normáknak megfelelően végzi tevékenységét, semmi okunk nem volt arra, hogy a tényeket ne hozzuk nyilvánosságra. Szűrös Mátyás végezetül elmondta, hogy a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel, s megteszi a szükséges válaszintézkedéseket. A szóbeli kiegészítést követően megkezdődött a napirend első pontja feletti vita. Támogatták az MSZMP és a magyar kormány külpolitikai aktivitásának fokozására irányuló törekvéseket, javaslatokat. A vitában sok szó esett a szocialista országokban zajló reformfolyamatokról. Többen — így Maróthy László és Fock Jenő is — rámutattak, hogy ezek a folyamatok a különböző szocialista országokban más és más tartalommal és ütemben bontakoznak ki. A vitában többen is elítélően szóltak a bukaresti magyar nagy- követség kereskedelmi tanácsosát ért román provokációról. Nyers Rezső javasolta, hogy a Központi Bizottság is bélyegezze meg ezt az akciót, és támogassa a kormányt a megfelelő állásfoglalások és intézkedések kialakításában. Ezzel a testület egyetértett. Több felszólaló érintette az utóbbi időkben alakult új szervezetek, csoportosulások nemzetközi tevékenységét. Kifejeződött az a vélemény, hogy a párt kísérje figyelemmel, és a gyakorlat alapján ítélje meg ezt a munkát. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak, munkaközösségeinek és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslat megtárgyalása következett. A témát részletező, a KB tagjaihoz előzőleg írásban eljuttatott anyag leszögezi: a Központi Bizottság alapvetően a XIII. kongresszus és az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján végzi munkáját. A döntések előkészítésénél feltárja és összehangolja a különböző érdekeket, felhasználja a tudomány eredményeit és mérlegeli állásfoglalásainak várható társadalmi és politikai hatását. A testület elsősorban a politikai, stratégiai irányvonal meghatározására összpontosítja erőfeszítéseit. A párt politikáját a kommunisták, kommunista csoportok útján, elvi-politikai eszközökkel, meggyőzéssel közvetíti. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot és felelősséget biztosít a kormányzati munMég tartott a Központi Bizottság ülése, amikor Szűrös Mátyás és Major László, a KB szóvivője találkozott az újságírókkal, tájékoztatót adva a testület tanácskozásáról. Major László a napirendi pontokat ismertetve kiemelte: a második napirend lényege abban foglalható össze, hogy a KB szeretné korszerűsíteni a testület és az apparátus munkáját. Az apparátust igyekszik az új feladatoknak megfelelően átszervezni, hatékonyabbá, ütőképesebbé alakítani, olyanná, amely megfelel egy politikai párt igényeinek. A személyi összetételt a feladatokhoz igazítják. Szűrös Mátyás, a nemzetközi kérdések előadója leszögezte: indokolt a szocialista országok helyzetével való részletesebb foglalkozás, mert ezekben az államokban a magyarországihoz hasonló folyamatok zajlanak, a szocializmus megújítása, útkeresés van napirenden. Nem közömbös számunkra, hogyan alakul a környező országok élete, s az ottani események hogyan hatnak a magyar külpolitikára, nemzetközi kapcsolatainkra. Ugyanakkor ezekből az eseményekből bizonyos következtetéseket, tanulságokat is levonhatunk. Hasznos és szükséges pártunk számára, hogy ismerje mások elgondolásait, terveit. A Központi Bizottság ülésén is olyan kérdéskörökről volt szó, amelyek bizonyítják, hogy a magyar külpolitikában két vonás bontakozik ki: a nemzeti jelleg erősödése, amely nem nacionalizmus és nem távolodás az internacionalizmustól, hanem a magyar adottságokból, nemzeti sajátosságokból való kiindulás. A másik: folytatódik a korábbi nyitás külpolitikánkban, többek között a Csendes-óceán térsége, illetve Izrael és az arab világ felé. Napirenden van viszonyunk meghatározása az önálló palesztin államhoz. Szűrös Mátyás elmondta: néhány ország — mint például Kuba — de jure elismerte a palesztin államot, mások — mint a Szovjetunió — magát a tényt, az önálló államiság kikiáltását. Mi minden bizonnyal mérlegeljük ezeket a tapasztalatokat, de úgy vélem, hogy a második a járható út. A KB titkára kifejtette: a testület nem kerülhette meg a bukaresti magyar nagy- követség egyik magas rangú diplomatájával szemben elkövetett provokációt sem. A Központi Bizottság határozottan elítéli ezt a megalapozatlan történetekre Szűrös Mátyás vitazáró összefoglalója után a Központi Bizottság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette. kához, és támogatja tevékenységét. Részletesen foglalkozik a javaslat a KB mellett működő új munkabizottságok létrehozásával, a régiek megszüntetésével, valamint a KB apparátusának korszerűsítésével. Eszerint a jelenlegi nyolc osztályt megszüntetik, és az apparátust munkájának, feladatainak igényei szerint szervezik meg. Ennek megfelelően a tervek szerint a jövőben hat osztály működik: a Központi Bizottság Irodája, a Társadalom- politikai Osztály (ennek hatáskörébe tartozik majd a többi között a társadalmi szervezetekkel, tömegmozgalmakkal és egyesületekkel való politikai együttműködés, valamint a tájékoztatás és sajtópolitika), a Pártpolitikai Osztály, a Gazdaság- és Szociálpolitikai Osztály, a Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya, valamint a Gazdálkodási Osztály. A párt elnöke, főtitkára és a KB titkárai feladataik ellátásához munkacsoportokat vesznek igénybe. A Központi Bizottság és a Poés vádakra épített provokációt. Az ülésen támogatásukról biztosították a kormányt, amely valószínűleg rövidesen határozott, egyértelmű választ ad a román lépésre. A miniszterelnöki poszt betöltésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Major László leszögezte: a szövetségi politika értelmében a párt ajánlásokat tesz a Hazafias Népfront elnökségének, s csak ezután lehetséges a jelölt személyének nyilvánosságra hozatala. Számos kérdés hangzott el a pártapparátus átszervezését illetően. A lényeg — emelte ki Szűrös Mátyás —, hogy az új helyzetnek megfelelően alakuljon át a párt tevékenysége is: hatékonyabb, politizálóbb, demokratikusabb munkáspárttá váljék, s világosan elhatárplódjon az állami és a pártfeladat, valamint a hatáskör. Az új apparátusi szervezetek decembertől működnek. A parlamenti pártfrakció irányítását feszegető kérdés kapcsán Szűrös Mátyás kijelentette: egypártrendszerben ilyen csoport nem működhet a klasszikus értelemben frakcióként. Ha ugyanis a kommunista képviselők összejövetelén bizonyos dolgokban határozat születik, akkor a Parlamentre már nincs szükség, hiszen a képviselők 75 százaléka párttag. Ugyancsak a KB-titkár erősítette meg, hogy nemzeti érdekeinket következetesen és tisztán kell képviselni. Ennek érdekében fejlesztjük kapcsolatainkat mind keleten és nyugaton. Ez kifejezésre jutott Grósz Károly látogatásaiban is. Külpolitikánkban történelmi kapcsolatrendszerünket kamatoztatjuk. Példaként említette az Ausztriához és az NSZK-hoz fűződő kapcsolatunkat. Egy, a KB-titkárok létszámának módosítására, feladataik változtatására vonatkozó kérdésre Major László elmondta, hogy az osztályok számának csökkenésével nem feltétlenül jár a titkárok számának változása, hiszen új funkciókra is szükség van. így például a KB aktív kapcsolatot kíván fenntartani a megújuló törvényhozással. Tehát szükség lesz olyan KB-titkár- ra, aki közjogi kérdésekben járatos. Egy felügyeleti területtel nem rendelkező, úgynevezett „politikus titkár” kinevezésén gondolkodnak, amelynek már hagyománya is van a munkás- mozgalomban. litikai Bizottság munkarendjét, munkamódszerét, a KB munka- bizottságainak és apparátusának feladatkörét vázoló írásos előterjesztéshez Grósz Károly fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: az előterjesztés elfogadásával, a határozat végrehajtásával a párt társadalmi befolyását kívánják növelni, mégpedig úgy, hogy az MSZMP ügyintéző pártból mindinkább politizáló párttá váljék. Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság — egyhangúlag — elfogadta a KB és a PB munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére előterjesztett dokumentumot, Grósz Károly előadói beszédét és a vitában elhangzottakra adott választ. A megvitatott dokumentum szövegét a Pártélet közli. A Központi Bizottság ezt követően — Lukács János előterjesztése alapján — jóváhagyta a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására tett javaslatot, majd határozott a KB 1989. évi munkatervéről. A testület végezetül állami tisztségek betöltésére fogadott el ajánlásokat. Az ülésről közlemény jelenik meg. A nemzetközi háttér iránt érdeklődő újságírói kérdésre Szűrös Mátyás kijelentette: javult hazánk nemzetközi háttere. Kedvező számunkra, hogy egyre több szocialista országban bontakozik ki a reformfolyamat, s kedvezőbbé vált az európai gazdasági és politikai háttér Magyarország számára a pártértekezlet óta. A külföldi gazdasági szakemberek azonban arra panaszkodnak, hogy például a működő tőke behozatalát rengeteg bürokratikus nehézség akadályozza Magyarországon. (Grósz Károly ígéretet tett ennek javítására, hiszen a mi érdekünk is, hogy a külföldi tőke nálunk kamatozzon.) Dicsérték ugyanakkor a társasági törvényt, mint az egyik legliberálisabbat, s pozitívan értékelték a magyar reform- folyamatot. A pártkapcsolatok alakulásáról Szűrös Mátyás elmondta: hagyományai vannak annak, hogy pártunk széleskörűen fejleszti kapcsolatait a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Igyekszünk meríteni tapasztalataikból, így például a munkastílus, a párt működése témájában is, természetesen megfelelően adaptálva a magyarországi körülményekhez. Érdekes számunkra, hogyan valósítják meg a struktúraátalakítást, hogyan kezelnek olyan kérdéseket, mint például a munkanélküliség. Ugyanakkor aggódunk amiatt, hogy a nyugat- európai kommunista pártok teret veszíthetnek saját társadalmukban, s hogy nem tudnak megfelelően hozzájárulni a baloldal erősítéséhez. Mi azon munkálkodunk, hogy a baloldal erősödjön Nyugat-Európában. A kormányfői funkciójától megváló Grósz Károly további tevékenységére vonatkozott az utolsó kérdés, amelyre Major László kifejtette: várhatóan megélénkül a pártélet, hiszen Grósz Károlyt nagy bizalommal választotta meg a pártértekezlet főtitkárrá, s ennek ellenére eddig nem tudta energiáját teljes mértékben ennek a munkának szentelni. A kormányzati munka rengeteg időt, energiát vett tőle. Ő is érezte, hogy ebben'a politikai helyzetben, amikor az MSZMP-t „versenyhelyzetbe” szeretnénk hozni, s egyfajta politikai konkurencia indult meg Magyarországon, ütőképes politikai pártot kell „csinálni”, akkor a párt minden vezetőjének teljes erejével kell ennek érdekében dolgoznia. Korszerűsítik a KB apparátusát Szóvivői tájékoztató A kanadai választásokon Konzervatív győzelem A konzervatív párt jelentős arányú győzelmet aratott a hétfői kanadai választásokon, így eldőlt a szavazás kulcskérdése: január 1-jétől életbe léphet Kanada és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi egyezménye. A még nem végleges eredmény szerint a Brian Mulroney kormányfő vezette konzervatívok mintegy 170 mandátummal rendelkeznek majd az új, 295 tagú parlamentben — tehát eléggel ahhoz, hogy egyedül törvénybe iktathassák a nagy déli szomszéddal kötött egyezményt. A szerződés ÍO éven belül minden korlátozást eltöröl az áruk és a szolgáltatások forgalmában, így egyfajta észak-amerikai Közös Piac alakulhat ki. A polgári liberális párt, valamint a szociáldemokraták élesen ellenzik az egyezményt, mert az véleményük szerint csak növeli az ország gazdasági, sőt, kulturális és politikai függőséget a tízszer nagyobb lélekszámú déli szomszédtól. A John Turner vezette liberálisok azonban csak mintegy 77-80, a szocialista újdemokraták 20-22 mandátumot kapnak. A szabadkereskedelmi egyezményt, amely tovább szélesíti majd az évi 160 milliárd dolláros, tízmüliárdos kanadai többlettel járó forgalmat, Mulroney még decemberben a parlament elé terjeszti. így az egyezmény, amelyet a washingtoni törvényhozás már ratifikált, az eredeti terveknek megfelelően január 1-jével életbe léphet. A konzervatívoknak a korábbi parlamentben még 211 mandátumuk volt, de csekélyebb arányú győzelmüket így is rendkívülinek ítélik: Mulroney, a 47 éves québeci jogász az ország történetének első kormányfője, akit második ciklusra is megválasztottak. Amerikai kormánykörökben természetesen megelégedéssel fogadják a választás kimenetelét, amely megfelel az Egyesült Államok gazdasági, politikai és katonai érdekeinek. Különösen fontosnak tartják többek között, hogy a nagy amerikai cégek fokozottan bekapcsolódhatnak az óriási kanadai energiahordozó- és nyersanyagtartalékok kiaknázásába. Miért most fizetünk érte? Űrrepülőgép: a huszonegyedik század Túlságosan költségesnek minősítette mind az amerikai, mind a szovjet űrrepülőgép-kísérleteket Roald Szaggyejev fizikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Kutatási Intézetének nemrég leköszönt igazgatója az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában. E témáról a tudós New Yorkban nyilatkozott, ahol emlékiratainak kiadásáról írt alá egy szerződést, és Szaharowal együtt részt vett az Emberiség Fennmaradásáért és Fejlődéséért elnevezésű alapítvány tanácsülésén. Szaggyejev elismerte: a szovjet űrrepülőgép indítása, akárcsak az első amerikai űrrepülőgép 1981-ben történt felbocsátása, kiemelkedő technológiai teljesítmény volt. Hozzáfűzte azonban, hogy ezek a kísérletek a huszonegyedik század technológiáján alapulnak. Miért kellene a huszadik század pénzével fizetni értük? — firtatta. — A szovjet űrrepülőgép útja valóban jól sikerült, elindult, visszatért, de ennek a repülésnek nincs semmiféle tudományos értéke — hangoztatta a tudós. Szaggyejev az inteijúban elmondta, hogy tizenöt év után önként távozott a szovjet kutatási intézet éléről, mert helytelennek tartotta, hogy egy személy túlságosan hosszú ideig tartson befolyása alatt valamilyen intézményt. Operation Salam, azaz Békeakció elnevezéssel gyűjtést indított az ENSZ a múlt hónapban Afganisztán megsegítésére, és bár béke még nincs Afganisztánban, a gyűjtés jól halad. Egy hónap alatt 795 millió dollárt ígért húsz ország, köztük a Közös Piac tagállamai és a Vatikán. Hűek szerint az összeg legnagyobb részét a Szovjetunió adja: 400 millió rubelt, vagyis a hivatalos átváltási árfolyamon 600 millió dollárt. Az ENSZ tavaly nyáron is indított hasonló akciót, s az akkor megajánlott pénzzel együtt az Afganisztánnak ígért nemzetközi segély ösz- szege november közepéig elérte a 892 millió dollárt. Ez 85 százaléka annak az 1,1 milliárdos csomagnak, amelyet az Afganisztán megsegítésével foglalkozó ENSZ-koordinátor, Szadruddin Aga Kán össze akar gyűjteni élelmiszerre, egészségügyi és oktatási célokra, a mezőgazdaság, az ipar és az úthálózat helyreállítására. Az összegből 9 millió dollárt szánnak egyes körzetek ak- nátlanítására, 226 millió dollárt pedig a menekültek hazaszállítására. ENSZ-körökben megelégedéssel nyugtázták, hogy a Szovjetunió hozzájárulása megfelel az Afganisztánnal kapcsolatos eddigi szovjet felelősségvállalás mértékének. A segélyekről rendezett konferencián a Szovjetunió ENSZ-képviselője, Alekszandr Belonogov elmondta, hogy a segélyt megkülönböztetés nélkül egész Afganisztánnak szánják, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az elosztást az ENSZ-koordinátor rendelkezésére álló hivatal végezze el. így alaptalanoknak bizonyultak azok a nyugati feltételezések, hogy a Szovjetunió esetleg megtagadja a segélyt azoktól az afganisztáni körzetektől, amelyek nincsenek a kabuli kormány teljes ellenőrzése alatt, vagy pedig egyéb feltételhez köti a segélyezést. A szovjet segélyt rubelben adják, következésképp csak a Szovjetunióban válthatja át árura Afganisztán a felajánlott ösz- szeget. A Szovjetunió élelmiszert, fogyasztási cikkeket, gépeket és építőanyagot ad — meny- nyiséget Belonogov nem jelölt meg közelebbről —, ezenkívül 50 millió rubellel járul hozzá a szállítási költségekhez, ami más országok szállítmányaira is vonatkozik, ha azokat a Szovjetunión át juttatják el Afganisztánba. A többi segélyező is árut ajánlott fel; a segélyeknek csak elenyésző részét utalják át készpénzben. A közös piaci segélyek értéke 24 millió dollár lesz. Az Egyesült Államok még nem nyilatkozott, hogy mennyit szán Afganisztánnak. (MTI) Bétz eafcció Afganisztán megsegítésére
