Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. november 23., szerda Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) gatására tért ki. Alekszandr Ja­kovlev többször hangsúlyozta, hogy hazánk és a Szovjetunió problémái nagyon hasonlóak. Ma a Szovjetunióban és Ma­gyarországon együttesen ismer­jük el a reformok, a haladás szükségességét. Az előadó a továbbiakban Grósz Károlynak az elmúlt héten Felipe González meghívására Spanyolországban, valamint Francois Mitterrand elnök ven­dégeként Franciaországban tett látogatásáról szólt. Kiemelte: e látogatásoknak az adott különös jelentőséget, hogy a politikai vi­szonyunk lényegében mindkét országgal problémamentes, de a gazdasági kapcsolatok a spanyol és francia részről egyaránt han­goztatott együttműködési szán­dék ellenére nem fejlődnek ki­elégítően. Az előrelépés nyugat­európai kapcsolatrendszerünk egészét kiegyensúlyozottabbá tenné. Felipe González és Francois Mitterrand egyaránt készségét nyilvánította jövő évi magyaror­szági látogatásra. Szűrös Mátyás ezt követően a Magyar Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének keres­kedelmi tanácsosa elleni román provokációval foglalkozott. Em­lékeztetett arra, hogy a magyar sajtó a Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közle­ményben, illetve az Agerpress román hírügynökség által közzé­tett közlemény alapján adott tá­jékoztatást arról, hogy román hi­vatalos szervek november 14-én súlyos provokációt követtek el bukaresti nagykövetségünk egyik diplomatája ellen, akit no­vember 19-én kiutasítottak Ro­mániából. — A tények, sőt a román meg­nyilatkozások kétségbevonha- tatlanul tanúsítják, hogy megha­tározott politikai célt szolgáló, előre kitervelt forgatókönyv sze­rint lebonyolított rendőrségi ak­cióról van szó, amely a magyar­román kapcsolatokba a feszült­ség újabb elemeit vitte be — han­goztatta Szűrös Mátyás. — A ko­lozsvári főkonzulátus bezárását követően a román fél ismételten látványos módon, érvényes nemzetközi jogot sértő lépést tett. Illetékes kormányzati szer­veink ismert elvi álláspontunk alapján tettek kísérletet az ügy érdekeinknek megfelelő rende­zésére. Hivatalos tiltakozásunk bejelentésével egy időben lehe­tőséget kívántunk adni a román félnek, hogy a kapcsolatokat szándékosan terhelő lépését visz- szavonja. Mivel külképvisele­tünk az érvényes nemzetközi szerződéseknek és normáknak megfelelően végzi tevékenysé­gét, semmi okunk nem volt arra, hogy a tényeket ne hozzuk nyil­vánosságra. Szűrös Mátyás végezetül el­mondta, hogy a kormány folya­matosan foglalkozik a kérdéssel, s megteszi a szükséges válaszin­tézkedéseket. A szóbeli kiegészítést követő­en megkezdődött a napirend első pontja feletti vita. Támogatták az MSZMP és a magyar kormány külpolitikai aktivitásának fokozására irányu­ló törekvéseket, javaslatokat. A vitában sok szó esett a szo­cialista országokban zajló re­formfolyamatokról. Többen — így Maróthy László és Fock Jenő is — rámutattak, hogy ezek a fo­lyamatok a különböző szocialis­ta országokban más és más tarta­lommal és ütemben bontakoz­nak ki. A vitában többen is elítélően szóltak a bukaresti magyar nagy- követség kereskedelmi tanácso­sát ért román provokációról. Nyers Rezső javasolta, hogy a Központi Bizottság is bélyegezze meg ezt az akciót, és támogassa a kormányt a megfelelő állásfogla­lások és intézkedések kialakítá­sában. Ezzel a testület egyetér­tett. Több felszólaló érintette az utóbbi időkben alakult új szerve­zetek, csoportosulások nemzet­közi tevékenységét. Kifejeződött az a vélemény, hogy a párt kísérje figyelemmel, és a gyakorlat alap­ján ítélje meg ezt a munkát. A Központi Bizottság és a Po­litikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB mun­kabizottságainak, munkaközös­ségeinek és apparátusának fel­adatkörére vonatkozó javaslat megtárgyalása következett. A témát részletező, a KB tagjaihoz előzőleg írásban eljuttatott anyag leszögezi: a Központi Bi­zottság alapvetően a XIII. kong­resszus és az országos pártérte­kezlet állásfoglalása alapján vég­zi munkáját. A döntések előké­szítésénél feltárja és összehan­golja a különböző érdekeket, fel­használja a tudomány eredmé­nyeit és mérlegeli állásfoglalásai­nak várható társadalmi és politi­kai hatását. A testület elsősorban a politikai, stratégiai irányvonal meghatározására összpontosítja erőfeszítéseit. A párt politikáját a kommunisták, kommunista csoportok útján, elvi-politikai eszközökkel, meggyőzéssel köz­vetíti. Tiszteletben tartja az Or­szággyűlés kizárólagos törvény­alkotói szerepét. A Miniszterta­nácsnak önállóságot és felelőssé­get biztosít a kormányzati mun­Még tartott a Központi Bizott­ság ülése, amikor Szűrös Mátyás és Major László, a KB szóvivője találkozott az újságírókkal, tájé­koztatót adva a testület tanács­kozásáról. Major László a napi­rendi pontokat ismertetve ki­emelte: a második napirend lé­nyege abban foglalható össze, hogy a KB szeretné korszerűsíte­ni a testület és az apparátus mun­káját. Az apparátust igyekszik az új feladatoknak megfelelően át­szervezni, hatékonyabbá, ütőké­pesebbé alakítani, olyanná, amely megfelel egy politikai párt igényeinek. A személyi összeté­telt a feladatokhoz igazítják. Szűrös Mátyás, a nemzetközi kérdések előadója leszögezte: indokolt a szocialista országok helyzetével való részletesebb foglalkozás, mert ezekben az ál­lamokban a magyarországihoz hasonló folyamatok zajlanak, a szocializmus megújítása, útkere­sés van napirenden. Nem kö­zömbös számunkra, hogyan ala­kul a környező országok élete, s az ottani események hogyan hat­nak a magyar külpolitikára, nemzetközi kapcsolatainkra. Ugyanakkor ezekből az esemé­nyekből bizonyos következteté­seket, tanulságokat is levonha­tunk. Hasznos és szükséges pár­tunk számára, hogy ismerje má­sok elgondolásait, terveit. A Központi Bizottság ülésén is olyan kérdéskörökről volt szó, amelyek bizonyítják, hogy a ma­gyar külpolitikában két vonás bontakozik ki: a nemzeti jelleg erősödése, amely nem naciona­lizmus és nem távolodás az inter­nacionalizmustól, hanem a ma­gyar adottságokból, nemzeti sa­játosságokból való kiindulás. A másik: folytatódik a korábbi nyi­tás külpolitikánkban, többek kö­zött a Csendes-óceán térsége, il­letve Izrael és az arab világ felé. Napirenden van viszonyunk meghatározása az önálló palesz­tin államhoz. Szűrös Mátyás el­mondta: néhány ország — mint például Kuba — de jure elismerte a palesztin államot, mások — mint a Szovjetunió — magát a tényt, az önálló államiság kikiál­tását. Mi minden bizonnyal mér­legeljük ezeket a tapasztalato­kat, de úgy vélem, hogy a máso­dik a járható út. A KB titkára ki­fejtette: a testület nem kerülhet­te meg a bukaresti magyar nagy- követség egyik magas rangú dip­lomatájával szemben elkövetett provokációt sem. A Központi Bizottság határozottan elítéli ezt a megalapozatlan történetekre Szűrös Mátyás vitazáró össze­foglalója után a Központi Bizott­ság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette. kához, és támogatja tevékenysé­gét. Részletesen foglalkozik a ja­vaslat a KB mellett működő új munkabizottságok létrehozásá­val, a régiek megszüntetésével, valamint a KB apparátusának korszerűsítésével. Eszerint a je­lenlegi nyolc osztályt megszün­tetik, és az apparátust munkájá­nak, feladatainak igényei szerint szervezik meg. Ennek megfele­lően a tervek szerint a jövőben hat osztály működik: a Központi Bizottság Irodája, a Társadalom- politikai Osztály (ennek hatás­körébe tartozik majd a többi kö­zött a társadalmi szervezetekkel, tömegmozgalmakkal és egyesü­letekkel való politikai együttmű­ködés, valamint a tájékoztatás és sajtópolitika), a Pártpolitikai Osztály, a Gazdaság- és Szociál­politikai Osztály, a Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya, vala­mint a Gazdálkodási Osztály. A párt elnöke, főtitkára és a KB tit­kárai feladataik ellátásához munkacsoportokat vesznek igénybe. A Központi Bizottság és a Po­és vádakra épített provokációt. Az ülésen támogatásukról bizto­sították a kormányt, amely való­színűleg rövidesen határozott, egyértelmű választ ad a román lépésre. A miniszterelnöki poszt betöl­tésére vonatkozó újságírói kér­désre válaszolva Major László le­szögezte: a szövetségi politika értelmében a párt ajánlásokat tesz a Hazafias Népfront elnök­ségének, s csak ezután lehetséges a jelölt személyének nyilvános­ságra hozatala. Számos kérdés hangzott el a pártapparátus átszervezését ille­tően. A lényeg — emelte ki Szű­rös Mátyás —, hogy az új helyzet­nek megfelelően alakuljon át a párt tevékenysége is: hatéko­nyabb, politizálóbb, demokrati­kusabb munkáspárttá váljék, s világosan elhatárplódjon az álla­mi és a pártfeladat, valamint a hatáskör. Az új apparátusi szer­vezetek decembertől működ­nek. A parlamenti pártfrakció irányítását feszegető kérdés kap­csán Szűrös Mátyás kijelentette: egypártrendszerben ilyen cso­port nem működhet a klasszikus értelemben frakcióként. Ha ugyanis a kommunista képvise­lők összejövetelén bizonyos dol­gokban határozat születik, akkor a Parlamentre már nincs szükség, hiszen a képviselők 75 százaléka párttag. Ugyancsak a KB-titkár erősí­tette meg, hogy nemzeti érdeke­inket következetesen és tisztán kell képviselni. Ennek érdeké­ben fejlesztjük kapcsolatainkat mind keleten és nyugaton. Ez ki­fejezésre jutott Grósz Károly lá­togatásaiban is. Külpolitikánk­ban történelmi kapcsolatrend­szerünket kamatoztatjuk. Példa­ként említette az Ausztriához és az NSZK-hoz fűződő kapcsola­tunkat. Egy, a KB-titkárok létszámá­nak módosítására, feladataik változtatására vonatkozó kér­désre Major László elmondta, hogy az osztályok számának csökkenésével nem feltétlenül jár a titkárok számának változá­sa, hiszen új funkciókra is szük­ség van. így például a KB aktív kapcsolatot kíván fenntartani a megújuló törvényhozással. Te­hát szükség lesz olyan KB-titkár- ra, aki közjogi kérdésekben jára­tos. Egy felügyeleti területtel nem rendelkező, úgynevezett „politikus titkár” kinevezésén gondolkodnak, amelynek már hagyománya is van a munkás- mozgalomban. litikai Bizottság munkarendjét, munkamódszerét, a KB munka- bizottságainak és apparátusának feladatkörét vázoló írásos előter­jesztéshez Grósz Károly fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: az előterjesztés elfogadásával, a határozat végrehajtásával a párt társadalmi befolyását kívánják növelni, mégpedig úgy, hogy az MSZMP ügyintéző pártból mindinkább politizáló párttá váljék. Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság — egyhan­gúlag — elfogadta a KB és a PB munkarendjére, munkamódsze­rére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére előterjesztett dokumentumot, Grósz Károly előadói beszédét és a vitában elhangzottakra adott választ. A megvitatott doku­mentum szövegét a Pártélet köz­li. A Központi Bizottság ezt kö­vetően — Lukács János előter­jesztése alapján — jóváhagyta a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására tett javaslatot, majd határozott a KB 1989. évi munkatervéről. A testület végezetül állami tisztségek betöltésére fogadott el ajánlásokat. Az ülésről közlemény jelenik meg. A nemzetközi háttér iránt ér­deklődő újságírói kérdésre Szű­rös Mátyás kijelentette: javult hazánk nemzetközi háttere. Kedvező számunkra, hogy egyre több szocialista országban bon­takozik ki a reformfolyamat, s kedvezőbbé vált az európai gaz­dasági és politikai háttér Ma­gyarország számára a pártérte­kezlet óta. A külföldi gazdasági szakemberek azonban arra pa­naszkodnak, hogy például a mű­ködő tőke behozatalát rengeteg bürokratikus nehézség akadá­lyozza Magyarországon. (Grósz Károly ígéretet tett ennek javítá­sára, hiszen a mi érdekünk is, hogy a külföldi tőke nálunk ka­matozzon.) Dicsérték ugyanak­kor a társasági törvényt, mint az egyik legliberálisabbat, s pozití­van értékelték a magyar reform- folyamatot. A pártkapcsolatok alakulásá­ról Szűrös Mátyás elmondta: ha­gyományai vannak annak, hogy pártunk széleskörűen fejleszti kapcsolatait a szocialista, szoci­áldemokrata pártokkal. Igyek­szünk meríteni tapasztalataik­ból, így például a munkastílus, a párt működése témájában is, ter­mészetesen megfelelően adap­tálva a magyarországi körülmé­nyekhez. Érdekes számunkra, hogyan valósítják meg a struktú­raátalakítást, hogyan kezelnek olyan kérdéseket, mint például a munkanélküliség. Ugyanakkor aggódunk amiatt, hogy a nyugat- európai kommunista pártok te­ret veszíthetnek saját társadal­mukban, s hogy nem tudnak megfelelően hozzájárulni a ba­loldal erősítéséhez. Mi azon munkálkodunk, hogy a baloldal erősödjön Nyugat-Európában. A kormányfői funkciójától megváló Grósz Károly további tevékenységére vonatkozott az utolsó kérdés, amelyre Major László kifejtette: várhatóan megélénkül a pártélet, hiszen Grósz Károlyt nagy bizalommal választotta meg a pártértekezlet főtitkárrá, s ennek ellenére eddig nem tudta energiáját teljes mér­tékben ennek a munkának szen­telni. A kormányzati munka ren­geteg időt, energiát vett tőle. Ő is érezte, hogy ebben'a politikai helyzetben, amikor az MSZMP-t „versenyhelyzetbe” szeretnénk hozni, s egyfajta politikai konku­rencia indult meg Magyarorszá­gon, ütőképes politikai pártot kell „csinálni”, akkor a párt min­den vezetőjének teljes erejével kell ennek érdekében dolgoznia. Korszerűsítik a KB apparátusát Szóvivői tájékoztató A kanadai választásokon Konzervatív győzelem A konzervatív párt jelentős arányú győzelmet aratott a hétfői kanadai választásokon, így el­dőlt a szavazás kulcskérdése: ja­nuár 1-jétől életbe léphet Kana­da és az Egyesült Államok sza­badkereskedelmi egyezménye. A még nem végleges ered­mény szerint a Brian Mulroney kormányfő vezette konzervatí­vok mintegy 170 mandátummal rendelkeznek majd az új, 295 ta­gú parlamentben — tehát eléggel ahhoz, hogy egyedül törvénybe iktathassák a nagy déli szom­széddal kötött egyezményt. A szerződés ÍO éven belül minden korlátozást eltöröl az áruk és a szolgáltatások forgalmában, így egyfajta észak-amerikai Közös Piac alakulhat ki. A polgári liberális párt, vala­mint a szociáldemokraták élesen ellenzik az egyezményt, mert az véleményük szerint csak növeli az ország gazdasági, sőt, kulturá­lis és politikai függőséget a tíz­szer nagyobb lélekszámú déli szomszédtól. A John Turner ve­zette liberálisok azonban csak mintegy 77-80, a szocialista új­demokraták 20-22 mandátumot kapnak. A szabadkereskedelmi egyez­ményt, amely tovább szélesíti majd az évi 160 milliárd dolláros, tízmüliárdos kanadai többlettel járó forgalmat, Mulroney még decemberben a parlament elé terjeszti. így az egyezmény, ame­lyet a washingtoni törvényhozás már ratifikált, az eredeti tervek­nek megfelelően január 1-jével életbe léphet. A konzervatívoknak a koráb­bi parlamentben még 211 man­dátumuk volt, de csekélyebb arányú győzelmüket így is rend­kívülinek ítélik: Mulroney, a 47 éves québeci jogász az ország történetének első kormányfője, akit második ciklusra is megvá­lasztottak. Amerikai kormánykörökben természetesen megelégedéssel fogadják a választás kimenetelét, amely megfelel az Egyesült Álla­mok gazdasági, politikai és kato­nai érdekeinek. Különösen fon­tosnak tartják többek között, hogy a nagy amerikai cégek fo­kozottan bekapcsolódhatnak az óriási kanadai energiahordozó- és nyersanyagtartalékok kiakná­zásába. Miért most fizetünk érte? Űrrepülőgép: a huszonegyedik század Túlságosan költségesnek mi­nősítette mind az amerikai, mind a szovjet űrrepülőgép-kísérlete­ket Roald Szaggyejev fizikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Kutatási Intézetének nemrég le­köszönt igazgatója az AP ameri­kai hírügynökségnek adott nyi­latkozatában. E témáról a tudós New York­ban nyilatkozott, ahol emlékira­tainak kiadásáról írt alá egy szer­ződést, és Szaharowal együtt részt vett az Emberiség Fennma­radásáért és Fejlődéséért elneve­zésű alapítvány tanácsülésén. Szaggyejev elismerte: a szovjet űrrepülőgép indítása, akárcsak az első amerikai űrrepülőgép 1981-ben történt felbocsátása, kiemelkedő technológiai teljesít­mény volt. Hozzáfűzte azonban, hogy ezek a kísérletek a huszon­egyedik század technológiáján alapulnak. Miért kellene a hu­szadik század pénzével fizetni ér­tük? — firtatta. — A szovjet űrre­pülőgép útja valóban jól sikerült, elindult, visszatért, de ennek a repülésnek nincs semmiféle tu­dományos értéke — hangoztatta a tudós. Szaggyejev az inteijúban el­mondta, hogy tizenöt év után ön­ként távozott a szovjet kutatási intézet éléről, mert helytelennek tartotta, hogy egy személy túlsá­gosan hosszú ideig tartson befo­lyása alatt valamilyen intéz­ményt. Operation Salam, azaz Béke­akció elnevezéssel gyűjtést indí­tott az ENSZ a múlt hónapban Afganisztán megsegítésére, és bár béke még nincs Afganisztán­ban, a gyűjtés jól halad. Egy hónap alatt 795 millió dollárt ígért húsz ország, köztük a Közös Piac tagállamai és a Va­tikán. Hűek szerint az összeg legnagyobb részét a Szovjetunió adja: 400 millió rubelt, vagyis a hivatalos átváltási árfolyamon 600 millió dollárt. Az ENSZ ta­valy nyáron is indított hasonló akciót, s az akkor megajánlott pénzzel együtt az Afganisztán­nak ígért nemzetközi segély ösz- szege november közepéig elérte a 892 millió dollárt. Ez 85 száza­léka annak az 1,1 milliárdos cso­magnak, amelyet az Afganisztán megsegítésével foglalkozó ENSZ-koordinátor, Szadruddin Aga Kán össze akar gyűjteni élelmiszerre, egészségügyi és ok­tatási célokra, a mezőgazdaság, az ipar és az úthálózat helyreállí­tására. Az összegből 9 millió dol­lárt szánnak egyes körzetek ak- nátlanítására, 226 millió dollárt pedig a menekültek hazaszállítá­sára. ENSZ-körökben megelége­déssel nyugtázták, hogy a Szov­jetunió hozzájárulása megfelel az Afganisztánnal kapcsolatos eddigi szovjet felelősségvállalás mértékének. A segélyekről ren­dezett konferencián a Szovjet­unió ENSZ-képviselője, Alek­szandr Belonogov elmondta, hogy a segélyt megkülönböztetés nélkül egész Afganisztánnak szánják, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az elosztást az ENSZ-koor­dinátor rendelkezésére álló hiva­tal végezze el. így alaptalanok­nak bizonyultak azok a nyugati feltételezések, hogy a Szovjetu­nió esetleg megtagadja a segélyt azoktól az afganisztáni körzetek­től, amelyek nincsenek a kabuli kormány teljes ellenőrzése alatt, vagy pedig egyéb feltételhez köti a segélyezést. A szovjet segélyt rubelben ad­ják, következésképp csak a Szovjetunióban válthatja át áru­ra Afganisztán a felajánlott ösz- szeget. A Szovjetunió élelmi­szert, fogyasztási cikkeket, gépe­ket és építőanyagot ad — meny- nyiséget Belonogov nem jelölt meg közelebbről —, ezenkívül 50 millió rubellel járul hozzá a szállítási költségekhez, ami más országok szállítmányaira is vo­natkozik, ha azokat a Szovjetu­nión át juttatják el Afganisztán­ba. A többi segélyező is árut aján­lott fel; a segélyeknek csak ele­nyésző részét utalják át kész­pénzben. A közös piaci segélyek értéke 24 millió dollár lesz. Az Egyesült Államok még nem nyi­latkozott, hogy mennyit szán Af­ganisztánnak. (MTI) Bétz eafcció Afganisztán megsegítésére

Next

/
Thumbnails
Contents