Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 279. szám ÁRA: 1988. november 23., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Tegnap Grósz Károlvnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának elnökletével összeült az MSZMP Központi Bizottsága. A testület — a Politikai Bizottság javaslata alapján — határozott az ülés napirendjéről: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szőrös Mátyás. 2. Javaslat a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére. Előadó: Grósz Károly. 3. Javaslat az országos és a helyi népszavazásról szóló törvény elveire. Előadó: Fejti György. A Központi Bizottság megvitatta a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására, a KB 1989. évi munkatervére, valamint a személyi kérdésekre vonatkozó előterjesztéseket is. Emlékezés a KMP-re: korszerű választ adott sorskérdésekre Az Európa Tanács elnöke Budapesten Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására kedden Budapestre érkezett Louis Jung, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke. A repülőtéren fogadására megjelent Vida Miklós, az Országgyűlés alelnöke és Jean Pierre D. Lafosse, a budapesti francia nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács 21 európai tőkés ország parlamenti képviselőiből áll. Elnöke Louis Jung, francia centrista szenátor. A közbiztonság érdekében Az Országos Béketanács állásfoglalása Grósz Károly bevezetőjében a kommunisták 70 évvel ezelőtt, 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának jelentőségét méltatta, felidézve a hét évtizede történt események néhány, a ma szempontjából is fontos jellemzőjét, mozzanatát. Emlékeztetett arra, hogy a párt tudatosan, osztályszempontból indult ki, de a megoldásra érett problémákat azonnal, és éppen ezért, emberi horizontra tudta /emelni. Az adott időszak legkorszerűbb válaszát fogalmazta meg a nemzet sorskérdéseire. Vallotta, hogy ezeket kizárólag a társadalmi viszonyok radikális, proletárforradalmi átalakításával lehet és kell megoldani. A párt a századelő magyar társadalmának bonyolult, ellentmondásos viszonyaiból emelkedett ki. Olyan feltételek és körülmények között született, amikor a magyar társadalom sokszor elakadt, sokszor elakasztott, számos torzulást hordozó, felemás fejlődése ismét tragikus törést szenvedett. Milliókban uralkodott el a kiúttalanság, a reménytelenség érzete. Az első világháború terhei, az elszenvedett vereség, a veszteségek, a következmények súlyos teher volt a magyar nemzet vállán, s már felsejlett a szomorú távlat, a függetlenségét alighogy visszanyert ország területi széthullásának reális veszélye. Ebben a helyzetben a polgári demokratikus őszirózsás forradalom legnemesebb szándékával együtt sem tudott már érvényes kiutat mutatni. A választ más irányban kellett keresni. Baloldali alternatíva vált szükségessé, olyan szervezett és tudatos politikai erő iránt mutatkozott erőteljes igény, feszítő szükséglet, amely az élre áll, amely vezetni tud és vezetni mer. Erre vállalkozott a magyar kommunisták pártja. A főtitkár a kommunista párt programját elemezve kiemelte: éles határvonalat húzott az általa világtörténelmileg meghaladottnak tekintett és már aktuálisan meghaladhatónak látott polgári rend, valamint a történelem által napirendre tűzött szocialista perspektíva között. A szocializmusban jelölte meg az egyetlen lehetséges utat, amelyen az akkori magyar társadalom előre juthatott. Politikai befolyása, tömegtámogatása rohamosan nőtt. A párt programja összhangot mutatott nemcsak a magyar társadalom alapkérdéseinek helyzetével, hanem a keletről indult, világtörténelmi nagyságrendű változásokkal is. Elméletileg következetes és megalapozott, szemléletét tekintve lenini ihletésűvolt. Befogadását meggyőző ereje és az is elősegítette, hogy a szociáldemokrácia által osztállyá szervezett munkásság soraiban már régtől ismert volt, eleven erőként élt a marxizmus, a szocializmus eszméje. A program újat hozott azért is, mert a szocializmust nem a távlatokba utalta, a hozzá való eljutást pedig nem spontán módon kibontakozó evolúciónak tekintette, hanem időszerű és tudatosan vezetett forradalmi folyamatnak. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának felfogásában a szocializmus eszméje és távlata előre- mutatóan ötvözte a magyar századelő Ady Endre neve által is fémjelzett nagy szellemi átalakuAz elfogadott napirendnek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára tartotta meg tájékoztatóját. Az időszerű nemzetközi kérdésekről a KB tagjai előzetesen írásos anyagot kaptak kézhez, amely foglalkozik a Szovjetunióban végbemenő folyamatokkal, a lengyelországi fejleményekkel, a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának budapest ülésével, a kormány, illetve az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány eseményével. A szovjet fejlődést meghatározó fő folyamatok élénken foglalkoztatják a párt tagságát és a közvéleményt — állapítja meg a tájékoztató. Az SZKP XIX. konferenciája a politikai reform meghirdetésével új ösztönzést kívánt adni a megkezdett folyamatoknak; azok azonban csak hosszabb távon befolyásolhatják a szovjet társadalom közérzetét. Ezért az SZKP Központi Bizottságának szeptember végi, majd a Legfelsőbb Tanács október elején megtartott ülésén a politikai reformok első intézkedéseinek meggyorsítását, a reformvonal feltételeinek erősítését határozták el. Ennek jegyében figyelemre méltó átcsoportosításokat hajtottak végre a párt- és az állami vezetésen belül. Az SZKP vezetése a gazdaság néhány kulcsterületén is nagy horderejű kezdeményezéseket tett, amelyek javíthatják az átalakítás lehetőségeit. Kiemelt feladatként kezelik az életszínvonal emelését, az ellátás javítását. A gazdasági reformnak az ellátás javításával is összefüggő legfontosabb területe a mezőgazdaság gyökeres átalakítása. Az SZKP hozzákezdett a nemzetiségek együttélését hosz- szú távon szabályozó új koncepció kidolgozásához. A szovjet párt a nemzeti-nemzetiségi problémákat az átfogó társadalmi, gazdasági reform keretében, az egyes köztársaságok fejlődélását, a polgári radikalizmus eszméit az eleven munkásmozgalom tömegerejével és lendületével. A pártot sokfelől érkezett, különböző eszmei forrásokon nevelkedett, de egy irányba néző, áldozatkész forradalmárok hívták életre Kun Béla vezetésével. Az útkereső értelmiség legjobbjai, felelősen gondolkodó, régen változásokra készülő körei azonosultak a munkásság legkvalifikáltabb magja által megszervezett, irányított mozgalom eszméivel, törekvéseivel. Ezek a tervek és távlatok a gyakorlatban is feltételezték, követelményként állították minden sének meggyorsításával, a bürokratikus centralizmus megszüntetésével tartja megoldhatónak. A jelenlegi lengyelországi helyzettel foglalkozva, a LEMP törekvéseit vázolva a tájékoztató rámutat: az előző évtizedek elhibázott gazdaságpolitikájának következményeit máig sem sikerült felszámolni, az életszínvonal csökkenése alapvetően befolyásolja az általános közhangulatot. A kibontakozást akadályozza az is, hogy a társadalom többsége bizalmatlan a párt és a hatalom iránt, s ezt alig enyhíti a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésének jelenlegi helyes politikája. Az elhúzódó válság oka és egyben következménye, hogy 1981 óta nem valósult meg a nemzeti megbékélés, a hatalom és a társadalom kiegyezése. A LEMP jelentős erőfeszítéseket tesz a társadalmi kiegyezés kereteinek kialakítására: a demokrácia formálódó „lengyel modellje” a többi szocialista ország gyakorlatában eddig ismeretlen vagy szokatlan előremutató megoldásokat is tartalmaz. A lengyel politikai rendszer reformjának változatlanul fontos kérdése az ellenzék legalizálásának problémája. Az új Rakowski-kormány a helyzet őszinte feltárására törekedve kész következetesen végrehajtani a gazdasági szerkezet- váltást, vállalva az ezzel járó konfliktusokat. A Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának október 28-29-ei budapesti ülésével kapcsolatban a tájékoztató leszögezi: a tanácskozáson felszólalók megerősítették a bécsi utótalálkozó sikeres befejezése iránti elkötelezettségüket. A külügyminiszterek részéről megfogalmazódott az igény a szövetségi rendszerünk együttműködésének hatékonyabbá tételére. Egyetértésre talált az a szovjet kezdeményezés, amely szorgalprogresszív erő összefogását, tömörülését. Ez volt az egyedül képes és alkalmas erő annak a küzdelemnek a következetes vezetésére, amelynek során a szociális felszabadításért folytatott harc egyben utat nyithatott a nemzeti felemelkedés előtt is. A szocializmust a párt erős és eleven mozgalomra kívánta építeni. Elutasította az öncélú „forrada- lomcsinálás” mindenféle teóriáját és gyakorlatát. A tömegekhez fűződő kapcsolat erősítésére törekedett. Ennek szolgálatába állította lapját, a Vörös Újságot is. A párt programadó képessége, építő aktivitása, cselekvő lendülete, bátor kiállása és tántoríthatatlan célratörése követésre ösztönzött, mert hitet, reális reményt, önbizalmat adott az embereknek — szögezte le a főtitkár. A pártot a tömegek szemében ezek a tulajdonságok avatták a legjobb értelemben vett „élcsapattá”. A Kommunisták Magyarországi Pártjának csupán röpke időt, alig fél esztendőt adott a történelem önmaga és a tömegek megszervezésére, felkészítésére — emlékeztetett Grósz Károly. — Hatalmas feladatok sorát oldotta meg eredményesen. mázzá egy, a jövő év elején tartandó kötetlen miniszteri találkozó létrehozását. Az írásos előterjesztés a bécsi utótalálkozóról hangsúlyozza: az Európában kibontakozó kedvező külpolitikai irányzatok, a kelet-nyugati kapcsolatok töretlen fejlődésének megőrzése szempontjából rendkívül fontos, hogy a találkozó mielőbb érdemi, gyakorlati kötelezettségeket tartalmazó megállapodással érjen véget. A feltételek lényegében létrejöttek a záródokumentum szövegének véglegesítéséhez — nyitott kérdés még az utó- rendezvények száma és helyszíne, s függőben van a hagyományos leszerelési, illetve a bizalomerősítési tárgyalások kapcsolatának meghatározása —, s így még az idén befejeződhet a tanácskozás. A dokumentum a továbbiakban a magyar külpolitika aktivitásának néhány fontos állomásáról ad áttekintést, majd leszögezi: az új külpolitikai irányvonal jegyében a Szovjetunió ösztönzi szövetségesei önálló nemzetközi szerepvállalását, aktivitását. E kezdeményezések sorozatába illeszkedik megnövekedett aktivitásunk az európai hagyományos fegyverkorlátozás területén, ezen belül a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt javaslata, amely a nukleáris eszközökkel nem rendelkező európai országok összefogását szorgalmazza a leszerelés előmozdítása, kontinensünk atomfegyver-mentesítése érdekében. Szűrös Mátyás szóbeli kiegészítőjében először az elmúlt időszak magyar—szovjet kapcsolatainak kiemelkedő eseményéről, Alekszandr Jakovlevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának magyarországi láto- (Folytatás a 2. oldalon) Az Országos Béketanács nem ért egyet az elnöki tanácsi törvényerejű rendeletnek azokkal a részeivel, amelyek január 1-jétől bárki számára lehetővé teszik riasztó-, illetve gázfegyverek szabad vásárlását és birtoklását. Az Országos Béketanács úgy véli, hogy e rendelkezés — szándékával ellentétben — nem járul hozzá a közbiztonság javításához, sőt az erőszakos cselekmények számának növekedéséhez vezethet. Ugyanakkor bátoríthatja az utóbbi időben egyébként is sajnálatos módon erősödő agresszivitást. Emellett a bejelentett intézkedés ellentétes az egyéni és társadalmi béke fennAz agrártermelés finanszírozási kérdéseiről tájékoztatták kedden a MÉM-ben az újságírókat. Szőllősi Endre főosztályvezető elmondotta, hogy az ágazat szempontjából az idén új helyzet alakult ki, amennyiben a kereskedelmi bankok üzleti alapon tevékenykedve gyakran nem voltak kellő tekintettel a mezőgazdaság helyzetére. Ezzel egy időben a kormányzat pénzszűkítő politikát folytat, ami olykor a mezőgazdasági termelők számára csak nehezen követhető feltételeket teremt. Az év elején gondok mutatkoztak az úgynevezett zöld hitelek folyósításánál, év közben pedig — a váltókibocsátás következtében — az agrárkereskedelemben a megtorpanás jelei mutatkoztak. Nehézséget okozott a váltók elfogadtatása; egyes vállalatok megtagadták a váltók átvételét. Több érdekegyeztető intézkedés után végül is a mezőgazdaság finanszírozása — kisebb-nagyobb zökkenőkkel — megoldódott, ám továbbra is gond, hogy az alacsony jövedelmezőségű agrártermelés finanszírozása esetenként háttérbe kerül a bankok gyakorlatában. (Szívesebben hiteleznek ugyanis nyereségesebb vállalatoknak, és nem veszik tekintetbe azt sem, hogy az agrártermelők által igényelt hitelek csaknem minden esetben hosszabb lejáratúak.) A tájékoztatón Doros Béláné, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője azt a banki álláspontot hangsúlyozta, hogy az idén a pénzintézetek kezdeményező helyzetben voltak, de nem minden intézkedésük váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket. Az év közben többször is — például a nyári felvásárlás idején — megemelték á hitelkeretet, amely így 22 milliárd forintot Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezéssel új politikai ifjúsági szövetség megalakítását kezdeményezte a KISZ országos felsőoktatási rétegértekezletén, az országos KlSZ-érte- kezleten és az országos KISZ-tit- kári értekezleten részt vett küldöttek egy csoportja. A megalakításról szándéknyilatkozatot hoztak nyilvánosságra. A dokumentumot eddig mintegy 80-an írták alá — tájékoztatták az UDSZ ideiglenes ügyvivői az újtartásának, erősítésének a Béketanács által is támogatott elveivel. Ezt az állásfoglalást alátámasztja az utóbbi napokban a Béketanácshoz érkezett tiltakozó levelek, telefonhívások sokasága. Ezek arról tanúskodnak, hogy az állampolgárok a hazai közbiztonság romlásától tartanak a rendelet kapcsán. Az Országos Béketanács ezért a törvényerejű rendelet riasztó-, gáz- és légfegyverekre vonatkozó részeinek visszavonását javasolja az Elnöki Tanácsnak. Állásfoglalását eljuttatták Straub F. Brúnóhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez. tesz ki, és ez a termelők számára — a banki álláspont szerint — elegendő. Túlzottnak tartotta viszont a főosztályvezető az év eleji pénzszűkítő intézkedéseket, és elismerte, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatában egyelőre nincsen elegendő hajlam a szelektivitásra, azaz a mezőgazdasági termelők akaratukon kívül még mindig hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Bejelentette azt is, hogy alig van többször forgatott váltó forgalomban, az ezzel a fizetési „ígérvénynyel” rendelkezők még mindig igyekeznek gyorsan megszabadulni váltóiktól. Maguk a bankok sem mindig alkalmazkodnak rugalmasan a kialakult gyakorlathoz; ennek bizonyságául fölhozta, hogy szinte egyikük sem élt a váltókeret átcsoportosításának a lehetőségével, amivel a kistermelők finanszírozásának a gondjait igyekeztek áthidalni az őszi szezonban. Amikor erre sor kerülhetett volna, a kereskedelmi bankok egyszeriben „rájöttek”, hogy más módon is meg tudják oldani a gondokat. Jövőre a mezőgazdasági termelők arra számíthatnak — derült ki a sajtótájékoztatón —, hogy a váltórendszert továbbra is fönntartják, sőt erőteljesen kiterjesztik. Á pénzpolitika nem titkolt célja, hogy a váltókeretet — tehát a hitelösszegeket — nem osztják el a bankok között mechanikusan. Valamennyi pénzintézet, amennyiben váltója valóban áruváltó — tehát termék vagy termény van „mögötte”, —, számíthat arra, hogy azt viszontleszámítolják. Ám a végső cél mégis csak az, hogy a váltók többször is megforduljanak a partnerek között, ezért a banki főosztályvezető szerint jövőre mindenkinek használnia kell ezt a fizetési módot. ságírókat kedden a KISZ KB székházában. A szándéknyilatkozat leszögezi: a felsőoktatás KlSZ-szer- vezeteiben az elmúlt hónapokban folytatott vitákon világossá vált: a megújító szándék tartós eredményeket csak egy új szervezet megalakításával hozhat. Az unió szervezői a KISZ-t politikai előzménynek fogják fel, örökségéből vállalva mindazt, ami a fiatalok érdekvédelmét, a magyar reform előrejutását szolgálta. Önálló nemzetközi szerepvállalás a külpolitikában Zöld hitelek, döccenőkkel Mezőgazdasági termelők — hátrányos helyzetben? Unió a Demokratikus Szocializmusért
