Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-18 / 275. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. november 18., péntek Grósz Károly Párizsban A főtitkár Új-Delhiben Csütörtökön a késő délelőtti órákban Moszkvából Új-Delhibe utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő. A szovjet vezető kíséretében van Eduard Sevardnadze külügyminiszter, Vlagyimir Kamencev miniszterelnök-helyettes, Rafik Nyisanov, az Üzbég KP KB első titkára és Vaszilij ZűAarov kulturális miniszter. Mihail Gorbacsov első ízben látogat külföldre azóta, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökévé választották. A szovjet vezető látogatása idején fejeződik be Indiában a Szovjetunió fesztiválja, amelyet egy évvel ez- előtt Nyikolaj Rizskov kormányfő Új-Delhi tárgyalásai idején nyitottak meg. Moszkvában azt várják a mostani szovjet-indiai csúcsszintű megbeszélésektől, hogy tovább erősítik a Szovjetunió és India hagyományosan barátinak számító kapcsolatait. Ezt a törekvést látszik alátámasztani az a cseppet sem elhanyagolható, jelzésként is értelmezhető körülmény, hogy India az első olyan ország, ahova Mihail Gorbacsov főtitkárrá történt megválasztása óta már másodszor látogat el. A szovjet és az indiai vezetők rendszeres találkozói azt jelzik, hogy mind Moszkvában, mind Uj" Delhiben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kapcsolatok ápolására politikai és gazdasági tekintetben egyaránt. Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi megbeszélései nyilván űjabb ösztönzést adnak a gazdasági együttműködés bővítéséhez, megújításához is. Pakisztán Nincs abszolút többség A pakisztáni parlamenti választásokon — a szavazatok több mint háromnegyedének össze- számlálása alapján — Benazir Bhutto Néppártja szerzett többséget. Sikere viszont kisebb, mint amekkorára a választás előtt számítottak a megfigyelők. Csütörtök reggel annyit lehetett tudni, hogy a 207 parlamenti helyből a Néppárté lett már 76, a fő rivális Iszlám Demokratikus Szövetség nyert el 39-et, további 50 helyen különböző kisebb pártok osztoznak. A részeredmények tükrébben majdnem biztos, hogy a Pakisztáni Néppártnak koalíciós partnerekre lesz szüksége ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. (Folytatás az 1. oldalról) niszter-helyettes és Palotás Rezső, hazánk párizsi nagykövete csatlakozott Grósz Károlyhoz.) A megbeszélések tartalmáról hivatalos kommünikét — érthető módon — még nem hoztak nyilvánosságra, az eszmecsere tartalmára, jelentőségére azonban következtetni lehet a látogatás tényének sajtóvisszhangjából: a párizsi lapok terjedelmes írásokban ismertetik-magyarázzák a magyar gazdasági reformfolyamatot, hangsúlyozottan szólnak nyitott politikánkról, s a magyar külpolitika és gazdaság kapcsolatépítő törekvéseiről. Francois Mitterrand és Grósz Károly megbeszélésén a francia elnök a magyar főtitkár-miniszterelnök párizsi látogatását olyan eseménynek minősítette, amely „fenntartja a kapcsolatok folyamatosságát”. Hazánkról Francois Mitterrand igen jó személyes emlékeket őriz, köztük tartja számon azt a négy alkalmat is, amikor Kádár Jánossal találkozott. A francia elnök véleménye szerint a magyar-francia kapcsolatok — történelmi okokból — nem különösebben szorosak, s ez abban is kifejeződik, hogy gazdasági, kereskedelmi kontaktusaink meglehetősen alacsony szintűek. — Ez azért is sajnálatos, mert Magyarországnak van presztízse a világban, mi is tudjuk: az ország az elmúlt századok során a legnehezebb időkben is megőrizte identitását, nyelvét, nemzeti kultúráját — hangoztatta Francois Mitterrand, majd az együttműködés fontosságáról beszélve aláhúzta: az európai országoknak azért is össze kell fogniuk, mert „kontinensünk súlya, szerepe csökkenni látszik a világ- politikában”. Kis visszapillantással kapcsolódott e gondolatkörhöz Grósz Károly, selmondta: hazánk 1945 előtt — nem a nép hibájából — nem a haladás oldalán állt, majd elkezdődött egy „tömbjellegű bezárkózás”, amelynek okai dz akkori nemzetközi viszonyokban keresendők. Méltatta Mitterrand elnök történelmi szerepét a kelet-nyugati párbeszédben, az európai közeledésben, azoknak a kedvező folyamatoknak a fenntartásában, amelyekben — bár népességét, területét tekintve kis ország — hazánknak is megvannak a maga teendői. Éppen tíz esztendeje, Kádár János ittjártakor írtak alá politikai nyilatkozatot a magyar-francia kapcsolatokról, amely ma is aktuális megállapodásokat tartalmaz. Már ebben is tükröződött: a magyar vezetés felismerte a nyitás szükségességét, ám a kedvező nemzetközi feltételeket ehhez csak az új szovjet külpolitikai gondolkodás teremtette meg. Majd arról beszélt, hogy az együttműködés mai lehetőségei sem gazdasági, sem műszaki-tudományos téren nincsenek kihasználva. Szeretnénk bekapcsolódni a nagy francia vállalkozásokba, fejlesztési programokba, a legtöbb lehetőséget erre az elektronikában, a számítástechnikában, a mezőgépiparban, az élelmiszeriparban, vegyiparban, illetve korszerű technológiák cseréjében és átvételében, valamint a harmadik piacokon való együttműködésben látjuk. — Franciaországnak nincsenek nagy hagyományai a gazdasági együttműködésben, a kereskedelemben, „talán mert a franciák nem szeretnek utazni” — adott tréfás magyarázatot a francia elnök. „Az előrelépéshez — fordította komolyra a szót — mindenekelőtt politikai akarat, impulzus kell”. Vissza-visszaté- rő témája volt a beszélgetésnek az 1992-es esztendő, az Európai Közösség egységes belső piacának megteremtése. Mitterrand elnök is megerősítette: ez nem lesz hátrányos a kívülállóknak, ellenkezőleg, „a közös belső piac létrejöttével még erősebbé váló EGK még nyitottabb lesz, az együttműködés jobb feltételeit tudja megteremteni”. Leszerelés, fegyverzetkorlátozás — fontos kulcsszavak a tárgyalásról. Francois Mitterrand nagy hangsúllyal szólt arról, hogy Franciaország az egyensúly megőrzésével minden területen híve a leszerelésnek, s fontosnak tartja ennek ellenőrzését. Nagyon lényeges, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentse hadászati fegyverzetét, s a nukleáris leszerelésben Francia- ország is részt kíván venni. „Most azonban a hagyományos fegyverek csökkentésének s a vegyi fegyverek korlátozásának kell elsőbbséget adni” — mondotta. — ”Ebben magunk is érdekeltek vagyunk” — emelte ki Grósz Károly, emlékeztetve vendéglátóját: Magyarország már többször kifejezte azt az óhaját, hogy már a leszerelési folyamat „első szakaszában érintve legyen”. A francia sajtó oldalas cikkeket, hírmagyarázatokat közölt a magyar politikai, gazdasági és társadalmi helyzetről, ismertette Grósz Károly politikai pályafutását. A független baloldali Libéra- tion közvetlen, szerény, határozott modorú embernek jellemezte a magyar kormányfőt, aki hatalmas munkabírással dolgozik kettős funkciójában és ügyes, intelligens politikus hírében áll. A lap a maga részéről "lelkes gor- bacsovistának ” nevezte, aki határozottan beszélt arról francia és spanyol újságírók csoportja előtt, hogy a piac törvényeit kell érvényesíteni a magyar gazdaságban, és bővíteni szükséges a magánszektort. A Le Monde budapesti jelentésében arról írt, hogy „az MSZMP májusi értekezlete döntő fordulatot hozott az ország politikai életében” és ”Budapesten vitathatatlanul a nyitás légköre uralkodik, amely különösen a sajtóban érezhető”. A különtudósító idézi Nyers Rezső véleményét, amely szerint az új társadalmi közmegegyezés eléréséhez még 3-4 év kell. „De ha a gazdasági- pénzügyi stabilizáció kudarcot vall — mondta -, a politikai ingatagság állandósul és az értékválság sokkal élesebb formában jelentkezik”. A lap külön keretes tudósításban számolt be arról, hogy Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár — egy VSZ-ország képviselőjeként első ízben — beszédet mondott az Atlanti Közgyűlés előtt. A Le Quotidien de Paris az új nyugat-európai demokráciák, például Portugália „ifjú farkasaihoz” hasonlította Grósz Károly „szerény eleganciáját, futó mosolyát”. Politikai pályaképében kiemelte, hogy „amikor tavaly júniusban miniszterelnökké nevezték ki, egyszeriben a helyzet emberének tűnt, aki képes mozgásba hozni a dolgokat: gazdasági stabilizációs program, adóreform, nyitás nyugatra és főleg, ami különösen érdekli a magyarokat, politikai liberalizálás”. Le Figaro a maga politikai portréjában „intelligens és pragmatikus politikusnak” nevezte Grószt, akinek pályafutása töretlenül ívelt felfelé. Ami nyugati tárgyalásait illeti „nyitott szelleme, hozzáértése és munkabírása már bámulatba ejtette Margaret Thatcert és Ronald Reagant”. A L Humanité rövid körképben áttekintette Magyarország demokratikus átalakulását és lendületes gazdasági fejlődését a felszabadulás után, ismertette az új gazdasági mechanizmus törekvéseit, a külföldi tőke bevonására tett erőfeszítéseket. A kommunista párt lapja abban látja a látogatás fő kérdését, sikerül-e elmozdítani á kereskedelmi kapcsolatokat a nagyon szerény szintről. — A francia kormány vajon kész-e tettekkel alátámasztani hangoztatott új keleti politikáját, azaz új gazdasági szerződésekkel fellendíteni az igen alacsony áruforgalmat? — kérdi a cikkíró. A gazdag program a Michel Rocard miniszterelnök által adott díszvacsorával zárult, ahol mind a vendég, mind a vendgélá- tó pohárköszöntőt mondott. Ezekben — többek között — méltatták a magyar-francia kapcsolatok jellegét, s hangsúlyozták bővítésük fontosságát. A tárgyalások ma folytatódnak. Gorbacsov indiai útja elé Második indiai utazását kezdi meg a hét végén Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára, akit ez év őszén választottak meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé, magas állami tisztségében először utazik külföldre. Első alkalommal történik az is, hogy egy országba másodszor utazik a szovjet vezető. Mostani indiai látogatása részben összefügg azzal, hogy Új- Delhiben befejezéséhez közeledik az egy évvel ezelőtt Nyikolaj Rizskov miniszterelnök által megnyitott indiai Szovjetunió- fesztivál. Ez a rendezvénysorozat, amelyet a szintén egy éven át tartó szovjetunióbeli India-fesz- tivál előzött meg, egyedülálló a maga nemében, s érzékelteti a két ország barátságát, érdeklődését egymás iránt. A legfelsőbb szintű látogatások előtti gyakorlatnak megfelelően megszaporodtak a lapokban a színes riportok és az elmélyült elemzések a szovjet-indiai viszonyról, a kétoldalú kapcsolatok számos részletéről. Hála a szovjet sajtó sokszínűvé válásának, nemcsak semmitmondó méltatások, hanem érdemi értékelések is olvashatók e kapcsolat megannyi kérdéséről, problémájáról, s ezek feltárása rögvest hitelesebbé teszi az eredmények leírását is. Történelmi távlatai vannak a négy évtizede független Indiához fűződő kapcsolatoknak, amelyek igazi fordulatot az ötvenes évek közepe táján vettek. 1955- ben Nehru kormányfő moszkvai látogatásával, majd még abban az évben Hruscsov és Bulganyin viszontlátogatásával a legfelsőbb szinten kezdődött el az új minőségű kapcsolatok építése. A viszony fejlődésének második nagy szakasza 1971-ben az Új- Delhiben aláírt béke-, barátsági és együttműködési szerződéssel nyílt meg. A harmadik, jelenlegi szakasz Mihail Gorbacsov 1986. novemberi látogatásával vette kezdetét. E látogatás idején írta alá Gorbacsov és Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök a Delhi-nyilatkozatot, amely az atomfegyverektől és erőszaktól mentes világ megteremtésének elveit tartalmazza. Gorbacsov mostani útja előtt hangzott el a szovjet vezető krasznojarszki beszéde, amely sok konkrét javaslatot tartalmaz az ázsiai-csendes-óceáni térség békéjének és biztonságának megerősítésére. Most először nyűik alkalom e javaslatok érdemi megvitatására az érintett térség egyik legnagyobb lélekszámú államának legfelsőbb vezetőivel. A krasznojarszki javaslatok szervesen illeszkednek a Delhinyilatkozatban lefektetett elvek megvalósítására irányuló erőfeszítésekhez. Moszkvában a delhi deklarációt mindmáig az első olyan nemzetközi dokumentumnak tekintik, amely már tartalmazza a szovjet külpolitikát és diplomáciát azóta átható új gondolkodásmód fő elemeit. A kapcsolatok nemzetközi összetevői között nem feledhető az a konstruktív magatartás, amelyet India az afganisztáni válság ügyében kezdettől fogva tanúsít. Noha Delhi sem helyeselte a szovjet bevonulást, abból indult ki, hogy egy adott időszakban ez szükségszerű és kényszerű intézkedés volt. Ebből az alapállásból igyekezett minden fórumon hozzájárulni a mielőbbi politikai rendezés feltételeinek megteremtéséhez. A kétoldalú viszonyban meghatározó a hagyományos gazdasági, kereskedelmi együttműködés. Híven az őszinte, nyűt szellemű politizáláshoz, ma már ennek gondjairól is egyre több részlet ismerhető meg. A fő törekvés ebben a vonatkozásban is az új formák feltárása, a közös vállalatok létesítése. A szovjet vezetés nemcsak tudja, hanem nyíltan beszél is róla, hogy gondok vannak az indiai piacon. A felmerült nehézségek egy része egyes minisztériumok, főhatóságok, vállalatok tevékenységére vezethetők vissza. Nehezíti a munkát a nagyfokú bürokrácia az indiai rendelések kezelésében, laza a szállítási fegyelem, s nemegyszer az kelt aggodalmat az indiai partnerben, hogy gyenge egyes szovjet termékek minősége. A szovjet vezetés éppen e gondok felszámolása érdekében is törekszik a minőségileg, tartalmilag újszerű gazdasági együttműködés fejlesztésére, hiszen a két ország egyaránt érdekelt ebben. Gorbacsov látogatásától Moszkvában azt várják, hogy újabb lendületet ad annak a folyamatnak, amely nemcsak a legfelsőbb szinten, hanem más vezetők és szakemberek rendszeres találkozóin is jellemzi a szovjet-indiai viszonyt. Szántó András Képek a nagyvilágból George Bush amerikai alelnök, akit november 8-án az Egyesült Államok 41. elnökévé választottak, Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, aki 12 órás hivatalos látogatáson tartózkodott az Egyesült Államokban KARACSI: Az ország legnépesebb városában az egyik szavazóhelyiség előcsarnokában, sorban állnak az asszonyok, hogy leadhassák voksukat az elnökválasztáson, amelyet 11 év óta először tartanak az országban Felsorakozott török katonák és rendőrök néztek farkasszemet az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” kikiáltásának 5. évfordulóján az országot kettéválasztó demarkációs vonal egyik ellenőrzési pontjához vonult ciprusi görög egyetemistákkal, akik törökellenes jelszavakat kiáltozva tiltakoztak az ország északi részének elszakí- tása ellen. (Népújság telefoto — MTI) Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kötvényárfolyamai november 15-től november 18-ig A kötvény megnevezése Kamatláb (%) Kamatfiz. dátuma Futam idő Középárfolyam (%) AMFORA ii 11.30 1984-91 105.00 Balaton Volán 11 10.30 1985-92 92.00 Borsodi Iparcikk II. íi 11.01 1985-91 105.00 Borsodi Ruh. Kér. V. íi 11.01 1985-91 105.00 Borsodi Sörgvár íi 01.31 1986-92 101.50 BUBIV 11+3 12.09 1986-91 104.50 DÉLKER-I. 11 03.20 1985-91 101.50 DOMUS 11 12.10 1984-90 104.50 DKV-Paraffin 11+3 11.14 1985-90 100.00 Győr-Sopron Iparcikk. 11 03.20 1986-93 98.50 Heves Megyei Iparcikk 11+2 03.17 1987-93 99.00 Kaposvári Volán 11 12.01 1985-92 103.50 kecskeméti Városi T. KK-I. 11 01.06 1986-91 121.00 KSZE 11 12.15 1986-92 102.50 Mátra Volán-I. 11+2 02.17 1986-91 103.00 Napsugár Ruh. Szöv. PIERT-I. 11 09.24 1985-91 96.00 11 06.30 1984-91 98.00 PIÉRT-II. 11 04.11 1985-92 99.00 Skála-I. 11+2 05.31 1984-91 99.50 Skála-II. 11+2 05.06 1985-92 99.50 Skála-III. 11+2 05.15 1985-92 99.50 Szabolcs Megyei Ipari KV. 11 10.15 1986-92 92.50 Szatinár Bútorgyár 11 10.29 1985-93 91.50 Gazdálkodó szervek által vásárolható kötvények: AGRÁR-I. 12 07.01 1985-93 84.00 AGRÁR-II. 11.5 04.01 1986-94 83.00 OKHB Rt.-I. 11 07.01 1987-94 84.00 OKHB Rt.-II. 11.5 07.15 1987-93 82.00 Kalocsai Paprika 19 89.08.01. 1988-93 99.00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóipari Komb. KK. 11+2 07.15 1987-93 96.00 107.00 Mátra Volán II. Eger 11+1+2 09.17 1987-92 93.50 Kalocsai Paprika 19 89.08.01. 1988-93 99.00 unuiyaiuuH iujckuíiüiu jcucgucit u acicaici-miiuiuiiui tuggucii a uicgauuii értéktől eltérhetnek. Az árfolyam középárfolyam, ezért vételnél -1 %-ot, eladásnál +1 %-ot felszámítunk. Tájékoztató terjedelme miatt nem teijeskörű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető. Kötvényárfolyamok
