Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. november 17, csütörtök GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Átdolgozott törvényjavaslat Az egyesülési és gyülekezési jogról Több mint ötvenezren vettek részt a társadalmi vitában, amely az egyesülési és gyülekezési jog tervezetének minisztertanácsi határozottá emelését megelőzte. Mint ez a kormány ülése után is­mertté vált, a viták nyomán egy csaknem alapjaiban átdolgozott tervezetet fogadott el a Minisz­tertanács és talált alkalmasnak arra, hogy törvényjavaslatként a parlament elé terjessze. A jövőt illetően is figyelemre méltó mozzanata volt a társadal­mi vitának, hogy főként olyan ér­telmiségek vettek részt benne, akik az átlagpolgároknál jobban érdeklődnek a közéleti problé­mák iránt. Ezt tudva le is vonha­tó a tanulság: A demokrácia „milyensége” nem minden eset­ben szorítható mennyiségi kép­letbe. Ezűttal a végtermék bizo­nyítja, ötvenezer is lehet sok, ez esetben legalábbis elegendő, ha azok nyilvánítanak véleményt, akik a dolgok értői, érdekeltjei és ha egyenrangú partneri viszo­nyok vannak a vita résztvevői között. Azaz, valóságosan for­málhatják a vitatott kérdésben kialakítandó álláspontot, s nem csupán arra utaltatnak, hogy utólag igazoljanak egy, már köz­pontilag elhatározott döntést. A vita előre mutat arra az idő­re, amikor majd az egyesülési és gyülekezési jog törvényerőre emelkedik, és a szabad véle­ménynyilvánítás legalább olyan hatékony szervező erő lesz a tár­sadalom működésében, mint a kormányzati hatalom. De ennek éppen e két — most még tervezet formában lévő — törvény lesz az egyik fontos biztosítéka. Elfoga­dásuk után senkinek sem -lesz többé privilégiuma engedmé­nyek formájában osztogatni a demokratikus jogokat. A politi­kai rendszer szerkezetének ta­golt részeként jönnek létre és működnek majd az egyesületek és társulások, mint megannyi színtere az állampolgári vélemé­nyek kifejeződésének. Az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek vitája során visszatérő téma volt: legyen-e ismét több párt Ma­gyarországon, vagy sem. Kezd egyetértés kikristályosodni ab­ban, hogy a többpártrendszer nem kizárólagos szinonimája a demokráciának, —de semmiféle elvi érv nem állja megahelyét ve­le szemben sem. Mi több, klasz- szikus tapasztalatok bizonyítják, hogy a társadalmi érdekegyezte­tésnek, a konszenzusteremtésnek a legegyszerűbb technológiája a többpártrendszer. A törvénytervezetek e tekintet­ben előre mutatnak. Abból in­dulnak ki — és ezért jogi kerete­ket is teremtenek hozzá — hogy a magyar politikai fejlődésnek is ez az iránya. Ám, mint a demok­rácia intézményrendszere általá­ban, a többpártrendszer sem „engedélyezés”, vagy „beveze­tés” kérdése. Folyamatos társa­dalmi kiegyezés útján, a napi fel­adatok során létrejövő konszen­zus fenntartása közepette kell azt kiérlelni. Világosabban: úgy kell felkészülni rá, hogy közben fennmaradjon a társadalmi sta­bilitás. Mert ne feledjük: a de­mokratizálódási folyamat na­gyon ingatag gazdasági talajon megy végbe. Olyan időszakban, amikor egyszerre kell súlyos múltbeli terheket a kamatos ka­matokkal együtt törleszteni, égető napi problémákat megol­dani, és az európai gazdasági fej­lődéshez való reménybeli felzár­kózás kiinduló pozícióit megsze­rezni. A politikai destabilizáció az országra nézve tragikus követ­kezménnyel járhat. Jó dolog, hogy a törvénytervezetek vitájá­ban — még ha olykor szélsőséges követelések is elhangzottak — e helyzet józan felismerése domi­nált. Nehéz és kényes feladat lesz az elméletileg elfogadható több­pártrendszer gyakorlati megva­lósítása. Lefolyása és időtarta­ma függ az önszerveződések gyakorlatától, jellegétől, illetve e folyamatok értékelésétől a párt részéről. Mert az természetes, hogy ezt az átmenetet, mint pozí­cióban lévő hatalmi tényező, csak a párt valósíthatja meg. Minden történelmi hasonlítgatás nélkül elmondható, páratlan fel­adat és egyben megméretés is ez a párt számára. Végrehajtása, az egyközpontú ■ hatalmi, politikai rendszer „mássá” alakítása bizo­nyíthatja, hogy a szocializmus igenlésének talaján álló többpár­ti rendszerben is domináns sze­rep illeti a kommunisták pártját. Mindehhez mennyi idő kell? Ahogyan egy évvel ezelőtt alig hihette valaki, milyen fordulato­kat eredményez a párt májusi or­szágos értekezlete, nagyon nehéz volna ma megjósolni, milyen vál­tozásokat hoz a jövő a felgyorsult politikai mozgások korában. El­igazító pontok lehetnek: a párt soron lévő kongresszusa, az új al­kotmány elfogadása, majd az új Országgyűlés megválasztása. Honvédelem és politika Beszélgetés dr. Tóth Ferenc tanszékvezető tanárral Múltjára tekintve a legfiatalabb „iskolája” közé sorolható az MSZMP Heves Megyei Oktatási Igazgatóságánál a párt katonapolitikájával foglalkozó tanfolyam, — „Az MSZMP honvédelmi politikájának alapjai és ideológiai kérdése” címet vi­seli — amely a pártépítési tanszék felügyelete mellett végzi munkáját Mi tette szük­ségessé azt, hogy az „esti egyetem” nagyon sok tevékenységi körébe ezt a témát is felvegye? Erről beszélgettünk dr. Tóth Ferenc tanszékvezetővel, aki „A közéleti te­vékenység motivációi, azok szerepe a politikai magatartás és aktivitás fejlesztésé­ben” című sokrétű tanulmányában, disszertációjában indirekt módon utalt is az okokra. — Megyénk öt nagyüzemében végeztünk különböző felmérése­ket. Kérdőíveken érdeklődtünk politikai, szakmai és egyéb dol­gokról. Az egyik kérdésünk arra volt kíváncsi, a megkérdezett életének melyik időszakára teszi politikai nézeteinek, a társada­lomról alkotott véleményeinek kialakulását, stabilizálódását? — mondta a tanszékvezető. — A le­hetséges kilenc alternatíva közül nagy többséggel kettő került ki győztesen. Mégpedig „amikor elkezdett dolgozni”, valamint a „katonaság óta”felelet. Ez a fel­mérés is igazolta a politika és így intézményünk rég felismert je­lenségét, hogy a haza védelmé­nek fontossága a katonai szolgá­lat, a szakmai elsajátítás idején és később, érettebb korban tudato­sodik az emberekben, amikor nagyobb rálátással ítélhetik meg az életet. Kevésbé mondható ez el az általános és középiskolai, valamint az egyetemi és főiskolai tanulmányok idejére. Ebből kö­vetkezik, tehát'nekünk is meg­van a sajátos feladatunk ezen a területen. Vállaljunk részt és propagandaeszközeinkkel segít­sük a párt katonapolitikájának megismertetését, különösen azokkal, akik ilyen vagy olyan módon az ifjúság nevelésével foglalkoznak. Hozzátenném még: az oktató-nevelő munká­nak általában is szerves része a honvédelmi és hazafiasságra va­ló nevelés. így a pártoktatástól sem idegen az. — Hogyanfogadták az igazga­tóság ez irányú kezdeményezé­sét, pontosabban a katonapoliti­kai tanfolyamok beindításának tervét az érdekelt szakemberek? — Amikor útjára indult e gon­dolat, nem mindenki előtt volt tiszta a cél. Arra gyanakodtak, hogy valamiféle katonai szakis­meretekkel akarjuk felvértezni a hallgatókat. Persze nem akartuk a katonai intézmények feladatait felvállalni. Ezért egyértelműen világossá kellett tenni, hogy a párt honvédelmi politikájával akarjuk megismertetni a hallga­tókat, a katonapolitikát kívánjuk beilleszteni a társadalmi folya­matokba a napi politikai kérdé­sek közé. Arra törekszünk, hogy a tanfolyam résztvevői megis­merkedjenek klasszikusaink, Marx, Engels, Lenin katonapoli­tikai kérdésekről alkotott véle­ményével. Abból a meggondo­lásból indultunk ki: minden nemzet, minden nép gondos­kodjon országa, nemzete függet­lenségének, határainak és a nép alkotásainak, értékeinek védel­méről. S erre készítse fel az ifjú­ságot. Ez a cél a párt politikája közül nem az egyik a sok közül, hanem az egyik legfontosabbika. — Mikor lett végül is a tervből valóság? — Az intézmény vezetése, s ezen belül a tanszék vezetése a szervezést 1985 tavaszán kezdte meg, s az év őszén indult is a tan­folyam egy osztállyal Egerben, az új oktatási objektumunkban, amely már szélesebb körű lehe­tőségeket biztosít a politikával szorosabb kapcsolatban lévő té­mák tanulmányozásához. Ne­künk ugyanis nemcsak az ideoló­giai oktatás, az elméleti kérdések magyarázata a feladatunk, ha­nem a politika oktatása is. Ebbe a sorba, a politika sorába illesz­kedik be a párt honvédelmi poli­tikájának az ismerete. — Eger után — ahol folyama­tosan megy a képzés — előbb Fü­zesabonyban, majd Gyöngyösön is létrehoztunk ilyen tanfolya­mokat. A folytonosság azt jelzi, hogy jól mértük fel az igényeket, mert van érdeklődés e téma iránt megyénkben. Meggyőződésem, még sok lehetőség kínálkozik ar­ra, hogy a jövőben is szervezzünk ilyen tanfolyamokat. Egyébként Eger történelmi múltja is arra ösztönöz bennünket, hogy elkö­telezetten foglalkozzunk a ha­zaszeretetre való neveléssel. — Kik jelentkezhetnek e tan­folyamra? — A hallgatók zöme a fiatalok nevelésével közvetlenül foglal­kozók köréből kerül ki. Ilyenek például az általános és középis­kolák pedagógusai, a hivatásos katonai állomány tagjai, vagy olyan szervezetekben dolgozók, mint az MHSZ, a PV, az üzemi honvédelmi felelősök, és egyéb más intézmények dolgozói. Te­hát innen jönnek az egyéves kur­zusra, ahol esti egyetemi formá­ban zajlik az oktatás egy héten munkaidő után három órában. — Milyen formái vannak a foglalkozásoknak, azaz, milyen módszerrel oktatnak? — Eleinte elég nagy önálló­sággal készítettük el a tematikát. Ma már a HM Politikai Főcso­portfőnökség és a Politikai Főis­kola által közösen összeállított program és tematika is a rendel­kezésünkre áll, amelyet a megye sajátosságainak, politikai igé­nyeivel megfelelően egészítünk ki. Szükség esetén szakértő elő­adókat is biztosítanak a foglalko­zások megtartására. A munka dandárját ár. Pintér István, Futa- ki Antal alezredesek és Kárpáti Lajos ezredes aktivisták, foglal­kozásvezetők végzik, akik magas fokú szakmai, pedagógia, mód­szertani felkészültséggel rendel­keznek. — Természetesen a program­ban szereplő minden témáról előadást tartunk a hallgatóknak. Ezt követően a résztvevők a hét­közi tanulás során a tankönyvet és a szöveggyűjteményt tanul­mányozzák, amelyeket szeminá­rium jellegű foglalkozásokkal zárunk. Persze gyakorlati foglal­kozásokkal is bővítjük az isme­retkört, például lőtérlátogatás, lövészet, laktanya-látogatás, filmvetítések, múzeumlátogatás, akadályversenyek stb. Féléven­ként beszámolnak a hallgatók ta­nulmányi munkájukról, a tanfo­lyam sikeres elvégzéséről pedig bizonyítványt kapnak. A hallga­tókat tíz nap tanulmányi szabad­ság is megilleti. — Mit tartalmaz az idei okta­tási év tematikája? — Az éves programban 16— 18 téma szerepel. Csak néhányat ragadok ki. Például a marxiz­mus—leninizmus a hadügyről, a politika és a háború viszonya, a szocializmus védelmének tör­vényszerűségei, a NATO kato­napolitikája és doktrínája, a Var­sói Szerződés jellege, védelmi politikája és doktrínája, a Ma­gyar Néphadsereg fejlődésének útja és fejlesztésének fő iránya. — Kik nyújtanak segítséget a tanfolyamok munkájához? — A szervezőmunkában part­nereink az iskolák, az MHSZ, a KISZ, a megyében működő ka­tonai intézmények. Sokat segíte­nek a pártszervek és a HM Politi­kai Főcsoporfőnöksége. A te­matika összeállítása mellett in­gyen biztosítja a tankönyvet és szöveggyűjteményt a hallgatók­nak, oktatóknak. A katonapoli­tikával kapcsolatos könyvek vá­sárlásához pedig 50 százalékos kedvezményt ad. Az MHSZ biz­tosítja a hallgatók szállítását, a látogatások megszervezését és a lövészetek megrendezését. — Miben szeretnének előbbre lépni? —Még aktívabb közreműkö­dést kérünk az iskolák vezetősé­gétől, a BM-től, a Mun­kásőrségtől, a KISZ-től, az Ifjú Gárda-egységektől, a hivatásos állományban lévő tiszthelyette­sektől, de váijuk az ifjúsági moz­galomban dolgozó tisztek érdek­lődését is. Nagyon sok lehetőség van még az MHSZ függetlenített és társadalmi aktivistáinak köré­ben. Ha tovább tudjuk bővíteni ezt a kört, hatásosabban is tud­juk ismertetni, oktatni a párt ka­tonai politikáját, szolgálni a ha­zafias-honvédelmi nevelést — mondotta befejezésül a tanszék- vezető. Fazekas István A Mátrában, Párádon él és dolgozik Baji Imréné és fia, mindket­ten kosárfonó népi iparművészek. A családi tradíciónak számító mesterséghez az alapanyag nagy részét a Körösvidék fűzfái biztosítják. Parádi kosárfonók... Készül a lámpaernyű... Közös munkálkodás __ ( Szabó Sándor felvétele — MTI) Mit tilos? Részletek a csehszlovák vámintézkedésekről November 15-től a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban változnak a nem kereskedelmi áruk kiviteléről és behozataláról szóló rendelkezések. A külföldiek által kivihető áruk értékhatára 1000 koronáról 500 koronára változik. Bővül a kiviteli engedélyhez kötött, vala­mint a kiviteli tilalom alá eső áruk köre. A vámhivatal engedé­lyéhez kötött áruk kiviteléhez az áru értéke 100 százalékának megfelelő illetéket kell fizetni. Számos áruféleség csak a vámhivatal engedélyével és 100 százalékos illeték megfizetésével vihetők ki Csehszlovákiából. Tilos Csehszlovákiából kivin­ni az alábbi árukat: húskészít­mények és tartósított specialitá­sok; cukrozott és cukor nélküli sűrített tej, beleértve a tubusos sű­rített tejet; ételízesítők; kávé és tea; száraz gyümölcsök (mandu­la, dió, mogyoró, kókuszresze­lék, mazsola); kakaó és kakaós italok; befőttek déligyümölcs­ből, citromfélék koncentrátum és lé alakjában; nem szocialista or­szágokból importált halkonzer­vek; mesterséges édesítőszerek; személyi higiéniai áruk — egész­ségügyi betét és vatta, fogkefe és fogkrém, WC-papír, papírszalvé­ta, papír zsebkendő, licenc alap­ján gyártott és import kozmetiku­mok, — mindenféle csecsemő- és gyermekruházati cikk; kötött fe­hérnemű, fehérnemű kelméből; ruházati cikkek kikészített bőr­ből és szőrmeáru természetes anyagokból; mindenféle lábbeli; fonal; harisnyafélék, beleértve a harisnyanadrágot; pelenka; arany- és ezüsttárgyak; abron­csok, kerékpárköpenyek, tömlő nélküli abroncs és gumibelső; gépkocsi, motorkerékpár, moped és pótalkatrészeik; kerékpárok és pótalkatrészeik; varrógép és pót- alkatrészei; anyagok gáz-, villa­mos- és vízvezetékhez; armatúra, beleértve a pótalkatrészeket; fa­gyasztógépek és kombinált hűtő­gépek (kétajtós); elektromos fő­zőlapok; fűtőtestek központi fű­téshez (elemes és sima); írógé­pek; elektromos és benzinnel működő fűnyírógépek; háztartá­si porcelán (kivéve a Bohemai üzlet választékát) és tűzálló üveg; személyi számítógépek, beleértve a perifériásegységeket; video- magnetofonok; Equicolor és Fo- macolor negatív filmek; tetőfedő anyagok; fűrészáru; csatornázási csövek; kerámia burkolóanya­gok és csempék; ajtók és abla­kok; cement és mész; aszfaltozott szigetelőszalagok; kohászati anyagok; húsdarálók; mosósze­rek; régiségek; nem szocialista országokból és Jugoszláviából importált áruk. A Csehszlovákiába vámmente­sen .bevihető áruk értékhatárát 300-ról 500 koronára emelték.

Next

/
Thumbnails
Contents