Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. november 16.» szerda________________________GAZDASÁG — TÁRSADALOM _____________________3. P ártértekezletre készül a hatvani városi pártbizottság Az MSZMP Hatvan Városi Bizottsága a párttagság kezdeményezésére, egyetértésével és támogatásá­val 1988. december 3-ra összehívta a városi pártértekezletet. Az eseményre jelentés készült a városi pártbizottság működési területének politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, amely a testület 1988. november 3-i ülésén került elfogadásra. Ebből a jelentésből közöl most a Népújság kivonatot a pártbizottságnak azzal a kérésével, hogy a kommunisták és a helyi politika iránt érdeklődő pártonkívüliek mérlegeljék a tervezetet, mondjanak véleményt róla, vagy ha szükségét látják: egészítsék ki az alábbi anyagot tapasztalataikkal, javaslataik­kal. A megjegyzéseket, kiegészítéseket a városi pártbizottságon, illetve a helyi pártszerveknél — ame­lyek mindegyike küldöttel képviselteti majd magát az említett pártértekezleten — várják. Kivonat a jelentésből Hatvan és körzete párttagsága egyetért az országos pártértekez­let megújulási törekvéseivel, an­nak ellenére, hogy az azóta szü­letett döntések egy része (folya-- matos áremelkedések, lakossági hitelkamatok emelése, a nagy infláció, stb.) a politikai hangulat romlásához vezettek. Erősödött a kilátástalanság, a bizonytalan­ság érzése. A pártszervek és szer­vezetek többsége szerint új helyi politikai programra, új módsze­rekre, munkastílusra, s ezzel együtt a városi testület megújítá­sára van szükség. Mód és lehető­ség nyílik arra, hogy a testületi munka korszerűsödjön, pl. egy- testületes pártbizottság alakul­jon. Ami az 1985-ös pártértekezlet óta történt változásokat illeti szervezeti életünkben? A városi pártbizottság irányítási területén ma 109 alapszervezetben 3766 fő a párttagok száma. Hét helyen működik üzemi, szövetkezeti és nagyközségi egytestületes párt- bizottság. Egyébként a városi pártbizottság és párt-végrehajtó- bizottság a beszámolási időszak­ban rendszersen vizsgálta és elle­nőrizte a Hatvan város és von­záskörzete táradalmi, politikai helyzetével, változásaival össze­függő kérdéseket. Megállapítha­tó: a testületi döntések reális igé­nyeket fejeztek ki, de a változó viszonyok, feltételek több hatá­rozat végrehajtását akadályoz­ták, vagy újraértelmezését igé­nyelték. Ugyanakkor a határoza­tok végrehajtásának folyamatos, rendszeres ellenőrzésére nem fordítottunk kellő figyelmet. A pártalapszervezetek nehéz és bonyolult körülmények kö­zött végezték munkájukat az el­múlt időszakban, s a párttagok kiállását nehezíti, hogy szemé­lyes sorsukban is sok a kedvezőt­len változás, aggódnak gyerme­keik jövőjéért. Többeknek belső konfliktust okoz az is, hogy ko­rábbi erőfeszítéseiket, nemzedé­künk politikai munkáját nem is­meri el kellően, illetve eseten­ként kétségbe is vonja a társada­lom. Felélénkült viszont az ér­deklődés az ideológiai, kulturá­lis, művelődéspolitikai jelensé­gek iránt. Ezzel szemben a párt­oktatás nem tudta teljes mérték­ben betölteni a ráháruló felada­tokat, melynek következtében csökkent az érdeklődés, nőtt a beiskolázási gond. Az oktatási anyag egy része is korszerűtlen, nem a mai ideológiai, politikai helyzetnek megfelelő tartalmú. Megállapítható továbbá, hogy a párt belső információs munká­ja nem fejlődött olyan mérték­ben, ahogy azt a párttagok elvár­ták. A felsőbb pártszerveket ugyanekkor rendszeresen tájé­koztatjuk a lakosság hangulatá­ról. Ennek ellenére továbra is megoldatlan a konkrét kérdések, javaslatok feldolgozása, megvá­laszolása (pl. személyi jövede­lemadó hatásainak elemzése, a gazdaság és ideológia). Terüle­A városi pártbizottság a kö­vetkező fő feladatok végrehajtá­sához kéri a cselekvésre kész tag­sága, Hatvan városban és von- zásközetében élő kommunisták támogatását, személyes példa- mutatását. 1. A városi pártbizottság ala­kítsa ki munkamódszerét, mun­kastílusát, hogy a testület min­den tagja rendelkezzen konkrét megbízatással, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítésé­hez szükséges feltételekkel. tünkön a káder- és személyzeti munka leglényegesebb eredmé­nye viszont, hogy az építőmunka személyi feltételeit biztosítani tudtuk, bár a tagság és a lakosság egy részénél tapasztalható a ve­zetőkkel szembeni bizalmatlan­ság, ami az ifjúságot illeti: a Kommunista Ifjúsági Szövetség tömegbefolyása az utóbbi évek­ben csökkent. Ennek oka az is, hogy a fiatalok körében is nőtt a politikai kétkedés, elbizonytala­nodás. A pártszervek munkájá­nak hatásfoka sem kielégítő, így a párt befolyása jelentősen csök­kent. A tanácsi testületek munkája az elmúlt években nyitottabbá vált, fórumaikon nyomatékosan fogalmazódtak meg a város és községfejlesztés — közmű, okta­tási, egészségügyi intézmények — működési feltételei. Viszont: a nehezebbé vált életkörülmé­nyek, a lakosság növekvő igényei és a tanács pénzügyi lehetőségei között az egyre jobban feszülő különbségek gyengítették a ta­nács és a lakosság korábban ki­egyensúlyozottabb kapcsolatát. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága az elmúlt években is részt vett a várospolitika alakítá­sában, sajátos eszközeikkel segí­tették a népek közötti barátság elmélyítését, ápolását. Sikeresen mozgósították az állampolgárok egy részét a környezetvédelmi feladatok megoldására. A Mun­kásőrség Városi Parancsnoksága is rendszeresen számot ad az éves kiképzési tervek végrehajtásáról, melyet a pártbizottság testületé jónak minősített. A városi pártbizottság gazda­ságpolitikai munkájára fokozot­tan hatottak a különböző politi­kai hangulatot befolyásoló té­nyezők, az ország gazdasági helyzetét meghatározó dönté­sek. Ezért az elmúlt években a város és vonzáskörzete gazdasá­gi egységeinek helyzetét a re­ményt adó eredményesség mel­lett a bizonytalanság és útkeresés egyaránt jellemezték. A város és vonzáskörzete iparszerkezete egyébként az elmúlt években lé­nyegesen nem változott. A kor­szerű követelményeknek megfe­lelően történtek kisebb módosu­lások az elavult termelési tech­nológiák megszüntetésére (pl. a téglagyár felszámolása, a Tejipa­ri Vállalat telepének megszünte­tése). Létesült néhány kisebb üzem (pl. Páva Ruhagyár telepe, Orion két gyáregysége), azon­ban a tervezett nagyobb arányú iparfejlesztési törekvéseknek a pénzügyi források szűkössége gátat szabott. így nem jött létre az Aprítógépgyár fejlesztése, az Orion gyáregység bővítése. A gazdasági egységek ezzel párhuzamosan költségérzéke- nyebbekké váltak, mely ténye­zők újszerű vállalati gondolko­dást és alkalmazkodást igényel­tek. Ennek jól megfelelt például a Qualitál Vállalat, a horti Kos­Határidő: folyamatos. Fe­lelős: a városi pártbizottság tit­kárai. 2. Rendszeresen kíséijék fi­gyelemmel a területen folyó pártmunkát, segítsék és folya­matosan ellenőrizzék a hozott határozatok megvalósítását. Határidő: folyamatos. Fe­lelős: a városi pártbizottság első titkára. 3. Tovább kell szélesíteni a döntések előkészítésének de­mokratizmusát, igényeljék job­ban a pártszervek és szervezetek suth Termelőszövetkezet; a cu­korgyárak, a Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet, az Eternit, a Dunaplast. Javult a gazdálkodó egységek exporttevékenysége is, továbbá átrendeződőben van a konvertibilis és rubelelszámolá­sú export aránya az előbbi javá­ra. Jelentősen fejlődött a Quali­tál Vállalat, a Debreceni Tartósí­tóipari Kombinát Hatvani Kon­zervgyára, az Aprítógépgyár hatvani gyáregysége, az ETER­NIT Selypi Gyára tőkés export­ja. Szocialista relációban jó érté­kesítési lehetőségekkel rendel­kezett és ezt jól kihasználta a Há­zi-, Kézmű- és Bőripari Szövet­kezet, a Duna Cipőgyár 2. Sz. Gyáregysége. Vagyis: a terület 4Q termelő egysége a hazai ellá­táshoz jelentős árukészletekkel járult hozzá. Ide tartozik még, hogy a belföldi piac felvevőké­pességének csökkenése ellenére jelen vagyunk a legkülönbözőbb termékekkel (pl. azbeszt nyomó­cső, műanyag tartály, gomb, cu­kor, búza, pb-gáz, stb.). Azt sem tagadhatjuk, misze­rint az elmúlt években a lakosság megélhetési feltételei rosszab­bodtak. A szinten tartáshoz, ille­tőleg a jelentős életszínvonal- csökkenés elkerüléséhez sok túl­munkára volt szükség. Céljaink­kal ellentétben tovább romlott a főmunkaidő becsülete. A dolgo­zók jövedelmét differenciáltab­ban meghatározta munkahelyük eredményessége. így az élelmi- szeripari, a gépipari, a közleke­dési, az ipari szövetkezeti egysé­gek egy részénél az évi 10 száza­lékot meghaladta a béremelke­dés, de a könnyűipari vállalatok­nál a kereskedelemben a bérek az átlagos növekedést sem érték el. A költségvetési intézmények dolgozóinak a jövedelme ennél még lassúbb ütemben emelke­dett. Szót kell ejtenünk arról is, hogy a város VII. ötéves terve 858 lakás felépítésével számolt. A tanácsi és lakossági pénzügyi források csökkenése, az árak ro­hamos emelkedése, stb., miatt legfeljebb 625 lakás készül el. Hasonló okok következménye­ként számos tervezett fejlesztést későbbi időpontra kell halaszta­ni (pl. a kastély-rekonstrukció, a 6-os Számú Általános Iskola tor­naterme, a Béke úti ABC). Ugyanakkor néhány jelentős be­ruházás, felújítás befejeződött (SZTK-szakrendelő, Idősek Há­za, Kastély-Ifjúsági Ház, stb.). Egyéb forrásból valósult meg a MÁV-állomás rekonstrukciója, az ÁFÉSZ Iparcikk Áruháza, és tovább bővült — döntően lakos­sági erőből — a víz- és gázháló­zat, s további községek kerültek be a távhívó telefonhálózatba. Nyomasztó gond viszont a város néhány területének csatornázat­lansága és a szennyvíztisztítás megoldatlansága. Ezzel szem­ben az egészségügyi és szociális ellátás tárgyi feltételei 1985. óta fejlődtek. társadalmi és tömegszervezetek javaslatait. Ennek érdekében: — a városi pártbizottság elé kerülő, a város és környékén élő lakosság élet- és munkakörül­ményeit lényegesen befolyásoló döntések előkészítésénak nyil­vánosságát, a vélemények össze­gyűjtésének lehetőségét meg kell teremteni, — váljon általánossá az érde­mi, alternatív javaslatok kidol­gozása, — a városi pártbizottság mun­káját segítő tanácsadó testület létrehozását javasoljuk, — a döntést előkészítő, végre­hajtást segítő, ellenőrző munka javítása érdekében: „A” változat: — meg kell szüntetni a munkabizottságokat, helyettük szakértőkből álló ad hoc bizottság működjön, „B” változat: — a meglévő munkabizottságok szakemberek bevonásával javítsák munkáju­kat. Határidő: folyamatos. Fe­lelős: a városi pártbizottság első titkára. Az újonnan kialakítandó egy­testületes pártbizottság havonta, illetve szükség szerint ülésezzen. A testületi ülések előkészítésére nagyobb figyelmet kell fordítani. A döntésekbe való érdemibb részvétel érdekében kisebb cso­portokban konzultációs lehető­séget kell biztosítani a testületi tagok számára. Határidő: a testületi ülések előtt értelem szerint. Felelős: a városi pártbizottság titkárai. A testületi ülések nyilvánossá­gát javítani szükséges: „A” változat: — a párttestüle­tek tagjai előzetes jelzés alapján kezdeményezhetnek meghívá­sokat a testületi ülésekre, „B” változat: — igény esetén nyilvános pártbizottsági ülést kell tartani. — Ha a pártbizottsági tagok­nak több mint 20 százaléka kéri, akkor rendkívüli pártbizottsági ülést szükséges összehívni, — a pártértekezlet után ki kell dolgozni, a pártszervezetekkel meg kell ismertetni a tisztségvi­selők és az apparátus tagjainak feladatkörét, tervszerűbbé kell tenni a feladatok ellenőrzését és következetesebben kell érvénye­síteni a felelősséget. Határidő: értelem szerint. Felelős: a városi pártbizottság el­ső titkára. 4. A pártbizottság tagjai fe­lelősséggel tartoznak küldő szer­vüknek, választóiknak végzett munkájukért. A döntések kialakításában va­ló aktív részvétel javítása érdeké­ben rendszeresen találkozzanak az általuk képviselt’ kollektíva kommunistáival, dolgozóival. Alakítsanak ki tartalmas munkakapcsolatokat az alap­szervezetekkel, látogassák rend­szeresen a taggyűléseket. Indokolják a pártbizottság ho­zott döntéseit, határozatait, ér­telmezzék a végrehajtás felada­tait a párttagokkal, segítsék azok gyakorlati megvalósítását. E ta­lálkozókat használják fel a hatá­rozatokról alkotott vélemények, információk, tapasztalatok gyűj­tésére. Határidő: értelem szerint. Felelős: a városi pártbizottság el­ső titkára. . 5. A városi pártbizottság az 1989. évre vonatkozó munkater­vét a pártértekezlet határozatára építve állítsa össze. Tervező munkája során fordítson na­gyobb figyelmet a pártszerveze­tektől jövő kezdeményezések elemzésére, a valós politikai igé­nyekhez igazodó napirendek ösz- szeállítására. Javasoljuk, hogy ülésenként egy meghatározott téma kerüljön a munkatervbe, a többi napirendi pont a politikai szükségszerűség alapján kerül­jön megtárgyalásra. Határidő: folyamtos. Felelős: a városi pártbizottság első titká­ra. 6. A választott testületek munkájának korszerűsítésével összhangban ki kell dolgozni az apparátus feladatkörét: — Meg kell határozni, hogy az elvi politikai irányítás, a helyi pártszervek és szervezetek önál­lósága növelésének körülményei között melyek a fő követelmé­nyek az apparátus tennivalóit il­letően. — Erősíteni szükséges az ap­parátuson belül a politizáló, meggyőző, együttműködő kész­séget, hogy tevékenységük első­sorban az irányított területeken működő pártszervezetek haté­konyabb munkavégzését segítse. — Az apparátus szorgalmaz­za a pártmunka társadalmasítá­sának további bővítését. — A pártmunkával kapcsola­tos információs tevékenységet szélesebb körűvé kell tenni. A testület üléseiről gyors, pontos tájékoztatás szükséges. A párt­szervek és szervezetek útján minden olyan kérdésről tartal­masán adjunk tájékoztatást, amelyben a tagság együttműkö­désére igényt tartunk. Határidő: értelem szerint. Felelős: a városi pártbizottság titkárai. 7. Nagyobb figyelmet fordít­sunk a lakóhelyi politikai munka színvonalának javítására. — Az üzemi és lakóterületi pártszervezetek alakítsanak ki jó munkakapcsolatokat, kölcsönö­sen igényeljék, segítsék egymás munkáját. — Az apparátus tagjai re­szortfeladatuk ellátása mellett erősítsék az alapszervezetek e munkájának segítését. — Személyes példamutatással járuljunk hozzá a párt iránti biza­lom erősítéséhez. Határidő: folyamatos. Fe­lelős: üzemi, lakóterületi alap­szervi titkárok, városi pártbizott­sági titkárok. 8. A pártszervezetek hatáskö­rét úgy kell kialakítani, hogy az összhangban legyen a működési területünkön lévő állami' szer­vek, vállalatok, intézmények önállóságával. Ehhez kapják meg a szükséges információt. A pártszervek és szervezetek a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítsanak a párttaggá nevelő munkára. Türelmes, tervszerű, személyes meggyőződésen ala­puló, példamutató tevékenysé­gükkel segítsék és irányítsák e feladat végrehajtását. A párttagok közötti elvtársi kapcsolatokat, az egymás iránti szolidaritás érzését mélyíteni szükséges. Elemezni kell a pártcsoport­munka, a pártmegbízatások helyzetét. Határidő: folyamatos. .Fe­lelős: az alapszervezetek titká­rai. 9. Az agitációs- és propagan­da munka felesztése érdekében újjá kell szervezni a propagandis­ta klubot, amely a propagandis­ták felkészítésében, az oktatás ellenőrzésében hatékonyan vesz részt. Gondoskodni kell arról, hogy a párt-, az állami- és tömegszer­vezetek munkája, testületi hatá­rozatai nyilvánosságra kerülje­nek a hírközlő szervekben (Nép­újság, Hatvani Napló, Miskolci Rádió). 10. A közművelődés, a közok­tatás fejlődése meghatározó a te­rület politikai céljainak megva­lósításában, ezért szükséges, hogy a lehetőségek figyelembe­vételével kiemelt figyelmet kap­jon. Határidő: folyamatos. Fe­lelős : a városi pártbizottság ideo­lógiai titkára. 11. A városi pártbizottság, pártszervek és szervezetek ha­táskörükben folyamatosan ele­mezzék és segítsék a gazdasági-, társadalmi kibontakozás, a poli­tikai élet megújulása személyi feltételeinek biztosítását. A vezetők kiválasztásánál to­vábbra is alapkövetelmény a szakmai hozzáértés, a politikai és erkölcsi alkalmasság, valamint a vezetői rátermettség. Szigorúb­ban meg kell követelni az erköl­csi normák betartását, a közélet tisztaságát. Következetesen védelmet kell nyújtani a vezetőt érintő intrika, alaptalan vádaskodás esetén. In­dokolt esetben bátrabban kell él­ni a felelősségmegállapítással, a felelősségre vonással, annak kez­deményezésével. Ezen dönté­sekről időben kell tájékoztatni a környezetet, a közvéleményt. Tervszerűbbé és kölcsönössé kell tenni a kádermunkát, a ká­dermozgást, a párt-, az állami-, a gazdasági és a tömegszervezetek között. Az állami, gazdasági és a kul­turális életben a vezetői munka­körök többségét pályázat, illetve választás útján kell betölteni. Káderügyekben is tiszteletben kell tartani a döntésre hivatott ál­lami-, vállalati-, szövetkezeti szervek, tömegszervezetek önál­lóságát, jogait. Határidő: folyamatos. Fe­lelős: a pártszervek és szerveze­tek titkárai. 12. A városi pártbizottság tö­rekedjen továbbra is érdemi együttműködésre az állami-, tár­sadalmi szervezetekkel, mozgal­makkal. Tartsa tiszteletben fe­lelősségvállalással párosuló önállóságukat, határozottabban igényelje munkájukat, kezdemé­nyezéseiket, különösen a lakó­helyi politikai munka fejlesztésé­ben számítson aktív közreműkö­désükre. Gondoskodni kell ar­ról, hogy e szervezetekben dol­gozó kommunisták pártmegbí­zatásként is végezzék munkáju­kat. Szükséges, hogy a párttagok egyértelműen és határozottan képviseljék a párt testületéinek állásfoglalásait. A pártbizottság mielőbb dol­gozzon ki ajánlásokat a tömeg­szervezetek és mozgalmak szá­mára. A jövőben szerveződő egyesületek, csoportok munká­ját kísérje figyelemmel. Politikai céljaikról, tevékenységükről tá­jékoztassa a párttagságot, szük­ség szerint tisztázva e szerveze­tekkel kialakítandó kapcsolatok formáit és lehetőségeit. A városi pártbizottság és a KISZ Városi Bizottsága együtte­sen testületi ülésen vitassa meg az ifjúság helyzetét. Az ülésre a pártbizottsági titkárokat és ér­deklődő fiatalokat is meg kell hívni. A pártmunkában az eddigiek­nél nagyobb figyelmet kapjon az ifjúság körében és érdekében végzendő eszmei, politikai neve­lő munka. Határidő: folyamatos. Fe­lelős: a városi pártbizottság első titkára. 13. A városi pártbizottság gaz­daságpolitikai tevékenységének középpontjában az 1987-ben meghatározott társadalmi és gazdasági stabilizációs és kibon­takozási program végrehajtása álljon. A pártbizottság a jövőben folyamtosan elemezze a végre­hajtás tapasztalatait, politikai eszközökkel segítse az üzemek, intézmények alkalmazkodási, megújulási törekvéseit. Kísérje figyelemmel a munka­erőmozgást. Támogassa új mun­kahelyek megteremtését, a szak­mai át- és továbbképzés meg­szervezését, a termékszerkezet­váltásnak megfelelően. A gazdasági élet változásai je­lentős társadalmi és politikai fe­szültségek forrásai lehetnek. Ezek elkerülése, feloldása érde­kében a városi pártbizottság vál­laljon érdekegyeztető és kezde­ményező szerepet. A VIII. ötéves terv előkészíté­se során támogassa a városi ta­nács azon törekvéseit, amelyek célja a körültekintő tervezés, a megalapozott feladatmeghatá­rozás, a rugalmas gazdálkodás, a végrehajtási fegyelem erősítése. A városi pártbizottság támo­gasson minden olyan kezdemé­nyezést, szervezési korszerűsí­tést, amely a lakosság egészség- ügyi és szociális ellátásának javí­tását, az egészségmegőrzés tár­sadalmi programja megvalósítá­sát, az intézményrendszer egysé­ges szemléletű és takarékos mű­ködését, az intézmények kap­csolatainak fejlesztését szolgálja. A városi pártbizottság kezde­ményezze a párton belüli gazdál­kodás korszerűsítését. Nagyobb önállóságra van szükség a ren­delkezésre álló források takaré­kos felhasználásában. A városi pártbizottság — a pártmunka elsőbbségének ga­rantálása mellett — tegye lehető­vé a pártházak és helyiségek tár­sadalmi célú hasznosítását. Határidő: folyamatos. Fe­lelős: a városi pártbizottság gaz­daságpolitikai titkára. A városi küldöttértekezlet fel­kéri a pártbizottságot, az alap­szervezetek tagjait: tekintsék személyes ügyüknek a közösen kialakított álláspont védelmét, a feladatok végrehajtását. Közös összefogással dolgoz­zunk fegyelmezetten, felelősség­gel, legjobb tudásunk, tehetsé­günk szerint vegyünk részt az építőmunkában, a közügyek in­tézésében. E nehéz helyzetben csak így érhető el a párt tekintélyének visszaállítása, a mindannyiunk jövőjét meghatározó célok való­ra váltása.­Városi Pártbizottság JAVASLAT az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents