Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. november 16., szerda Grósz Károly Madridban A SZOT elnökségének állásfoglalása Gorbacsov —Reagan —Bush találkozó Mihail Gorbacsov december elején részt vesz az ENSZ közgyűlésén, s ez alkalomból New Yorkban találkozik Ronald Rea- gan-nel, valamint George Bush- sal — jelentette hétfőn este az amerikai CBS-hálózat. A CBS nem sokkal később hivatalosan is megerősített információja szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke december 7-8-án vesz részt (és szólal fel) az ENSZ közgyűlésen, s e tartózkodása alkalmából találkozik ott a vezető amerikai politikusokkal. A Fehér Ház szerint egyébként nem hivatalos csúcstalálkozóról van szó. Mihail Gorbacsov eszerint az Egyesült Államokból visz- szatérőben tesz majd látogatást Londonban. Washingtoni politikai körökben már régebben emlegették, hogy sor kerülhet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan olyfajta búcsútalálkozójára, amilyent a január végén visszavonuló elnök éppen e héten tart Helmut Kohl bonni kancellárral és Margaret Thatcher brit kormányfővel. A találkozó terveiről szóló híreket azonban a Fehér Ház cáfolta — legutóbb hétfőn... Reagan elnök eddig négyszer találkozott Mihail Gorbacsov- val, akiről legutóbb hétfőn nyilatkozott elismerően, Andrej Szaharovval folytatott beszélgetésén. George Bush, a megválasztott elnök már jelezte, hogy kijelölt külügyminiszterét, James Bakert megbízta: szovjet kollégájával, Eduard Sevardna- dzével készítsék elő korai találkozóját Gorbacsowal. Nem kétséges, hogy a vezető szovjet politikus is mindenképpen mielőbb találkozni kívánt az új amerikai elnökkel, akinek megválasztását — mint a folyamatosság és a kiszámíthatóságát jelét — üdvözölték Moszkvában. Szovjet űrsikló Sikeres próbaút Sikerrel próbálták ki a szovjet űrhajózás első űrsiklóját. A Szovjetunióban kedden reggel az Enyergija nagy teljesítményű hordozórakétával földkörüli pályára állították a Burán elnevezésű, többször felhasználható szovjet űrrepülőgépet. Az Enyergija a Buránnal moszkvai idő szerint pontosan reggel hat órakor emelkedett magasba a bajkonuri űrközpontból, s az űrsikló két földkörüli fordulat után moszkvai idő szerint 9 óra 25 perckor automatikus vezérléssel leszállt Bajkonurban. India, Kuba, New York, Nagy-Britannia A főtitkár látogatása Mihail Gorbacsov a napokban Indiába látogat, decemberben pedig Kubába utazik, New Yorkban beszédet mond az ENSZ-közgyűlés ülésszakán és látogatást tesz Nagy-Britanniá- ban is. E látogatásokat maga az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke jelentette be kedden Oijol- ban, egy mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó tanácskozáson. Ott elmondott beszédében a szovjet vezető nemzetközi kérdésekkel is foglalkozott. (Folytatás az L oldalról) A jó 30 perces „sétáló ismerkedés után” már a palotában csatlakozott a két kormányfőhöz Francisco Ordonez külügyminiszter és Javier Rubio budapesti spanyol nagykövet, illetve Kovács László külügyminiszter-helyettes és Csejtei István, Magyar- ország madridi nagykövete. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint a szűk körű megbeszélés során főként gazdasági kérdéseket érintettek. Felipe González vázolta azt az utat, amelyen Spanyolországnak sikerült kitörnie előbb a gazdasági, majd a politikai elszigeteltségből, s a gazdasági szerkezetváltás „kínjait” viselve — volt olyan esztendő, amikor egymillió kisvállalkozás szűnt meg — eljutott az évi 4,5-5 százalékos gazdasági növekedéshez. Ezt nagyban segítette az európai közösségekhez való 1986-os csatlakozás, A spanyol gazdasággal való elmélyült ismerkedésre nyújtott lehetőséget a délután folyamán az Állami Ipari Intézetben (INI) tett látogatás. Jorge Mercader Miro, az INI elnöke mutatta be az államilag támogatott holding társaságot, amely Spanyolország legnagyobb ipari egyesülése és Európában is az első húsz között van. Éves termelése a spanyol bruttó nemzeti termék 2,6 százaléka. Az INI révén kapcsolódik a spanyol ipar a legfontosabb nyugat-európai fejlesztési programokhoz, az ÁIRBUS-hoz, az Euréka-hoz, valamint az európai űrkutatási tevékenységhez. A vállalkozói szervezetek spanyolországi szövetségében Grósz Károlyt az egymillió háromszázezer vállalatot képviselő (Folytatás az 1. oldalról) A testület véleménye szerint a törvénynek egy aktív kisebbség- védelmi politika alapelveit' kell rögzítenie. Tartalmaznia kell — egyebek között — a nemzetiségi nyelv használatának, az anyanyelven folyó oktatásnak, a saját értelmiség kialakításának, a nemzetiségi kultúra megőrzésének és fejlesztésének, valamint az anyanemzettel való kapcsolattartásnak a jogára vonatkozó előírásokat. Ezekkel összefüggésben kell meghatározni a nemzetiségi állampolgárok egyéni és kollektív jogait, az állami szervek kötelezettségeit. A PB-nek az az álláspontja, hogy a nemzetiséghez való tartozás az egyén döntésén, elhatározásán alapul. A törvénynek lehetőséget kell adnia arra, hogy a magyarországi cigányság — amennyiben ezt szervezetei kezdeményezik — nemzetiségnek deklarálhassa magát. A Politikai Bizottság a dokumentumot a Központi Bizottság (Folytatás) Nagyjelentőségű eseménynek tartjuk /. János Károly király tavaly júliusi magyarországi látogatását, amelynek során hangsúlyozott viszonzásra talált a kapcsolatok elmélyítésére irányuló szándékunk. E változatlan szándék jegyében iktatta Grósz Károly külföldi tárgyalásai sorába úticélként Madridot is. Ami a spanyol-magyar kapcsolatokról még nem, a franciamagyar kontaktusokról már leírható: tradicionálisak. AII. világháború után, 1946-ban felvett diplomáciai kapcsolatokat 1963-ban emeltük nagyköveti szintre, s a kétoldalú párbeszéd az 1980-as esztendők első felének feszültebb nemzetközi helyzete ellenére sem szünetelt. A találkozók krónikájából kiemelkedik Francois Mitterrand 1982-es magyarországi, illetőleg Kádár János két évvel későbbi — immár második — hivatalos franciaországi utazása. S bár tény, hogy a gazdasági együttműködés a megfogalmazott szándékkal ellentétben sem mélyült, a két ország kapcsolataiban nem keletkezett szakadás, a politikai szervezet nevében Arturo Gil Perez-Andu jar elnökhelyettes üdvözölte. Grósz Károly részletesen tájékoztatta a spanyol üzletembereket azokról a jogszabályokról — köztük az adórendszerről, a társasági törvényről-, amelyek már az új törekvések szellemében születtek, majd rámutatott: ahhoz természetesen, hogy a jogi keretek hatékonyan működjenek, vállalkozó szellemű emberekre van szükség, akik élnek is a lehetőségekkel. Leszögezte: a kormánynak elhatározott szándéka, hogy megőrizve az eddigi értékes és hagyományos piaci kapcsolatokat, szélesíti az együttműködést. Ezért nagyon szeretnénk ezt a látogatást is, arra felhasználni, hogy a magyar és a spanyol vállalatok közötti együttműködést bátorítsuk. A magyar vezetés hosszú ideig piacnak, valódi teljesítménynek a „nagy” értékeket tekintette, volt bennünk hajlam, hogy csak „piramisokat” építsünk. Felülvizsgáltuk álláspontunkat: nincs olyan kicsi pénz, amelyet ne becsülnénk, ha hatékony munkából születik. Szívesen partnerek vagyunk a kooperációs kapcsolatokban és úgy érezzük: a magyar mérnökök, szakmunkások tudása hasznosítható a nemzetköziegyüttműködésben. Éljenek tehát Ónok is a magyar gazdaságban meglevő, mindkét fél számára hasznot hozó lehetőségekkel — mondotta végezetül a párt- főtitkár-miniszterelnök. Este díszvacsorára került sor, ahol Felipe Gonzálesz és vendége pohárköszöntőt mondtak. A megbeszélések, a tárgyalások ma folytatódnak. soron következő ülése elé terjeszti. A PB áttekintette a sajtótör-' vény érvényesülésének tapasztalatait is. Szükségesnek tartja, hogy a kormány kezdje meg a jelenlegi sajtótörvény helyébe lépő tájékoztatási törvényjavaslat előkészítését, amely átfogóan meghatározza a szólás- és sajtó- szabadság, a társadalmi információáramlás jogi biztosítékait, szabályait. A Magyar Televízió kezdeményezte, hogy 1989-től növelje adásidejét és a hétfői műsorsugárzást általánossá tegye. A Politikai Bizottság támogatja az MTV javaslatát, és ajánlja, hogy az állami szervek a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Politikai Bizottság áttekintett több más, a pártszervezetek tevékenységével összefüggő kérdést, és ajánlásokat fogadott el a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Az ülést követően a napirendek előadói tájékoztatták a sajtó képviselőit. párbeszéd folyamatos maradt. Miután a francia politikai, gazdasági helyzet alakulása következtében felértékelődött a kisebb és közepes nagyságú piacok szerepe is, aktivizálódott Franciaország „magyar-politikája”. Ugyancsak pozitív hatást gyakorolt a kétoldalú kapcsolatok alakulására a francia külügyminiszter tavaly márciusi budapesti látogatása is, amelynek konkrét eredményei politikai, gazdasági téren is megmutatkoztak. Végül Francois Mitterrand újraválasztása, a Rocard-kormány hatalomra kerülése a kelet-nyugati kapcsolatok francia újjáérté- keléséhez vezetett, s Magyarország a francia Kelet-Európa-po- litikában különleges szerepet kapott. Következetes bel- és külpolitikánk, útkeresésünk tekintélynek örvend, annak ellenére, hogy gazdasági téren nem egységes a francia megítélés. A magyarországi társadalmi-gazdasági kibontakozási program, hazánk nyitási politikája felkeltette a francia politikai körök érdeklődését s bár a gazdasági együttműködésben ez érezhetően még nem jelentkezett, mind markán(Folytatás az 1. oldalról) munkaviszonyban álló munka- nélkülire kiterjed — és ennyiben valóban jelentős előrelépést jelentene a jelenlegihez képest —, keresetarányos ellátást biztosít, adóköteles, de a felső határt maximálni kívánja, a mértékben differenciál, és nem kíván elkülönült alapot létrehozni. Nem számol továbbá azokkal, akik nem férnek bele e rendszerbe, illetve akiknek a segélye nem éri el a létminimumot. A SZOT elnökségének az a véleménye, hogy az ellátás módjában hosszú távon is különbséget lehet és kell tenni annak megfelelően, hogy a munkanélkülinek volt-e korábban munkaviszonya. Ennek alapján az ellátás különböző szintjeit kell kiépíteni: a munkanélküli biztosítás, a munkanélküli segély rendszerét, és a szociális segély ezeken túlnyúló, a munkanélküli ellátásokat adott esetben kiegészítő rendszerét. 1989. január 1-jétől — bár most jelzi a különböző formák egymáshoz kapcsolódását — még nem javasolja mindhárom forma megvalósítását, a munkanélküli segély rendszerének bevezetését később tartja lehetségesnek. A munkanélküliség ugyan olyan kockázati tényező, mint az életkor növekedése, vagy az egészség megrendülése. Ezt a kockázatot mindazoknál, akiknek munkaviszonya van, egy munkanélküli biztosítási rendszer enyhítené, amely meghatározott ideig — legalább egy évig — keresetarányos ellátást nyújtana. Ezt az ellátást elnevezésében is meg kellene különböztetni a segélytől. A munkanélküli biztosítás — a biztosítási rendszer logikájának megfelelően — nem tenne különbséget az egyéb jövedelmek léte vagy nemléte, illetve a munkahely elvesztésének oka szerint. A SZOT elnöksége szükségesnek tartja — a munkavállalók és a munkáltatók megállapodására alapozva, a kollektív szerződésekben rögzítve — a végkielégítés intézményének bevezetését, első lépésben azok számára, akiknek munkaviszonyát a munkáltató szüntette meg. A végkielégítés rendszerének fokozatos kiépítése biztosíthatná a megélhetést a várakozási időre is. A munkanélküli biztosítás rendszerét követné — a hosszú távú szakszervezeti elképzelések szerint — a munkanélküli segély rendszere, amely állampolgári jogon illetné meg mindazokat, akiknek nincs biztosításuk, vagy lejárt, és meghatározott feltételekkel keresnek munkát, de nem találnak. Ez járna mindaddig az érintetteknek, amíg el nem tudnak helyezkedni. A szociális segély a munkanélküli és a szociális ellátás határtesabban fogalmazódik meg az előrelépés szándéka. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás (1982), s a beruházásvédelmi megállapodás aláírása (1987) óta gazdasági együttműködésünk intézményes és szerződéses keretei kialakultnak tekinthetők. Egymás közötti forgalmunk azonban messze elmarad a két ország adottságaitól, bár kétségtelen tény, ebben szerepet játszanak a francia gazdaságban is meglévő szerkezetátalakítási gondok, a protekcionizmus, és sok esetben a kölcsönös ismeretek hiánya. Kereskedelmi forgalmunk hagyományos tőkés partnereinkhez (NSZK, Ausztria) viszonyítva kis volumenű, az export és import kiegyensúlyozottan, úgy 200-200 millió dollár körül alakul. A forgalom áru- szerkezetét tekintve nincs jelentősebb változás. (Kivitelünk ösz- szetétele a fejlett tőkés országok átlagánál kedvezőbb, magas — körülbelül 35 százalékos — a fogyasztási iparcikkek aránya, míg importunkban az alapanyagok és félkésztermékek dominálnak.) Magyar részről a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejrülete, amely hosszú távon csak a rászorultsághoz kötődne, a foglalkoztatáshoz, elhelyezkedési szándékokhoz nem. (A rászorultság is megállapítható normatív jellemzőkkel: családnagysággal, eltartottak számával, egy főre jutó jövedelemmel.) Szociális segély egészítené ki például a munkanélküli biztosítási pénzt vagy segélyt, ha annak mértéke nem érné el a létminimumot. (A jelenlegi bérminimumot ehhez feltétlenül növelni szükséges.) A SZOT elnöksége javasolja a kormánynak, hogy első lépésben — készíttessen alternatív számításokat a munkaviszönyban állók munkanélküli biztosítási rendszerére (pl. különböző — 75, illetve 70 százalékos — induló összegeket figyelembe véve), azok költségeire, és ezen alternatívákról döntsön a Minisztertanács vagy a Parlament; — tetjessze ki a szociális segé-, lyezésre való jogosultságot munkaképesekre is abban az esetben, ha biztosítással nem rendelkező munkanélküliek megélhetése nem biztosított, és — igazolt szándékaik ellenére — nem találnak maguknak munkát. A SZOT elnöksége ebben a szakaszban lemond a munkanélküli és a szociális segély elkülönítéséről, illetve a munkanélküli segélyforma bevezetéséről, amelyet hosszú távon — a munkát vállalni kívánó, azt kereső és a passzívan segélyből élő emberek megkülönböztetésére — feltétlenül szükségesnek tart. Elfogadja, hogy a munkaképesek szociális segélyezésének elvei között ne csak a rászorultság szerepeljen, hanem annak igazolása is, hogy a munkanélküli keres munkahelyet, de nem talál. A munkanélküli ellátás finanszírozása A SZOT elnöksége elfogadja, hogy a munkanélküli ellátást költségvetésből fedezzék, de erre nem tartja elegendőnek és megfelelőnek a Foglalkoztatási Alapot, amelyből a foglalkoztatás többi eszközét is finanszírozzák. Javasolja, hogy — összhangban a hosszú távú elképzelésekkel — a társadalombiztosítási járulékokból különítsék el a szükséges forrásokat (ez nem adhat okot a járulékok újabb felemelésére, tekintettel arra is, hogy a finanszírozás egyébként is a költségvetési kiadások terhére történnék), az előzőleg ajánlott alternatív számítások eredményeinek megfelelően. Ezen túl a kormány biztosítsa a szociális segélyezéshez szükséges alapokat azokból az összegekből, amelyekkel csökkenteni kívánja a gazdálkodó szervezetek támogatását. lesztésének lehetőségét mindenekelőtt a vállalati kapcsolatok élénkítésében látják. A kooperációs megállapodások száma eléri a 40-et, közülük is kiemelkedik a Thomson-Videoton kapcsolat színestévé-család közös fejlesztésére és gyártására. A legtöbb lehetőség az elektronika-számítástechnika, a mezőgépipar, az élelmiszeripar, a vegyipar terén és a korszerű építőipari technológiák cseréjében, átvételében látszik. S jóllehet, a két ország Vállalatai számos területen egymás konkurensei, megvan a lehetőség közös, harmadik piaci fellépésre is. Á tőkeberuházási lehetőségek iránti francia érdeklődés növeléséhez — reményeink szerint — hozzájárul majd az új társasági törvényhez kapcsolódó szabályozás. Kulturális kapcsolatainkban Franciaország fontos helyet foglal el, együttműködésünket három évente, legutóbb 1986 decemberében aláírt munkatervek szabályozzák. Bizonyos „szűkítő tendencia” következményének tudható be, hogy a francia fél tavaly megszüntette a párizsi Magyar Műszaki Tájékoztatási KözA munkanélküli ellátás feltételei Pontosan ki kell munkálni a megfelelő munkahely kritériumait, amelynek elfogadása a munkanélküli ellátás folyósításának feltétele, meg kell határozni a képzettségi szint, átlagkereset fogalmát, tartalmát. A SZOT elnöksége nem fogadja el azt a feltételt, mely szerint a munka- nélküli ellátás megtagadható attól, aki nem fogadja el a felajánlott, a munkanélküli pénz — idővel csökkenő — összegével azonos átlagkeresetet kínáló állást. A várható keresetnek a munka- nélküli segély összegét érzékelhetően meg kell haladnia. ASZÓT elnöksége javasolja a kormánynak, hogy a munkanélküliek ellátására vonatkozó elgondolásokat a Szociális és Egészségügyi Minisztérium és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közös előterjesztésében tárgyalja. A kérdés jelentőségére való tekintettel indokoltnak tartaná a széles körű társadalmi vitát és a munkanélküli ellátás rendszerének törvényszintű szabályozását. Egyetért azonban azzal, hogy a rendszer bevezetése sürgető, így támogatja azt 1989. január 1-jével, amennyiben lehetséges a jelenlegi elgoh- dolások olyan átalakítása, amely figyelembe veszi a szakszervezetek javaslatait és a vita során felmerülő egyéb észrevételeket, a társadalombiztosítási, munkaügyi, az OTP-kölcsön átütemezésére vonatkozó szabályok megalkotása, a munkaügyi és szociális szervezetek felkészítése kérdéseit. A SZOT elnöksége egyetért azzal, hogy a munkavállalóknak ki kell nyilvánítaniuk szolidaritásukat munkanélküli társaikkal szemben. Ennek azonban nem az állami költségekhez való hozzájárulásukban kell kifejeződnie, sem azoknak — akárcsak részbeni átvállalásában, hanem külön alap létrehozásával fogják segíteni a szakszervezetek munkanélküli tagjaikat, amely a biztosítási és állami ellátásoknál nem vehető figyelembe. * A SZOT elnöksége kéri az iparági-ágazati szakszervezeteket és a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsait, hogy a munkanélküli- segélyrendszerről kialakult tervezetet, illetve előzetes állásfoglalást a tagság minél szélesebb körével vitassa meg, és december 10-ig tűzze vezető testületi ülés napirendjére. Az egyes szakszervezeti tagok véleményüket — amennyiben kívánják — közvetlenül juttassák el az iparági-ágazati szakszervezetekhez, illetve a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsaihoz. pont finanszírozását, a budapesti Francia Központ tevékenységének leállításától azonban eltekintett. Ugyanakkor pozitívumként említhető a nyelvoktatás terén nyújtott francia segítség részint a magyarországi kétnyelvű gimnáziumok megindítása és a nyelvtanárok továbbképzése során, részint pedig az 1985-ben megnyitott párizsi Hungarológiai Központ fenntartásában. Franciaországi kulturális tevékenységünkben eredményes munkát folytat a vidékre is kiterjedő aktivitású párizsi Magyar Intézet. Az újabb legfelső szintű találkozó elé nagy várakozással néznek mind Magyarországon, mind Franciaországban. Jogosan: a közös alapokat a helsinki folyamat továbbvitelének, a hagyományos leszerelés folytatásának szorgalmazása, a gazdasági együttműködés megújításának, a műszaki-tudományos kapcsolatok bővítésének szándéka szolgáltatja. Fehér Péter A Politikai Bizottság tárgyalta Magyar-spanyol, magyar-francia kapcsolatok
