Népújság, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 273. szám ÁRA: 1988. november 16., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Grósz Károly Madridban Nézetek Nemrégiben érdekes inter­jú jelent meg Hegedűs And­rással, aki az ötvenes évek el­ső felében töltötte be a mi­niszterelnöki tisztet. A be­szélgetés arról szólt, vajon mi­képpen szokhatunk le a sztá­linizmusról? Ezen belül is ar­ról, hogy az ex kormányfő — aki bevallása szerint is sztálin­ista volt —, hogyan jutott el mai, pluralisztikus nézetei­hez; milyen fejlődésen ment keresztül, s hogyan számolt le régebbi önmagával. Bizony, ezt a nagy pálfor- dulást némelyek gyanúval, idegenkedéssel fogadják. Ho­gyan lehetséges, hogy akkor úgy, ma meg így gondolkodik valaki? Különben is — mond­ják azok, akik még emlékez­nek azokra az időkre —, ne­kem ez a Hegedűs ne beszél­jen... Nem könnyű szituáció. A méltatlankodók szerint mindez nem egyéb köpö­nyegforgatásnál, de enyhébb megfogalmazásban is azt ki­fogásolják: miért nem ott és akkor, az adott történelmi helyzetben ismerte fel a dol­gok lényegét, hiszen utólag könnyű okosnak lenni. Igaz; a felelősség alól nemigen búj­hat ki az, aki a hatalom csú­csán volt. Teljes felmentés te­hát nem adható, ez azt hi­szem, világos. Mégis; vajon elvehetjük-e az embertől azt a jogát, hogy megváltoztassa saját korábbi — esetleg őszintén vallott — nézeteit. Azt hiszem, eleve megvonni ezt a lehetőséget mégsem szabadna. Gondol­juk csak el, hová jutott volna a világ, ha az emberi szellem fejlődését valamiféle merev és statikus nézőpontból ítélnénk meg. Hol tartanának a tudo­mányok, ha az egyszer már kinyilatkoztatott elveket és megállapításokat készpénz­nek vennénk, s nem fogad­nánk el azok fölülvizsgálatát. Nézzük csak a példákat! Észre kell vennünk, hogy Ká­rolyi Mihály milyen hosszú utat is tett meg, s igazán nem rajta múlott, hogy az élete vé­gén nem tudott teljes mérték­ben azonosulni „azzal” a szo­cializmussal. De megemlít­hetnénk Buharint is, az egyik legnagyobb gondolkodó for­radalmárt és teoretikust, aki már 50-60 évvel ezelőtt azon az állásponton volt, hogy a szocializmusban is létezhet vegyes gazdaság, a mezőgaz­dasági termelésnek pedig egyik legfőbb segítője a ház­táji, benne a munkájában ér­dekeltté tett paraszt. Nos, ez az igazán korszerű nézeteket valló ember egy időben Sztá­lin szövetségese volt. Vagy: a példák közé sorolhatjuk Bajcsy-Zsilinszky Endrét is, aki szélsőjobboldali politi­kusként kezdte pályafutását, s végül a fasizmus elleni harc­ban vesztette életét. Látható tehát, hogy az élet, a kor változásai szinte lehetet­lenné teszik a merev, megin­gathatatlan gondolkodásmó­dot. 1 j Egy veszély azonban két­ségtelenül fennáll. Valaki „ki­cserélheti” nézeteit konjunk­turális okokból is azért, mert most ez a divat, „ez megy”. Ez nem gondolati fejlődés, ha­nem olyan szélkakas féle ma­gatartás. Havas András Grósz Károly különgépe vala­mivel fél 11 előtt landolt Madrid Barajas repülőterén. A helyi szo­kásoknak megfelelően a főtit­kár-miniszterelnököt Rosa Con­dé tájékoztatási miniszter, Ino- cencio A rias külügyi államtitkár- helyettes és Javier Rubio, Spa­nyolország budapesti nagyköve­te fogadta. Itt csatlakozott Grósz Károly kíséretéhez Csejtei Ist­ván, a Magyar Népköztársaság madridi nagykövete. A gépkocsisor a repülőtérről a szálláshelyre, a patinás Ritz Ho­telhez indult. A hivatalos prog­ram röviddel ezután a miniszter- elnöki rezidencián, a Moncloa- palotában kezdődött. Az épület főbejáratánál kato­nai díszegység sorakozott fel. Kürtszó jelezte a magas rangú vendég érkezését. A gépkocsiból kilépő Grósz Károlyt elsőként a házigazda, Felipe González kor­mányfő üdvözölte, majd egy díszemelvényen hallgatták végig Bágyi Imre, Heves Megye Taná­csának elnökhelyettese nyitotta meg az aktívát, majd dr. Bara­nyai Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője tartott bevezető előadást. Hangsúlyozta, hogy az ágazat 1988-ban az egyik leg­eredményesebb esztendőt zárja. A termelés értéke megközelíti a 400 milliárd forintot a mezőgaz­daságban, amely 4 százalékkal több a tavalyinál. Különösen di­namikusan fejlődött a növény- termelés. Búzából például 14,7 millió tonna termett. Tejből is többet vásároltak fel, viszont a kedvező világpiaci árak ellenére is csökkent a húsmarhatartás. Az élelmiszeripar termelése 230 milliárddal eléri a tavalyit. Ki­emelte, hogy mennyire jelentő­sen, 15 százalékkal növekedett a konvertibilis export, különösen a hús-, továbbá a toll-, a libamáj-, a magyar és a spanyol Himnuszt. Ezután a két politikus ellépett a spanyol szárazföldi haderő dísz­századának sorfala előtt. A Madridban honos protokoll szerint Felipe González mutatta be a kíséretében lévő spanyol po­litikusokat, köztük Francisco Fernandez Ordonez külügymi­nisztert, Pedro Perez államtit­kárt, majd Grósz Károly ismer­tette meg vendéglátójával a vele érkezett magyar politikusokat. A Moncloa-palota tárgyaló- szobája készen várta a két kor­mányfőt, ám mégsem ültek asz­talhoz: Felipe González a verőfé­nyes időben sétára invitálta ven­dégét a parkba, így szemmel lát­hatóan is oldott hangulatban kezdődtek meg a magyar-spa­nyol hivatalos megbeszélések. Ezzel egyidejűleg kétoldalú esz­mecsere kezdődött a magyar és a spanyol tárgyalócsoport tagjai között. a nyúl-, a mézkivitel. A szerve­zettség és a hatékonyság bővülé­sével a tavalyi 1 milliárddal szemben az idén 500 millióra csökkent a veszteség az élelmi­szer-termelésben. Jelezte, hogy az eredmények ellenére is mind a mezőgazdaságban, mind az élel­miszeriparban az árak mozgása lassabban követte a gazdasági folyamatokat, és nem eléggé ja­vult a termékek minősége sem. Örvendetes viszont a takarékos szemlélet erősödése a nagy- és kisüzemekben. A továbbbiakban a jövő évről szólva kiemelte, hogy az agrár­ágazat megfelelő alapokkal ké­szül az új esztendőre. Továbbra is fő cél a kiegyensúlyozott hazai ellátás biztosítása, a gazdaságos export fokozása és az egyensúly javítása. A lehetőségeken belül alakítják ki az élelmiszer-terme­lés 1989. évi feltételrendszerét. talmára utalt keddi számában a spanyol kormányhoz közelálló El Pais. A napilap szerint Grósz Károly látogatása hangsúlyozot­tan gazdasági jellegű. Spanyol- ország a látogatásra úgy tekint, mint újabb lépésre Magyaror­szág és Nyugat-Európa közele­désében, írja a lap és megjegyzi: a látogatás egyben jelzi a spanyol diplomáciai érdeklődés erősö­dését a kelet-európai szocialista országok iránt. A madridi újság egy külügyi forrást idézve arról ír, hogy „Felipe González kor­mánya most közvetlen lehetősé­get kap a magyar reformtörekvé­sekről való tájékozódásra,,. A spanyol állami televízió kedd délutáni híradója részlete­sen beszélt a magyar vendég programjáról és ugyancsak hangsúlyozta, hogy a tárgyalá­sok fő célja a gazdasági együtt­működés fellendítése. Növelik a felvásárlási árakat, ugyanakkor csökkentik az álla­mi támogatások körét. Alapvető törekvés a költségek mérséklése, a szabadáras termékek körének bővítése. Bejelentette, hogy a szakminisztériumban megala­kult az agrárpolitikai tanács, melynek célja, hogy áttekintse és értékelje a párt 1957-ben meg­hirdetett agrárpolitikai téziseit. Javaslatot tesz ez utóbbi megújí­tására, amelyet várhatóan a jövő évben a Központi Bizottság is napirendre tűz. Jurányi János, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője kapcsolódott a bevezető elő­adáshoz. Vázolta az élelmiszer- termelés idei tapasztalatait sző­kébb hazánkban. Összességében úgy értékelte, hogy a termelés körülményei 1988-ban kedvező­en alakultak, viszont a pénzügyi lehetőségek kedvezőtlenek vol­tak. 1989-ről szólva kiemelte, hogy nagyon sok a bizonytalan­ság az előkészületek során. Fon­tos a nagyüzemi és a háztáji gaz­daságok fokozott együttműkö­dése, a vállalkozói kedv fenntar­tása. Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője köszönetét mon­dott a nagyüzemeknek az idei eredményes munkájukért. A be­vált élenjáró módszerek kölcsö­nös átadására kérte a gazdaságo­kat. Sramkó László, a Heves Megyei Teszöv titkára az idei pénzszűkítő politika kedvezőt­len hatásairól beszélt. Rámuta­tott, hogy a szövetkezeti mozga­lom várhatóan túlteljesíti a nehéz feltételek ellenére is előirányzott nyereségtervét. Méltatta, hogy a népgazdaságnak a jövőben is szüksége van a megyénkben megtermelt gabonára, borra, zöldségre, húsra, amelyből jelen­tős hányad a külpiacokra kerül. Ennek jegyében mindent el kell követni, hogy fennmaradjon a gazdaságokban a vállalkozói kedv, a költségtakarékos, előre­mutató tenniakarás. Az aktíva Bágyi Imre zársza­vával ért véget. Mentusz Károly A tudomány segíti a mezőgazdaságot. A Borsod-Heves megyei ál­lami gazdaságok gyöngyösi szakszolgálati állomásának laboratóri­umában fontos vizsgálatokat folytatnak. (Fotó: Szántó György) A megbeszélések várható tar- (Folytatás a 2. oldalon) Növekedett az egyensúlyjavító export Eredmények, szabályozók és ajövő Élelmiszer-gazdasági aktíva Egerben Az év vége közeledtével egyre több szó esik a népgazdasági terv tel­jesítésnek lehetőségeiről, az 1989-es feladatokról, a várható válto­zásokról, a szabályozásról. Ezen belül is külön hangsúlyt kap az élelmiszergazdaság helyzete, amelynek ebben az évben is jelentős a szerepe a stabilizációban. Az eredményekről, a gondokról, az ága­zat jövő évi elképzeléseiről és feltételrendszeréről esett szó azon a megyei aktíván, amelyet kedden délelőtt tartottak Egerben. Ezen az állami gazdaságok, az élelmiszeripari, továbbá a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok igazgatói, a termelőszövetkezetek elnökei vettek részt. Ott voltak az érdekképviselet, a Medosz és az Édosz vezető képviselői is. A Politikai Bizottság tárgyalta A nemzetiségi törvény irányelveit Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület megvitatta a nemzetiségi politika továbbfej­lesztéséről és a nemzetiségi tör­vény irányelveiről készült előter­jesztést. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi politika elvei az el­múlt évtizedek fejlődésének eredményeként alakultak ki, nemzetközi téren is elismerést szerezve hazánknak. A Politikai Bizottság ugyanakkor szüksé­gesnek tartja a nemzetiségi poli­tika korszerűsítését és nemzeti­ségi törvény kidolgozását, össz­hangban az ország gazdasági, társadalmi életében végbemenő folyamatokkal, a demokrácia fejlesztésével, a politikai intéz­ményrendszer reformjával. A testület úgy ítélte meg, hogy bár az Alkotmány 1949 óta rendel­kezik a legfontosabb nemzetiségi jogokról, jogrendszerünkből hi­ányzik azok átfogó, korszerű és részletes szabályozása. A nemze­tiségi törvény kidolgozását az is indokolja, hogy hazánk aláírta a Polgári és Politikai Jogok Nem­zetközi Egyezségokmányát. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság November 15-én, kedden Barta Alajos első titkár elnökletével ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület Forgony Ferenc osztályvezető előterjesztése alapján tájékoztatót vitatott meg a megye pártszerveinek jövő évi költségvetéséről. Ezt követően a végrehajtó bizottság abban határozott, hogy a megyei pártbizottság következő ülését november 28-án tartsa meg. Az ülés fő napirendje a megyei pártértekezlet előkészítése lesz. November 24-re összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát Kedden ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége. A testület megvi­tatta a decemberre tervezett or­szágos szakszervezeti tanácsko­zás állásfoglalás-tervezetét a szakszervezeti mozgalom hely­zetéről, megújulásáról, érdekvé­delmi, érdekképviseleti munká­jának fő irányairól, valamint a mozgalom módosított új műkö­dési elveit, cél- és feladatrend­szerét tartalmazó elképzelése­ket. A SZOT elnöksége úgy dön­tött, hogy 1988. november 21-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a doku­mentumtervezeteket a plénum elé terjeszti. A SZOT elnökségének előzetes állásfoglalása a munkanélküli- segélyrendszerre vonatkozó állami elgondolásokról A SZOT elnöksége, tekintet­tel a munkaerőhelyzetben jelent­kező és várható feszültségekre, elhelyezkedési nehézségekre, a munkanélküliek számának nö­vekedésére, szükségesnek tartja a foglalkoztatáspolitika eszköz- rendszerének továbbfejlesztését, összehangolását a társadalom- politika egész rendszerével, a munkanélküli-ellátás átfogó rendszerének mielőbbi, 1989. ja­nuár 1-jei bevezetését. Az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal­nak a munkanélküli segélyről ki­dolgozott, a sajtóban közzétett elgondolásairól a következő ál­lásfoglalást alakította ki, amely­ről kéri a szakszervezeti tagság véleményét. A SZOT elnöksége hangsú­lyozta, hogy a foglalkoztatási gondokat alapvetően az egyéb lehetőségek — megfelelő, a sajá­tosságokhoz szükség esetén al­kalmazkodó munkahelyterem­tések támogatása, képzési rend­szer kiépítése, vállalkozások ösz­tönzése — kiterjesztése képes csökkenteni. Ezért ezek fejlesz­tése a munkanélküli ellátás igénybevétele korlátozásának egyetlen reális alternatívája. 1. / A korábban munkavi­szonnyal rendelkezők ellátását már 1989-től biztosítási alapok­ra kell helyezni. Ez mértékeit, feltételeit tekintve (a megfelelő kereset meghatározásának kivé­telével) több pontosítással, és a szervezeti feltételek megterem­tésével fő vonalaiban megfelelne az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal javaslatainak. Áz ajánlott megoldások a finanszírozás konkrét megvalósításában tér­nek el: a SZOT elnöksége nem a Foglalkoztatási Alapból, hanem a társadalombiztosítási járulé­kokból elkülönítve javasolja fe­dezni a korábban munkavi­szonyban állók ellátását. 2. / Az átképzésben résztvevő munkanélkülieknek felemelt el­látást kell biztosítani. 3. / A biztosítási rendszert már 1989-től egészítse ki szociális se­gélyezési rendszer, amely — mérlegelés alapján — kiegészít­heti a munkanélküli ellátás nor­mál mértékeit, anyagi támoga­tást nyújthat az egyéves időtar­tam után, illetve a biztosítási rendszerből kiszoruló, munkát kereső más rétegeknek (pl. pá­lyakezdők). 4. / A bérminimumot szüksé­ges 4000 forintra felemelni an­nak érdekében is, hogy a munka- nélküliek minimális ellátása megközelíthesse a létminimu­mot. 5. / Az 1989. évi kollektív szerződések kötésekor a munka- vállalók és a munkáltatók álla­podjanak meg végkielégítés fize­tésében, annak mértékében és az érintettek körében is. Részletes indoklás A munkanélküli ellátásra jogosultak köre A magyar államnak valame­nnyi polgára számára biztosítani kell a megélhetést, alapvetően és elsősorban munkával, annak hi­ányában pedig más eszközökkel. A munkanélküli ellátást is e funkció egyik megnyilvánulásá­nak kell tekintenünk, amelynek hatóköréből nem zárható ki sen­ki azért, mert csak régebben volt munkahelye, vagy most keresi első munkahelyét. A munkanélküli ellátás rendszere A SZOT elnöksége — állás- foglalása kialakításakor — a munkanélküli ellátás rendszeré­re vonatkozó hosszú távú elkép­zelésekből indult ki. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elgondolásai — bár hosz- szú távon állampolgári joggá kí­vánja tenni a munkanélküli se­gélyt, és biztosítási alapra he­lyezni — csak részben illeszthe­tők e hosszú távú elgondoláshoz. A javasolt rendszerben kevered­nek a biztosítási és a segélyezési elemek: valamennyi korábban (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents