Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

2. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága NÉPÚJSÁG, 1988. október 14., péntek

Az elnökségben balról jobbra: Barta Alajos, Pál Lénárd, az első napirendi pontnál elnöklő Virág Károly, Kiss Sándor, dr. Asztalos Miklós

(Folytatás az 1. oldalról)

sának is, valamint megkeresték a pártbizottságba megválasztásra javasoltakat, valamint azok párt- szervezetét, pártalapszervezetét.

Elmondta azt is, hogy az előkészítő munka során több társadalmi és gazdasági egység dolgozói, vezetői is megkeresték a jelölőbizottságot. Segített az a nyilvánosság is, amit lapunk, a Népújság a jelölőbizottság tagjai névsorának ismertetésével nyújtott. Ezt követően szóban is, írásban is érkeztek javaslatok a párt- bizottság összetételére, de olyan kérdéseket is felvetettek, amelyek a párt munkamódszereit, munkastílusát érintették.

A jelölőbizottság elnöke hozzáfűzte az eddigiekhez, hogy a javaslatok széleskörű párbeszédek, sokirányú informálódás, viták és kompromisszumok eredménye alapján formálódott. Ugyanakkor ezeket nem tekintik támadhatatlannak. Hangsúlyozta, hogy nem veszik munkájuk leértékelésének, ha a plénumon más javaslatok is felszínre kerülnek, s azt sem, ha a titkos szavazás eredménye nem mindenben igazolja előterjesztésüket.

A jelölőbizottság elnöke ösz- szefoglalta az elbeszélgetések tapasztalatait. Eszerint egyértelműen megfogalmazódott, hogy felkészült, a politikai munkában tapasztalatokkal rendelkező, a környezetre hatni képes, politizáló emberek kerüljenek a testületbe, olyanok, akiknek van véleményük, javaslatuk a felmerült gondok megoldására. Felvetődött az is, hogy a testületek ösz- szetétele elsősorban a pártbizottságban tükrözze a területi, ágazati és foglalkozási arányokat. Az alkalmasság, a politikai kiállás, véleménynyilvánító készség azonban itt is elsődlegességet élvezzen. Helyenként kritikával illették az elmúlt évek politikai munkáját. Éppen ezért nagy várakozás előzte meg a jelölőbizottságjavaslatának kialakítását. Végezetül olyan következtetésre jutott, hogy előteijesztésük alapján megújuló pártbizottság és végrehajtó bizottság határozottabb, következetesebb politikai ténykedése segítheti térségünkben is az élet különböző területein is felhalmozódott gondok megoldását.

Ezt követően vita alakult ki arról, hogy hány tagja legyen a pártbizottságnak, valamint a végrehajtó bizottságnak. Juhász István, a Finomszerelvénygyár gépszerelője azt hangoztatta, hogy az alkalmasság döntsön, ne pedig az, hogy valaki apparátusi dolgozó avagy sem. Elhangzott olyan felvetés is, hogy a pártbizottsági tagság létszámának ne szabjanak korlátokat, hanem mindenki kerüljön megválasztásra, aki az ötven százaléknál egy szavazattal többet kapott. Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára azt kérdezte, hogy a tervek között szerepel-e tanácsadó testület létrehozása, merthogy az ő véleményének kialakítását ez

nagyban befolyásolja. Suszter Mária, az egri 1-es számú posta- hivatal dolgozója azt a megoldást támogatta felszólalásában, hogy minden arra alkalmas ember bekerülhessen a pártbizottság tagjainak sorába. Vita volt a vb létszámának kialakításában is. Csécs István, a Csepel Autó egri gyárának üzemi pártbizottsági titkára azt kérte a jelenlevőktől, hogy az eddigi tizenhárom tagú vb-t bővítsék tizenöt tagúvá.

Mielőtt a napirenden elnöklő Virág Károly szavazásra bocsátotta volna a vitás kérdéseket, Csepelyi Károly válaszolt a felmerült kérdésekre. Elmondta, hogy a legutóbbi pártbizottsági ülésen döntöttek arról, hogy életre hívnak egy, a megyei párt- bizottság mellett működő tanácsadó testületet. A létszámkérdésekben annak a véleménynek adott hangot, hogy a jelölőbizottság álláspontja továbbra is az, hogy tizenhárom vb-tag végezze a munkát. Ezt követően a testület egyhangúlag döntött arról, hogy mindenki a pártbizottság tagja legyen, aki a szavazatok több mint 50 százalékát megkapja. Mielőtt a további szavazásra sor kerülhetett volna, szót kért Barta Alajos, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a vb létszámáról most dönt a pártbizottság, akkor csak ötvenen szavazhatnak, mert még nem választották meg az új pártbizottsági tagokat. Ezért javasolta, hogy mindenekelőtt a pártbizottság tagjait válasszák meg, hogy ők is érdemben dönthessenek a vitás kérdésről. Ezt a jelenlevők egyhangúlaghagyták jóvá.

Újra Csepelyi Károlyt, a jelölőbizottság elnökét illette a szó, aki arról tájékoztatta a testületet, hogy jelenleg a pártbizottság létszáma ötvenhárom. A pártbizottság mostani állásfoglalásának megfelelően tizenhat pártbizottsági tag megválasztására tesznek javaslatot. Lapunkban korábban közöltük ezek névsorát. A jelölőbizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása alapján kiegészítést tett. Ezek szerint pártbizottsági tagnak javasolják megválasztani Papp Istvánt, a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat főművezetőjét is. A szavazás előtt Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára azt a kérdést intézte a jelölőbizottság elnökéhez, hogy a Népújságban megjelenteken kívül hány konkrét javaslat érkezett. A válaszból kiderült, hogy több múlt húsz. Ezek viszont egyedi felvetések voltak, ezért a jelölőbizottság nem foglalkozott vele a továbbiakban. Mivel a válasz nem elégítette ki a kérdezőt, ezért Csepelyi Károly név szerint is ismertette azokat a személyeket, akiknek megválasztásukra még javaslat érkezett. Ezek szerint: Szántó Márton, dr. Palcsó Pálné, Fűdéi Lajos, Szabó Béla, Vágó József, Gáli László, Harmati László, Haász Tamásné s még mások is szóba kerültek. Suszter Mária külön is javasolta.

hogy bár az egri áfész elnökét, Harmati Lászlót, valamint a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját, Haász Tamásnét személyesen nem ismeri, mégis kerüljenek fel ajelölő listára, figyelembe véve a rájuk bízott gazdasági egységek kiemelkedő munkáját, dinamikus fejlődését. Csécs Sándor Szántó Márton szavazólapra történő felkerülése érdekében szólt, hivatkozva addigi politikai munkásságára. Kónya Lajos viszont annak a véleményének adott hangot, hogy arról a munkaterületről, amelyben jelenleg Szántó Márton dolgozik, van már tagja a pártbizottságnak, ezért inkább Nagy Andrásra, a nagyrédei termelőszövetkezet elnökhelyettesére voksolt. Bányai István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Mátra Volán hatvani üzemegységének művezetője Pintér Gábort, a Vegyépszer radiológusát indítványozta szavazólistára venni. Megyeri László, a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ne statisztikai elvek vezéreljék a vita eldöntését. S ne is az, hogy ki milyen gazdasági eredményt ért el, de még az sem, hogy egy adott munkaterület képviselője dolgo- zik-e már testületben. Ekkor kért szót a vitában dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója, aki arról beszélt, hogy minden bizonnyal az eddigieknél is több arra érdemes, eddig már bizonyított elvtársat lehetne még javasolni. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a vita kezd parttalanná válni, s kérte a jelölőbizottság javaslatát elfogadni. Az eddig elhangzottakkal kapcsolatban elmondta még, hogy Szántó Márton jelölőlistára való kerülésével nem ért egyet, mert ha a párt igazán jót akar a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat jelenlegi pártbizottsági titkárának, akkor még időt enged úgy politikai, mint szakmai ismereteinek bővítésére. Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű vezérigazgatója a jelölőbizottság tagjaként az eddig elhangzottakhoz hozzátette, hogy tekintettel kell lenni arra, hogy bizonyos szelekciókat végre kellett hajtani. Sós Tamás, a Heves Megyei KISZ Bizottság első titkára a jelölőbizottság nehéz feladatára irányította rá a figyelmet, de javasolta Pintér Gábor és Szántó Márton jelölőlistára való kerülését. Do- moszlai László, a Heves Megyei Rendőrkapitányság vezetője azzal a véleménnyel értett egyet, miszerint vigyázni kell, nehogy partalanná váljon a vita. Nem kérdőjelezte meg a jelölőbizottság alapos munkáját Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára sem. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nehogy abba a hibába essünk, ami azt a véleményt formálja: a mi utcánkból még nem választottunk senkit. Támogatta Szántó Márton jelölőlistára való keülését, eddigi munkáját eredményesnek és sikeresnek értékelte, s közölte, hogy jelenleg az Ybl Miklós Építőipari Főiskolán folytat tanulmányokat. Kifejtette azt is, hogy közmegbecsülésnek örvend Harmati László és Haász Tamásné is. Dr. Patkó Benjámin megyei főügyész annak a véleményének adott hangot, hogy nem tartja helyesnek a szóban forgó személyek megkérdezése nélkül bárkinek is a jelölőlistára kerülését, mert könnyen előfordulhat, hogy az illető nem vállalja az ezzel a munkával járó nehézséget, vagy éppen a jelenleg kialakult helyzetben nem hajlandó pártmunkát végezni. Éppen ezért kérte a pártbizottsági ülés felfüggesztését, s javasolta, hogy a jelölőbizottság tagjai induljanak útnak, s keressék meg a szóban forgó illetőket. Az elnöklő Virág Károly, bár dr. Patkó Benjámin felvetését valósnak ítélte, nem javasolta a munka félbeszakítását, mondván, ha valaki nem vállalja a pártbizottsági tagsággal járó feladatokat, akkor egy későbbi ülésen erről döntenek. Németh László mindenki megnyugtatására elmondta, az egri területen a felmerülő személyek az előzetes javaslatokban, amelyet a pártbizottságok, pár- talapszervezetek tettek, szerepeltek, s így mindenki tud az

esetleges jelöléséről. Az elbeszélgetések során pedig valamennyien kinyilvánították: szívesen elvállalják a teendőkkel járó feladatokat.

Virág Károly a vitát lezárva szavazásra tette fel a kérdést: Szántó Márton, Haász Tamásné, Harmati László, Nagy András, Pintér Gábor felkerüljön e a szavazólistára. Mivel egyikük sem érte el az ehhez szükséges ötven százalékos szavazati arányt, így maradt a jelölőbizottság által előterjesztett lista, ami szerint Antal Lajos, Bessenyei Béla, dr. Bodó Sándor, Bokk Zoltán, Budai Sándor, Fodor József, Fülöp András, Godó Lajos, Juhász Lajos, Kócza Imre, dr. Magda Sándor, Molnár Gábor, Nagy János, Oroszné dr. Széli Mária, Papp István, Végh István egyhangú szavazatok alapján kerültek a jelölőlistára. Sós Tamás, a jelölőbizottság elnöke ismertette a szavazás módját. Elmondta, hogy a szavazás titkosan történik, s mindenkinek jogában áll új névvel

kiegészítenie azt. Mivel a korábbiakban döntöttek arról, hogy mindenki a szavazatok arányában tagja lehet a pártbizottságnak, ezért az a szavazat is érvényes, amelyből egyetlen név sincs kihúzva.

A testület a szavazás idejére elrendelt rövid szünet után folytatta munkáját. A jelölőbizottság elnöke megállapította, hogy ötvenen ötven érvényes szavazatot adtak le, s közölte, ennek eredményeként az a tizenhat lett a pártbizottság tagja, akik egyhan - gú szavazással korábban a jelölőlistára felkerültek. Innen kezdve tehát velük kiegészülve a 66 fős megyei pártbizottság végezte tovább a munkát.

Ekkor döntöttek arról, hogy a megválasztásra kerülő első titkárral és három titkárral együtt tizenhárom tagú végrehajtó bizottságot választanak.

Ismét Csepelyi Károly kért szót, aki közölte a testülettel, hogy a szünetben újabb levelet kapott. Ebben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola pártalapszervezetének véleményét fogalmazták meg, akik kérik, hogy vizsgálják felül elképzeléseiket, mert a pártbizottság munkájában mindenképpen szükség van egy gyakorló pedagógusra. A jelölő- bizottság elnöke a levél ismertetése után a megyei pártbizottság első titkárának megválasztására tett javaslatot. A jelölőbizottság által összegyűjtött vélemények, a pártbizottsági tagok, pártszervezetek vezetői, gazdasági és tömegszervezeti vezetők, intézményi vezetők egyértelműen megerősítették korábbi álláspontjukat, amely szerint Barta Alajost első titkári tisztségbe újraválasztani javasolják. Az indokok között elhangzott, hogy Barta Alajos képes az új követelményeknek megfelelni, ismeri a megyét, a napirenden lévő kérdések fontosabb összefüggéseit, a kapcsolódó párthatározatokat. Közvetlenségét tisztelik, elfogadja a kritikát. M[nden feladatra felkészül, magatartása kiegyensúlyozott, egész tevékenysége átgondolt, képes a megújulásra. Ugyanakkor kritikai észrevételekkel is illették, amelyben nagyobb politikai bátorságot, határozottságot, következetesebb és egyéniségét jobban kifejező munkát igényelnek tőle. Azt, amit elkezdett, folytassa tovább az irányító munkában. Támasszon továbbra is magasabb igényeket úgy a titkárok, mint a politikai apparátus valamennyi tagja elé. Indokolt vezetői munkáját javítani a testületi tagokkal, megyei szervek vezetőivel, a testületi és munkahelyi pártszervekkel, pártszervezetekkel, párttagokkal, párton kívüliekkel történő, az eddigieknél gyakrabb találkozások alkalmával. Törekedjen arányosságra az országos szervek vezetőivel és a helyi kérdésekkel való foglalkozás terén. A központi elgondolásokat, terveket bírálja bátrabban, gyakrabban, ne legyen túlzott a tekintélytisztelete.

Ezek után Virág Károly tette fel a kérdést: van-e más javaslat a megyei pártbizottság első titkári funkciójának betöltésére. Miután nem volt, a testület egyhangú szavazással döntött arról, hogy Barta Alajos, mint a megyei pártbizottság első titkára felkerüljön a szavazólapra. Sós Tamás, a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazás módját ismertetve közölte, hogy mindenkinek joga van a titkos szavazás során a szavazólapra új nevet felírni. Ez esetben csak akkor érvényes a szavazat, ha a már fent lévő nevet a szavazó kihúzza. A titkos szavazás idejére elrehdelt rövid szünetet követően ugyanő ismertette az eredményt. Ezek szerint a 66 tagú pártbizottság 66 érvényes szavazatot adott le az első titkár megválasztására. Közülük 64-en voksoltak Barta Alajosra, ami alapján első titkárként továbbra is ő élvezi a megye párttagjainak bizalmát. Ugyanerre a funkcióra két szavazatot kapott Kiss Sándor.

Csepelyi Károly folytatta az előterjesztést, amikor javaslatot tett a titkárok megválasztására. Ezek szerint a jelölőbizottság gazdaságpolitikai titkárként javasolta dr. Asztalos Miklós jelölőlistára való kerülését, ideológiai titkárként Kiss Sándort. A korábban nyugdíjaztatás és lemondás miatt megüresedett, a , párt belső életével foglalkozó titkár személyére Antal Lajost, a füzesabonyi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkárát, valamint Juhász Lajost, a hevesi városi pártbizottság első titkárát javasolta. A párt belső életével foglalkozó titkár személyére tehát a jelölőbizottságnak kettős jelöltje volt. A kellő indoklásokat követően Virág Károly vitára bocsátotta a kérdést. Ebben elsőként dr. Vasas Joachim kért szót. Előrebocsátotta, egyetért a jelölőbizottság javaslatával, a kettős jelöléssel is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy pontatlan az. elnevezés: a párt belső életével foglalkozó titkár. Hiszen véleménye szerint párt- és tömegszervezeti feladatokhoz kell ez esetben titkárt választani. A párt belső élete ugyanúgy tartozik a másik két titkárhoz s az első titkárhoz. Olyan embert kell választani erre, aki megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik, majd hozzátette, hogy Antal Lajos most végzi a jogi egyetemet. Végezetül még egyszer hangsúlyozta a politika szakmai megalapozottságát. Ari János, a pé- lyi termelőszövetkezet titkára elmondta, hogy tisztában van vele: a hevesi terület a párttagok számát figyelembe véve kisebbségben van a megyében. Ennek a kisebbségnek ugyanakkor annál nagyobb a felelőssége akkor, amikor Juhász Lajost ajánlja megyei titkári funkcióba. Hozzátette, hogy sajnálnák, ha elkerülne Hevesről, de e területen élők mindenképpen javasolják az új funkcióba történő megválasztását. Fülöp László, a Mezőgép gyöngyösi gyárának gyártás-előkészítője azt fejtegette, hogy Csepelyi Károly a titkárokra tett javaslatai közben bejelentette, eredeti elképzeléseik szerint hármas jelölést terveztek. A harmadik személy erre a funkcióra Kónya Lajos volt. A pártbizottsági

(Folytatás a 3. oldalon)

Juhász Lajos a megyei pártbizottság új titkára

Juhász Lajos kezdetben képesítés nélküli nevelő, majd a Heves Járási KISZ-bizottság politikai munkatársa, 1971-től 1974-ig titkára. Azt követően az MSZMP Heves Járási Bizottságán politikai munkatársként, majd 1976-1985 között PTO vezetőjeként dolgozott. Két éven át PTO-s titkár volt 1983-ig, a Heves Városi Pártbizottság első titkárává történő választásáig.

Elvégezte a marxista-leninista esti egyetem szakosítóját, 1985-ben szerzett diplomát a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán.

Munkájára lelkiismeretesség, az új iránti fogékonyság, a kezdeményezőkészség és az alaposság a jellemző. Nagy energiát fordít az irányító pártszervek határozatainak adaptálására és a helyi tennivalók önálló kimunkálására.

Hevesen különösen nagy figyelmet fordított a városi vezetés egysége, összhangja megteremtésére, valamint a város és környéke fejlesztésére.

Magánélete rendezett, nős, két gyermek édesapja. Személyében egy tapasztalt, sokoldalú, következetes vezető került a párt belső életével foglalkozó megyei titkári tisztségbe.

Az urnába kerülnek a szavazatok