Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. október 14., péntek Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága 3. (Folytatás a 2. oldalról) tagokkal történő elbeszélgetések viszont megváltoztatták véleményüket, s így már nem javasolták Kónya Lajos jelölőlistára való kerülését. Ezzel ő nem ért egyet, s úgy ítélte meg, hogy nem esik csorba a pártbizottság tekintélyén, ha mégis hármas jelölés után döntenek. Nagy János, a bélapátfalvi cementgyár osztály- vezetője azt a kérdést intézte a jelölőbizottság elnökéhez, hogy miért nem lehet vb-tag az, aki csak a jelölőlistára kerül fel titkárként, de későbbiekben nem választják meg. A válaszból kiderült, hogy úgy Juhász Lajos, mint Antal Lajos tagja a pártbizottságnak, a végrehajtó bizottságnak azonban csak a megválasztott titkárok lehetnek tagjai. Mivel több javaslat s hozzászólás e témához nem volt, így Virág Károly szavazásra szólított fel: ki ért egyet dr. Asztalos Miklósnak, Kiss Sándornak, Antal Lajosnak, valamint Juhász Lajosnak a megyei pártbizottság titkáraiként a szavazólistára való felkerülésével. A személyenként történt szavazás során ezzel mindenki egyhangúlag egyetértett. Megkérdezte azt is, mivel javaslatként elhangzott, hogy ki ért egyet Kónya Lajos megyei pártbizottsági titkárként a szavazólapra történtő felkerülésével. Erre 20-an szavaztak igennel, s mivel ez nem volt 50 százalékos többség, így Virág Károly lezárta a jelölést. Újra Sós Tamás, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a titkos szavazás menetét, újra hangsúlyozva, hogy az elhangzottakon kívül is bárkinek jogában áll más személyeket titkárként jelölni. A szavazás időszakára elrendelt szünetet követően ugyanő ismertette az eredményt: ezek szerint a megyei Szünet után Barta Alajos elnökletével folytatta munkáját a pártbizottság. Barta Alajos megköszönte a bizalmat és elismerő szavakkal szólt azoknak a munkájáról, akik éveken át elkötelezetten szolgálták a párt politikáját, de most kimaradtak az új pártbizottságból és a végrehajtó bizottságból. Munkájukra a továbbiakban is számítanak. A pártbizottság ezután a kongresszusig szóló programot és feladattervét vitatta meg. Az írásos anyaghoz a végrehajtó bizottság megbízásából Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. — Ma, amikor egy új politikai helyzet formálódik — hangsúlyozta bevezetőjében — elengedhetetlen, hogy szembenézzünk dolgainkkal, önmagunkkal, eddigi munkamódszerünkkel, stílusunkkal, politikai gyakorlatunkkal. Fel kell készülni a párt által kezdeményezett változások fogadására, a reformfolyamatok, a társadalom demokratizálásának következetes végigvite- lére. Ez kötelez mindannyiun- kat. Kötelez arra, hogy az országos pártértekezlet szellemében a megye párttagsága, a pártszervek, köztük a megyei pártbizottság felelősen meghatározzák saját tennivalóikat. Ezután arról szólt, hogy mindezek után, illetve ezekkel együtt a politikai élet azt követeli — a párttagság és a közvélemény el is várja —, hogy a mai helyzetből fakadó követelményeknek eleget téve, a korábbi elhatározásainkat is mérlegelve olyan megyei programot fogalmazzunk meg, amely súlypontozza a legfontosabb tennivalókat, iránymutató keretet ad a pártmunkához Heves megyében a XIV. kongresz- szusig. Figyelembe kell vennünk, hogy az idő szorításában élünk, több dologban már előbbre kellene járnunk. Éppen ezért nem halogathatjuk a döntések meghozatalát, nem engedhetjük tovább az egymásra várást, különösen nem a mutogatást, a felelősség áthárítását fentről lefelé, de fordítva sem. A pártmunka minden szintjén önálló gondolkodásra, tettekre van szükség. S alaposan vegyük számba mindazt, amin változtatni kell. És ha változtatni akarunk, akkor megfontolt, adott esetben a konfliktusokat is vállaló tettekre, nem pártbizottság gazdaságpolitikai titkára lettől szavazattal dr. Asztalos Miklós. A megyei pártbizottság ideológiai titkára lett 66 szavazattal Kiss Sándor, a megyei pártbizottság belső életével foglalkozó titkárának 41 szavazattal Juhász Lajost választották. Szavazatot kapott még Antal Lajos, 17-et, Kónya Lajos 5-öt, dr. Vasas Joachim és dr. Patkó Benjámin egyet egyet. Egy szavazat érvénytelen volt. Az első napirendi pontból hátra volt még a 13 tagú végrehajtó bizottság megválasztása. Csepelyi Károly a következőkre tett javaslatot: Ari János, Bódi Béla, Kócza Imre, dr. Magda Sándor, dr. Nagy Andorné, Nagy István, Németh László, Oroszné dr. Széli Mária, Ódor Lászlóné, dr. Patkó Benjámin, Pólyák Sándor, Schmidt Rezső, Vájná Bélá- né. Mivel más javaslat nem volt, így egyenkénti szavazással valamennyien felkerültek a jelölőlistára. Mielőtt Sós Tamás, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertethette volna a szavazás eredményét, az elnöklő Virág Károly közölte a pártbizottság tagjaival, hogy a szavazás idejére elrendelt szünetben távirat érkezett. Ezt Füzesabonyból küldte három aláíró, akik azt javasolták, hogy a pártbizottsági tagok megválasztásánál vegyék figyelembe dr. Szalai György személyét is. A megyei pártbizottság titkos szavazással arról döntött, hogy a már korábban megválasztott első titkár és titkárokon kívül a megyei párt végrehajtó bizottságának tagjává választotta: Ari Jánost, Bódi Bélát, dr. Nagy Andornál, Nagy Istvánt, ÓdorLász- lónét, dr. Patkó Benjámint, Pólyák Sándort, Schmidt Rezsőt, valamint Vájná Bélánét. pedig retorikai fordulatokra van szükség. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert manapság elevenebb a reformretorika, mint a reform végrehajtásának gyakorlata. A továbbiakban arról szólt, hogy a program milyen politikai keretet adjon. Többek között az alábbiakat emelte ki; — egyrészt a megváltozott helyzet követelményeihez következetesen igazodó, hatékonyabb politikai munkához; ezen belül a megyei pártbizottság munkájának korszerűsítéséhez, magatartása és cselekvése nyíltságának szélesítéséhez, ahhoz, hogy a megújult munkája révén elősegítse a kedvező fordulatot a megye helyzetében, az emberi viszonyokban, a társadalmi élet területén; — másrészt politikai keretet adjon a korábbi helyzetből fakadó és munkastílusunkkal összefüggő saját elhatározásaink, az érvényben lévő határozataink mérlegeléséhez. Gondolok itt az 1985-ös megyei pártértekezlet határozatára, az 1985. szeptember 5-én elfogadott 5 éves feladattervre, a gazdasági-társadalmi stabilizációs és kibontakozási program végrehajtásának 1987- es feladattervére; — politikai keretet adjon ahhoz, hogy a területi, a gazdasági egységekben és intézményekben a pártszervek és pártszervezetek egyértelműen lássák, hogy mit vállal, mit akar a megyei pártbizottság a jelenlegi helyzetben a pártmunka hatékonyságának, eredményességének fokozása, a testületi színvonalának emelése érdekében. Kiss Sándor részletesen ele1 mezte a megye politikai közhangulatát ég annak ellentmondásait. Kiemelte: Napjainkban egy sajátos jelenség körvonalazódik: a párttagok egy része konfliktusba került önmagával, szűkebb, vagy tágabb környezetével, olykor bűntudatot érez. Baráti társaságban, vitában, de a munkahelyen is nagyon sokszor olvassák fejükre: „ti vagytok a felelősek azért, hogy itt tartunk.” Jogos a kérdés: érezhet-e bűntudatot, felelősséget a párttag olyan kérdésekben, amire a választ helyettük másök adták meg, amikor nem kérték ki a véleményüket, amikor csak a végrehajtásban számítottak rájuk. A válasz gondolom benne van a kérdésben. Ezt a hangulatot úgy vélem, minél előbb oldani kell, vissza kell adni a párttagság önbizalmát. Ezért is tartja fontosnak a végrehajtó bizottság, hogy a tennivalókat úgy kell megfogalmaznunk, hogy segítséget adjunk minden kommunistának, pártcsoportnak, alapszervezetnek az eligazodáshoz. Félreértés ne essen: a párttagság eligazodást és nem eligazítást vár. Fontos, hogy a meggyőzés ne egy irányú, a felsőbb szervektől kiinduló köz vetítő rendszerként működjön: ösztönözzük a párttagságot a felelős, meggyőző véleménynyilvánítás- ra, az alkotó közös munkára. A megyei pártbizottság ezért igényelje, hogy a döntések előkészítésébe, az azokat befolyásoló érdekek feltárásába önálló, felelős javaslataikkal a párttagság kapcsolódjon be, hiszen a jövőben megfontolva, vitában kiérlelt megoldásokat, módszereket alkalmaz va akarunk továbbhaladni. A szóbeli előterjesztés ezután azzal folytatódott, hogy a politikai közhangulatot megterhelték azok a helyi ügyek is, amelyek Gyöngyöshalászon, Recsken és Ostoroson robbantak ki és országos hírre is szert tettek. Ezek az ügyek azonban több közös vonást is mutatnak, azonos tanulságokkal szolgálnak, leginkább a következőkkel: — Jó példák arra a káderpolitikai gyakorlatra, amely nem kezelte nyíltan, demokratikusan és következetesen a káderügyeket. A helyi konfliktusokról nem adtunk időben és hitelesen tájékoztatást. Az országos lapok megelőztek bennünket, s' mivel elzárkóztunk informálásuktól, egyoldalúan és számunkra kedvezőtlenül állították be a történteket, a rendezést szolgáló intézkedéseinket, hozzájárultak az ügyek elmérgesedéséhez. Meg kell tehát tanulnunk a nyilvánosság adta lehetőségekkel élni. Ezekben az ügyekben tapasztalható volt az egymásra mutogatás és a felelősség elmosódása is a helyi és a megyei szervek, még inkább a párt- és a tanácsi szervek között, mindez elsősorban a hatáskörök, a feladatok ösz- szemosódására volt visszavezethető. Ezek az ügyek is aláhúzzák tehát a párt- és az állami szervek közötti világos munkamegosztás szükségességét, illetve annak indokoltságát, helyességét, hogy a pártszervek csak politikai kérdésekkel foglalkozzanak az ilyen ügyek kapcsán is, mint például Recsk esetében is foglalkoztak, ahol a politikai helyzetre dolgoztak ki politikai megoldást. Külön szólt Győry Sándornak, a Mátraaljai Szénbányák volt vezérigazgatójának ügyéről. Mint a pártbizottság tagjai előtt ismeretes — mondotta — 1988. április 12-i ülésén a testület dr. Győry Sándort, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat vezérigazgatóját kizárta a pártból. A kizárást az indokolta, hogy a különböző bejelentéseket követő vizsgálat, majd az ennek alapján elindított pártfegyelmi eljárás során megállapítást nyert, hogy dr.Győry Sándor vezérigazgatói beosztásával visszaélve, kapcsolatait felhasználva rendezte maga és családja lakásügyeit. Az igénybe vett támogatások egy részével családjával együtt jogtalan anyagi előnyben részesült, a támogatások további részénél a szocialista erkölcs normáit megsértve egyéni érdekeit az össztársadalmi és a vállalati érdekek rovására érvényesítette. Dr. Győry Sándor a pártból való kizárását megfellebbezte, azzal a KEB jelenleg foglalkozik. A pártbizottság döntését követően kezdődött el a minisztérium fegyelmi vizsgálata, amelynek a lezárása ma komoly feszültséget okoz a Mátraaljai Szénbányák Vállalatnál, Gyöngyös térségében, s úgy gondolom, ehhez nem adhatjuk politikai támogatásunkat, egyetértésünket. Véleményem szerint hibát követtünk el akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy nem adunk széles körű tájékoztatást a megyei pártbizottságnak ebben az ügyben hozott döntéséről. Az ügy nyilvánosságának elmaradása rossz politikai közhangulatot szült. Javaslom, hogy korrigáljuk akkori döntésünket és hatalmazzuk fel a Népújságot, hogy a kizárási határozatról, annak indokairól, visszhangjáról és az általam is ismertetett, azóta történt eseményekről adjon részletes tájékoztatást. A pártbizottság titkára ezután így folytatta: A párt politikai befolyását csak azáltal erősíthetjük meg a megyében, ha a pártélet középpontjába az alapszervezeti munkát állítjuk. Azt kérjük apártalapszerveze- tektől, hogy továbbra is következetesen és felelősen jelezzék azokat a problémákat, amelyek fékezik tevékenységünket. Emellett határozottan törekedjenek saját munkájuk megújítására is. Erősítsék önállóságukat, kezdeményezőkészségüket, politikai érzékenységüket. Vállalják fel a döntés felelősségét — ha szükséges, kockázatát is —, mindazokban a kérdésekben, amelyek megoldása nem tűr halasztást. A párttagság a pártonkívüliek körében vállalja fel azokat a vitákat, amelyek elvezetnek helyzetünk, szocialista fejlődésünk rövid távú és hosszabb távú céljainak reális megértéséhez. Érezzenek felelősséget a politikai kiállásért, a minden vezető pártra jellemző fegyelemért, saját kádermunkájukért. A párton belül, az állami, a gazdasági és társadalmi élet területén azoknak a vezetőknek, tisztségviselőknek szavazzanak bizalmat, akik arra rászolgáltak és képesek a párttagságra támaszkodva az önálló cselekvésre. Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy amit ma elhatározunk a megújulás érdekében, az nem öncél. Végső soron az alapszervezetek szintjén teljesedhet ki az a munka, amelynek eredményeként kialakulhat egy új arculatú, új módon dolgozó, politizáló, mozgalmi jellegét erősítőpárt. A megye párttagságát arra hívjuk, hogy a pártmunkában valóban legyen alapvető elem az alapszervezetek tevékenysége. Mostanában sokan megfogalmazták : összefogásra, cselekvésre van szükség minden területen, mert mint ahogy Marx írta: „az együttműködés hiányáért közös kudarcunk lesz a büntetés.” Az írásos jelentéshez, valamint a szóbeli kiegészítéshez elsőként dr. Szűcs László, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója szólt hozzá. Többek között hangsúlyozta, hogy a társadalomban jelentkező válságok megoldásához egyrészt időre, másrészt türelemre, s legfőképpen bizalomra és újjáteremtő munkára van szükség. Részletesen foglalkozott a fiatalok helyzetével, a nehezebb helyzetben is nagyobb törődést kért számukra. A jövőt nem nekik, hanem velük kell együtt építeni — hangsúlyozta. Dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság titkára megyénk gazdaságának eredményeiről, gondjairól szólt. A megújulás jelei sajnos még nem tapasztalhatók valamennyi munkahelyen — emelte ki. Ugyancsak lassan halad a gyártmány- és a termék- szerkezet korszerűsítése és a műszaki fejlesztés. Termelőegységeink többségében vannak jó példák, de az mindenképpen elgondolkodtató és egyben tettekre is késztet, hogy a termelés üteme a legtöbb helyen elmarad a tervezettől. Dr. Patkó Benjámin, a Heves Megyei Főügyészség vezetője arról szólt, hogy minél gyorsabban alkalmazkodnünk kell a megváltozott körülményekhez és igényekhez. A gondokról, a problémákról is nyíltan és időben kell szólni és valamennyi ügyben a valós okokat kell megkeresni és azokból levonni a tanulságokat. Sok a bürokrácia a pártmunkában, majd a legfontosabb feladatot így fogalmazta meg: arccal az alapszervezetek felé. Minél többször kell találkozni a munkapadok mellett dolgozó kommunistákkal és véleményt cserélni a szellemi dolgozókkal is. Dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője azt hangsúlyozta, hogy az ellentmondások feloldása a párttól, a pártból induljon ki. Mert ha nem a párt ad őszinte választ azokra a kérdésekre, amelyek megyénk kommunistáit is foglalkoztatják, akkor olyanok válaszolnak majd rá, akik nem elkötelezettjei szocialista építőmunkánknak. A programot, valamint a feladattervet reálisnak, jónak minősítette, végrehajtásához igényes munkára van szükség — mondotta. Erre az eszmecserére időben, alaposan kell felkészíteni a párt tagjait. Szólt a párton belüli élet legfontosabb teendőiről, a testületek és az apparátusok kapcsolatáról. Végezetül a pártmunkások anyagi megbecsülésének javítását kérte. Zachar Gábor, a megyei párt- bizottság fegyelmi bizottságának elnöke azt emelte ki felszólalásában, hogy általában a megyében a pártfegyelem megfelelő, a legtöbb fegyelmit a társadalmi tulajdon megkárosításáért, az egyházi rendezvények látogatásáért, az erkölcstelen magánéletért szabta ki a bizottság. Gyakran elmarad az ellenőrzés, a számonkérés, több esetben a vezetők sem mutatnak példát. Munkájukban nagyobb nyilvánosságot terveznek megvalósítani, többek között azt a lehetőséget is kihasználják, hogy egy-egy ügy tárgyalására meghívják a sajtó képviselőit is. Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára kifogásolta, hogy a különböző testületek igen gyakran és indokolatlanul tartanak üléseket, megbeszéléseket. Ezzel nagyon sok idő megy kárba. Szervezettebb, fegyelmezettebb munkára van szükség az élet minden területén — mondotta. Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára bevezető szavaiban sok sikert, eredményes munkát kívánt a pártbizottság új tisztségviselőinek. Majd arról szólt, rendkívül jónak tartja azokat a találkozókat, megbeszéléseket, amelyeken az országos, a megyei, a városi vezetők találkoznak és cserélik ki véleményüket.-Gyakran hallani napjainkban a következő kérdést: van-eés milyen programja van ma pártunknak? Nos, meg kell mondani őszintén: a hosszú távú reális programunk ugyan most készül, de rövid távon igenis konkrét és sokrétű programja van az MSZMP-nek. Gondoljunk csak a közelmúltban elfogadott vállalkozási törvényre, a tájékoztatás nyitottságára, a politikai intézményrendszerünk korszerűsítésére. Igaz, ezeknek előnyeit, pozitív hatásait még csak ezután érzi meg lakosságunk. Ezután a vita, a sokszínűség jelentőségét hangsúlyozta a mindennapi Pál Lénárd hozzászólását tartja munkában. Egyáltalán nem az ellentétet jelenti, ha a döntés előtt ki-ki kifejti véleményét. Bármilyen szinten történik is ez. Az igazi vita értékteremtővé vált és erről nem szabad lemondani pártunknak.- Őszintén megmondom, hogy ezen a pártbizottsági ülésen folyt vita igen mély benyomást tett rám. Nemes indulatok érveltek egymással és egészítették ki egymást. Nyíltságukkal, demokratikus módszereikkel példát mutattak. Barta Alajos azt hangoztatta, hogy napjainkban sajnos kevés szó esik a munkáról, a munka élenjáróiról. Ezen mielőbb változtassunk. A jó eredményeket becsüljük meg, tiszteljük meg jobban azokat az üzemeket, brigádokat, amelyek a nehezebb körülmények között is nap mint nap helytállnak. Ezt követően Kiss Sándor ösz- szefoglalta a vitát. A pártbizottság ülése a dokumentumok elfogadásával, Barta Alajos első titkár zárszavával ért véget. * A megyei pártbizottság által elfogadott dokumentumokat lapunk 1988. október 22-i számában tesszük közzé (kivehető, füzetszerű formában). Tudósítás: Kaposi Levente Kis Szabó Ervin Koós József Fotó: Szántó György A pártbizottság tagjai az írásos dokumentumokat tanulmányozzák A pártkongresszusig szóló program- és feladatterv
