Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 246. szám ÁRA: 1988. október 14., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÖZÖS kincsünk Miközben jobbnál jobb hangversenyeket reklámoz­nak a műsorfüzetek s zenei csemegéket kínál a rádió, jó lenne arról elmélkedni a Ze­nei Világnapon, hogy lám, milyen csodás dolog is immár, hogy a muzsika mindenkié, s hogy csupáncsak elhatározás- dolga, no meg némi szabad­időé, hogy az egykor egy zseni elméjében megálmodott han­gok örömet, felüdülést okoz­zanak nekünk. Netán komor vagy vidám üzenetükkel meg­rendítsék vagy felszabadítsák : lelkünket. Mondom, jó lenne ezt írni, ezt elhitetni magunk­kal és másokkal. Persze, egé­szen másképp áll a helyzet. A minap egy tévés műsor­ban egyik vezető muzsiku­sunk abbeli tapasztalatát osz­totta meg velünk, miszerint hosszú évek zenei ismeretter­jesztő munkája nyomán döb­bent rá: mindaz, amit e céllal évek óta iskolásoknak szerve­zett koncerteken tett társaival együtt, úgy tűnik, nemcsak hatástalan, de majdhogynem értelmetlen volt. Mint ahogy említette is, az iskolásoknak szervezett előadásokra, a kö­zönséget többnyire csupán „beterelték”, s azok sok eset­ben minden zenei előképzett­ség nélkül „élvezték” a hang­zást, vagy éppen szenvedtek miatta. A műsorválasztás pe­dig sokkal inkább függött a fellépő művészek — készen­létben levő — repertoárétól, mint a hallgatóság valódi igé­nyétől. Hogy mi mondatta ve­le e keserű szavakat? Nehéz ütánanyomozni. Bizonyára nem minden hangversenyso­rozat ilyen. Ám legyen bármi­lyen, az viszont igaz, hogy ser­dülő ifjúságunk jelentős része — Kodály hazájában — igen csekély, vagy épp semmilyen zenei előképzettséggel nem rendelkezik. Azokon a sze­rencséseken kívül, akik ének­zenei tagozatos általánosba járnak, vagy szüleik nem cse­kély anyagi áldozata árán részt vehetnek a zeneiskolák képzésében. S ilyenek sokan vannak. Ha kicsiny korukban nem si­kerül kifogniuk egy megszál­lott énektanárt, s csupán egy képesítés nélküli vagy helyet­tesítő pedagógussal találkoz­nak, meglehet, hogy a közép­fokú iskolákba kottát alig-alig ismerve, s ami még fonto­sabb, kialakulatlan zenei íz- j léssel kerülnek. Ott meg az­tán jó esetben egy — legfel- • jebb két évig még csiszolnak valamicskét rajtuk. Ám a szakmunkás- és szakközépis­kolai tantervekből egyenesen törölték a zenei tárgyakat. így aztán nem csodálkoz­hatunk azon, hogy miközben világszerte híresek vagyunk zseniális zeneoktatási mód­I szerünkről, nemzedékek nő­nek fel teljes sötétségben, aki­ket — ezek után ugye elhiszik —, alig-alig érint meg a leg­jobb szándékkal tálalt zenei ínyencség. Felfordul tőle a gyomruk. S inkább könnyebb étkeket választanak, például Betli-duót és társait, akiknek zengzeményeibő! most már bőségesen válogathatnak. Nagy baj persze nem törté­I nik. Csak az ember lelke ber­zenkedik ez ellen. Milyen jó lenne, ha elmondhatnánk: nálunk a zene mindenkié. De j mit tettünk érte, hogy ez igaz | legyen? Jámbor Ildikó Napirenden: a megyei párttestületek megújítása és a tisztség- viselők újjáválasztása — A pártkongresszusig szóló program és feladatterv — A megyei párttestületek munkájának nyilvá­nossága Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Első titkár: Barta Alajos, titkárok: Kiss Sándor, őr. Asztalos Miklós, Juhász Lajos Tegnap Egerben, a megyei pártbizottságon ülést tartott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. Tárgyal­tak a megyei párttestületek megújításáról, újjáválasztották a tisztségviselőket, majd Kiss Sándor, a megyei pártbizottság tit­kárának szóbeli kiegészítése hangzott el a pártkongresszusig szóló program- és feladattervről. Szó volt a megyei párttestüle­tek munkájának nyilvánosságáról is, majd a testület személyi ügyekben döntött. A megyei pártbizottsági ülésen Barta Alajos első titkár elnökölt — külön köszöntötte Pál Lénárdot, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárát, a me­gyei KB-tagokat és a KEB-tagot —, javaslata szerint a megyei pártbizottság egyhangú szavazással döntött arról, hogy a koráb­ban megállapított napirendek szerint végzik munkájukat. Ezt követően mindenki egye­tértett az első titkár azon javasla­tával is, hogy az első napirendi pont elnöki tisztével egy igen nagy tapasztalatokkal rendelke­ző kommunistát, Virág Károlyt bízzák meg. Az elnöki tisztet el­foglaló Virág Károly mindenek­előtt hangsúlyozta, hogy a me­gyei párttestületek megújítása, a tisztségviselők újraválasztása mindig nagy türelmet igénylő feladatot jelentett. Ezúttal is a kollektív bölcsességgel együtt ezt kérte ehhez a munkához a je­lenlevőktől. Mindenekelőtt ja­vaslatot tett a szavazatszedő bi­zottság elnökére, valamint tagja­ira. A megyei pártbizottság egy­hangú szavazással döntött arról, hogy a szavazatszedő bizottság elnöke Sós Tamás, tagjai: Doros István, Földi Ferenc, Pelyhe Gá­bor, Ross Frigyes, Szőregi Bene- dekné legyenek. Majd felkérte Csepelyi Károlyt, a jelölőbizott­ság elnökét: tegye megjelentését a bizottság munkájáról. Csepelyi Károly bevezetőjé­ben utalt az előzményekre. Is­mertette, hogy a megyei pártbi­zottság legutóbbi, 1988. szep­tember 22-i ülésén tárgyalt a me­gyei pártszervek összetételéről, a megújulás jobb személyi feltéte­leinek megteremtéséről, a mun­kastílus főbb jellemzőiről össze­gyűjtött tapasztalatokról. Ekkor döntöttek a megüresedett párt­bizottsági tagok kooptálására, s abban, hogy a megyei párt-vég- rehaj tóbizottságot újraválaszt­ják. Mint elmondta, az erre a fel­A jelölőbizottság elnöke, Cse­pelyi Károly tesz jelentést adatra alakított jelölőbizottság összegyűjtötte azokat a javasla­tokat, amelyeket a városi pártbi­zottságok ajánlottak úgy a párt­bizottsági tagságra, mint a végre­hajtó bizottság újraválasztására. Ezen és más vélemények alapján a jelölőbizottság tagjai megke­resték a pártbizottságban addig dolgozókat, és véleményt kértek a szóba került személyek alkal­masságáról. Ezen túl utánajártak egyes nagyüzemek, válalatok, intézmények, pártszervezetek, gazdasági vezetők állásfoglalá­(Folytatás a 2. oldalon) Ülésezik a megyei pártbizottság (Fotó: Szántó György) A Minisztertanács tárgyalta: Zöld út a társasági törvénynek A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Tör­vénykönyv, a polgári perrendtar­tásról szóló törvényt a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete, az állami pénzügyek­ről szóló törvény és a nem lakás céljára szolgáló építmények adó­járól szóló törvényerejű rendelet, valamint az árszabályozásról szóló 1984-es minisztertanácsi rendelet módosítására vonatko­zó előterjesztéseket. A fenti törvények és törvénye­rejű rendelet változásait az 1989. január 1-jén életbe lépő társasági törvény indokolja. A kormány elfogadta az ifjú­sági turizmus helyzetéről és fej­lesztésének feladatairól szóló előterjesztést, és úgy ítéli meg, hogy bár jelenleg nincs mód a központi támogatások növelésé­re, az erőforrások célirányosabb, ésszerűbb felhasználásával javu­lás érhető el, a hosszabb távú fej­lesztésre pedig átfogó programot kell kidolgozni. Teng Hsziao-ping jelentette be Kínai-szovjet csúcstalálkozó lesz 1989-ben Kínai-szovjet csúcstalálkozó lesz jövőre. Ezt a legbefolyáso­sabb kínai vezető, Teng Hsziao- ping közölte csütörtökön Pe- kingben Mauno Koivisto finn ál­lamfővel, akivel egy órán át tár­gyalt. Teng és Koivisto megbe­széléséről Kalevi Sorsa finn kül­ügyminiszter számolt be a kínai fővárosban az újságíróknak. El­mondta, hogy a találkozón a szovjet-kínai viszony állt a figye­lem középpontjában. Ez volt az első hivatalos meg­erősítése annak, hogy legfelső szintű szovjet-kínai találkozót tartanak. Teng Hsziao-ping közölte a finn elnökkel, hogy Csien Csi- csen külügyminiszter még az idén Moszkvába látogat a csúcs- találkozó előkészítésére. Az AP amerikai hírügynökség szerint Pekingben dolgozó nyugati dip­lomaták és szovjet illetékesek jö­vő áprilisra vagy májusra várják Mihail Gorbacsov pekingi láto­gatását. Utoljára 1959-ben volt szov­jet-kínai csúcs, amikor Nyikita Hruscsov látogatott Pekingbe. Utána romlani kezdett a két szomszédos ország viszonya kül­politikai és ideológiai kérdések miatt. Teng Hsziao-ping finn vendé­geinek arról is beszélt, hogy Pe­kingbe várják Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnököt. A láto­gatásra valószínűleg még decem­berben sor kerül. Ez az út várha­tóan új fejezetet nyit majd Kína és India kapcsolataiban. A két ország között 1962-ben fegyve­res konfliktus robbant ki a közös határ mentén. Kína és India ve­zetői utoljára 1954-ben találkoz­tak egymással. Grősz Károly fogadta Csiao Si-t Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtö­kön délután a Központi Bizottság székházában fogadta Csiao 57-t, a Kínai Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságá­nak tagját, a Központi Bizottság titkárát és az általa vezetett küldött­séget. Az MSZMP Központi Bizottsága csütörtökön este díszvac so­rát adott Csiao Si tiszteletére. Yisontáii és Nagyrédén járt a lengyel pártküldöttség A lengyel pártküldöttség látogatása a Gagarin Hőerőmű Vállalat­nál. Ott dolgozó honfitársaik mutatták meg a blokkfelújítást (Fotó: Perl Márton) A most kibontakozó testvér- kapcsolat jegyében érkezett há­romnapos látogatásra megyénk­be a Lengyel Egyesült Munkás­párt Piotrkow-Trybunalski Vaj­dasági Bizottságának öttagú de­legációja. Vezetője Stanislaw Kolasa első titkár, tagjai: Mi- eczyslaw Szula vajda, Fan Juszczyk, a LEMP Központi Bi­zottságának tagja, a Belchatow Barnaszénbánya dolgozója, Alojzy Perliceusz, a WUSW ve­zetőhelyettese és Zbigniew Landwojtowicz, a vajdasági első­titkári iroda vezetője. Csütörtökön elsőnek Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhe­lyettese és Blaho Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­helyettese kíséretében a visontai iparterületet keresték fel. A Ga­garin Hőerőmű Vállalatnál a vendégeket dr. Patócs László, az MSZMP Gyöngyös Városi Bi­zottságának titkára üdvözölte az erőmű és a Mátraalji Szénbá­nyák Vállalat Thorez Bányaüze­mének gazdasági és pártvezetése nevében. — Először járunk hivatalosan önöknél — mondta köszönet­képpen a szívélyes fogadtatásért Stanislaw Kolasa. — Nagyon ér­dekel bennünket, ami a hazájuk­ban, különösképpen Heves me­gyében történik. S az is, hogyan vélekednek az itt dolgozó lengye­lekről? Ezután Laposa Lajos, a GHV vezérigazgató-helyettese és Mé­száros István főmérnök, az MSZV vezérigazgató-helyettese videofilmek segítségével mutatta be a két cég tevékenységét, ered­ményeit. Laposa Lajos külön is szólt arról, hogy — környezetvé­delmi megoldásként — az erő­műben keletkező pernyét a szomszédban lévő gázbetongyár hasznosítja, építőanyagot állítva elő. Beszélt az 1986-ban meg­kezdett rekonstrukcióról, amely ma hazánkban a legnagyobb horderejű munka a maga 9,5 milliárd forintos értékével. Eb­ben vesz részt az Energomontázs nevű lengyel cég, melynek dol­gozói magas színvonalon végzik a kazánok bontását és építését. A továbbiakban Fecske István, a GHV pártbizottságának tagja adott ismertetést a párttagság életéről. Mészáros István a bükkábrá­nyi külfejtést említette a termelés leendő fontos bázisaként. Ott idén 800 ezer tonna lignitet bá­nyásznak, s összesen félmilliárd­nyi szénvagyon található. Ezt ’követően Nováki Péter, az MSZV pártbizottsági titkárhe­lyettese szólt a vállalati pártszer­vek munkájáról. A delegáció tagjait ezután üzemlátogatásra hívták meg vendéglátóik. Találkozhattak az erőműben dolgozó honfitársaik képviselőivel is, s kalauzolásuk­ban megtekintették a felújítás alatt álló blokkot. Rövid utazás után a Keleti-II. külfejtést szem­lélték meg. Programjuk további részében a Piotrkow-Trybunalskiból jött vendégek Nagyrédére mentek, ahol a Szőlőskert Termelőszövet­kezetben a gazdaságot Majoros János párttitkár, Frecska Sándor tsz-elnök és Tóth László taná­cselnök mutatta be nekik. Meg­néztek egy valódi rédei szüretet is. Ma délelőtt a megyeszékhe­lyen tartózkodnak lengyel bará­taink, délután pedig Füzesa­bonyban ismerkednek a helyi ál­lami gazdasággal s a település kulturális életével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents