Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 12., szerda „ Nem szabad hagyni, hogy elszegényedjék a népjront tevékenysége” A vitában felszólalt Mészáros Albert, a HNF Heves Megyei Bizottságának titkára is (Folytatás az-l. oldalról) szavazattal és hét tartózkodással, Baradlai Györgyöt, a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnökét pedig egyhangúlag megválasztotta az Országos Tanács tagjává. A népfront helyével, szerepével, feladataival foglalkozó vitaindítójában Huszár István, a HNF OT főtitkára elöljáróban a belpolitikai folyamatok jellemzőiről szólt. Kiemelte: egyfelől erősödni látszanak azok a remények, hogy megint, mint már annyiszor, „lesz magyar újjászületés”. Másfelől nem várt, kellemetlen meglepetések is érnek bennünket. A bizalomszerzés és a bizalomvesztés sajátos hullámverésében evezünk. Ilyen viszonyok között érzékelhetővé válik az az ellentmondás: az új társadalmi stratégia, amely a pártértekezleten kapott markáns megfogalmazást, a magyarok többsége számára nemcsak vonzó, hanem olyannak is tűnik, amely köré kialakítható egy új nemzeti összefogás. Ám eközben egyelőre csak a szülés kínjai érzékelődnek, rosszabbodik az emberek jelentős részének társadalmi helyzete, s ezzel együtt a közérzete. Felelősségteljes, próbatevő korban, emberhez méltó leckék közepette élünk. Évtizedünkben bebizonyosodott, hogy az oly régóta szükséges gazdasági reform csak a politikai intézményrendszer reformjával kiegészítve bontakoztatható ki. Ma úgy tűnik, hogy ez is kevés. A gazdasági reformot lejárathatja a gazdaság teljesítményhiányos állapota, a teljesítményelv erősítése pedig csak társadalompolitikai reformmal fokozható. Ugyanez vélhető a demokratizmusról is, amely a szociális értékek érvényesülése és a gazdaság teljesítő- képességének növekedése nélkül csak ige marad, rosszabb esetben demagógiává fajulhat. A gazdasági reformot és a politikai demokráciát — legalábbis a népfront oldaláról nézve — jó társadalompolitikával lehet megalapozni, s ehhez bizonyos ideológiai akadályokat is el kell hárítani. Számolni kell például azzal, hogy társadalmunk sokféleképpen tagolt, nem olyan egyszerűen, mint azt korábban hittük. A hagyományosan értelmezett osztálykülönbségek egyre kevésbé adnak igaz és teljes képet a valós és feszítő társadalmi különbségekről — hangsúlyozta a népfront főtitkára. Nyomatékkai szólt arról, hogy az útkeresés időszakában élünk. Ennek az útkeresésnek a célja a történelmi perifériára sodródás megakadályozása, a felzárkózási lehetőségek megalapozása, a konkrét cselekvés irányainak kijelölése, a cselekvés szervezése. Az útkeresés bizonytalansággal is jár, atekintetben azonban a népfront senkit sem kíván bizonytalanságban hagyni: útkeresése a szocializmus szolgálatában áll. A népfront nem ideológiai alapon, hanem a közös, átfogó nemzeti érdekek jegyében törekszik az összefogásra — hangoztatta a HNF OT főtitkára. A mozgalom nem kezdeményez ideológiai vitákat, de ha ilyenek felmerülnek, nem rejti véka alá a véleményét. Ezt a jövőre nézve is követendő elvnek tekinti. A Hazafias Népfront történelmi küldetését éppen a nemzeti összefogás erősítésével, ha kell, újraszervezésével teljesítheti. Új, a mai kor követelményeivel megfelelően számoló gondolkodás- módra van szükségünk, olyan szocializmusképre, amelybe a másként gondolkodók is berajzolhatják az általuk elképzelt vonásokat. — Félreérthetetlenül vállaljuk, hogy társadalmunk legszervezettebb, legösszefogottabb ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt, a népfrontmozgalomban is meghatározó szerepet tölt be. Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter véleménye szerint a népfront a megújulás szándékával fogalmazta meg feladatait, azokat támogatásra érdemesnek tartotta, s egyszersmind fontos lépésként értékelte. Kifejezte meggyőződését, hogy a népfrontnak nélkülözhetetlen és növekvő szerep jut a jövő politikai szerkezetében. Ehhez azonban önvizsgálatra, kellő mélységű önismeretre van szükség, tisztáznia kell a különböző politikai szervezetekhez, mozgalmakhoz való viszonyát, politikai perspektívát adva a népfrontban jelenlévőknek. Az ülésen szót kért Mészáros Albert, a HNF Heves Megyei Bizottságának titkára is, aki rámutatott: — Az egymás után alakuló különféle szervezetek nem formális kérdésekkel foglalkoznak, hanem érdekvédelmi, érdekképviseleti szerepkör, a konszenzusra törekvő készség mellett reagálnak az embereket ma foglalkoztató különböző problémákra. A Hazafias Népfront eközben nem egyszer nagy energiát felemésztő, a társadalmi aktivistáktól, valamint a kis számú apparátustól gyakran feleslegesen sok időt elrabló, mellékes ügyekkel foglalkozik. így könnyen elvesztheti tekintélyét, népszerűségét a népfrontmozgalom. Időszerű tehát — mondotta -, hogy meghatározzuk a HNF mai korhoz illő helyét, szerepét, feladatait. Élsősorban a nagyszámú feladatkör csökkentését javasolta, szelekciót aszerint, hogy mi érdekli ténylegesen a társadalmat. Ezzel kell a nyilvánosság elé állni. Gyors tisztázásra vár a HNF viszonya az új szerveződésekhez. Ebben nagyobb önállóságra és e szervezetekkel szemben nagyobb bizalomra lenne szükség. Whitehead Berlinben Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke kedden Berlinben fogadta az amerikai külügyminiszter első helyettesét, John Whiteheadet, aki Románia után kelet-európai kőrútjának második állomásaként iktatta be programjába az NDK fővárosát. Algéria: Népszavazás? Az algériai kormány népszavazásra kívánja bocsátani azt a politikai reformtervezetet, amelyet Sadli Bendzsedid elnök terjesztett elő hétfő esti televíziós beszédében. A hírt az algériai kormány párizsi képviselője közölte, ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy a népszavazást mikorra tervezik. Sadli Bendzsedid beszédében gyökeres — akár az állam alkotmányos és intézményi alapjaira is kiterjedő — politikai reformokat helyezett kilátásba, hogy ezzel próbáljon véget vetni az egy hete tartó véres zavargásoknak. Ugyanakkor leszögezte, hogy a megmozdulások ellenére folytatni kívánják a gazdasági szigor politikáját. Ahmed Ben Bella egykori elnök Sadli Bendzsedid televíziós beszéde után röviddel úgy vélekedett, hogy a beszéd nem fogja megnyugtatni a tömegeket. Ait Ahmed, az algériai kormánypárt egyik alapítója szerint is megkésettek és elégtelenek Sadli Ben- dzseid ígéretei azután, hogy hétfőn a katonák a tüntetők közé lőttek. A francia TV5 televíziónak adott nyilatkozatában Ait Ahmed a zavargások további súlyosbodását jósolta, megjegyezve, hogy tudomása szerint Algírtól keletre, Kabíliában keddtől 48 órás sztrájkot hirdettek meg. Sadli Bendzsedid televíziós beszéde után mindazonáltal több algériai városból is az elnököt éltető spontán tüntetésekről érkeztek jelentések. Polgári szolgálat az NSZK-ban Akik nem akarnak fegyvert fogni A harmincezres lélekszámú Bucholz in der Heide nevű városkában a minap a helyi tanács egyhangú határozatával — a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) indítványára — megváltoztattak egy utcanevet. A kezdeményezés eredetileg a „polgári szolgálatot teljesítők iskolájá”- ból indult ki. Az itteni fiataloknak szúrt szemet először, hogy az utca, ahol iskolájuk működik, még négy évtizeddel a háború után is Julius Dorpmüllernek, a „harmadik birodalom” közlekedési miniszterének a nevét viseli. A weimari Németország egykori vasúti főigazgatója 1939 után a „Führer” megbízásából különleges feladatok teljesítését is vállalta: a leigá- zott Európában — amíg csak tehette — pontosan szervezte a hadifogoly- és kényszermunkásszállítmányok, majd a zsidó deportáltakkal Auschwitzba befutó halálvonatok menetrendszerű közlekedtetését. A Julius Dorp- müller utcát a városatyák a bu- cholzi polgári szolgálatot teljesítők iskolájának indítványára egyhangúlag Hermann Stöhr utcára keresztelték át. Hermann Stöhr evangélikus hittudóst, az államtudományok doktorát — mivel 1939 augusztusában lelkiismereti okokból nem tett eleget a katonai behívásnak — a nácik halálra ítélték, majd 1940-ben Berlin-Plötzen- seében bárddal lefejezték. A német teológus, akinek sorsát csak nemrégiben tárták fel, az első világháborúban a császári haditengerészet 17 éves önkénteseként bátorságával a tiszti rangig vitte. A lángoló tengerekről épségben hazatérve meggyőződéses pacifista lett, az egykori ellenségekkel való megbékélés híve. Az NSZK-ban a legfrissebb adatok szerint 80 800 azoknak a száma, akik a Bucholzban beiskolázott fiatalokhoz hasonlóan nem fegyverrel, hanem egyéb módon óhajtják szolgálni hazájukat a kötelező katonai szolgálatnak megfelelő, vagy annál valamivel hosszabb időn át. Erre lehetőséget nyújt az 1949-es alkotmány : „Aki lelkiismereti okokból tagadja meg a fegyveres katonai szolgálatot, azt helyettesítő szolgálatra lehet kötelezni. Senki sem fogható lelkiismerete ellenére fegyveres katonai szolgálatra”. A kérdés megnyugtató rendezése azonban hosszú évekig tartott. A Bundestag által elfogadott határozat alapján csak 1960. január 20-án lépett érvénybe a polgári pótszolgálat bevezetéséről szóló törvény. Az ilyen „pótszolgálatosok” első csoportja, összesen 340 fő, 1961. április 10-én jelentkezett munkára az ország különböző városaiban: Bielefeldben, Maj- na-Frankfurtban, Kasselban és Münchenben. Az év végéig kereken ezer főt vettek állományba. 1973 júniusában a polgári pótszolgálat nevét polgári szolgálatra változtatták, és október elsején Kölnben felállították a „polgári szolgálat szövetségi hivatalát” (Bundesamt für den Zivildienst). Az MTI tudósítójának Rüdiger Löhle, a hivatal tájékoztatási osztályának és a „Der Zivildienst” című lapjának munkatársa nyújt felvilágosítást a szervezet kiterjedt munkájáról. A hivatal 1981. október elsején a munkaügyi és szociális minisztérium hatásköréből átkerült az ifjúsági, család- és nővédelmi és egészségügyi minisztérium hatáskörébe. Ennél is fontosabb változás azonban, hogy 1984. január elseje óta a „polgári szolgálat szövetségi hivatala illetékes elbírálni a katonaköteles fiatalok polgári szolgálat iránti írásbeli kérelmét. Akkor lépett ugyanis hatályba a „a katonai szolgálatmegtagadással és a polgári szolgálattal kapcsolatos jog módosításának törvénye”. Ezzel megszüntették azoknak a fiataloknak a korábban személyes, szóbeli ellenőrzését, akik elutasították a fegyveres katonai szolgálatot. A hivatal számára csakis a jelentkező lelkiismeretének szava az irányadó, s a szavahihetőség és őszinteség egyetlen próbája maga a legtöbbször nehéz körülmények között teljesítendő, kemény szolgálat. Ennek időtartamát 1989. június elsejétől 20 hónapról 24 hónapra emelik fel (a kötelező katonai szolgálat idejét ugyanekkortól 18 hónapra — a tud. megjegyzése). Ha valaki írásban kinyilvánítja, hogy képtelen bárkit fegyverrel fenyegetni, vagy bárkinek fájdalmat okozni, a hivatal ezt elfogadja. Hivatkozási alap azonban csakis lelkiismereti ok lehet. A hivatal például az új jogrend szerint 1985-ben 48 707 esetben bírált el pozitívan benyújtott folyamodványt, és csak 103 esetben utasított el kérelmet. A szóbeli ellenőrzés eltörlése azonban nem vonatkozik olyan tényleges katonákra, behívot- takra, vagy már katonai szolgálatot teljesített személyekre, akik szintén lelkiismereti okokra hivatkozva akarják megtagadni a fegyveres katonai szolgálatot. Az ő kérelmüket személyes meghallgatásuk után külön bizottság bírálja el. A polgári szolgálat súlyponti területe a szociális tevékenység, noha ma már megnyitották a fiatalok előtt a környezet- természet- és tájvédelem munkakörét is. A túlnyomó többség rászorulók ápolásával és gondozásávál foglalkozik, számuk 43 200. Az NSZK katolikus Caritas jótékonysági szervezeteinél 11 600, protestáns szegénygondozó és betegápoló egyesületénél 14 600, a nyugatnémet Vöröskeresztnél pedig 8300 polgári szolgálatos fiatal dolgozik. Majdnem négyezren vannak olyanok, akik a legnehezebb munkakörben helyezkedtek el a fegyveres katonai szolgálat helyett. Ez pedig a súlyos testi fogyatékosok egyéni ápolása, gondozása, mégpedig igen csekély anyagi ellenszolgáltatásért, mindössze havi 660 márkáért. Akik itt dolgoznak, kötelesek tanfolyamot is végezni, hogy megtanulják a többi között a nehéz betegek legmegfelelőbb felemelésének, hordásának fortélyait. A magatehetetlen betegek körül nekik kell elvégezni a szó szoros értelmében minden feladatot. Nincs olyan állampolgár, aki ne ismerne személyesen egy „zi- vit”, olyan család, amely valamilyen módon ne érezte volna a polgári szolgálat intézményének hasznát, előnyeit. Akár úgy, hogy egyszer „zivi” mentőautós szállította kórházba, akár úgy, hogy „zivi” hozza naponta gép-. kocsin az ételt a nagymamának. Már régen a múlté a polgári szolgálatosokkal szemben tapasztalt kezdeti bizalmatlanság. Ma mind a lakosság körében, mind kormányszinten fenntartás nélküli általános tekintélyt és tiszteletet élveznek: munkájuk nélkülözhetetlen az egész társadalom szempontjából. Flesch István Rizskov és Vranitzky tárgyalásai Kedden a moszkvai Kremlben megkezdődtek Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő és Franz Vranitzky osztrák kancellár tárgyalásai. Az osztrák kormányfő hétfőn érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. A megbeszélések középpontjában a kétoldalú kapcsolatok fejlődése és időszerű nemzetközi kérdések állnak, a felek különösen nagy figyelmet szentelnek az európai földrész problémáinak. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogadta Franz Vranitzky osztrák kancellárt Korábban lesz a CSKP XVIII. kongresszusa Az új csehszlovák kormányfő Ladislav Adamec A CSKP Központi Bizottsága kedden, elfogadva Lubomír Strougal és Peter Colotka lemondását, Ladislav Adamec cseh miniszterelnököt javasolta szövetségi kormányfőnek, Ivan Knoteket, az SZLKP KB titkárát pedig szlovák miniszterelnöknek. Az új cseh miniszterelnök Frantisek Pitra mezőgazdasági ügyekkel megbízott KB-titkár lett. Lubomír Strougal eddigi szövetségi miniszterelnök, aki október 3-án nyújtotta be lemondását, nyugdíjba vonul. Peter Colotka volt szlovák kormányfő Csehszlovákia párizsi nagykövete lesz. Az új kormány novemberi megalakulásáig Rudolf Rohlícek első miniszterelnök-helyettes vezeti a prágai kabinetet. Átalakítják a szövetségi kormányt. Többek között távozik Bohuslav Chnoupek külügy- és Vratislav Vajnar belügyminiszter. Jelentősen: 4-ről 13-ra növelték a KB állandó bizottságainak számát. Jan Fojtik KB-titkár az ideológiai bizottság elnöke, Vaszil Bilak, a testület eddigi elnöke, KB-titkár, a külügyi bizottság vezetője lett. Új pártprogramot és alapszabályzatot dolgoznak ki. A tervezettnél I évvel korábban tartják meg a CSKP XVIII. kongresszusát. A testület üléséről, illetve a személyi változásokról nemzetközi sajtóértekezletén Jan Fojtik, ideológiai kérdésekben illetékes KB-titkár számolt be Prágában. Fojtik sajtóértekezletén azzal indokolta a személyi változásokat, hogy hatékonyabbá, energiku- sabbá kell tenni a kormány és az állami szervek munkáját. E testületekben az extenzív módszerek helyett intenzív munkastílust kell megvalósítani, és határozottan fel kell lépni a gazdaságban mutatkozó negatív tendenciák ellen. Megemlítette, hogy elhúzódik a gazdaság megújulása, gondok vannak a belpiaci ellátásban. Tory pártértekezlet a „Brighton-erődben” A dél-angliai Brightonban, a brit kabinet ellen négy évvel ezelőtt végrehajtott bombamerénylet színhelyén kedden reggel megnyílt a konzervatív kormánypárt négynapos országos értekezlete. Akkor a brit kormányfő lakosztálya alá telepített pokolgép robbanása öt embert megölt és több mint harmincat megsebesített. „Ez most a legbiztonságosabb hely Angliában” — állapította meg Sir Ian McLeod, a tory pártértekezlet elnöke a tanácskozás négyezer küldöttének biztonságát óvó rendkívüli rendőrikatonai védőőrizetre utalva. A szigetország történetének lagnagyobb szabású biztonsági művelete sem védte meg a tory nagy tanácskozást a „Brighton- erőd” falain belül robbanó politikai petárdáktól. Leon Brittan és John Biffen, Thatcher asszony két volt kabinetminisztere a konferencia előestéjén elhibázott- nak nyilvánította a kormány idei költségvetését. A felgyorsuló inflációt a gazdasági sikereket fenyegető legsúlyosabb veszélynek minősítették és gyakorlatilag lemondásra szólították fel Nigel Lawson pénzügyminisztert. A növekvő gazdasági gondok és környezetvédelmi problémák mellett előreláthatólag az Európai Közösséggel kapcsolatos „euro-politika” iránya kerül a vita középpontjába. A KGST együttműködési mechanizmusa Gyökeres átalakításra szorul A szocialista országok együttműködési mechanizmusa gyökeres átalakításra szorul, alkalmassá kell válnia a tagországok termelő vállalatai közötti közvetlen kapcsolatok lebonyolítására, s ki keil alakítani az ehhez szükséges rugalmas elszámolási-hitelnyújtási rendszert is — hangoztatta egyebek között Vjacseszlav Szi- csov. A KGST titkára kedden, a KGST Végrehajtó Bizottsága 129. ülése után válaszolt az MTI moszkvai tudósítójának kérdéseire. A kétnapos ülés munkájából Szicsov két konzultációt tartott fontosnak kiemelni: az egyik az együttműködés szociális irányultságát, a másik pedig a tagországok együttműködésének távlatait érintette. — A végrehajtó bizottság tudatában van annak — hangoztatta a KGST titkára —, hogy a gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában a szociális kérdések a legfontosabb nemzeti stratégiai kérdések közé tartoznak. A vb álláspontja szerint ennek tükröződnie kell a tagországok sokoldalú együttműködésében is. Ami a második konzultáció témakörét illeti: a vb nyomatékkai rámutatott, hogy a tagországok népgazdasági terveinek koordinálásakor, az együttműködés minőségi és mennyiségi mutatóinak meghatározásakor figyelembe kell venni a világgazdasági folyamatokat, a tudomány eredményeit.
