Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-11 / 243. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. október 11., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Aki sár... Elkeseredett, de még nem reményüket vesztett emberek a makiári Dobó utca lakói. A többség évekkel ezelőtt azzal a szándékkal költözött ki Egerből, s építkezett a községben, hogy a falu csendjét, nyugalmát válaszszák a zajos város helyett. Hogy elképzeléseik mégsem váltak be maradéktalanul, annak oka egy évek óta rétestésztaként húzódó ügyRettegve figyelik esténként a meteorológiai előrejelzéseket, egy-egy csapadékos időszak valóságos istencsapás a számukra. Kiadós eső esetén megtelnek az utca hatalmas kátyúi vízzel, s szinte megbénul itt a közlekedés. Akasztófahumorukat elővéve mondogatják egymás között ilyenkor a szomszédok, csodálkoznak, hogy egy élelmes maszek még nem figyelt fel a lehetőségre. Bizonyára nem lenne ráfizetéses vállalkozás ilyen esetben a vízitaxi. De félretéve a tréfát, ősszel és tavasszal szinte lehetetlen megközelíteni a már kész és az épülőfélben lévő házakat. A gyalogosok sincsenek jobb helyzetben. Váltócipőt kénytelenek maguknál hordani, ugyanis az utca végére érve szükséges á lábbelit cserélni. így sem ússzák meg azonban szárazon, nyakig sárosán érkeznek a munkahelyükre. Többször is kérték már a helyi tanács vezetőségét, legalább a vízelvezető árkot és a járda nyomvonalát jelöljék ki. ígéretekben nem volt hiány, ezek azonban üres szavak maradtak. Ezek után kíváncsian tárcsáztuk a Makiári Nagyközségi Közös Tanács elnökét, vajon mi az ő véleménye. Szén László kérdésünkre elmondta, rangsorolták az elkövetkezendő beruházásokat, s a Dobó utca a második helyre került a nagytályai Aran\ János út mögé. Ha minden rendben lesz, s megkapják a VII. ötéves terv szerinti összeget, a munkálatokra 1989-ben kerülhet sor. Az 1987-es árajánlatok alapján 900 ezer forintot emészt fel a/ építkezés, de elképzelhető, hog\ jövőre már több mint egymillió forintra lesz szükség. Ha nem is azonos, de hasonló cipőben járnak az egri Faiskola utca lakói is. Eső esetén az úttest és a járdák itt is járhatatlanok. Arról, hogy tervezik-e a felújítást, Kovács Mihály a városgondozási üzem üzemvezetője tájékoztatott. Elmondta, hogy jelenleg nem áll rendelkezésükre olyan anyagi forrás, amelyből ezt megoldhatnák. Annyit tehetnek csupán, amennyiben elered a/ égi áldás, megpróbálnak azonnal kiszállni a helyszínre, a vízelvezető dugulásokat megszüntetni. Mivel úgy Makiáron, mint Egerben a Faiskola utcában a tulajdonosok közművesítve vették meg annak idején telküket, nem hinném, hogy kielégítő válaszú kát kaptunk. Még akkor sem, ha tudjuk, régóta pénzszűkével küzdenek a tanácsok. A telkek árában ugyanis az utcahálózat megépítése is benne foglaltatik. A különböző jogcímeken beszedett pénzekről nem is beszélve. Úgy gondoljuk:a fenti esetekben a tanácsok is „sárosak ” maradtak... Molnár Zsolt Az értékpapír örökölhető Szövetkezeti vállalatok vagyonjegyei A gazdálkodás anyagi feltételeinek javítására és a dolgozók nagyobb anyagi érdekeltségének megteremtésére vagyonjegyet bocsát ki két fővárosi székhelyű szövetkezeti vállalat. Az értékpapír kibocsátást egy tavalyi minisztertanácsi rendelet teszi lehetővé a vállalatok és más jogi személyiségű intézmények részére. Az évi mintegy 20 milliárd forintos forgalmú TSZKER Agrárszövetkezetek Kereskedő Házának igazgatósága legutóbbi ülésén döntött a vagyonjegy kibocsátásáról. Ennek révén mintegy 25—30 millió forint összegben teremtenek újabb pénzforrást a kereskedelmi munka javítására. A vállalatnál minden munkaviszonyban álló dolgozónak és nyugdíjasnak lehetőséget adnak november 1-jétől 5 ezer, 10 ezer, illetve 50 ezer forint névértékű vagyonjegy vásárlására. Az egy személy által váltható vagyonjegyek összegzett értékének felső határát nem állapították meg. Az értékpapírt tulajdonosa másra át nem ruházhatja, saját maga bármikor visszaválthatja, s egyeneságúleszármazottjaörökölhe- ti. Az értékpapír után a TSZKER a mérleg szerinti adózatlan nyereségéből fizet osztalékot, ennek mértéke változó, általában megközelítheti a vagyon- arányos nyereség százalékos értékét. (A cég elmúlt évi vagyon arányos nyeresége 36 százalék volt.) Az előzetes felmérés szerint dolgozóik kétharmada, mintegv 2000—2300 személy vált vagyonjegyet. A befolyt összeget a kereskedelmi munka feltételeinek javítására, élelmiszer-feldolgozó gépek, gépsorok vásárlására, raktárak bővítésére fordítják. A tavaly alakult, közös vállalati formában működő Skála Reklám Stúdió a 19 millió forintos alapvagyonát kívánja összesen 7 millió forinttal gyarapítani az 5 ezer, 10 ezer, illetve 25 ezer forintos névértékben kibocsátott vagyonjegyekkel; ezeket szeptember elsejétől jegyzik. Vagyonjegyet csak saját dolgozójuk válthat, évi keresetével azonos összegben. A kis létszámmal dolgozó, mindössze 80—85 személyt foglalkoztató reklámstúdiónál a vagyonjegyek osztalékát szintén a gazdálkodás eredményességétől függően állapítják meg; a cég va- gyonarányos nyeresége körülbelül 50 százalék, egy évre minimálisan 40 százalékos vagyonjegyosztalék várható. A vagyonjegyekből befolyt összeget a külföldi reklámtevékenység bővítésére fordítják, és így teremtenek alaptőkét egy kereskedelemfejlesztő, továbbá egy sportreklámot folytató vegyes vállalat alapításához is. Harmadánál tart az őszi vetés Jó ütemben haladnak az őszi mezőgazdasági munkák; az esők után fellazult talajjal az idén végre könnyen boldogulnak az ekék — nem úgy, mint az elmúlt évben —, és kitűnő minőségű magágyat készíthetnek a gazdaságokban. A betakarítási munkáknak is kedvez az időjárás. Az őszi káposztarepce vetése országszerte befejeződött. Az ilyenkor legnagyobb munkát adó búza tervezett vetésterületének mintegy ötödén végig mentek már a vetőgépek, ez a teljesítmény pontosan akkora, mint az elmúlt év azonos időszakában. A rozs 80 százalékát vetették el, és csaknem ilyen teljesítményt értek el az őszi árpánál, amelynek vetőterületét a tavalyihoz képest várhatóan 8-10 ezer tonnával növelik a gazdaságok. Az idei jó termés fokozta az érdeklődést az árpa iránt, a termelőknek ez a szándéka szerencsésen találkozik a népgazdasági igényekkel. Az őszi vetés — mindent egybevetve — országszerte harmadánál tart. Hagyomány született Sörfesztivál Egerben lg\ festett a zenekar Jovan Bogdanovic a szerb ételkülönlegesség előállítója munka közben Sörfesztivál Egerben?! Sokan felkapták a fejüket a hír hallatán. A mindig tamásko- dók pedig hozzátették: minek, kinek?! A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat által üzemeltetett HBH Bajor Sörház dolgozói azonban olyan elánnal végezték a szervezési munkákat, ami sokat sejtetett. Végül is többen melléjük álltak és segítettek. Például a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Szakembereik ugyanis három új terméket állítottak össze erre a rendezvényre, s mutatták be úgy a felhasználó, kereskedelem, vendéglátóipar vezető munkatársainak, mint a nagyközönségnek. A Sörkolbász, a Müncheni fehérkolbász, valamint a Majorannás grillkol- bász sikeres fogadtatása jelen- tette a kezdetet. S már az első egri mini sörfesztivál első vacsoraestjén elhangzott: ennek a sörözőnek egy baja van, hogy kicsi. Meglepő nagy érdeklődés mutatkozott a bajor ételkülönlegességek iránt, s bizony sokan kívül rekedtek. Aztán a későbbiek során az is kiderült, hogy még a történelmi Dobó tér is szűkösnek bizonyult. Történelmébe viszont egy újabb fejezet íródhat: hiszen több mint valószínű, hogy először rendeztek itt pincérfutóversenyt. Ahogy a huszonnégy versenyző felszolgáló gyülekezett, egyre inkább érezhető volt, a szakma igazi ünnepe lesz ez a nemes, kedves, bohókás vetélkedés. Alig volt egri vendéglátó egység ahonnan nem küldtek versenyzőt. Valaki meg is jegyezte: ennyi pincér talán még egy értekezleten sem jön össze. Persze az is igaz, hogy körbe futni a Dobó teret egy tálcán elhelyezett korsó sörrel izgalmas feladatot jelentett. Még a rajt előtt is volt kellemes meglepetés. Az Egri Helyőrségi Zenekar ezúttal bajor nemzeti öltözékben pompázott. A lakkcipőn széles csati díszelgett, fölötte térdig ért a zöld zokni, majd egy kis szünet. Aztán következett a bőr rövidnadrág, kantárja alatt pedig a zöldkockás ing. A fejfedő sem akármilyen: zöld, stüszi, és vadász. A zene pedig természetesen pattogó bajor induló. Amikor a huszonnégy pincér elindult a Dobó tér gyógyszer- tár előtti sarkánál megállapított rajthelyről, már több száz alkalmi szurkoló verődött ösz- sze. Volt aki azért nem ért célba, mert egy kutyát sétáltató kisfiúval karambolozott, s elhagyta a sört korsóstól, tálcástól, fehérkendőstől együtt. Volt akinek „csak” a söre lötyögött ki, s ezért nem lehetett értékelni futását, de hamar kiderült, hogy a győztes, az Unicornis étterem felszolgálója, Ráta Miklós lett. A következő este is megtelt a söröző, amikor a Szálkái László, Csámpai Károly zenészkettős nosztalgiaműsora jelentette a csemegét. Péntekre megérkezett Jovan Bogda- novic, a szerbiai Alexandro- vácból, ahol a Hotel Grozd konyhafőnöke. Ezúttal arra vállalkozott, hogy olyan utcán fogyasztható és készített ételkülönlegességgel kedveskedik az egrieknek, amit még ezen a vidéken nem ismernek. Mitagadás: volt is dolga elég. A söröző bejárata előtt népi iparművészek kínálták termékeiket, fokozva a fesztiváli hangulatot. Az utolsó eseményt pedig műsoros divat- bemutató jelentette. S míg a bájos eladó, sportoló és diáklányokból verbuválódott alkalmi manökencsapat profikat is elismerésre ragadtató ügyességgel mutatta be a Revü Konsumex, valamint az Aranypók divatszaküzlet árukészletéből összeállított ruhakölteményeket, addig a jelenlevő közönség megismerkedhetett a főszereplőkkel is. Be- zeczki Nándor, a HBH Bajor Sörház konyhafőnöke arról mesélt, hogy milyennek kell lennie egy igazi, elismerést érdemlőszakácsnak. A Szálkái— Csámpai zenészkettős néhány mondattal felelevenítette eddigi pályafutásuk állomásait. Végül pedig Vancsó Gyula, a HBH Bajor Sörház üzletigazgatója az első egri mini sör- fesztivál szülőatyja, programjainak összeállítója bejelentette: jövőre újra lesz sörfesztivál Egerben. A közönség közben szavazott, s megállapította, hogy a legszebb manöken Debrei Anita \ olt. Elröppent a sörfesztivál alatt egy hét. Mintha felgyorsult volna az idő múlása. S mi jelzi ennél jobban a sikert? Egy olyan rendezvénysorozattal lett gazdagabb kis városunk, amely méltó Eger idegenforgalmi, gasztronómiai rangjához. Váijuk a folytatást, mert már az első egri mini sör- fesztivál olyan színvonalon zajlott, ami a jövőben kötelez... Kis Szabó Ervin A győztes pincér- futó — Mióta dolgozik az Unicornisban? — Már több mint hét éve ott vagyok. — Ott is ön a leggyorsabb? — Ez változó. Hangulat kérdése. A pincérnek is lehet rossz napja, ugyanúgy, mint jó. Egyébként is erről a vendégeket kellene megkérdezni. — Egyből benevezett erre a versenyre, vagy vonakodott egy kicsit? — A főnök szólt, így egyből. De félretéve a tréfát, szívesen vettem. — Hogyan készült? — Nem akartam minden áron nyerni, számomra is meglepetés volt, hogy első lettem. Külön edzőtáborban nem voltam előtte, s még csak szabadnapot sem kaptam, hogy rápihenhessek a versenyre. — Sajnos aktuális a kérdés: dopping? — Esküszöm egy korsó sörre, hogy nem szedtem semmiféle ajzószert. A doppingot maga az esemény jelentette. Tényleg feldobott bennünket a külsőség. Nem mindennap adatik meg, hogy ennyi kolléga összejöjjön, s a bajor rövidnadrágot viselő katonazenekar játsszon nekünk. Ráadásul ekkora tömeg előtt a Dobó téren. Bola Miklós (Fotó: Szántó György) — Hasonló versenyen indult már korábban is? — Még nem. De nem is emlékszem semmi hasonlóra. Azt sem tudom, hogy kitől származik az ötlet, de csuda jó volt, az biztos. Ez volt az élső ilyen versenyem, de remélhetőleg nem az utolsó. Úgy hallottam, hogy hagyományt kívánnak teremteni az egri mini sörfesztiválnak. Akkor pedig jövőre is szívesen eljövök. — Remélhetőleg találkozunk. Most pedig gratulálunk!
