Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 11., kedd További jelentős káderváltozások várhatók Csehszlovákiában Strougal lemondott Középpontban a kétoldalú gazdasági együttműködés Szovjet-osztrák kormányfői tárgyalások Moszkvában megkezdődtek a hivatalos szovjet-osztrák kor­mányfői tárgyalások. Franz Vra­nitzky, osztrák szövetségi kan­cellár hétfőn érkezett hivatalos szovjetunióbeli látogatásra a szovjet kormány vendégeként. A Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel megkezdett esz­mecsere középpontjában a két­oldalú gazdasági, tudományos, kulturális együttműködés témái állnak, de az előzetes értesülések szerint tág teret szentelnek nem­zetközi politikai problémáknak is, ezen belül elsősorban a lesze­relés, valamint az európai politi­kai helyzet kérdéseinek. Nagy jelentőségű személyi változásokat jelentett be a CSKP Központi Bizottságának hétfőn kezdődött ülésén Milos Jakes fő­titkár. Lubomír Strougal szövet­ségi miniszterelnök és Peter Co- lotka miniszterelnök-helyettes, a szlovák kormány elnöke — mindketten a CSKP KB elnöksé­gének tagjai — felmentésüket kérték mind állami, mind párt­tisztségük alól. Jakes közölte, hogy további igen jelentős ká­derváltozásokat hajtanak végre a párt elnökségében, a KB titkár­ságában, a központi bizottsági titkárok körében, illetve a szö­vetségi és á köztársasági kormá­nyokban. Jakes huszonöt oldalas beszé­dében megalapozottnak nevezte a kormányt ért bírálatot a gazda­sági helyzet, a belpiaci ellátási gondok miatt. Elengedhetetlen­nek nevezte a reformok megva­lósításához a tömegek támogatá­sát. Javasolta, hogy a tervezett­nél korábban, 1990 első felében tartsanak pártkongresszust. To­vábbi jelentős változásként azt is bejelentette, illetve javasolta, hogy a cseh országrész pártmun­kájának irányítására különbi­zottságot hozzanak létre. A KB-ülésen az ideológiai kérdésekről Jan Fojtik KB-tikár tart beszámolót. A Fojtik-beszéd tartalma egyelőre nem ismeretes, de minden bizonnyal a reformok ideológiai megalapozását körvo­nalazza. A tanácskozás kedden fejező­dik be. Motozzák a vendégeket is „Bombabiztos” pártértekezlet Brightonban A brit konzervatívok kedden kezdődő országos értekezletén nem szerepel ugyan önálló napi­rendként az észak-írországi ter­rorizmus kérdése, mégis az IRA láthatatlan jelenléte nyomja rá bélyegét a kormánypárt négyna­pos tanácskozására Brighton­ban. Négy év óta most először tartják pártértekezletüket ebben a divatos dél-angliai tengerparti üdülővárosban, ahol 1984. októ­ber 12-én hajnali 2.54 órakor nagy erejű pokolgép robbant a tory vezérkar szálláshelyén. „Nem hagyjuk magunkat megfélemh'teni banditáktól” — jelentette ki az idei tanácskozás előestéjén Peter Morrison, a Konzervatív Párt alelnöke. A tory vezérkar, Margaret That­cher miniszterelnök-asszonnyal az élen, ezúttal is a Grand Hotel­ben szállt meg, amelynek négy évvel ezelőtt három emeletét szakította át a brit kormányfő lakosztálya alá telepített időzített bomba. Akkor csodával határos mó­don menekült meg sértetlenül az értekezleti záróbeszédén dolgo­zó Thatcher asszony, aki néhány perccel a detonáció előtt lépett ki fürdőszobájából, amelyet a rob­banás teljesen megsemmisített. Öt ember vesztette életét, köztük egy konzervatív képviselő és két magas rangú pártfunkcionárius felesége. A merényletnek több mint harminc sebesült áldozata volt. Súlyosan megsérült Nor­man Tebbit kereskedelmi és ipari miniszter is, aki felépülése után a Konzervatív Párt elnöke lett. Az idei pártértekezlet meg­nyitásának napjára Brightont va­lóságos erőddé változtatták. A konferenciaközpont környékét lezárták a forgalom elől. Az arc­képes igazolványt viselő küldöt­teknek, meghívott vendégeknek és újságíróknak legalább hét, a fémtárgyakat és robbanóanyag­nyomokat is kimutató, detekto­rokkal végzett ellenőrzésén és testi motozáson kell átjutniok, mielőtt beléphetnek a négyezer férőhelyes tanácsterembe. A tenger felől őrnaszádokkal és légi figyelőszolgálattal őrzik a konferenciát. A háztetőkön mesterlövészek fürkészik az ut­cákat, a város szennyvízcsator­náiban pedig a különleges anti- terrorista alakulat, a SAS kato­nái ellenőrzik a „megközelítési útvonalakat”. Összesen 1500 rendőr és meg nem nevezett számú katona, il­letve titkos rendőr óvja mintegy négyezer konzervatív küldött biztonságát. A példátlan arányú, és mintegy másfél millió fontba kerülő rendszabályokat indokol­va, Roger Birch sussexi rendőr­főnök kijelentette: „A konzerva­tív pártértekezlet és az ott megje­lenő vezető személyiségek ma éppoly vonzó célpontnak tűnnek az IRA szemében, mint négy év­vel ezelőtt”. Megtörni a papság diktatúráját Izrael: választási csatározás Amerikai stílusú vádaskodá­sok és jellegzetesen közel-keleti jelenetek tarkítják a novemberi parlamenti választások előtti csatározást Izraelben. 1984. óta a hagyományos baloldal, a Mun­kapárt és a hagyományos jobbol­dal, a LIKUD-tömb közösen, ■egységkormányban vezeti az or­szágot. A kényszerházasságból született kormány kivezette az országot az államalapítás óta leg­súlyosabb gazdasági válságból, de a kényes egyensúly megbéní­tott minden politikai kezdemé­nyezést, amely a közel-keleti konfliktus megoldására irányul­na. A megszállt területeken ta­valy december óta tartó lázongás azonban minden eddiginél sür­getőbbé tesz valamiféle lépést, és a pártok most a választóktól vár­ják, hogy leoldják róluk az ellen­párt béklyóit. A kétfejű kormány két feje, a LIKUD-párti Samir jelenlegi miniszterelnök és a munkapárti Peresz — hivatalos címe szerint a kormányfő helytartója és kül­ügyminiszter — jó előre meg­egyezett abban, hogy önfegyel­met tanúsítanak egymás szidal­mazásában a választási kam­pányban, és ügyelnek az egyen­súlyra. Az egyensúly estik Samir szeptemberi budapesti látogatá­sa idején szenvedett némi csor­bát : az izraeli közvetítővonal hi­bája miatt az ottani tévénézők a látogatás első napján nem láthat­tak képet Samir budapesti prog­ramjáról. A miniszterelnök azonnal vizsgálatot rendelt el: hogyan lehetséges, hogy Peresz tavaszi budapesti látogatásakor nem volt hiba a közvetítő vonal­ban... Azóta vezető politikusok már szinte semmiről sem nyilatkoz­hatnak a sajtónak, hasonlóképp a hadsereg vezetői sem. De vá­dak azért vannak: a LIKUD azt vizsgáltatja, nem szereltetett-e a Munkapárt lehallgató készülé­ket a LIKUD főhadiszállására, a Munkapárt pedig azt panaszolja, hogy a LIKUD hívei botrányos tüntetésekkel zavaiják a Munka­párt választási gyűléseit. Mindez arra utal, hogy a han­gulat nem javul Izraelben a vá­lasztási kilátásoktól, hanem romlik. A jelek szerint a polari­zálódás erősödik. Az európai származásúak mind nagyobb számban vélik úgy, hogy gyorsan és nagy engedményeket kell ten­ni a palesztinoknak, amíg nem késő. A keleti, főként az arab or­szágokból származó lakosság — hovatovább a zsidó lakosság többsége — körében viszont erő­södnek az elutasító, „arabfaló” nézetek. „Ti nem ismeritek az arabokat!” — ezzel igyekeznek elhallgattatni a mérsékelt, józa­nabb véleményeket. Ráadásul úgy tűnik, hogy a baloldalon szétforgácsolódnak az erők, miközben a jobboldal tömörül: egységét erősíti az is, hogy a napokban a választási bi­zottság fajüldözőnek minősítette és kizárta a választhatók közül Kahána rabbi mozgalmát, amely az arabok száműzését szorgal­mazza. (Igaz, ez már négy éve is megtörtént, de a legfelső bíróság fellebbezés nyomán mégis enge­délyezte a mozgalom indulását. Most ez megismétlődhet.) A ba­loldalon viszont sokan érzik úgy, hogy érdemes a kisebb baloldali pártokra szavazni, hiszen a Mun­kapárt politikája lényegében úgysem különbözik a LIKUD- étól. A kis baloldali pártoktól várják a belső helyzet javítását, mindenekelőtt a papság diktatú­rájának megtörését is, amely kö­zépkori életvezetési szabályokat akar kényszeríteni a modem Iz­rael minden lakosára. A nagyobb baj azonban az, hogy — a főként arab szavazótá­borát szilárdan őrző, de nem nö­velő kommunista párton kívül — nincs olyan baloldali erő Izrael­ben, amely akár a legmérsékel­tebb palesztinokat is kielégítő megoldási javaslattal állna elő. Még a megszállt területek kiürí­téséért és palesztin állam alapítá­sáért síkra szálló Polgári Jogi Mozgalom (RAC) — most 5 kép­viselője van — sem ismeri el a jö­vendő palesztin állam szuvereni­tását a külügyekben és a bizton­sági kérdésekben. A párt egyik jelöltje, Ran Kohen képviselő választási gyűlésén a hallgatóság ismételt kérdései ellenére sem tudott konkrét tárgyalási progra­mot felvázolni. Csak azt erősít- gette: tárgyalni kell, mert amíg tárgyalnak, addig legalább nem ropognak a fegyverek. Hogy ho­va vezetnek a tárgyalások, az majd kiderül... A külföldi megfigyelőnek az a benyomása támad, hogy még az izraeli baloldalon is, mélyen elte­metve, de el nem feledve él az il­lúzió: valahogyan, valamilyen csoda folytán meg lehet tartani a megszállt területeket, és — ugyancsak csoda folytán — béke is lesz. Minek hát sürgetni a teljes „kapitulációt” az arabok, a pa­lesztinok, a nemzetközi közvéle­mény előtt? Más kérdés, hogy a jelek sze­rint ugyanez a megfontolás bék­lyózza az arab tábort is, ugyanez a remény akadályozza a paleszti­nok, a PFSZ mérsékelt elemeit is, hogy ne valljanak nyíltan színt, ne használják ki a palesztin lázadás eredményeit most, ami­kor kompromisszumokat kelle­ne kötniük Izraellel. Miért, hi­szen Izrael most „puhulni” lát­szik és később talán többet lehet elérni? Az illúziókergetésből egy bi­zonyosnak látszik: a novemberi izraeli választások nem fogják közelebb hozni a békét a Közel- Keleten. Mészáros György Vlaszov felmentése A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége felmentette belügyminiszteri megbízatása alól Alekszandr Vlaszovot — je­lentették be hétfőn hivatalosan Moszkvában. Emlékezetes, hogy Vlaszovot október 3-án az OSZSZK Leg­felsőbb Tanácsának ülése az oroszországi föderáció Minisz­tertanácsának elnökévé válasz­totta. Sortűz Algírban Tüzet nyitottak a rendfenntar­tó erők hétfő délután Algírban a tüntető tömegre. Az áldozatok pontos számáról nincs pontos ér­tesülés; az AP és az AFP szerint 25-30 személy vesztette életét A rendőrök először a levegő­be leadott figyelmeztető lövé­sekkel oszlatták szét az iszlám fundamentalisták felhívására ösz- szegyűlt tömeget, amely állítólag az elnöki palotához, vagy az FLN székházához akart vonulni. A szétkergetett tüntetők újra ösz- szegyűltek, de a biztonsági szol­gálat székházánál a rendőrök is­mét útjukat állták, s ezúttal a tö­megbe lőttek. A meglehetősen ellentmondó hírügynökségi be­számolók ezrekre vagy tízezrek­re teszik azoknak a számát, akik a tüntetési tilalom ellenére felvo­nultak. Az AFP tudósítója sze­rint a menetelők között nők is voltak. Iszlám integristák szerint az egy hete tartó zavargásokban 256 személy vesztette életét és hatszáz sebesült meg. Kórházi és rendőrségi források kétszázra te­szik a halottak számát. Ugyanak­kor Abdelhak Brehri ifjúsági és sportminiszter a francia rádió­nak kijelentette, hogy nem lehet megerősíteni a kétszáz halottról szóló értesüléseket, mert — mint mondta — az áldozatokról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. A miniszter cáfolta, hogy a csapatok tankágyúkkal és gépfegyverekkel nyitottak tüzet a tüntetőkre. Bangkoki repülőgép-baleset Egy indonéziai Boeing-747tí­pusú repülőgép vasárnap este le­szállás után, már a kifutópályán „eltévedt”: beleütközött a bang­koki repülőtér egyik épületének utaskijárójába, s két méter mé­lyen belefúródott a falba. Jelen­tések szerint két utas és a sze­mélyzet egyik tagja megsérült. —( Külpolitikai kommentárunk )— A titográdi tömegtüntetés A HÉT VÉGÉN LEZAJLOTT titográdi tömeg- tüntetés egyszeriben Crna Gorára, erre a legkisebb ju­goszláviai köztársaságra irányította a figyelmet. A tün­tetés 20 ezer résztvevője kezdetben a munkabérek 50 százalékos emelését, az életkörülmények megjavítá­sát, később a Crna Gora-i tagköztársaság vezető párt- és állami testületéinek azonnali lemondását követelte. Egyes szélsőséges csoportok jugoszláv- és szocializ­musellenes jelszavakat harsogtak, végül a kivezényelt rendőrségi alakulatok beavatkoztak. Crna Goráról nemcsak Budapesten, hanem Belgrádban is keveset hall az ember. Ritkán emlegetik. Valahogy ügy rögződött a köztudatban, hogy ez a mindössze 14 ezer négyzetkilométernyi, 400 ezer cmagorac, 70 ezer muzulmán, 40 ezer albán és 19 ezer szerb lakta terület a felszabadulás óta gyorsan fejlő­dött, sikerült leküzdenie évszázados gazdasági elma­radottságát. ORSZÁGOS HÍRŰ ITT a Zeta és a Piva vízi erőmű, a niksicsi vasmű, a titográdi alumíniumipari kombinát és az építőipari gépgyár (ennek a dolgozói kezdték a hét végi tiltakozó megmozdulást), a cetinjei Obod villamosipari vállalat, az ivangradi cellulóz- és papírgyár. A társadalmi össztermék ebben a három évtized­ben az ötszörösére, a gyáripari termelés pedig több mint a 30-szorosára emelkedett. A korszerű közleke­dési hálózat kiépítésével, továbbá a szállító kapacitá­sok növelésével Crna Gora bekapcsolódott a jugo­szláv és a nemzetközi közlekedési rendszerbe. Mindezek ellenére Crna Gorát már évek óta sú­lyos gazdasági gondok és külföldi adósságok szoron­gatják. Crna Gorának jelenleg közel 1 milliárd dolláros külföldi adóssága van. Már évek óta adósságtörlesz­tésre és kamatokra kell fordítani a társadalmi összter­mék 40-45 százalékát. Furcsa sajátosság, hogy a cma goraiak csak 575 millió dollár keményvaluta-hitelt vettek fel. A többit dinárban kapták meg a jugoszláv nemzeti banktól, amely a hetvenes években a nyugati bankok folyósította kölcsönöket nemzeti valutában, dinárban fizette ki a kérelmezőknek. Nos, 1971-ben a hivatalos árfolyamon 1 USA-dollár 15 dinárt ért, nap­jainkban pedig 3.400-at. Egymagában az árfolyamok­ból adódó különbözet is akkora teher, ami a földbe ve­ri a Cma Gora-i gazdaságot. Eladósodása — egy főre számítva — háromszorosa az országos átlagnak. A köztársaság önerejéből képtelen kilábalni a válságból. AZT MONDJÁK, A BAJ NEM JÁR EGYE­DÜL. Ez Cma Gora esetében is érvényes. Egy évtized kellett az 1979-es katasztrofális földrengés okozta ká­rok helyrehozásához. Az ideihez hasonló, pusztító aszályra pedig a legidősebb emberek sem emlékeznek. Nem véletlen, hogy a kis tagköztársaság kormánya már két hónappal ezelőtt le akart mondani (amit a tün­tetések nyomán most megtett). Tény, hogy a Cma Go­ra-i dolgozók havi keresete 100.000.- dinárral elma­rad az országos átlagtól és csak fele a szlovéniainak. Márkus Gyula llamiiiicliúriiian é.s tizenöten megsebesültek a Belgrádiul 150 kilométerre délre lek\ó táros állomása közelében, ahol két vonat - eddig ismeretlen okból - összeütközött. (Népújság-telefotó — MTI) FŐVÁROSI SZÁMÍTÁSTECHNIKAI CB RÁDIÓSOK ORSZÁGOS ES DÍJBESZEDŐ VÁLLALAT ás a EGYESÜLETE tisztelettel aeghivja Önt és kedves ismerőseit a"FAHA * Lakossági Információs rendszar bemutatójára valaaint HÍRKÖZLÉSI KIÁLLÍTÁSÁRA ÉS VÁSÁRRA Helye: Heves Hegyei HQvelSdóai Központ Eger I4-án 9-18 óráig 15-án 9-18 óráig ló-án 9-12 óráig Lakossági információs rendszer: 1988.október.12-26-ig Heves megyei Iparcikk kereskedelmi Vállalat Hüszaki valamint a skála Duett Áruház HGszaki Osztályán hátkBznap: 9-18 óráig szombaton 9-12 óráig HALÁLOZÁS Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy PÁLFt TIHAMÉR a bodonyi Mátraaija Mg. Tsz. elnöke 1988. október 9-én 49 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 1988. október 12-én 14 órakor lesz a várasszói községi temetőben. Az Mg. Tsz. párt- és gazdasági vezetése és a gyászoló család.

Next

/
Thumbnails
Contents