Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-10 / 242. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. október 10., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Nem magyarázatot, hanem megoldást kerestek Vegyes vállalat a leendő vegyes vállalatokért Az Egri Dohánygyárban a jövő gazdaságát tervezik Érdekes levél érkezeit szerkesztőségünkbe, az Egri Dohánygyárból. Ebben dr.Domán László igazgató arról tájékoztatott bennünket, hogy az Egri Dohánygyár és az amszterdami Business Büro Oosteuropa bejelentette szándékát illetékes hatóságoknál közös vállalat megalapítására. Ennek tervezett neve: Budawest ügynökség, társaságszervező holland-magyar kft. Tehát nem egyébről van szó — s ez adja a dolog érdekességét —, mint vegyes vállalatot alapítanak, vegyes vállalatok létrehozására. Első hallásra is remek az ötlet. A dolgok hátteréről dr. Szalóczi Gézától, az Egri Dohánygyár igazgatási és jogi osztályvezetőjétől érdeklődtünk. — Nemegyszer beszámoltunk már arról, hogy milyen sikereket érnek el a cigarettagyártásban. Ez azonban lényegesen elüt eddigi tevékenységüktől. Mire véljük ezt? — Távlatokban gondolkodva a fő profilt jelentő cigarettán, mint kizárólagos terméken túl kell lépni. Az egészségügyi kampányok szélesedésével a cigarattafogyasztás csökkenésével számolunk. A jövő gazdasági elképzeléseit így kockázatos dolog lenne úgymond egy lábon állva meghatározni. Már évek óta fogalmazódik, érlelődik a gondolat a gazdasági vezetőkben, hogy valami másba is bele kellene fogni. Valami élelmiszeripari termékre, gyártó- gépre* gondoltunk, hogy megmaradjunk a kaptafánál. Aztán az idén SCANDURA-Dotex néven vegyes vállalatot hoztunk létre. Mindenképpen űttörőmunkának számított, mert az országban még ma is kevés vegyes vállalat működik. Ennek a jövőre nézve az is kézzel fogható eredménye volt, hogy megtanultuk, miként kell vegyes vállalatot alapítani. Kínnal-keserwel haladtak csak előre az ügyek, saját bőrünkön éreztük, hogy mennyire nem egyszerű a dolog. Amikor pedig kipihentük valamelyest az engedélyezések, kérelmek, levelezgetések, vé- ge-hossza nincs tárgyalássorozatok, különböző huzavonák okozta első sokkot, ügy láttuk jó lehetőségeket jelentene bevezetni egy olyan szolgáltatást, ami segít vegyes vállalatok alapításában. Erre nálunk ügy az emberi, mint a technikai feltételek adottak voltak, s az országban ilyet még senki nem csinált. Aztán megszületett a döntés: vegyes vállalati formában ezen a téren bővítsük tevékenységi körünket. — Sikerrel biztathat ez a vállalkozás? — Mint már említettem: Magyar- országon ilyen vegyes vállalat még nincs. Ezen tűlmenően partnerünk révén állandóan jelen vagyunk a nyugati piacon. Nem utolsósorban pedig nagyobb a megrendelők bizalma a partnerkeresők érdekeinek összehozására. Egy ilyen szervező cég alkalmasabb lehet erre, mint aki csak az egyik oldalról képes átlátni dolgokat. — Keresve a lehetőségeket így akadtak a holland Business Bum Oosteuropa elnevezésű cégre. Mivel foglalkoznak ők? — Ügynöki munkát végeznek. A nyugati ügyfeleiknek adnak ötleteket, tanácsokat kelet-európai üzletekben. Ennek vezetője, tulajdonosa magyar. Dr. Sándor Anna, aki még férjhez nem ment Hollandiába, addig a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében dolgozott. Másfél évtizede él külföldön, egy személyben nagyon sok információval, tapasztalattal rendelkezik. Mindezek mellett érthető okokból szívügyének tekinti a magyar gazdaság alakulását. Üzleti szempontból pedig az is szerepet játszhat hajlandóságában, hogy magyarországi érdekeltség megteremtésével szeretné bővíteni üzleti körét. — Milyen megállapodások születtek eddig? — Az első kapcsolatfelvételre jú- nius 16-án került sor. Ezt követően egyeztettük az együttműködésünk lehetőségeit, s megállapodtunk abban, hogy ezt a szervezőmunkát elsősorban az észak-magyamrszági régióban kell elkezdeni. A magyar üzleti élet ugyanis mindkettőnk véleménye szerint túl Budapest-cent- rikus. Egyfajta fővárosi jelenlét elengedhetetlen, de a tényleges tevékenységünk a regionális jellege miatt talán életképesebb lesz. Szeptember 26-án megegyeztünk a szándéklevél tartalmában, ami az üzleti elkötelezettséget tartalmazza. Ez adja a gerincét az elkészítendő társasági szerződésnek. Elhatároztuk azt is, hogy a társulás három évre jön létre, ami meghosszabbítható. Rögzítettük azt is, hogy az Egri Dohánygyár 2 millió forint készpénzt ad tőkeként, valamint 200 ezer forint értékben helyiségbérleti jogot biztosít. Ä holland cég 72 ezer gul- dennel száll be az üzletbe, s hirdetési jogot biztosít. Ez azt jelenti, hogy díjtalanul hirdetéseket közöl, valamint meghatározott számú hirdetéseket helyez el a különböző nyugateurópai banklapokban. Ezenkívül eljár, tárgyal, az érdeklődőkkel felveszi azokat a kapcsolatokat, amelyek az egyeztető előzetes tárgyalások elindításához kellenek. Meghatároztuk a konkrét tevékenységi kört is. Ezek szerint vegyes vállalatok, belföldi társaságok szervezésével foglalkozunk. Címpiaci szolgáltatást végzünk. A társuló partnerek felkutatását követően az alapítási eljárásokat lebonyolítjuk, megszervezzük a tárgyalásokat, jogi tanácsokat adunk hatósági eljárásokhoz, előkészítjük, kidolgozzuk a szerződéseket. Szeretnénk még az idén aláírni a társasági szerződést, amennyiben elképzeléseinkkel a vállalati tanács is egyetért. Nem akarjuk megvárni a társasági törvény megjelenését, addigra már a piacon kell lennünk. — Mi a konkrét üzlet ebben az Egri Dohánygyárnak? — Először is az, hogy perspektivikusan előnyt jelent. Ennek a vegyes vállalatnak a révén az üzleti elképzelésekről első kézből informálódhatunk, nemcsak megtakaríthatjuk a piackutatást, hanem még bevételt is produkálunk ebből. Mert természetesen, ha olyan üzletre bukkanunk, ami kedvezőnek tűnik, akkor beszállunk. — Nyereséges vállalkozás lesz ez? — Gazdasági számításaink szerint ahhoz, hogy az első évben ne legyünk veszteségesek, legalább egy olyan vegyes vállalatot kell megszerveznünk, aminek az alaptőkéje meghaladja a 30 millió forintot. Most sokan mondhatják, hogy meglehetősen szerény elképzelésről beszélünk. Holland partnerünk tapasztalataira, s a jelenlegi helyzetre alapozva látni kell: ezer megkeresésből egy vegyes vállalat jön létre. Ezt tudva is mindenképpen nyereségesnek kell lennie az üzletnek, mert csak így érdemes csinálni.. S mindezt miért vetettük papírra? Mert jól példázza, hogy lehet manapság lépéselőnyre szert tenni még a felgyorsult gazdasági világunkban is. Mert az Egri Dohánygyártól egykét év múlva mindenki elfogadta volna magyarázatként: azért csökken termelési értékünk, mert kevesebb cigaretta fogy. Ok azonban nem magyarázatot, hanem megoldást kerestek — méghozzá időben, egy nem is akármilyen ötlet megvalósításával. Kis Szabó Ervin Egy vizsgálat tapasztalatai Értékes masinák — „üresjáratban”? Ha vásárolok, ezt nyilván azért teszem, hogy a megvett valamit használjam is. Akármennyire magától értetődőnek tűnik is ez a kijelentés, mégsem az. Előfordul ugyanis — igaz, nem elsősorban a háztartásokban —, hogy egyes portékákért súlyos forintokat fizetünk ki, de aztán — ezért vagy azért — nem sokat teszünk annak érdekében, hogy a befektetett ősz- szeget ez a dolog minél hamarabb visszahozza. E gondolatok akkor jutottak eszembe, amikor elolvastam a Gyöngyös Városi Népi Ellenőrzési Bizottságnak azt a nemrégiben elkészített ösz- szefoglaló jelentését, amely arról szól, hogy vajon milyen változások következtek be az elmúlt évek során a nagy értékű termelőberendezések „állományában”, kihasználtságában. Összehasonlításra volt alap, ugyanis hasonló témakörben már 1982-ben is folytattak vizsgálatot a mátraalji népi ellenőrök. Ezúttal azt vették szemügyre, hogy az azóta eltelt időszak folyamán mennyit módosult a helyzet. Tették pedig ezt négy cégnél: a Mikroelektronikai Vállalat, a Szolnoki Mezőgép Vállalat és a KAEV gyöngyösi gyárában, valamint az Ipari Szerelvény- és Gépgyár gyöngyösi Öntöde és Gépgyárában. Nos, mint kiderült, ezen egységeknél majd mindenütt jelentősen átalakult a géppark az 1982 óta eltelt esztendők alatt. A masinák száma összességében csökkent, ám ezen belül a nagyér- tékűeké — itt az egymillió forintot meghaladókra kell gondolni — növekedett. Persze, a technika megújulása mindenhol más és más okokra vezethető vissza: a MEV-nél a korszerű eszközök döntően a saját szerszámkészítést szolgálják — azaz az ottaniak nem törekszenek jelentősebb bérmunka vállalására —, míg az ISG-nél az előrelépés a termékszerkezet átalakításával függ össze. A Mezőgép beruházása pedig — amelyhez világbanki segítséget vettek igénybe — a hajtóműgyártás fejlesztését hivatott előmozdítani. Ami a berendezések kihasználását illeti... Tény, hogy az utóbbi két évben a termelésből „ kiesett” órák száma nagyobb mértékben emelkedett, mint a ténylegesen teljesítetteké. Mellesleg az „üresjáratok” egyes esetekben létszám-, máskor pedig rendeléshiány miatt fordultak elő. Sőt, volt gyár, amelyben mindkét hátráltató jelenséggel találkozni lehetett. Szerencsés körülménynek értékelhető viszont, hogy egyetlenegy olyan berendezés sem akadt, amelyet az elmúlt hat évben szereztek be, de azóta nem helyezték üzembe. Az sem elhanyagolható, hogy a masinák kihasználásának javítását mindenütt igyekeztek megvalósítani, ám az is valós, hogy az erre irányuló munkaszervezési eljárások tanulmányozása és alkalmazása bőségesen hagy kívánnivalókat maga után. Utóbbi elhanyagolását főleg a fejlesztési eszközök elégtelen voltával indokolják. Kétségtelen, hogy a többségükben normakövetelmény szerint dolgozó szakmunkásoknak nem mindegy, hogy milyen a gépek kihasználtsága, ugyanakkor azonban a termelés feltételeit biztosító középvezetők ebbéli érdekeltsége csak közvetett. Nem könnyíti meg a dolgot az alkatrészhiány sem — ezt majd mindenki érzékelheti —, amely különösen a nagyon régi, illetve a modern automata eszközöknél fejti ki negatív hatását. A fentebb említett problémakörrel összefüggésben megoldás lehetne a műszakszám növelése is. Ezt azonban számottevően akadályozza az, hogy szakképzett munkaerőből nincs annyi, amennyire szükség lenne, ráadásul — a korszerűbb berendezéseknél — piaci korlátokat is fellelhetünk. A tapasztalatok szerint több cégnél a termelési „csúcsok” leküzdését nem a dolgozók műszakszámának gyarapításával kísérelték meg, hanem a vállalati gazdasági munkaközösségek foglalkoztatásával. Az elmondottak egyben már körvonalazzák a jövőt érintő feladatokat, tennivalókat is. A fejlesztési források beszűkülése megköveteli, hogy a meglévő technikát az eddiginél hatékonyabban működtessük. Nem ártana tehát, ha a gazdasági irányítók mihamarább feltárnák, milyen tartalékok is vannak még e téren. Jó lenne továbbá azt is alaposabban ellenőrizni, vajon miért áll hosszabb-rövidebb ideig egyik vagy másik gép. Az értékesítési gondokat enyhíthetné az új gyártmányok bevezetésének fel- gyorsítása. A létszámhiány felszámolása sem irreális vágy lehet csupán: módszer lehet itt például a belső oktatás erősítése, vagy akár az is, hogy az eddiginél jobban ösztönöznének a több szakma megszerzésére. Elodázhatatlan a viszonylag kevés pénz árán megvalósítható korszerű szervezési megoldások felkutatása, csakúgy, mint a középvezetők anyagi érdekeltségének fokozása a berendezések állásidejének mérséklésében. Persze, a lehetőségeket még hosszasan lehetne sorolni. Ám nem főként azon van a hangsúly, hogy hol melyik variációt részesítik előnyben. Sokkal inkább az a lényeg, hogy ezek közül egyet, vagy többet a lehető leggyorsabban meghonosítsunk. Már csak azért is, hogy utóbb ne vádolhassuk önmagunkat azzal, hogy forintjainkat oktalanul pazaroltuk. (sárhegyi) Fórum Gyöngyösön Az államélet demokratizmusáról A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezete és a városi pártbizottság szervezésében politikai vitafórumot tartanak október 11-én Gyöngyösön, a helyőrségi művelődési otthon színháztermében. Az esemény délután öt órakor kezdődik. A rendezvény vendége: dr. Bálint Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. A beszélgetésen megjelenők a hazai intézmény- rendszer korszerűsítésének szükségességéről, módjáról, valamint az államélet demokratizmusáról vitatkozhatnak. A tervek szerint a jövőben havonta egy alkalommal kívánnak hasonló fórumot rendezni a szervezők, különböző társadalmi, gazdasági és politikai témákról. A gyöngyösi szárítóüzem A napenergiát is hasznosítja A Heves Megyei Zöldért Vállalat gyöngyösi hűtűházának területén 54 millió forint költséggel, gyömölcs-, gyógynövény-, és zöldségszárító üzem működik. A feldolgozáshoz az energia egy részét tavasztól őszig napkollektorok biztosítják. Az idén 35 vagon szárított terméket állítanak elő, nagyrészt tőkés exportra, kisebb hányadban hazai bérmunkában az áfészek, az élelmiszeripar számára. A RINDER feldolgozősnron . . . Az üzem kívülről (Fotó: Szabó Sándor — MTI) Petrezselyem válogatás
