Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 10., hétfő A KISZ KB ülése (Folytatás az 1. oldalról) kultúra tiszteletének és a szemé­lyiség autonómiája támogatásá­nak kell érvényesülnie az elkö­vetkezendő időszakbem. A szocializmushoz vezető új utak keresésében az ifjúsági szö­vetség szellemi elődjének tekinti a történelmi magyar progresszi­ót, a munkásmozgalom és a hala­dó demokratikus mozgalmak hagyományait. A vitában kialakult egységes álláspont szerint az ifjúsági szö­vetség vezető testületének meg­győződése az, hogy a magyar tár­sadalom nem fordulhat vissza a sztálini elveken felépülő, bürok­ratikusán központosított társa­dalomirányítás felé, de nem csúszhat el a kapitalizmus vissza­állításának irányába sem. A napjainkban zajló — szocia­lista elvekre épülő — társadalmi­gazdasági reformfolyamat lé­nyegének a KISZ KB többek kö­zött a piaci viszonyok kialakítá­sát és az ehhez szükséges eszköz- rendszer megteremtését, a ter­melési szerkezet korszerűsítését tartotta. Külön hangsúlyt kapott az oktatás átfogó reformjának hangoztatása, az érdekérvénye­sítés intézményrendszere megte­remtésének igénye, s az újrater­melődő egyenlőtlenségi viszo­nyok társadalmi ellenőrizhető­sége, a hatalmi, gazdasági és tu­dásbéli monopóliumok ellen ha­tó legszélesebb társadalmi kont­roll megteremtése. A magyaror­szági modernizáció csak meglé­vő történelmi és kulturális ha­gyományainkra, nemzeti értéke­inkre építve, a hazáért és az egész magyarságért érzett közös fel­elősség jegyében valósítható meg — állapította meg a KISZ Központi- Bizottsága. A testület állásfoglalása sze­rint mindezen célok elérése az if­júság részvétele nélkül nem le­hetséges. A KISZ hivatásának érzi, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt által vezetett társa­dalom átalakítási gyakorlatában felelős, önálló szerepet vállaljon. Ennek kialakításában és megva­lósításában a novemberi KISZ- értekezletnek meghatározó sze­reppel kell bírnia. A tervek sze­rint az országos KISZ-értekezlet nem lezárni, hanem kezdemé­nyezni s orientálni fogja a KISZ megújulásáról folyó vitát. A KISZ megújítására vonat­kozó döntést — ha ezt a novem­beri országos értekezlet is támo­gatja — az 1989 tavaszán meg­rendezendő XII. kongresszus­nak kell meghoznia. A KISZ jö­vője szempontjából az újonnan kidolgozott és megvitatott politi­kai platformnak a szerepe lesz meghatározó és ehhez kell a fia­talok számára vonzó szervezeti struktúrát teremteni. Az ifjúsági szövetség a meg­újulási folyamatában maga elé kitűzött célokat csak széles ösz- szefogással, a megújuló MSZMP-vel stratégiai szövet­ségben érheti el. A KISZ az MSZMP-vel való együttműkö­désében igényli a párt segítségét és kritikáját, de ugyanakkor élni kíván a pártot érintő kritika lehe­tőségével is. Az ülés végén Szórádi Sándor; a KISZ KB titkára tájékoztatta a KISZ Központi Bizottságát ar­ról, hogy a közelmúltban meg­alakult Érdekegyeztető Tanács munkájában a KISZ KB képvi­selője is részt vesz, megfigyelői joggal. Végezetül a testület személyi kérdésben döntött. Králikné Cser Erzsébetet, a KISZ KB tit­kárát e tisztségéből — más fontos beosztása miatt — felmentette. Tevékenységének elismerése­ként a testület Ifjúságért Érde­mérem kitüntetésben részesítet­te, amelyet Hámori Csaba nyúj­tott át. Mikrobuszra fiatal gépkocsivezetőt felveszünk. Eger, Beloiannisz út 1. Városi Köjál. Franciaországban a pápa Mitterrand francia elnök Strasbourgban megbeszélést tar­tott a háromnapos hivatalos láto­gatásra érkezett II. János Pál pá­pával. A megbeszélésről nem hoztak nyilvánosságra részlete­ket. Az Európa Tanács előtt mon­dott beszédében II. János Pál Strasbourgot a nemzetek közti megbékélés európai eszméje jel­képének nevezte. Arra buzdítot­ta a parlamenti gyűlés tagjait, hogy fokozzák együttműködé­süket Európa keleti felével. A pápa méltatta a keresztény hit befolyását az európai azonosság- tudatra, és arra buzdította a mai keresztényeket, hogy fogadják tisztelettel a körükben letelepe­dő más vallásúakat is. Franz Josef Strauss temetése Szombat délután a háromezres lélekszámú Rótt am Inn felső-bajoror- szági városkában örök nyugalomra helyezték Franz Josef Strauss bajor miniszterelnököt, a Keresztényszociális Unió (CDU) elnökét. A városkában, amelynek Strauss díszpolgára volt, az államférfi kopor­sóját hatalmas tömeg kísérte ki a temetőbe. A koporsót a családi kriptá­ban helyezték el, ugyancsak itt van eltemetve Strauss felesége, Marianne asszony, aki négy évvel ezelőtt gépkocsibalesetben lelte halálát. Strauss koporsóját a Münchenben megtartott állami gyászszertartás után még péntek este átszállították Rótt am Innbe. Az ötven kilométeres útvonal két oldalán fáklyákkal és gyertyákkal szinte végig sorfalat állt a lakosság. A román területrendezés ellen tüntettek Stockholmban is Bírált az Európa Tanács Strasbourgban az Európa Ta­nács parlamenti gyűlése szomba­ton délelőtt rendkívüli napirendi pontként megvitatta a romániai területrendezési programot. A 21 európai ország képviselőiből álló testület ülésén a felszólalók kivétel nélkül erélyesen bírálták a falvak felszámolásával és la­kosságuk áttelepítésével járó programot. Az osztrák, angol, francia, nyugatnémet, svájci, spanyol képviselők rámutattak: képtelen ellentmondásnak tartják, hogy a XX. század végén Európa egyik országában olyan területrende­zési programot fogadnak el, amely egyetemes európai kultu­rális és civilizációs értékeket fe­nyeget. Ezenkívül pedig az érin­tett lakosság máris veszélyben érzi magát és egy része elhagyja az országot. A felszólaló képvi­selők hangoztatták: nem arról van szó, hogy az Európa Tanács a vádlottak padjára akarja ültetni Romániát, csak területrendezési politikáját ítélik el. Felhívták nemzeti parlamentjeiket és kor­mányaikat, hogy ők is foglalja­nak állást, mielőtt a földgyaluk megindulnának. Ilyen rendkívüli viták végén a parlamenti gyűlés nem hoz testü­letileg határozatot, 27 képviselő azonban közös nyilatkozatban kívánt nyomatékot adni elítélő véleményének. Felhívják az Eu­rópa Tanács államait, vessék lat­ba befolyásukat és bírják rá a ro­mán kormányt, hogy vonja visz- sza tervezett intézkedéseinek végrehajtását. Az Európa Tanács parlamenti gyűlése mostani ülésszaka előtt kerekasztal-vitát rendezett az if­júság helyzetéről, a fiatalok hoz­zájárulásáról a béke és a nemzet­közi együttműködés ügyéhez. Ezen a magyar Országgyűlés küldötteiként részt vett Csöndes Zoltán, a terv- és költségvetési bizottság tagja és Pölösné Kri- zsán Ildikó, az ifjúsági és sportbi­zottság titkára, valamint Kovács László, az IPU magyar csoport­jának szervező titkára. * Nagygyűlésen tiltakoztak szombaton Stockholmban a svéd parlamenti pártok képviselői a romániai falurendezési tervek el­len. A város főterén tartott meg­mozduláson — amelyen az ösz- szes parlamenti párt képviseltet­te magát — mintegy ezer ember vett részt. A bukaresti kormány politiká­ja nem csupán a több mint két­milliós romániai magyar lakos­ság, hanem a német, a szerb és a cigány kisebbség identitását is megnyirbálta — jelentette ki Margaretha af Ugglas, konzerva­tív párti képviselőnő. Ugglas az­zal vádolta a szociáldemokrata párti svéd kormányt, hogy az mindeddig „túl diszkréten” ke­zelte ezeket a problémákat, majd kijelentette: a falvak lerombolá­sának és a különböző romániai nemzetiségi kultúrák erőszakos beolvasztásának kérdését svéd részről nem csupán a kétoldalú kapcsolatok keretében, hanem az ENSZ-ben és a Bécsben folyó Európai Biztonsági és Együtt­működési utótalálkozón is fel kell vetni. Chile: a tömeg közé lőttek A népszavazás eredményét ünnepelték Rohamrendőrök a „La Moneda” elnöki palota közelében, ahol a főváros lakói karneváli hangulatban ünnepelték a népszavazás eredményét. (Népújság-telefotó — MTI) Ketten meghaltak, húszán megsebesültek és többeket őri­zetbe vettek azon a tömegtünte­tésen, amelyet a chilei főváros központi parkjában tartottak pénteken, több százezer fő rész­vételével. A sebesültek között nyolc külföldi újságíró és fotóri­porter is van, akiknek felvételeit és felszerelését a kormány fegy­veresei megsemmisítették. A ki­vezényelt alakulatok a tömeg kö­zé lőttek, amikor az a szerdán tartott népszavazás eredményé­nek ünneplésére nagy csopor­tokban tódult az engedélyezett megmozdulás színhelyére. A résztvevők száma meghaladta a félmilliót. A diktatúraellenes jelszavakat zúgó tömeg három órán át élje­nezte, hogy a „nem” szavazatok eredményeként a jövő évben el­nökválasztást kell tartani a dél­amerikai országban. Az elnöki palotához kivezényelt katonák és rendőrök könnygázgránátok­kal és vízágyúkkal gátolták meg, hogy a rendezvényt követően az emberek az elnöki palota előtt folytassák a tüntetést. Az ellenzéki pártok tárgyalá­sokat javasolnak a Pinochet- rendszemek az átmeneti időszak lerövidítése és az általuk antide- mokratikusnak tartott alkot­mány megváltoztatása érdeké­ben. Sergio Fernandez belügy­miniszter kijelentette: csak ab­ban az esetben ülnek tárgyaló- asztalhoz az ellenzékiekkel, „ha az nagyon szükségesnek látszik”. NSZK Lambsdorff az FDP új elnöke A nyugatnémet Szabadde­mokrata Párt (FDP) Wiesbaden­ban megtartott kétnapos kong­resszusán a küldöttek szombat délután Otto Lambsdorff grófot, az FDP parlamenti csoportjának gazdaságpolitikai szóvivőjét vá­lasztották meg a párt új elnökévé Martin Bangemann helyett, aki az év végén az Európai Közösség (EK) brüsszeli központjában kap új megbízatást. Lambsdorff a szavazatok 52,7 százalékát szerezte meg a másik jelölttel, Irmgard Adam-Schwät­zer külügyminisztériumi állam­miniszterrel szemben, akire a szavazatok 46,7 százaléka jutott. Az FDP-ben először történt meg, hogy a párt vezető tisztsé­gének betöltésére két jelöltet ál­lítottak. Adam-Schwatzer sze­mélyében, akit később nagy többséggel az egyik elnökhelyet­tesnek választották meg a magát már nem jelöltető Wolfgang Mischnick helyett, először pályá­zott nő erre a vezető posztra. A 61 éves Lambsdorff gróf az NSZK politikai-gazdasági életé­nek egyik legismertebb alakja: 1972-től parlamenti képviselő, és 1977-től 1984-ig gazdasági miniszter volt. Az NSZK-ban széles körű ér­deklődést kiváltó, úgynevezett pártadományozási botrányban másokkal együtt az ő neve is fel­merült megvesztegetés gyanújá­val kapcsolatban. Noha határo­zottan ártatlannak vallotta ma­gát, a bíróság mégis vádat emelt ellene. Emiatt lemondott mi­niszteri tisztségéről. 1987-ben ugyanaz a bonni bíróság felmen­tette a megvesztegetés vádja alól, elmarasztalta ellenben adóvisz- szaélés, illetve ahhoz való segít­ségnyújtás miatt, és jogerősen 180 ezer márka pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. Mostani megválasztását bonni politikai megfigyelők a kiváló pénzügyi szakember teljes politi­kai rehabilitálásaként, tekinté­lyének hiánytalan helyreállítása­ként értékelik. A CDU és a CSU az FDP- kongresszushoz intézett üzene­tében kinyilvánította, hogy Lambsdorff beiktatását kedve­zően ítéli meg a koalíció válto­zatlan fenntartása, további ered­ményes tevékenysége szempont­jából. A legtapasztaltabb pártkáderek átkerülnek a tanácsi apparátusba Ahogyan a világ a szovjet változásokat látja Nem csoda, hogy a világ fokozott érdeklődéssel figyelt az SZKP KB szeptember 30-ra hirtelenjé­ben összehívott ülése elé. Ezt az érdeklődést jól vezette fel Gen- nagyij Geraszimov szovjet kül­ügyi szóvivő bombaként robbant New York-i bejelentése: az ENSZ-közgyűlésen részt vevő Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, programját fél­beszakítva hazautazik az SZKP KB ülésére. Sebtében hazatért hivatalos indiai látogatásáról Dmitrij Jazov hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter, és Stockholmból Moszkvába sietett Szergej Ahromejev marsall, ve­zérkari főnök is. A felfokozott érdeklődés má­sik oka az volt, hogy az utóbbi időben több olyan találgatás ka­pott helyet egyes nyugati lapok­ban, miszerint csökkent az átala­kítás lendülete és megerősödött a peresztrojka ellenzőinek tábo­ra. A Le Quotidien de Paris sze­rint Gorbacsov pályafutása so­rán soha nem volt olyan nehéz helyzetben, mint az őszi politikai idény kezdetén, a Le Monde pe­dig egyenesen azt találgatta: va­jon az SZKP főtitkára, vagy kon­zervatív ellenzéke kezdemé- nyezte-e a KB-ülés váratlan ösz- szehívását. Kétségtelen: Gorba­csov krasznojarszki látogatása rávilágított a peresztrojka előtt álló nehézségekre, amelyeket a főtitkár sem titkolt. Gorbacsov már akkor előrevetített bizonyos változásokat, de a reformfolya­mat ilyen felgyorsulására senki sem számított. A KB pénteki, mindössze egy­órás tanácskozása és a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének más­napi ülése, amelyen Gorbacso- vot megválasztották a Legfel­sőbb Tanács elnökévé, választ adtak a találgatásokra. A világ­sajtó szalagcímekben számolt be a pártapparátus átszervezéséről és az utóbbi idők legjelentősebb szovjet személyi változásairól. A nem éppen szovjetbarátságáról híres Le Figaro vezércikkében így írt: „Mihail Gorbacsov nagy győzelmet aratott. Nyilvánvaló­vá vált, hogy új dolgokat csak új emberekkel lehet csinálni”. A Le Quotidien szerint „Gorbacsov újabb csatát nyert a konzervatí­vok ellen”. A belga Le Soir: A szovjet vezető bebizonyította, hogy továbbra is kész vállalni a felelősséget a peresztrojka sike­réért. Valósággal áradozott a belga szocialista Le Peuple, amely öles címében „új szovjet forradalomnak” nevezte a fejle­ményeket. A lakosság, amely a konzervatívok akciójától tartott, valósággal megkönnyebbült. Az emberek a változásokban a múlt­tal való szakítás jelét látják — írta a lap. A változások komoly előrelé­pést jelentenek a párt ez év nya­rán megtartott XI. pártértekezle­tén hozott határozatok megvaló­sítása felé. A központi apparátus áraínvonalasítása pedig azt je­lenti, hogy a nehézkes, energiái­nak nagyobb részét önmaga mozgatására elfecsérlő hatalmas apparátus helyett olyan politizá­ló szervezet jöhet létre, amely jobban tud összpontosítani az ér­demi politikai munkára. így „előrelépés történhet az átfogó gazdasági reform irányába” — véli a The Times. Ezt elősegíti az is, hogy az ap­parátus egy sor, nem kifejezetten pártfeladatot az államigazgatási, tanácsi, gazdasági és egyéb szer­veknek ad át. Tehát a párt eredeti feladatával, a politikai irányítás­sal tud foglalkozni a napi ügyek­be való beavatkozás helyett. Ez­zel kapcsolatban a Neue Zürcher Zeitung megjegyzi: a párhuza­mosságok megszüntetése és a létszámcsökkentés kiválthatja a pártapparátus kiváltságokkal el- halmazott alkalmazottainak el­lenállását Gorbacsovnak erre is van válasza: A Legfelsőbb Ta­nács elnökségi ülésén mondta: a legtapasztaltabb pártkáderek át­kerülnek a tanácsi apparátusba, ahol állami feladatokat látnak majd el. A főtitkár hangsúlyozta : az új, tényleges előrelépést követe­lő mostani szakaszban fontos szerep vár a tanácsokra, mint va­lódi néphatalmi szervekre. A fő­titkár külön kiemelte, hogy azoknak a szó legigazibb értel­mében népivé és hatalmivá kell válniuk. A cél a jogok és köteles­ségek ésszerű megosztása a párt-, tanácsi, gazdasági és társa­dalmi szervek között. A feladatok felosztásával lé­pésről lépésre beindul a párt jú­niusi értekezletén a politikai in­tézményrendszer reformjáról hozott döntések valóra váltása — mutat rá az AFR A főtitkár a pártértekezleten szorgalmazta azt is, hogy válasz­szák meg a tanácsok élére a párt­vezetőket, mert ezzel egységessé válna a párt- és kormányzati ügyek ellenőrzése, növekedne a tanácsok tekintélye és erősödne a pártvezetők beszámolási köte­lezettsége. így megnövelt jogkörrel ren­delkezne az államfő is amellett, hogy a napi ügyek intézésében megnövekedne a kormány, és csökkenne a párt szérepe. Mihail Gorbacsov államfővé választása felelősségének növekedését is je­lenti, hiszen nem fordulhat elő, hogy az egyik tisztségben hozott döntést a másik székből bírálja — mutat rá a Le Soir. Ha 1985-ben, főtitkárrá választása után nagy figyelem kísérte tevékenységét, akkor most dupla az érdeklődés Gorbacsov iránt — úja a The Ti­mes. Ezekkel az átfogó intézkedé­sekkel sikerült megteremteni a szükséges gazdasági fordulat po­litikai feltételeit. Mindazonáltal a most államfővé választott főtit­kár is elismerte: nagy utat kell még megtennie országának ah­hoz, hogy eljusson az új dinamiz­mus korszakába. A mostani lé­pések mindenesetre egy új sza­kasz kezdetét jelzik. Vagyim Medvegyev, akit a KB-ülésen választottak az SZKP KB PB tagjává, és ebben a minő­ségében ideológiai kérdésekkel foglalkozik, első beszédében a gyökeres társadalmi és politikai átalakítás programját hirdette meg, s ezzel világosan kifejezésre juttatta: a legújabb moszkvai változásokkal a reform nyert csa­tát.

Next

/
Thumbnails
Contents