Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 240. szám ÁRA: 1988. október 7., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Napirenden: a bős — nagymarosi beruházás helyzete Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott csütörtökön az Országgyűlés őszi ülésszaka. Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének indítványára a képviselők megemlékeztek az aradi 13 hős tábornokról, a vértanűhalált halt gróf Batthyány Lajosról, Magyarország első felelős miniszterelnökéről és az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc többi hőséről. A vitában elsőként Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke kért szót. Elmondta: nem győzte meg az az érv, hogy egy hónap halasztás, amikor kézié vehetnék a pontosított törvénytervezetet, késleltetné az általa is szükségesnek tartott január 1 -jei bevezetést. Ezért ismételten megfontolásra ajánlotta: a Parlament novemberben ismét tűzze napirendre a tervezetet, s a mostani vitáját a törvényhozó testület csak „első olvasatnak” tekintse. Miklós Zoltán (Nógrád m., 3. vk.), a litkei Ipoly MGTSZ elnöke nehezményezte, hogy a vállalkozási nyereségadó nem veszi figyelembe a mezőgazdaság objektív természeti, biológiai sajátosságait. Dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban az Országgyűlés határozatot hozott a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatása, fejlesztése érdekében. Később egy elkülönített pénzalapot is megszavazott a törvényhozó testület erre a célra. A témával összefüggésben javasolta: az elmaradott térségekben létesített új, munkahelyteremtő beruházások adóalanyai — legyenek azok magán- személyek vagy gazdálkodó egységek — kapjanak jelentős, 80 százalékos adókedvezményt. A vállalkozási nyereségadó törvénytervezetével kapcsolatban Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője módosító javaslatot terjesztett a képviselők elé. A vita bezárultával Villányi Miklós pénzügyminiszter bejelentette: a vitában elhangzottakat, valamint a szavazás várható eredményét figyelembe véve úgy tartja célszerűnek, ha a Parlament az előterjesztést most első olvasatban megtárgyalt javaslatnak tekinti, és a legközelebbi ülésszakon — az átmenetet szabályozó törvénnyel együtt — hagyja jóvá. Villányi Miklós ugyanakkor élt azzal a jogával, hogy reagáljon a vitában elhangzottakra. Egyetértett az adómorállal kapcsolatos észrevételekkel, de kérte, hogy ez a kérdés ne csak egy szűk pénzügyi, államigazgatási réteget foglalkoztasson, hanem váljék közüggyé. Mindenki érezze át, hogy tisztességes adófizetés nélkül nem boldogulhat az ország. A továbbiakban Villányi Miklós konkrét képviselői észrevételekre válaszolt, hangsúlyozva, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben a vitát nem lehet lezárni. Ezek közé sorolta az állami tulajdon utáni osztalék ügyét, valamint a^vagyonértékelés, a vagyonnövelésben való érdekeltség és az esetleges vagyon- arányos elvonás lehetőségét. Az adómértékkel kapcsolatos vitáról szólva a pénzügyminiszter ismét hangsúlyozta: a kedvezmények figyelembevételével az átlagos adómérték 40 százalék alatti, s ez nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony, ha pedig figyelembe vesz- szük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, a kritika éppen hogy az adómérték alacsony voltát illetheti! Rámutatott, hogy 13 milliárd forint értékű adót szüntetnek meg, s az ÁFA-visszaigénylés jövőre újabb 7 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételét. A választ követően Stadinger István megadta a szót Kovács Andrásnak (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnökének, a napirend bizottsági előadójának. Kifejezte meggyőződését, hogy a novemberi ülésszakon sem lesz sokkal több információ a döntéshez, ezért kérte: a sokat emlegetett képviselői felVillányi Miklós bevezetőben arra emlékeztette a képviselőket, hogy egy éve tárgyalta az Országgyűlés a két új adó bevezetésének törvénytervezetét. Nagy viták után és több módosító javaslat elfogadásával a képviselők a reform mellé állva bizalmat szavaztak a kormány stabilizációs és kibontakozási programjának, és az annak eszközrendszeréül szolgáló új adók bevezetését is elfogadták. E nagy horderejű lépésről gazdaságpolitikai értékelést adni korai, kellő felelősséggel ez csak több év tapasztalata alapján véelősség arra is terjedjen ki, hogy ez a halasztás milyen kárt okoz a népgazdaságnak. Ezután Stadinger István — mivel a vitában felszólalók többsége a döntés elhalasztását kérte — szavazásra bocsátotta a kérdést; elfogadja-e az Országgyűlés, hogy az előterjesztést a legközelebbi, várhatóan november második felében sorra kerülő ülésen vitassák meg újra a képviselők. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel ezt a megoldást fogadta el, (23-an voltak az azonnali döntés mellett, 10-en tartózkodtak a szavazástól). Az elfogadott napirendnek megfelelően ismét a pénzügyminiszter emelkedett szólásra, hogy előterjessze az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására vonatkozó tervezeteket. gezhető el. Az adópolitikai elvek értékeléséhez is legalább egy év szükséges. Most még csak rövid távú számvetésre lehet vállalkozni. — Az új adórendszerről — bár a társadalmat próbára tevő komoly erőfeszítések árán került bevezetésre — elmondható, hogy működik, a termelésben, a gazdálkodásban miatta nem voltak komolyabb fennakadások. Ez már önmagában is eredménynek tekinthető, ami a továbbfejlesztéshez jó alapul szolgálhat. A működéssel voltak és vannak gondok. A bevezetésre valóban kevés volt az idő. Valóban nagy türelemre volt szükség, amikor nyomtatványokért kellett sorba állni, amikor a megszokott árarányok számottevően megváltoztak. A bruttósítási sérelmeket a munkáltatók orvosolták, vagy ahol indokolt volt — a pedagógusoknál -, ott a forrásokat a költségvetés biztosította, illetve rendelkezésre bocsátja. Az új adórendszert komoly egyensúlyi gondok közepette, a gazdasági folyamatok romló irányzatai mellett kellett bevezetni. Ezek a gazdasági nehézségek évtizedes folyamatok végeredményei, amelyeket az adórendszer önmagában nem képes megoldani. Ma azonban a társadalom az új adórendszer hatásaként éli meg az életszínvonalcsökkenést. A lakosság helyzete 1988-ban akkor sem lett volna jobb, ha nem az adók révén, hanem más módon csökken az élet- színvonal. Ezért koraiak és érdemben vitathatók azok a megállapítások, amelyek egyoldalúan az új adók hatásának tulajdonítanak egyes társadalmi-gazdasági jelenségeket, például a szándékoltnál nagyobb inflációt, a teljesítmények visszatartását. Az ÁFA csak eszköze a fogyasztás drágításának, mértékei nem öncélúak, és nem szabadon változtathatók. Az ez évi fogyasztói áremelkedésből 8 százalék tulajdonítható az adóreform bevezetésének. Folyamatában az adórendszernek önmagában nincs inflációs hatása, ha az adómértékek nem növekednek. Az viszont tény, hogy a for- galmiadó-rendszer az eddiginél következetesebben kapcsolja ösz- sze a termelői és fogyasztói árak mozgását. Ameddig a magyar gazdaság döntő részben a világpiacon nem, vagy csak veszteségek árán eladható termékeket állít elő, addig az inflációt nem lehet megállítani. Ezért a forgalmiadó-kul- csok csökkentése, illetve az ártámogatások szélesítése nem perspektivikus megoldás. Jogos azonban az a kérdés: ki viselje a gazdaság nemzetközi leértékelődése miatti hátrányokat és a korábban elmaradt vagy hibás gazdaságpolitikai döntések terheit? A valós kérdés és dilemma az, hogy milyen arányban oszlanak meg a terhek a társadalom egészén belül az egyes rétegek, csoportok között. Mi a szerepe ebben az általános forgalmi adónak? Az általános forgalmi adó a végső fogyasztásra — döntően lakossági fogyasztásra kerülő — termékek árában megjelenő adó. Mindig azok fizetik meg, akik az adott termékeket megvásárolják. Ezért kulcskérdés, hogy a végső fogyasztásra kerülő termékek döntő hányadának fogyasztói árában ez az adó megjelenjék. Ha a termékek szűk körére korlátozódik egy nagyon magas adó, az óhatatlanul torzítja, félrevezeti a termelést és a fogyasztást. E hatásokat el kell kerülni. A továbblépést az szolgálhatja, ha a jövőben fokozatosan szűkítjük a mentességek, kedvezmények körét, és ezáltal csökkenteni lehet a jelenlegi 25 százalékos adókulcs mértékét. A másik gyakran, sok helyütt (Folytatás a 2. oldalon) (Fotó: Feri Márton) Villányi Miklós előterjesztése Grósz Károly fogadta Amintore Fanfanit Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Amintore Fanfaniolasz költségvetési és tervezési minisztert, aki az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához tartozó országok kormányainak Gazdasági Főtanácsadói Testületé budapesti szimpóziumán vesz részt. Múzeumi és műemléki hónap Átadták a pályázat díjait A Bródy Sándor Megyei könyvtár aulájában Gárdonyi Géza-em- lékkiáliítás nyílt (Fotó: Perl Márton) Ugyan néhány esemény már lezajlott, mégis évek óta a tegnapi rendezvényt tekintik a múzeumi és műemléki hónap hivatalos megnyitójának. A szakemberek és az érdeklődők délután gyülekeztek Egerben, a Bródy Sándor Megyei Könyvtár aulájában. Ott tekinthető meg ugyanis az a kiállítás, amelyet Gárdonyi Géza születésének 125. évfordulója alkalmából válogattak. Az ’’egri remete” életútját felelevenítő ösz- szeállítást dr. Kovács János, Heves Megye Tanácsa Művelődési Osztályának vezetője ajánlotta a közönség figyelmébe. Ezután került sor az olvasóteremben a Berze Nagy János néprajzi nyelvjárási és történeti gyűjtőpályázatra beérkezett munkák értékelésére és a dijak kiosztására. Hasonlójellegű felhívásokkal már több mint 30 éve mozgósítják a kutatásra a különböző kor- osztályqk képviselőit, s azóta zajlik ez Heves megyében is. Szűkebb hazánkban 1980-ban nevezték el ezt a szellemi vetélkedőt Berze Nagy Jánosról, környékünk nagy néprajztudósáról. A beérkezett dolgozatokat dr. Bodó Sándor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója méltatta, s felhívta a figyelmet a további feladatokra. Szavai után Mészáros Albertiéi, a Hazafias Népfront megyebizottságának titkárával közösen adták át a díjakat. A felnőttek közül néprajzinyelvjárási kategóriában első Szűk BalázsnéEgerből, második Szabó Imréné Székesfehérvárról, harmadik Maruzs János Mátraderecskéről lett. A közép- iskolások legjobbja Csordás Anita Hatvanból lett, első helyezését megosztva Márta Beátávalés Toman Ildikóval, akik szintén a Zagyva-parti város Bajza gimnáziumába járnak. Itt a második helyet Mezei Judit az egri Dobóból és Nagy Krisztim a megye- székhely Gárdonyi Géza Gimnáziumából érdemelték ki. Patkó Dórával holtversenyben végeztek a harmadik helyen: Bírta Ágnes és Bírta Katalin, mindannyian a Gárdonyiból. Ugyanitt végzett még Koklács Éva, az egri Szilágyi gimnáziumból. Különdijat kapott a bodonyi Ady Endre Művelődési Ház díszítőművészeti szakköre, nívódíjat Nagy Sándor, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium honismereti szakkörének vezetője. Történeti kategóriában a felnőttek között Kovács Károly Poroszlóról nyert, második lett De- mény Dittel Lajos és Németi Gábor Hatvanból, a harmadik helyen pedig a gödöllői Újváry Ferenc végzett. A fiatalok között első dijat nem adtak ki. Második lett Harangi Zsuzsa a Gárdonyiból, harmadik pedig Koncz Ibolya az egri Neumann János Gimnázium és Szakközépiskolából. Az ünnepség után Korompai János irodalomtörténész, a Gárdonyi-hagyaték gondozója tartott előadást az Egri csillagokról. Ülést tartott az MSZMP Hatvan Városi Bizottsága Csütörtökön délután ülést tartott Hatvanban a városi pártbizottság. A testület tagjait, valamint az ülésen megjelent Virág Károlyt, a megyei pártbizottság tagját Hermész Mátyás, a városi pártbizottság titkára köszöntötte. A napirendnek megfelelően ezt követően Angeli József, Hatvan Város Tanácsának elnöke adott számot a közigazgatási testület szociálpolitikai intézmény- rendszerének tapasztalatairól, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket az alacsony jövedelmű rétegek és a többgyermekes családok helyzetének javítása érdekében tett. A jelentésből kitűnt, hogy a támogatásra szorulók száma — ezzel párhuzamosan a szociálpolitikai munka szerepe — növekszik. Társadalmi összefogásra van szükség, hogy az arra rászorulók helyzetén változtatni lehessen. Angeli József tanácselnök előteijesztése, illetve a pártbizottsági tagok személyes tapasztalata jó alapot adott ahhoz a vitához, amelyben többen is szót kértek. Valamennyien érintették a rehabilitációs, a szociális otthoni ellátás fontosságát, a tanácsi támogatások differenciálását, valamint azt, hogy senkit ne veszítsenek szem elől, aki emberi és társadalmi segítségre szorul. Az ülés további részében Tótpál Jánosné, a városi pártbizottság titkára a helyi pártélet aktuális kérdéseiről tájékoztatta a testületet. A pártbizottság az ezt követő napirend keretében tanácskozott a pártmunka, pártirányítás megújulásával foglalkozó munkabizottság tapasztalatairól. Ennek során úgy döntött: kezdeményezéssel él a megyei pártbizottságnál, hogy az egytestületes irányítási formára térhessen át. Az egytestületes irányító formára való áttérés városi pártértekezlet összehívását igényli, melynek keretében elvégezhető a megújulási program kialakítása és a személyi feltételek megteremtése. A hatvani városi pártértekezletre decemberben kerül sor, erre minden alapszervezet küldöttet, illetve küldötteket választ. Az ülésen végezetül bejelentették, hogy Szokodi Ferencet a közelmúltban szűkebb hazánk parlamentje Heves Megye Tanácsa elnökhelyettesévé választotta. Ezzel a Hatvani Városi Párt- bizottság tagjai egyetértettek, megválasztását tudomásul vették. A testület ezt követően Szokodi Ferencet érdemei elismerése mellett felmentette első titkári funkciója és pártbizottsági tagsága alól. Az első titkári teendőket a városi pártértekezlet lezajlásáig Tótpál Jánosné titkár látja el.
