Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
2 GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1988. október 7., péntek Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) elhangzó kritika az, hogy a személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatású. Ez a kérdés azonban ennél jóval ösz- szetettebb. A munkabérben az adó is benne foglaltatik. Hatékony munkadijazási, ösztönzési rendszert kell kialakítani; ehhez a mainál kedvezőbb lehetőséget teremt a merev központi bérszabályozás jövő évtől tervezett megszüntetése. Nem javasolható, hogy a bérszínvonalban, a bérarányokban kialakult feszültségeket a személyi jövedelemadó-rendszerben mentességekkel enyhítsük. Ez hiábavalóvá tenné az adórendszer fejlesztésében eddig tett erőfeszítéseket. A kétségtelenül meglévő béraránytalanságokat — például az egészségügyi dolgozók ügyeleti diját — nem az adórendszer mértékeinek differenciálásával kell megoldani. Mindenütt meg kell fizetni a munkát és a túlmunkát is. Az egészségügyben 1988. október 1-jétől kisebb központi béremelésre került sor. Ez év végéig pedig megvizsgáljuk, hogy az ügyeleti dijak ügyében jövőre milyen intézkedéseket lehet tenni. A túlórapénzek összevont adóztatásáról nem lehet lemondani. Bár még három hónap hátra van az esztendőből, nyilvánvalóan mindenkit érdeklő kérdés az adóbevételek alakulása. A szeptemberi előzetes adatokat is figyelembe véve, a két új adó az év egészében a számított bevételt hozza. Az általános forgalmi adó a forgalomhoz igazodóan ez ideig egyenletesen folyt be. Kilenc hónap alatt 85 milliárd forint volt a bevétel, az év egészében a tervezett szint — 126 milliárd — körüli adóbevétel várható. A személyi jövedelemadó-fizetés az év első felében elmaradt a várttól, azonban hónapról hónapra emelkedtek a bevételek, így jó közelítéssel várható a tervezett összeg elérése. Eddig 37 milliárd forint személyi jövedelemadótfizettek be; a hátralévő három hónapban még mintegy 18 milliárd forint SZJA-bevétel várható. Vannak, akik úgy vélik, hogy elhamarkodott volt az új adórendszer bevezetése. A jövő évi sok változás közepette az lenne a nagyobb gond — vélekedett Villányi Miklós -, ha az adóreform bevezetésére csak most, ezekkel a változásokkal együtt kerülne sor. Az viszont igaz, hogy az adórendszer előnyeinek kibontakoztatásához szükséges a reform egész folyamatának felgyorsítása, a működő rendszerek összhangjának mielőbbi teljessé tétele. Látszólagos ellentmondás van abban, hogy az új adók működésének hatásait alaposan még nem ismerve, kiigazításra teszünk javaslatot. Több olyan képviselői vélemény fogalmazódott meg, hogy most ne változtassunk. Ezt több okból sem tehetjük. Vannak a tervezett változtatásnak olyan elemei, amelyek az adók kezelhetőségét javítják, a torzulások technikai okait elhárítják, és egyértelműen előnyösek a lakosságnak. Ezeket érdemes most meglépni. Többen félnek attól, hogy ezzel „letudjuk a változásokat,,. Erről szó sincs, hiszen az adótáblára decemberben, az egy évi működés tapasztalataira pedig a jövő tavaszi ülésszakon vissza kell térni, a kormány ígéretének és az Országgyűlés korábbi döntésének megfelelően. Ez alkalommal elsősorban olyan módosítások átvezetésére van szükség, amelyek a zökke- nőmentesebb működést segítik elő, és világos, rendezett válaszokat adnak a törvényben az év során hézagpótló értelmezésekké) szabályozott kérdésekre. Valós kép csak később alakul ki a jövő évi tervről és költségvetésről. Ennek ismeretében kerülhet sor az adókulcsok, -sávok és más értékhatárok változtatására. A lakosság átlagos adóterhelésének csökkentésére nincs lehetőség, de növelni sem kívánatos. Az adótábla megfelelő módosítása decemberben az Országgyűlés elé kerül. A mostani módosítás nem terjed ki az adórendszer alapelveire. Az elveket is érintő továbbfejlesztésre legkorábban csak egy teljes adóév tapasztalatainak ismeretében lehet vállalkozni. Ekkor kerülhet sor például annak mérlegelésére, hogy a családi jövedelemadó bevezetése, vagy a jelenlegi SZJA és szociálpolitikai rendszer párhuzamos fejlesztése legyen a jövőben követendő út. Ezután Villányi Miklós a két törvénymódosítási javaslat néhány fontosabb kérdését elemezte. Az általános forgalmi adót érintően a lakásépítésre vonatkozó előírások a javaslat szerint az eddigieknél egyértelműbbek lesznek, az egyes lakásépítési formák kezelésében mutatkozó különbségek minimálisra csökkennek. Megszűnik a visszaigényelhető adó felső határára vonatkozó korlátozás, bővül a visszaigénylésre jogosultak köre. Az építésre, az utólagos lakás-közművesítésre vonatkozó adó-visz- szaigénylési szabályok könnyítésével párhuzamosan az egyéb lakásfelhasználási, -felújítási, -korszerűsítési munkák műszaki tartalmára vonatkozó megkötések is megszűnnek. Ez jelentős kiterjesztése a kedvezményeknek. Viszont ennek részbeni ellentételeként a lakáson végzett munkákra vonatkozó adó-visz- szaigénylési szabályok — a tervezet szerint — szigorodnak. Az adó visszaigénylésére 10.000 forint összesített adótartalmat meghaladó vásárlás esetén nyílik mód. A két lépést csak együtt indokolt megtenni. A közműtársulások adózására új szabályokat javasol a pénzügyi kormányzat. A vízműtársulások és -társulatok adó-visszaigénylé- si jogának meghagyása, illetve törvénybe történő beépítése mellett az egyéb: út-, járda-, villany-, gáz- és telefonépítő közösségek is részesüljenek adó-visz- szatérítésben, a bevont lakossági forrás arányában. Az egyéni vállalkozásokat és a kisebb társas vállalkozások likviditási helyzetét érinti kedvezően az a módosítási javaslat, amely az ÁFA-befizetés időpontját a teljesítés helyett az ellenérték befolyásához köti. Ezek a törvény- módosítási javaslatok 1989-ben 3-4 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés bevételeit. Villányi Miklós úgy vélte: el kell fogadni azt a szenvedélyes hangú kritikát és aggódást, amely a kulturális bizottságban hangzott el a magyar kulturális élet jövőjéért. Az évek óta tartó restrikciós intézkedések hatására félő, hogy megszakad egy folyamat, s nem lesz utánpótlása ma még világszínvonalú művészeti életünknek. Mi lehet a megoldás? A problémák feltárását követően a Művelődési Minisztérium és vezető művészek segítségével olyan nyílt támogatási rendszert kell működtetni, mely a források némi bővülésével és a jelenleginél sokkal jobb elosztásával segíti az előrelépést. Tehát nem az adórendszerbe beépített, hanem a nyíltan vállalt támogatási rendszer ésszerűfeltételeinek a kialakítására van szükség már az 1989-es költségvetésben. A személyi jövedelemadót érintő kérdések közül a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is kiterjedő, gyermekenkénti havi 1000 forintos adóalap-csökkentő kedvezmény jár a legnagyobb anyagi teherrel. A tervezet két változatot tartalmaz a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem kezelésére. A változatok közötti különbség lényege, hogy adómentes legyen-e az ilyen jövedelem, vagy sem. Az adómentesség mellett szól a lakásmobilitás elősegítésének érdeke, az adókötelezettség viszont gátat vetne a spekulációs jövedelemszerzés felerősödésének. Mindkét változat mellett és ellen komoly érvek hozhatók fel, ebben a Parlamentnek kell döntenie. A kisebb kiigazító módosítások mellett alapvetően új eleme a törvénynek, hogy az egyéni vállalkozók (tehát a kisiparosok és a magánkereskedők), továbbá az ügyvédek adófeltételeit a személyi jövedelemadó hatáskörében kell szabályozni. Ezáltal egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz az egyéni vállalkozók adózása, csökkenne az adminisztráció is, a mai kétcsatornás adóelvonás helyett csak a személyi jövedelemadó szabályozná e kör jövedelmeit. A beterjesztett javaslatok között — mind az általános forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében — csak az adózók szempontjából kedvező változások találhatók. Az ÁFÁ- nál már említett költségvetési kihatáson túl a személyi jövedelemadót érintő módosítási javaslatok mintegy 300 millió forinttal csökkentik az adót 1989-ben. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a törvénymódosításijavaslatot a bizottsági kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá. Dr. Puskás Sándor beszámolója Dr. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta, hogy az ad hoc bizottság az Országgyűlés felhatalmazása alapján folyamatosan vizsgálta az ÁFA és az SZJA bevezetésének menetét, elemezte az adótörvények gazdasági és társadalmi hatásait. Azt tapasztalták, hogy bár az új adórendszer bevezetése indokolt volt, az ellentmondások egyrészt azért éleződtek ki, mert az új adórendszernek egy vele nem összhangban lévő gazdasági szabályozórendszerbe kellett beilleszkednie, a gazdaságirányítás közgazdasági környezete nem volt megfelelő. A kormánynak nagyon lassan nöMunkában a képviselők Maróthy László beszéde Bevezetőben felidézte: — Hazánk és Csehszlovákia kormányfője 1977-ben aláírta a Bős-Nagymarosi Vízlépcső- rendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést. A szerződést a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben hirdette ki, az erről készült jelentést az Országgyűlés 1978-ban tudomásul vette. Ugyanez történt 1984-ben is, amikor az átadási határidők négyéves halasztását rögzítették. Magyarország a beruházást 1981. és 1983. között szünteltette, a csehszlovák fél ez idő alatt is tovább folytatta az építési munkálatokat. A Minisztertanács 1986-ban fogadta el a vízlépcsőrendszer módosított beruházási javaslatát. Az előterjesztés összegezte a környezeti hatásvizsgálatok eddigi eredményeit, a vízlépcső- rendszer műszaki, ökológiai, ökonómiai összefüggéseit, és az osztrák közreműködés olyan konstrukcióját tárta fel, amely beruházási terheinket 18 milliárd forinttal csökkentette. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer a tervezett ütemben épül. Készültségi foka magyar oldalon eléri a 25 százalékot, Csehszlovákiában meghaladja a 60 százalékot. Ezzel a teljes rendszer mintegy felerészben elkészült. A létesítmény területén folyó munka szervezett és jó minőségű. — Ez a feladat ma a kormányzati munkában számottevő terhetjelent, sok gonddal jár, ez idő szerint kevés örömöt ad. A kormányt azonban csak egy dolog vezetheti; a reális számvetés. Nem vezetheti a múlt automatikus vállalása, de nem befolyásolhatja a pillanatnyi hangulat sem. Egyetlen szempont lehet csak, az, hogy mi szolgálja jobban a nép, az ország, a társadalom érdekét?! A mű torzóként vagy kiteljesedve egy évszázadra tanúsága lesz annak, hogy volt-e kellő bölcsesség és erő ennek érvényesítéséhez. (Folytatás a 3. oldalon) bért Orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Kenyeres Árpád, (Bp. 55. vk.), a Kispesti Textilgyár pártbizottságának titkára, Bodonyi Csaba, (BAZ. m. 3. vk.), az Eszak-ma- gyarországi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, főépítésze, Bánffy György, (Bp. 4. vk.), színművész, Csipkó Sándor, (Bács-Kiskun m. 20 vk.), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke, Tóth Károly, (országos lista), reformátuspüspök, Kovács Lászlóné, (Bp. 7. vk.) a Meggyfa utcai óvoda óvónője. Szünet következett, amely alatt az adóügyi ad hoc bizottság ülést tartott, hogy megtárgyalja a vitában elhangzott konkrét javaslatokat. Ezután Puskás Sándor beszámolt az ad hoc bizottság üléséről a képviselőknek. Az elnöklő Stadinger István ezután megkérdezte a képviselőket és a javaslattevőket, hogy elfogadják-e a bizottság álláspontját. Bánffy György nem tudott egyetérteni az elhangzottakkal; szerinte nemcsak a televíziót, hanem a filmgyártást is megilleti a videoanyagra készült alkotások nullakulcsos adóbesorolása. Villányi Miklós az elhangzottakhoz nem fűzött kiegészítést. Elmondotta, hogy az ad hoc bizottság állásfoglalásával egyetért. Ezután szavazásra került sor. A parlament 228szavazattal, 111 ellenében és 15 tartózkodással elfogadta a kormány által javasoltakat: a magánerőből készülő gázvezetékeknél azÁFA-kedvez- ményt 1989. január 1 -jétől vezessék be. A kulturális értéket képviselő videofelvételek ügyében kialakult „röpvita” után a képviselők 228 szavazattal, 55 ellenében és 58 tartózkodással elfogadták a kormány és az ad hoc bizottság eredeti javaslatát, hogy a televízió videofelvételeit nullakulcsos ÁFA terhelje. Ezután a képviselők a lakásbérletijogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem adómentességére tett javaslatot 300 szavazattal 22 ellenében, 20 tartózkodással elfogadták. Végül az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat az Országy- gyűlés általánosságában, illetve a már megszavazott módosításokkal elfogadta. Ezt követően az Országgyűlés — napirend szerint — a bősnagymarosi beruházás helyzetét tárgyalva folytatta munkáját. (Még ezt megelőzően Stadinger István bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia e tárgyban készített jelentéseit, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hozzá fűzött észrevételeit a képviselők rendelkezésére bocsátották.) Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter emelkedett szólásra. Kőcza Imre, megyénk képviselője nyilatkozik a miskolci rádiónak vekvő jövedelemtömeg mellett olyan kiadási kötelezettségeknek kell eleget tennie, amelyek a korábbi időszak vállalásaiból adódtak, így a gazdasági folyamatok kedvező irányú befolyásolása csak kevéssé érezhető. A bizottság értékelése szerint maga az adóreform is hozzájárult jó néhány kedvezőtlen tendencia felerősödéséhez, például az infláció felgyorsulásához, a vállalkozói érdekeltség érezhető csökkenéséhez. Mindezek alapján a bizottság tagjai úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi adórendszer csak a gazdaságirányítás gyökeres reformjának megvalósítása esetén töltheti be a neki szánt szerepet. A reformok felgyorsítását és a még egyáltalán nem tökéletes adórendszer továbbfejlesztését együtt kell végrehajtani. Határozottan, de szelektíven csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat — főként a veszteségforrások szűkítésével -, s ugyanakkor helyes, hogy a kormány változatlanul preferálja a társadalom egészének jövőjét szolgáló területeket, például az oktatást, az egészségügyet, a kutatást. Az ad hoc bizottság — a többivel egyetértésben — közreműködött annak a kompromisszumnak a kialakításában, amely szerint a kormány az adótörvények módosítását három lépcsőben terjesztené az Országgyűlés elé. Először az adminisztráció csökkentése, a joghézagok pótlása, kisebb mértékben a nem óhajtott hatások mérséklése, valamint a társulási törvénnyel és a vállalkozási nyereségadó-törvénnyel való összhang megteremtése a feladat. Második lépcsőben — a decemberi ülésen, a jövő évi költségvetés megtárgyalásával egyidejűleg — a kormány teijesz- sze be az adómértékekre és az adósávokra vonatkozó módosítási javaslatait. Javasolták a kormánynak a progresszív csökkentést, az adósávok és -kulcsok számának mérséklését, á mértékeknek a tervezett, illetőleg a tényleges inflációhoz történő igazítását. A harmadik lépcsőben a jelenlegi adórendszer alapos elvi, kritikai elemzését tartják szükségesnek, figyelembe véve a társa-^ dalmi kritikát, a szakértői véleményeket és a nemzetközi tapasztalatokat. Erre a jövő év első felében kerülhet sor. A vitában felszólaltak: Dobi Ferenc, (Pest megye 6. vk.), a ME- DOSZ főtitkára, dr. Papp Elemér, (Zala m. 4. vk.), zalaszentg- róti körzeti főorvos, Balogh László, (Békés m. 14. vk.), a békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, Sütő Kálmán, (Vas m. 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese, Hó- dosi Jenőné, (Baranya m. 14. vk.), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének szalagközi ellenőre, Filló Pál, (Bp. 18. vk.), az Athenaeum Nyomda csoportvezetője, Zsig- mond Attila, (Bp. 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója, Dr. Karácsonyi Sándor, (Csongrád m. 6. vk.), a Szent-Györgyi Al-
