Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. október 6., csütörtök GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3 Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Ka­mara elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvénytervezet 1929 októberé­ben elhangzott bizottsági előter­jesztéséből idézve kívánta alátá­masztani, hogy amikor a gazda­ságpolitika keresi az utat egy ne­hezen működő gazdasági szerke­zet megújítására, akkor többek között a jogalkotáshoz fordul. Az új törvény végre jogi és szervezeti kereteket teremt az ál­lami nagyvállalatok, a csekély számban működő állami kis- és középvállalatok, valamint a ma­gánvállalkozások számára. Egyúttal lehetővé teszi, hogy a különböző tulajdoni formákba tartozó magyar és külföldi cégek korlátlan vagy korlátolt felelős­ség mellett társuljanak. A tervezetet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében — a módosítások figyelembevé­telével — elfogadásra ajánlotta. Az ülésszak szünetében az Országgyűlés sajtóirodája lehe­tőséget teremtett arra, hogy a két újonnan választott alelnök, Ja­kab Róbertné és dr. Vida Miklós találkozzon a hazai és a nemzet­közi sajtó képviselőivel. Szűrös Mátyás felszólalása Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kapott elsőként szót a vitában. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása szer­vesen illeszkedik azoknak a lépé­seknek a sorába, amelyek a re­formfolyamat kiteljesülését, szo­cialista gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvénye­sülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizott­ságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munka- programja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonat­kozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. Mindezt az is időszerűvé tette, hogy egy követ­kezetes piacgazdaság megterem­tése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Csak ebben az esetben várható, hogy a társas vállalko­zások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink eléré­sét. A társasági törvény megújítá­sára irányuló tevékenységünk il­leszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sorsát élénk érdeklődés kíséri a külföld részéről is. A gazdasági stabilizá­ciós és kibontakozási program meghirdetése, reformjaink kö­vetkezetes továbbvitele a gazda­ságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésé­ben — mondotta Szűrös Mátyás, majd részletesen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásai­ról. Szűrös Mátyás külhoni ta­pasztalatokra utalva rámutatott: remélhető, hogy az új társasági törvény által lehetővé tett új tí­pusú vállalkozások, az állami vállalatok vállalkozói magatartá­sa hozzájárul majd hazánkban is az állami foglalkoztatáspolitika feszültségeinek enyhítéséhez. A társasági törvény működé­sének hatására bekövetkező egyik változás az lesz, hogy mó­dosul az állampolgárok gazdasá­gi szerepe, jelentősebb mérték­ben jelennek meg az egyéni tulaj­donon alapuló, kisebb-nagyobb vállalkozások. A társadalmi tu­lajdon összekapcsoló szerepe megmarad, szó sincs arról, hogy az alapvető területeken a társa­dalmi tulajdont újra magánkézbe adjuk vissza. Erre vonatkozóan a törvényjavaslat megfelelő bizto­sítékokat tartalmaz. Kétségtelen tény azonban, hogy a törvény ha­tására a magánvállalkozás kilép­het eddigi kisegítő szerepköré­ből, egyes területeken lényege­sen felértékelődik szerepe a ter­melésben és a kereskedelemben. A törvényjavaslat elfogadása nyomán bővülnek a gazdasági tevékenység szervezeti formái. Ezek az új körülmények érin­tik az elosztási viszonyokat is. Jóllehet, a társasági törvény a jelenleginél sokkal szélesebb körben teszi lehetővé a magánte­vékenységek kibontakozását, s ily módon teret nyer az érték- többlet ellenszolgáltatás nélküli elsajátítása, ez azonban nem je­lenti azt, hogy az állam gazdaság- politikai szándékaitól függetle­(Munkatársunk telefonjelen­tése:) Képviselőink nagy része teg­nap már jóval az ülésszak meg­nyitása előtt megérkezett a Par­lamentbe. Beszédtéma jócskán akadt, hiszen nagy horderejű té­mákat tárgyal most a Tisztelt Ház. A kezdés előtti percekben Nagy Endrénével beszélgettem. — Nem tartom helyesnek, hogy úgy készítsenek elő tör­vényt, ahogy azt most a vállalko­zási nyereségadó esetében tették — panaszolta. — Későn kaptuk meg a tervezetet, s olyan megle­petés is ért bennünket, hogy ami­kor a Vállalkozók Országos Szervezete egy konzultációra hí­vott meg minket, nekik már ke­zükben volt ez az anyag, nekünk még nem. Ilyen helyzetbe nem kerülhet még egyszer képviselő, mésrr alrlznr cpm ha e*7 a ir^rrcva­bály önmagában véve nem tarto­zik a jelentősebbek közé. Talán Deák Gábor, az ÁISH elnöke volt a gyülekezők között a legboldogabb ember, mert szinte vég nélkül fogadta társai gratulációját a magyar olimpiai csapat sikeres szöuli szereplésé­nek köszönhetően. Érdekes mó­don, amikor 10 órakor megkez­dődött az ülésszak, Stadinger Ist­ván, az Országgyűlés elnöke is megköszönte sportolóinknak a 11 aranyérmet és a sikeres hely­tállást. Az első órák a szavazás, a vá­lasztás jegyében teltek. így töb­bek között a megüresedett he­lyekre választottak új képviselő­ket, új országgyűlési alelnököket és parlamenti bizottsági vezető­ket. Említésre méltó, hogy a terv- és költségvetési bizottság titkára megyénk képviselője, dr. Puskás Sándor lett. Nem kis meglepetésre már a napirendi pontok elfogadása is hosszabb időt vett igénybe a szokottnál. Történt ugyanis, hogy a vállalko­zási nyereségadóról szóló tör­vényjavaslat napirendre tűzését nem fogadták el egyhangúlag. Azok, akik úgy vélték, hogy nem volt kellően előkészítve a terve­zet. Végül is 185-en voksoltak úgy a 359 résztvevőből, hogy most kell erre sort keríteni. S most néhány szót kellene még szólnom a szavazásról. A fel­emelt kezeket háromszori neki­futással számolták meg, de még mindig nem passzoltak a dolgok. De egyértelmű volt a többség akarata, ezért nem került sor újabb számolásra. A szünetben Zsidei Istvánná így foglalta össze véleményét a szavazás körüli bonyodalmak­ról: nül jelentős magánvállalatok jönnének létre, vagy a magánva­gyon túlságosan megnövekedne. Az állam közvetett—főként gaz­dasági — eszközökkel befolyá­solhatja a magánszektor műkö­dési feltételeit. A törvény terve­zete emellett több jogi biztosíté­kot is tartalmaz. A megújuló po­litikai rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy megakadályoz­za a kizsákmányolás jellemző társadalmi viszonnyá válását. Mindezek alapján Szűrös Má­tyás meggyőződését fejezte ki, hogy a társasági törvény elfoga­dása nem eredményezi a kizsák­mányolás alapjainak visszaállí­tását. A vállalkozások kétségtelenül megnövelik a jövedelmi különb­ségeket az egyének és az egyes la­kossági csoportok között is. A jö­vedelmi eltérések túlzott mérté­kűvé, társadalmilag el nem fo- gadhatóvá válását alapvetően az adórendszerrel, illetve az örökö­södés szabályozásával kell meg­akadályozni. Emellett azonban elengedhetetlenül szükség van a jövedelmi aránytalanságok okozta esélykülönbségeket, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülők gondjait haté­konyan kezelő „szociális védőhá­ló" kialakítására. E gondolatok jegyében az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet. Tóth Ilona (Veszprém m., 13 vk.) a Szakszervezetek Veszp­rém Megyei Tanácsának vezető titkára abban a reményben aján­lotta elfogadásra a törvényjavas­latot, hogy a gazdálkodási for­mák bővülésével új munkahe­lyek teremtődnek, s ezáltal mér­séklődhetnek az egyre erőtelje­sebben jelentkező foglalkoztatá­si gondok, bár a változás együtt jár a különféle tulajdonformák közötti munkaerő-áramlás fel- gyorsulásával. Dr. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió tudo­mányos főmunkatársa arról szólt, hogy a szocializmust nem ettől a társasági törvény által biz­tosított új lehetőségektől kell fél­teni, sokkal inkább a pazarlás­tól, a kellően meg nem fizetett munka miatt kialakuló érdekte­lenségtől. Dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) akadémikus, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyete­— Nincs más megoldás, most kell tárgyalnunk erről a törvény- javaslatról, hiszen ha most nem, akkor még jobban elkésünk vele. Természetesen aki igennel vok­solt, azért tette, mert tudja: ha el­marad a napirend, kisebb az esély az elmozdulásra a gazdasá­gi életben. Ugyanekkor Dobos Józsefné már a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatról beszélt: — A törvény várhatóan minő­ségi változást eredményez a gaz­dasági életben. Szövetkezeti te­rületen dolgozom Gyöngyösön, véleményem szerint ez a jogsza­bály nem csökkenti a szövetke­zeti törvény jelentőségét. A mos­tanijogszabály nem tekinti társa­ságnak a mezőgazdasági téesze- ket, de egy későbbi ülésszakon napirendre kerülő átalakulási törvény lehetőséget adhat arra is, hogy ezek is társaságként tevé­kenykedhessenek. Egyébként e társasági törvény politikailag fontos része, hogy a külföldi ma­gánszemélyek is befektethetik pénzüket hazánkban. Ez pezs- dülést hozhat gazdaságunkban. A ritkán adódó rövid szüne­tekben természetesen szóba ke­rülnek a képviselők mindennapi ügyei is. — Az utóbbi hónapokban gyakran visszatérő téma a foga­dóóráimon, hogy rendkívül ne­héz lakáshoz jutni, kedvezőtlen a kölcsöntörlesztés, megélhetési gondokkal küszködnek a gyer­mekes családok, különösen azok, amelyekben csak egy kere­ső van, mert a másik otthon ma­radt gyesen — mondta Árvái Lászlóné. Ugyancsak nehéz az élete a nyugdíjasoknak, sokan kérik közülük, hogy segítsek megoldani szociális gondozásu­mi tanára hozzászólásában rá­mutatott arra, hogy a magyar népgazdaság állami tulajdonban lévő vagyonának értéke mintegy 7-8 billió forintra tehető, s a ma­gántulajdon vagy a kisvállalko­zás kezében legfeljebb 1 billiónyi érték van. A társasági törvény életbe lépése tehát a jelentős bá­zisnak csupán 8-10 százalékát érinti. Ezért javasolta a reform ad hoc bizottságon belül külön albizottság megalakítását annak kimunkálására, hogy miként le­hetne meggyorsítani a vagyonér- dekeltség növekedését, általá­nossá tételét, s a magyar társa­dalmi tőkevagyon ennek megfe­lelő, ezt szolgáló átalakítását. Szabó Kálmán felszólalása után — mivel utolsó javaslata egyben konkrét szövegmódosító indítvány is volt — az elnök szü­netet rendelt el. A szünetben a javaslat megvitatására ülést tar­tott az Országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsága. Kulcsár Kálmán a vitában el­hangzottakra reagálva kifejtette: a vállalati törvényt az átalakulási törvénnyel együtt munkálhatják ki. A törvény előkészítését meg­gyorsítják, és várhatóan a jövő év első felében a Parlament elé ter­jesztik. Emlékeztetett arra, hogy a külföldi beruházásról szóló törvény szükségessége is szóba került a vita során. Ezt a jogsza­bálytervezetet decemberben ter­jesztik az Országgyűlés elé; azért nem előbb, mert részben az adó­viszonyok rendezésétől függ a tartalma. A cégbírósággal kapcsolatos kát, járjak közben: kapjanak se­gítséget lakásuk renoválásához. Ezek is jelzik, egyre nagyobb fi­gyelmet kell fordítani szociálpo­litikánkra. Ezen belül is a fiata­labb és az idősebb generációra. Egy új kezdeményezés részese is lehettem. Sajtótájékoztató ke­retében ismerkedhettek meg az újságírók az Országgyűlés két új alelnökével. Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének főtit­kára kérdésekre válaszolva kifej­tette: nem úgy kell értékelni megválasztását, hogy ezzel e nemzetiség kapott rangot. De ta­gadhatatlan, hogy jelölésében ilyen gesztus is volt. Egyébként ő is gyengének ítéli meg a nemzeti­ségi pedagógusképzést, s ezen ja­vítani kíván. Dr. Vida Miklós úgy fogalmazott, hogy ő a gazdasági folyamatokkal foglalkozó parla­menti bizottságok tevékenységét igyekszik koordinálni. A sajtótájékoztató idején be­jelentették, hogy az Országház előtt egy 200 fős tömeg jelent meg, s képviseletükben egy né­hány tagú küldöttség petíciót adott át az Országgyűlés elnöké­hez címezve. Ebben kérik, hogy a parlament mielőbb foglalkoz­zon az alternatív katonai szolgá­lat bevezetésének kérdésével. Jóllehet, a felszólalók között nincs hevesi, mégis akadnak me- gyénkbeli szereplői az ülésszak­nak. Ugyanis a vállalkozási nye­reségadóról szóló törvényjavas­lat bizottsági előadója Kovács András, míg az általános forgal­mi adóról és a személyi jövedele­madóról szóló törvény módosí­tásával kapcsolatban dr. Puskás Sándor ismerteti a bizottsági ál­láspontot. Homa János aggályokkal kapcsolatban el­mondotta, hogy a megyei bírósá­gok mellé is rendelnek majd egy vagy két cégbírót, annak megfe­lelően, hogy milyen ügyforgalom várható. A minisztertanácsi ülé­Ezután — az elfogadott napi­rendnek megfelelően — Villányi Miklós pénzügyminiszter ter­jesztette elő a vállalkozási nyere­ségadóról szóló törvényjavasla­tot. — A most elfogadott társasági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon formájától füg­getlen gazdasági szervezetek lét­rehozásának lehetőségét, a nye­reségadó-törvény pedig ezek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre — hangsú­lyozta bevezetőben. -A két tör­vény egymást feltételezi, egyidejű hatálybalépésük indokolt. Ezál­tal a gazdálkodók régi törekvése válik valóra: kiszámítható és normalizált lesz az állam gazda­ságpolitikai magatartása. A vállalkozási nyereségadó­törvény megalkotásával-, a sze­mélyi jövedelemadóval, az álta­lános forgalmi adóval és a már hagyományosan törvényben sza­bályozott illetékkel együtt — a költségvetés bevételeinek közel háromnegyede törvényeken nyugszik. Kialakul a jövedelem- tulajdonosok: a vállalatok, a la­kosság és a költségvetés közötti osztozkodás stabil rendszere, amely csak a parlament döntése alapján változtatható. Mindez elősegíti a szocialista piacgazdaság kiépítését, amely­nek lényeges elemei: a szaba­dabb gazdálkodás a termelési erőforrásokkal, a piac törvényei által vezérelt árrendszer, a szer­vezeti kötöttségektől mentes tő­keáramlás, az egyensúlyi célokat szolgáló — a piac eszközrendsze­rét fokozottan igénybe vevő — keresletszabályozás. A miniszter jelezte, hogy a jö­vő évi költségvetés tárgyalása ke­retében várhatóan egyensúlyja­vító intézkedésekben is dönteni kell, mind a kiadások megtakarí­tása, mind a bevételek növelése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a nyereségadózás területén a jö­vedelemközpontosítás kialakult arányaiban bármelyik jövede­lemtulajdonos javára jelentős el­mozdulás nem indokolt, és rövid távon nem lehetséges. Bejelen­tette, hogy a terv- és költségveté­si bizottság benyújtott javaslatait a kormány nevében elfogadja. Rámutatott: a törvényjavaslat jóváhagyása — az egyidejűleg megszüntetni tervezett adók mi­atti bevételkiesést számításba vé­ve — csökkenti a jövedelmekből a központosított részarányt. Megszűnik az úgynevezett elle­nér lék-adó, a tehergépkocsi-, az autóbuszjárulék, a vegyipar és a gépipar külön termelési adója és még néhány más adó. Ézek együttes értéke 13 milliárd fo­rint. Tájékoztatásul elmondta, hogy az adókedvezmények fi­gyelembevételével az átlagos adóterhelés kevesebb mint negy­ven százalék. A nyereséget ter­helő ilyen mértékű adó sem a Magyarországon kialakult felté­telek — a nemzeti jövedelem új­raelosztásában kialakult, rövid távon nehezen változtatható ará­nyok — figyelembevételével, sem nemzetközi összehasonlí­sen született határozat értelmé­ben a cégbíráskodás kiszolgálá­sára 150 szakembert máris szer­vezhetnek. A cégbírák kiképzé­sénél hazai és külföldi szakem­bereket egyaránt igénybe vesz­nek majd. Javaslatokra válaszolva rámu­tatott: napirenden van — a SZOT-tal egyetértésben — az át­fogó szakszervezeti törvény megalkotása. Hangsúlyozta: a dolgozói részvétel azokban a tár­saságokban, amelyekről a tör­vényjavaslatban szó van, nem ér­dekképviselet, hanem lényegé­ben a vállalati vagy társasági ve­zetés ellenőrzése, ezért helytelen volna ilyen esetben a szakszerve­zetnek többletjogokat adni más alakulatokhoz képest. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a jogi, az igazgatási és igazságügyi bizott­ság módosító javaslatát, majd a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot — általános­ságban és a megszavazott módo­sításokkal részleteiben is — egy­hangúlag elfogadta. tásban nem magas. A nyereséga­dó a költségvetés bevételeinek az egyik legjelentősebb forrása (egy százalék nyereségadó 2.5 milli­árd forintnak felel meg). Az adót annak természeténél fogva min­denki sokallja, ugyanakkkor, ami telik belőle, azt mindenki kevesli. A pénzügyminiszter megerősítette a kormánynak azt a törekvését, hogy a kialakítandó program szerint a vállalkozói szellem élénkítésére csökkenti az adókat, a kedvezmények egyide­jű szűkítésével. — A nyereségadó-törvényja­vaslat az adóreform szerves ré­sze. Alapjaiban konzisztens, a megszüntetett és a még meg­szüntetésre váró adófajták miatt a korábbinál világosabb, a törvé­nyi szabályozás következtében pedig állandóbb kapcsolatot je­lent a költségvetés és a gazdaság szereplői között — mondotta vé­gezetül Villányi Miklós és kérte, hogy a képviselők az írásban be­nyújtott módosításokkal a javas­latot megvitatás után fogadják el, emeljék törvényerőre. Kovács András (Heves m. 10. vk.) a Selypi Cukorgyár főmér­nöke, a törvényjavaslat bizottsá­gi előadója röviden beszámolt a két ülésen kibontakozott vitáról. Elmondotta: a képviselők kifo­gásolták, hogy meglehetősen széles a mozgástere a végrehajtá­si rendeletnek. Élénk vita bonta­kozott ki az elvonások mértéké­ről. Egyetértettek azzal, hogy a tervezett törvény fenntartja az ipari és a mezőgazdasági üzemek között meglévő nyereségadózta­tási arányokat, ami az élelmi­szergazdaság mostoha jövedel­mezőségi viszonyai között telje­sen indokolt. A képviselők elfo­gadták, hogy a költségvetés hely­zete miatt jelenleg nem lehet szó az adókulcs csökkentéséről. A bizottság azonban fontosnak tartja a költségvetés kiadási ol­dalának alapos vizsgálatát már a jövő évi költségvetés tervezése­kor is. A bizottság számára rendelke­zésre bocsátott háttéranyag meg­győzte a képviselőket arról, hogy a 3 millió forint éves árbevételen felüli 50 százalékos adókulcs és az egységes társadalombiztosítá­si járulék ellenére sem nőnek számottevő mértékben a magán- vállalkozások elvonásai. A vi­ta végén a terv- és költségvetési bizottság arra a megállapodásra jutott, hogy a törvényjavaslat alapelveit érintő kérdésekben nem terjeszt módosítási indít­ványt a parlament elé, nem java­solja a nyereségadó kulcsának módosítását. Bár a vitában fel­merült kétségeket nem sikerült maradéktalanul eloszlatni, a képviselők tudomásul vették: az ország jelenlegi pénzügyi helyze­tében nincs lehetőség az adó- csökkentésre. * Az ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött. A képviselők ma folytatják a vállalkozási nye­reségadó törvénytervezetének megvitatását. Villányi Miklós előterjesztese Az újonnan megválasztott országgyűlési aielnökök az ebédszünet­ben sajtókonferenciát tartottak az újságírók részére

Next

/
Thumbnails
Contents