Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. október 6., csütörtök GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3 Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvénytervezet 1929 októberében elhangzott bizottsági előterjesztéséből idézve kívánta alátámasztani, hogy amikor a gazdaságpolitika keresi az utat egy nehezen működő gazdasági szerkezet megújítására, akkor többek között a jogalkotáshoz fordul. Az új törvény végre jogi és szervezeti kereteket teremt az állami nagyvállalatok, a csekély számban működő állami kis- és középvállalatok, valamint a magánvállalkozások számára. Egyúttal lehetővé teszi, hogy a különböző tulajdoni formákba tartozó magyar és külföldi cégek korlátlan vagy korlátolt felelősség mellett társuljanak. A tervezetet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében — a módosítások figyelembevételével — elfogadásra ajánlotta. Az ülésszak szünetében az Országgyűlés sajtóirodája lehetőséget teremtett arra, hogy a két újonnan választott alelnök, Jakab Róbertné és dr. Vida Miklós találkozzon a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Szűrös Mátyás felszólalása Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kapott elsőként szót a vitában. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek a reformfolyamat kiteljesülését, szocialista gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munka- programja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. Mindezt az is időszerűvé tette, hogy egy következetes piacgazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Csak ebben az esetben várható, hogy a társas vállalkozások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését. A társasági törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sorsát élénk érdeklődés kíséri a külföld részéről is. A gazdasági stabilizációs és kibontakozási program meghirdetése, reformjaink következetes továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésében — mondotta Szűrös Mátyás, majd részletesen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásairól. Szűrös Mátyás külhoni tapasztalatokra utalva rámutatott: remélhető, hogy az új társasági törvény által lehetővé tett új típusú vállalkozások, az állami vállalatok vállalkozói magatartása hozzájárul majd hazánkban is az állami foglalkoztatáspolitika feszültségeinek enyhítéséhez. A társasági törvény működésének hatására bekövetkező egyik változás az lesz, hogy módosul az állampolgárok gazdasági szerepe, jelentősebb mértékben jelennek meg az egyéni tulajdonon alapuló, kisebb-nagyobb vállalkozások. A társadalmi tulajdon összekapcsoló szerepe megmarad, szó sincs arról, hogy az alapvető területeken a társadalmi tulajdont újra magánkézbe adjuk vissza. Erre vonatkozóan a törvényjavaslat megfelelő biztosítékokat tartalmaz. Kétségtelen tény azonban, hogy a törvény hatására a magánvállalkozás kiléphet eddigi kisegítő szerepköréből, egyes területeken lényegesen felértékelődik szerepe a termelésben és a kereskedelemben. A törvényjavaslat elfogadása nyomán bővülnek a gazdasági tevékenység szervezeti formái. Ezek az új körülmények érintik az elosztási viszonyokat is. Jóllehet, a társasági törvény a jelenleginél sokkal szélesebb körben teszi lehetővé a magántevékenységek kibontakozását, s ily módon teret nyer az érték- többlet ellenszolgáltatás nélküli elsajátítása, ez azonban nem jelenti azt, hogy az állam gazdaság- politikai szándékaitól függetle(Munkatársunk telefonjelentése:) Képviselőink nagy része tegnap már jóval az ülésszak megnyitása előtt megérkezett a Parlamentbe. Beszédtéma jócskán akadt, hiszen nagy horderejű témákat tárgyal most a Tisztelt Ház. A kezdés előtti percekben Nagy Endrénével beszélgettem. — Nem tartom helyesnek, hogy úgy készítsenek elő törvényt, ahogy azt most a vállalkozási nyereségadó esetében tették — panaszolta. — Későn kaptuk meg a tervezetet, s olyan meglepetés is ért bennünket, hogy amikor a Vállalkozók Országos Szervezete egy konzultációra hívott meg minket, nekik már kezükben volt ez az anyag, nekünk még nem. Ilyen helyzetbe nem kerülhet még egyszer képviselő, mésrr alrlznr cpm ha e*7 a ir^rrcvabály önmagában véve nem tartozik a jelentősebbek közé. Talán Deák Gábor, az ÁISH elnöke volt a gyülekezők között a legboldogabb ember, mert szinte vég nélkül fogadta társai gratulációját a magyar olimpiai csapat sikeres szöuli szereplésének köszönhetően. Érdekes módon, amikor 10 órakor megkezdődött az ülésszak, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke is megköszönte sportolóinknak a 11 aranyérmet és a sikeres helytállást. Az első órák a szavazás, a választás jegyében teltek. így többek között a megüresedett helyekre választottak új képviselőket, új országgyűlési alelnököket és parlamenti bizottsági vezetőket. Említésre méltó, hogy a terv- és költségvetési bizottság titkára megyénk képviselője, dr. Puskás Sándor lett. Nem kis meglepetésre már a napirendi pontok elfogadása is hosszabb időt vett igénybe a szokottnál. Történt ugyanis, hogy a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat napirendre tűzését nem fogadták el egyhangúlag. Azok, akik úgy vélték, hogy nem volt kellően előkészítve a tervezet. Végül is 185-en voksoltak úgy a 359 résztvevőből, hogy most kell erre sort keríteni. S most néhány szót kellene még szólnom a szavazásról. A felemelt kezeket háromszori nekifutással számolták meg, de még mindig nem passzoltak a dolgok. De egyértelmű volt a többség akarata, ezért nem került sor újabb számolásra. A szünetben Zsidei Istvánná így foglalta össze véleményét a szavazás körüli bonyodalmakról: nül jelentős magánvállalatok jönnének létre, vagy a magánvagyon túlságosan megnövekedne. Az állam közvetett—főként gazdasági — eszközökkel befolyásolhatja a magánszektor működési feltételeit. A törvény tervezete emellett több jogi biztosítékot is tartalmaz. A megújuló politikai rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy megakadályozza a kizsákmányolás jellemző társadalmi viszonnyá válását. Mindezek alapján Szűrös Mátyás meggyőződését fejezte ki, hogy a társasági törvény elfogadása nem eredményezi a kizsákmányolás alapjainak visszaállítását. A vállalkozások kétségtelenül megnövelik a jövedelmi különbségeket az egyének és az egyes lakossági csoportok között is. A jövedelmi eltérések túlzott mértékűvé, társadalmilag el nem fo- gadhatóvá válását alapvetően az adórendszerrel, illetve az örökösödés szabályozásával kell megakadályozni. Emellett azonban elengedhetetlenül szükség van a jövedelmi aránytalanságok okozta esélykülönbségeket, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülők gondjait hatékonyan kezelő „szociális védőháló" kialakítására. E gondolatok jegyében az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadásra javasolta a törvénytervezetet. Tóth Ilona (Veszprém m., 13 vk.) a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának vezető titkára abban a reményben ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot, hogy a gazdálkodási formák bővülésével új munkahelyek teremtődnek, s ezáltal mérséklődhetnek az egyre erőteljesebben jelentkező foglalkoztatási gondok, bár a változás együtt jár a különféle tulajdonformák közötti munkaerő-áramlás fel- gyorsulásával. Dr. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió tudományos főmunkatársa arról szólt, hogy a szocializmust nem ettől a társasági törvény által biztosított új lehetőségektől kell félteni, sokkal inkább a pazarlástól, a kellően meg nem fizetett munka miatt kialakuló érdektelenségtől. Dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyete— Nincs más megoldás, most kell tárgyalnunk erről a törvény- javaslatról, hiszen ha most nem, akkor még jobban elkésünk vele. Természetesen aki igennel voksolt, azért tette, mert tudja: ha elmarad a napirend, kisebb az esély az elmozdulásra a gazdasági életben. Ugyanekkor Dobos Józsefné már a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatról beszélt: — A törvény várhatóan minőségi változást eredményez a gazdasági életben. Szövetkezeti területen dolgozom Gyöngyösön, véleményem szerint ez a jogszabály nem csökkenti a szövetkezeti törvény jelentőségét. A mostanijogszabály nem tekinti társaságnak a mezőgazdasági téesze- ket, de egy későbbi ülésszakon napirendre kerülő átalakulási törvény lehetőséget adhat arra is, hogy ezek is társaságként tevékenykedhessenek. Egyébként e társasági törvény politikailag fontos része, hogy a külföldi magánszemélyek is befektethetik pénzüket hazánkban. Ez pezs- dülést hozhat gazdaságunkban. A ritkán adódó rövid szünetekben természetesen szóba kerülnek a képviselők mindennapi ügyei is. — Az utóbbi hónapokban gyakran visszatérő téma a fogadóóráimon, hogy rendkívül nehéz lakáshoz jutni, kedvezőtlen a kölcsöntörlesztés, megélhetési gondokkal küszködnek a gyermekes családok, különösen azok, amelyekben csak egy kereső van, mert a másik otthon maradt gyesen — mondta Árvái Lászlóné. Ugyancsak nehéz az élete a nyugdíjasoknak, sokan kérik közülük, hogy segítsek megoldani szociális gondozásumi tanára hozzászólásában rámutatott arra, hogy a magyar népgazdaság állami tulajdonban lévő vagyonának értéke mintegy 7-8 billió forintra tehető, s a magántulajdon vagy a kisvállalkozás kezében legfeljebb 1 billiónyi érték van. A társasági törvény életbe lépése tehát a jelentős bázisnak csupán 8-10 százalékát érinti. Ezért javasolta a reform ad hoc bizottságon belül külön albizottság megalakítását annak kimunkálására, hogy miként lehetne meggyorsítani a vagyonér- dekeltség növekedését, általánossá tételét, s a magyar társadalmi tőkevagyon ennek megfelelő, ezt szolgáló átalakítását. Szabó Kálmán felszólalása után — mivel utolsó javaslata egyben konkrét szövegmódosító indítvány is volt — az elnök szünetet rendelt el. A szünetben a javaslat megvitatására ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Kulcsár Kálmán a vitában elhangzottakra reagálva kifejtette: a vállalati törvényt az átalakulási törvénnyel együtt munkálhatják ki. A törvény előkészítését meggyorsítják, és várhatóan a jövő év első felében a Parlament elé terjesztik. Emlékeztetett arra, hogy a külföldi beruházásról szóló törvény szükségessége is szóba került a vita során. Ezt a jogszabálytervezetet decemberben terjesztik az Országgyűlés elé; azért nem előbb, mert részben az adóviszonyok rendezésétől függ a tartalma. A cégbírósággal kapcsolatos kát, járjak közben: kapjanak segítséget lakásuk renoválásához. Ezek is jelzik, egyre nagyobb figyelmet kell fordítani szociálpolitikánkra. Ezen belül is a fiatalabb és az idősebb generációra. Egy új kezdeményezés részese is lehettem. Sajtótájékoztató keretében ismerkedhettek meg az újságírók az Országgyűlés két új alelnökével. Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára kérdésekre válaszolva kifejtette: nem úgy kell értékelni megválasztását, hogy ezzel e nemzetiség kapott rangot. De tagadhatatlan, hogy jelölésében ilyen gesztus is volt. Egyébként ő is gyengének ítéli meg a nemzetiségi pedagógusképzést, s ezen javítani kíván. Dr. Vida Miklós úgy fogalmazott, hogy ő a gazdasági folyamatokkal foglalkozó parlamenti bizottságok tevékenységét igyekszik koordinálni. A sajtótájékoztató idején bejelentették, hogy az Országház előtt egy 200 fős tömeg jelent meg, s képviseletükben egy néhány tagú küldöttség petíciót adott át az Országgyűlés elnökéhez címezve. Ebben kérik, hogy a parlament mielőbb foglalkozzon az alternatív katonai szolgálat bevezetésének kérdésével. Jóllehet, a felszólalók között nincs hevesi, mégis akadnak me- gyénkbeli szereplői az ülésszaknak. Ugyanis a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat bizottsági előadója Kovács András, míg az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával kapcsolatban dr. Puskás Sándor ismerteti a bizottsági álláspontot. Homa János aggályokkal kapcsolatban elmondotta, hogy a megyei bíróságok mellé is rendelnek majd egy vagy két cégbírót, annak megfelelően, hogy milyen ügyforgalom várható. A minisztertanácsi üléEzután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot. — A most elfogadott társasági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon formájától független gazdasági szervezetek létrehozásának lehetőségét, a nyereségadó-törvény pedig ezek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre — hangsúlyozta bevezetőben. -A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatálybalépésük indokolt. Ezáltal a gazdálkodók régi törekvése válik valóra: kiszámítható és normalizált lesz az állam gazdaságpolitikai magatartása. A vállalkozási nyereségadótörvény megalkotásával-, a személyi jövedelemadóval, az általános forgalmi adóval és a már hagyományosan törvényben szabályozott illetékkel együtt — a költségvetés bevételeinek közel háromnegyede törvényeken nyugszik. Kialakul a jövedelem- tulajdonosok: a vállalatok, a lakosság és a költségvetés közötti osztozkodás stabil rendszere, amely csak a parlament döntése alapján változtatható. Mindez elősegíti a szocialista piacgazdaság kiépítését, amelynek lényeges elemei: a szabadabb gazdálkodás a termelési erőforrásokkal, a piac törvényei által vezérelt árrendszer, a szervezeti kötöttségektől mentes tőkeáramlás, az egyensúlyi célokat szolgáló — a piac eszközrendszerét fokozottan igénybe vevő — keresletszabályozás. A miniszter jelezte, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalása keretében várhatóan egyensúlyjavító intézkedésekben is dönteni kell, mind a kiadások megtakarítása, mind a bevételek növelése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a nyereségadózás területén a jövedelemközpontosítás kialakult arányaiban bármelyik jövedelemtulajdonos javára jelentős elmozdulás nem indokolt, és rövid távon nem lehetséges. Bejelentette, hogy a terv- és költségvetési bizottság benyújtott javaslatait a kormány nevében elfogadja. Rámutatott: a törvényjavaslat jóváhagyása — az egyidejűleg megszüntetni tervezett adók miatti bevételkiesést számításba véve — csökkenti a jövedelmekből a központosított részarányt. Megszűnik az úgynevezett ellenér lék-adó, a tehergépkocsi-, az autóbuszjárulék, a vegyipar és a gépipar külön termelési adója és még néhány más adó. Ézek együttes értéke 13 milliárd forint. Tájékoztatásul elmondta, hogy az adókedvezmények figyelembevételével az átlagos adóterhelés kevesebb mint negyven százalék. A nyereséget terhelő ilyen mértékű adó sem a Magyarországon kialakult feltételek — a nemzeti jövedelem újraelosztásában kialakult, rövid távon nehezen változtatható arányok — figyelembevételével, sem nemzetközi összehasonlísen született határozat értelmében a cégbíráskodás kiszolgálására 150 szakembert máris szervezhetnek. A cégbírák kiképzésénél hazai és külföldi szakembereket egyaránt igénybe vesznek majd. Javaslatokra válaszolva rámutatott: napirenden van — a SZOT-tal egyetértésben — az átfogó szakszervezeti törvény megalkotása. Hangsúlyozta: a dolgozói részvétel azokban a társaságokban, amelyekről a törvényjavaslatban szó van, nem érdekképviselet, hanem lényegében a vállalati vagy társasági vezetés ellenőrzése, ezért helytelen volna ilyen esetben a szakszervezetnek többletjogokat adni más alakulatokhoz képest. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a jogi, az igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát, majd a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta. tásban nem magas. A nyereségadó a költségvetés bevételeinek az egyik legjelentősebb forrása (egy százalék nyereségadó 2.5 milliárd forintnak felel meg). Az adót annak természeténél fogva mindenki sokallja, ugyanakkkor, ami telik belőle, azt mindenki kevesli. A pénzügyminiszter megerősítette a kormánynak azt a törekvését, hogy a kialakítandó program szerint a vállalkozói szellem élénkítésére csökkenti az adókat, a kedvezmények egyidejű szűkítésével. — A nyereségadó-törvényjavaslat az adóreform szerves része. Alapjaiban konzisztens, a megszüntetett és a még megszüntetésre váró adófajták miatt a korábbinál világosabb, a törvényi szabályozás következtében pedig állandóbb kapcsolatot jelent a költségvetés és a gazdaság szereplői között — mondotta végezetül Villányi Miklós és kérte, hogy a képviselők az írásban benyújtott módosításokkal a javaslatot megvitatás után fogadják el, emeljék törvényerőre. Kovács András (Heves m. 10. vk.) a Selypi Cukorgyár főmérnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója röviden beszámolt a két ülésen kibontakozott vitáról. Elmondotta: a képviselők kifogásolták, hogy meglehetősen széles a mozgástere a végrehajtási rendeletnek. Élénk vita bontakozott ki az elvonások mértékéről. Egyetértettek azzal, hogy a tervezett törvény fenntartja az ipari és a mezőgazdasági üzemek között meglévő nyereségadóztatási arányokat, ami az élelmiszergazdaság mostoha jövedelmezőségi viszonyai között teljesen indokolt. A képviselők elfogadták, hogy a költségvetés helyzete miatt jelenleg nem lehet szó az adókulcs csökkentéséről. A bizottság azonban fontosnak tartja a költségvetés kiadási oldalának alapos vizsgálatát már a jövő évi költségvetés tervezésekor is. A bizottság számára rendelkezésre bocsátott háttéranyag meggyőzte a képviselőket arról, hogy a 3 millió forint éves árbevételen felüli 50 százalékos adókulcs és az egységes társadalombiztosítási járulék ellenére sem nőnek számottevő mértékben a magán- vállalkozások elvonásai. A vita végén a terv- és költségvetési bizottság arra a megállapodásra jutott, hogy a törvényjavaslat alapelveit érintő kérdésekben nem terjeszt módosítási indítványt a parlament elé, nem javasolja a nyereségadó kulcsának módosítását. Bár a vitában felmerült kétségeket nem sikerült maradéktalanul eloszlatni, a képviselők tudomásul vették: az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében nincs lehetőség az adó- csökkentésre. * Az ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött. A képviselők ma folytatják a vállalkozási nyereségadó törvénytervezetének megvitatását. Villányi Miklós előterjesztese Az újonnan megválasztott országgyűlési aielnökök az ebédszünetben sajtókonferenciát tartottak az újságírók részére
