Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

2

GAZDASÁG — TÁRSADALOM

NÉPÚJSÁG, 1988. október 6., csütörtök

Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka

Grósz Károly képviselőtársaival beszélget

(Folytatás az 1. oldalról) remti meg. Jelentős mértékben hozzájárulhat tehát ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon a tőkeáramlás felgyorsulása révén ott hasznosuljon, ahol a hosszú táVú jövedelmezőség tekintetében erre a legjobb lehetőségek mutatkoznak. Elősegítheti, hogy leomoljanak a különböző tulajdonformák közé emelt mesterséges korlátok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgáslehetőségek kiteljesedjenek.

A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseit az igazságügy-miniszter így foglalta össze:

— A gazdaság strukturális megújulásának alátámasztására a társadalom hosszú távú, tartós érdekeit figyelembe véve nőjön a dinamikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek révén korszerűsödjön a termékszerkezet, fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége;

a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén növekedjen a piaci szereplők száma, és így tervszerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatóköre;

a gazdasági társaságok létrejöttével is gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek közötti termelési, értékesítési, együttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együttműködésére épülő, közvetlen tőkeáramlási csatornák bővülésével és fejlődésével csökkenjen a költség- vetés és a bankrendszer kockázata;

a vállalat rövid távú érdekeken nyugvó autark fejlesztése helyett erősödjön a pénzben, illetőleg az értékpapírban való befektetés és kockázatvállalás. A vállalatok és az állampolgárok közötti együttműködés akadályainak megszüntetésével váljék lehetővé az egyéni megtakarítások legális keretekben történő közösségi hasznosítása, az egyéni kezdeményezés szocialista vállalkozásokhoz kötött kibontakoztatása;

új lépést tegyünk a korszerű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon hatékonyabb hasznosítása érdekében;

jöjjenek létre a kisvállalkozások működésének biztonságát erősítő olyan gazdasági társasági formák, amelyek megkönnyítik a kisvállalkozások beépítését a szocialista népgazdaságba, elősegítve a kisvállalkozások restriktiv kezelésének megszűnését;

alakuljon ki a különböző gazdálkodó szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott, rugalmas rendszere;

erősödjön a külföldi működötöké közvetlen megjelenése a magyar népgazdaságban.

A törvényjavaslat korszerűsíti az 1945 előtti kereskedelmi társaságiformákat — a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű

társaságot és a részvénytársaságot —, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1968 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat.

A törvény hatálya mindenekelőtt kiteljed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő közkereseti társaságokra. Ez utóbbi alform- ájaként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 1982. január 1-jétől bevezetett gazdasági munkaközösséget, illetve új néven és finomítottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnek nevez. A közkereseti társasághoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti társaság újrameghonosítása, amelyben a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvényjavaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és személyegyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft.; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájában kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság, az rt. működésének rendezése fejezi be a szabályozást.

A törvényjavaslat alapján — a szövetkezetek kivételével — egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra irányuló valamennyi társas vállalkozási forma szabályozása — mutatott rá a tárca vezetője, s utalt arra, hogy ilyen magas szintű és ilyen mértékben kidolgozott rendezéssel először Magyarország lép a világ közvéleménye elé.

— A társasági törvény — mondotta a továbbiakban — beilleszkedik gazdasági jogrendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor minőségében más törvény, mint gazdasági jogunk

korábbi részei. A politikai intézményrendszer demokratizálása, a gázdasági alkotmányosság ki- építésé'jegyében a benyújtott javaslat nem kerettörvény, hanem a társasági jog teljes szabályozását magában foglalja. Ez a jogalkotás-technikai feltétele annak a már hangsúlyozott követelménynek, hogy a jogi szabályozás valóban hosszabb távra kiszámítható kereteket adjon a gazdasági magatartás számára.

Elfogadása esetén a törvény- javaslat jelentős mértékben továbbgyűrűző hatást gyakorol a gazdasági jogrendszerünk egészére. A szükséges jogszabályi változásokra részben már idén, részben jövőre sor kerül.

A törvény társadalompolitikai hatásáról szólva kijelentette: ez a jogszabály hozzásegít a racionális cselekvés terjedéséhez a gazdaságban; segít megteremteni és szélesíteni azt a gazdaságilag független, vagy talán inkább önálló réteget, amely a maga gazdasági erejére támaszkodva képes politikailag is önállóan és ésszerűen cselekedni. Ez a jogszabály tehát jelentősen hozzájárulhat politikailag is racionális magatartás terjedéséhez, politikai kultúránk átalakulásához, és az ország számára oly nagymértékben szükséges politikai stabilitáshoz.

— Egy döntésnek, egy jogszabálynak azonban nem csupán várt vagy kívánt következményei vannak — fejtette ki a továbbiakban. — Ha várjuk és kívánjuk e törvénytől a tőkemozgást, a befektetés és vállalkozás fellendülését, tudnunk kell, hogy ez fokozza a jövedelemkülönbségeket, tudnunk kell, hogy magából a kockázatvállalásból és befektetésből is származik majd jövedelem, amely szándékaink szerint is újra befektethető és újabb jövedelmet eredményezhet. Ennek a lehetőségét szélesíti a törvényjavaslat. A jövedelemkülönbségek azonban igazán akkor irritálják a társadalmat — tette hozzá —, ha látványos és irracionális fogyasztásban nyilvánulnak meg. A személyi jövedelemadó amúgy is hozzásegít a magas jövedelmek kezeléséhez, nincs tehát szükség arra, hogy ésszerűtlen korlátokkal óvjuk a társadalmilag hasznot hajtó befektetésektől és a belőlük adódó jövedelmektől társadalmunkat.

Kulcsár Kálmán expozéjában hangsúlyozta:

— A most beterjesztett és a társadalmunk jelenlegi arculatához, gazdasági lehetőségeinkhez igazodó törvény működése vegyes gazdaságot tételez fel. Mesz- szemenően elismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások szabadságát, a gazdasági alkotmányosság körébe tartozó alapjogként teremti meg az állampolgárok, illetve szervezeteik részére a társulási jogot, leépíti a társaságok feletti államigazgatási gyámkodást, kiteljesíti a társaságokkal kapcsolatos bírói tevékenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős

állampolgári és vállalati cselekvésnek.

Nyilvánvaló, hogy a legnehezebben az emberek tudata alakítható át. Az ideológiai munkában éppen ezért nagy súlyt kell helyezni annak beláttatására, hogy a részvénytársaság, a tőzsde és más társasági fogalmak olyan technikák, módszerek, eszközök, amelyek nem kizárólag a kapitalista társadalmakhoz kötődnek, hanem társadalmi tartalmuk szerint ítélendők meg, így céljaink elérése érdekében is maradéktalanul felhasználhatók.

Az igazságügyminiszter ezután arról szólt, hogy a társasági törvény egységes. Hatálya tehát kiterjed a törvényben természetes személyeknek nevezett emberek, illetve jogi személyeknek nevezettszervezetek, továbbá a belföldiek és külföldiek társulásaira egyaránt. Bevezetésének feltételezhető hatásait elemezve hangsúlyozta:

— A gazdálkodás állami szektorában 1984-1986. között jelentős változások mentek végbe. Az állami vállalatok több mint háromnegyed része önkormányzó, illetve önigazgató állami vállalattá szerveződött át. Ezeknél a vállalatoknál az állam tulajdonosi jogainak túlnyomó többségét átruházták a vállalati tanácsra, illetve a közgyűlésre vagy a küldöttgyűlésre. Ezzel jogi értelemben végbement az államigazgatás és a vállalati gazdálkodás szétválasztása. A vállalati tanácsok működését eddig is számos jogos kritika érte. Ezeket is figyelembe véve készülünk az állami vállalati törvény módosításával a hiányosságok kiküszöbölésére. Arról azonban nem feledkezhetünk meg, hogy az államigazgatás és a vállalati gazdálkodás elkülönítése nélkül vállalatok közötti társasági koordináció, piaci integráció sem képzelhető el. Ezért az 1984-es változások kedvező vonásait is hangsúlyozni kell. Nem lehet cél, hogy a vállalati tanács, illetve közgyűlés vagy küldöttgyűlés által irányított vállalatok külső nyomásra kampányszerűen valamilyen társasági formává alakuljanak át. Erre az állami vállalatok jelentős részénél nincsenek meg az objektív feltételek.

Fel kell ismerni azonban azt is, hogy például a külkereskedelmi vállalatoknál, vagy a több gyáregységből álló nagyvállalatoknál az önkormányzó, illetve önigazgató formák nem váltak be. Ebben ay körben tehát a gazdasági társaságként, különösen pedig a kft.-ként vagy a részvénytársaságként való működés kerülhet előtérbe, mint ahogy ezt több nagyvállalatunk eddigi gyakorlata is igazolja.

A törvényjavaslat az egységes szemléletre tekintettel külön szövetkezeti vagy mezőgazdasági társasági formát nem tartalmaz. Igyekszik azonban a lehető legnagyobb teret adni a szövetkezetek egymás közötti társulásainak. Megfelelő lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezetek az általuk alapított társaságokban a szövetkezeti, illetve a mezőgazdasági sajátosságokat messzemenően érvényesítsék. A vita során felmerült, hogy a föld értékelésének problémái, illetve a földtulajdoni viszonyok magyar sajátosságai esetlegesen gátolhatják a társulásokat. A törvény a jogi akadályokat elhárítja, amikor lehetővé teszi, hogy a felek a társaságba bevitt nem pénzbeli szolgáltatást, az úgynevezett apportot a könyv szerinti értéktől eltérően értékeljék. Emellett a földtörvény módosítására megtörténtek a megfelelő előkészületek.

A továbbiakban kitért arra is, hogy a magyar jogban ez idáig általában nem megfelelően rendezettek az egyes gazdálkodó szervezeti formák egymásba való átalakulásának feltételei. Éppen megindultak egy átalakulási törvény elkészítésének munkálatai is. Ez az átalakulási törvény szabályozná a gazdasági társaságok egymásba való átalakulásának kérdéseit, tehát például azt, hogy hogyan lehet kft.-ből részvénytársasággá, vagy részvénytársaságból kft.-vé alakulni.

Emlékeztetett arra, hogy a szakmai viták során felmerült a kérdés: a törvény hatálya miért nem teljed ki a szövetkezetekre. Mint mondotta: nem feledhetjük el, hogy a szövetkezet sajátos gazdasági társaság. Nem tekinthető kizárólag tőkeegyesülésnek, hisz a sajátos szövetkezeti elvek folytán különleges személyegyesülési vonásai is vannak. Kívánatos ezért, hogy a szövetkezeteket a jövőben is önálló törvényben szabályozzuk, amelynek azonban összhangban kell lennie a gazdasági társaságokról szóló törvény alapelveivel.

Ezt követően az állampolgárok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozások nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magán- személyek is létrehozhatnak jogi személyiséggel rendelkező társasági formát, így korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is. Mód nyílik a személyes közreműködés nélkül, tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelősséggel társaságok alapítására, illetőleg a bennük való részvételre. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat az állampolgárok részére is lehetővé teszi az egyszemélyes kft. alapítását, ez a kisipar és a magánkereskedelem számára nyújt további lehetőségeket.

— A törvény ezen rendelkezéseinél abból indultunk ki — hangsúlyozta —, hogy ne emeljenek adminisztratív korlátokat az állampolgári vállalkozások elé. Ezeknek ugyanis, azon túlmenően, hogy rendkívül könnyen kijátszhatók, diszkriminatív jellegük is van. Az állam piaci intervenciós lehetőségekkel kézben tudja tartani az állampolgári vállalkozásokat, ha ez szükséges; így indokolatlan bármilyen külön engedély előírása a tisztán állampolgárokból álló részvény- társaságok alapításához. A törvény azonban nem teszi lehetővé a zártkörű alapítást, illetve az állami túljegyzés visszautasítását, éspedig pontosan annak érdekében, hogy az állam — szükség esetén — a részvények megvásárlásával a kizárólag természetes személyekből álló részvény- társaságot megfelelően átalakíthassa. Végső biztosítékként — bár több oldalról vitatottan — a törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kizárólag természetes személyekből, mégpedig belföldi természetes személyekből álló gazdasági társaság munkavállalóinak száma nem haladhatja meg az 500főt. A gazdasági munkaközösségek esetében ebbe a létszámba a személyes munkavégzésre kötelezett tagok is beleszámítanak. Összességében tehát az eddigi tagi, illetve alkalmazotti szabályok jelentős módosításával az állampolgári vállalkozások a jelenlegieknél jóval nagyobb lehetőséget kaptak, ám a törvény — valamennyi rendelkezését együttesen értékelve — olyan vegyes gazdaság kibontakoztatását alapozza meg, amelyben a gazdaság kulcspozícióival egyértelműen az állam rendelkezik.

A külföldi működőtőke behozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnöveli a külföldiek társulási

lehetőségeit — hangoztatta a miniszter. Külön aláhúzta, hogy a törvény szerint a külföldiek belföldi magánszemélyekkel is társulhatnak, a törvényben szabályozott hat társasági forma mindegyike nyitva áll a külföldiek előtt is. Nemcsak jogi személyiségű vállalatokat, vegyesvállalatokat hozhatnak létre, hanem az egyszerűbb, kisebb vállalkozásokban is részt vehetnek, sőt teljes egészében külföldiekből álló, 100 százalékban külföldi tulajdonban levő társaság létrehozása is lehetséges.

Bejelentette, hogy előkészítés előtt áll, és még idén az Országy- gyűlés elé kerül a külföldi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó törvény, amely egységes szervezetben foglalja össze a külföldi részvételre vonatkozó pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályokat.

Befejezésül a törvény előkészítésével foglalkozott Kulcsár Kálmán.

A szakmai viták igen hasznosak voltak, és sokban gazdagították a törvényjavaslatot — jelentette ki. Példaként említette, hogy az észrevételek nyomán jelentősen megkönnyítették a külföldiek betársulását. Figyelembe vették a különböző kisvállalkozói érdekképviseletek igényeit is, de a fejlett ipari országokban is ismert, zömmel fakultatív állami többletlehetőségekről, illetve hitelezővédelmi garanciákról nem mondhattak le. így például nem sérti a vállalkozás szabadságát, ha a kft.-nél 1 millió, az rt.-nél 10 millió forint minimális alaptőke lesz kötelező. Ezek ugyanis korlátolt felelősségű társaságok, amelyekben a hitelező csak a társasági vagyonból elégítheti ki magát. Az egészen kispénzű vállalkozások számára nyitva áll a közkereseti és betéti társaság, amelyben nincs alaptőke-minimum, természetesen a tagok korlátlan vagyoni felelőssége mellett.

Végül kérte az Országgyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt — amelyeket a kormány elfogad — a javaslatot emelje törvényerőre.

*

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, kereskedelmi miniszternek eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta.

A kitüntetést Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára.

*

Ebédszünet után taps fogadta az először elnöklő Vida Miklóst, aki megköszönte, hogy megválasztották az Országgyűlés alel- nökévé, köszöntötte az újonnan megválasztott országgyűlési képviselőket, és eredményes munkát kívánt nekik.

(Folytatás a 3. oldalon)

Képviselőink az ülésteremben