Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-05 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 238. szám ÁRA: 1988. október 5., szerda 1.80 FORINT Országgyűlés előtt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa mára összehívta az Országgyűlést. Akik a sajtóban végigkísérték a parlamenti bizottságok közelmúltban tartott üléseit, azok előtt ismert, hogy a most napirendre kerülő témák közül különösen az új társasági törvény, valamint a vízlépcső építése körül alakultak ki a legélesebb viták. De mit érdemes tudni az új társasági törvényről? Először is talán azt, hogy az 1875. évi kereskedelmi, az 1930. évi Kft törvény és az ezeket úgymond megbéklyózó 1948 után tervutasításos jogszabályozás helyére lép. A szocialista piacgazdálkodás megteremtését segíti elő, pontosabban szólva a jogi feltételeket biztosítja ahhoz, hogy gazdálkodásunk alkalmazkodhasson a világgazdaság változá-_ saihoz. Több mint 330 paragrafusból áll e tervezet, amelyet 400 gépelt oldalas részletes indoklás egészít ki. Az előzetes viták során honatyáink megtudhatták, hogy nemcsak nálunk foglalkoznak ezzel a témával a parlamentben. Hasonló törvény készül a Szovjetunióban, Kínában, Csehszlovákiában és Lengyelországban, tehát a reform útjára lépő szocialista államokban. Sárközy Tamás,, a kormány parlamenti titkárságának és egyben a törvényelőkészítésnek a vezetője azt is megfogalmazta: hazánk úgy ad garanciát a külföldi befektetőknek, hogy nem engedi meg az államosítást a mai helyzetben. A tervezett eredetileg csak a Kft-knél és a részvénytársaságoknál engfedte meg, hogy 500 személyt alkalmazzanak. A kormány úgy döntött, hogy ez a szabály vonatkozzon minden társaságra, így például a gmk-kra is. Az emmh'tett szám tehát a felső határ a magánvállalkozások számára, igaz, ezt a T. Ház akár növelheti is. Egyébként a jogszabály várhatóan jövő év január elsejétől lép életbe. S hogy mi várható a vízlépcső esetében? A kormány álláspontja, hogy nem teijeszti országgyűlési képviselőink elé a kérdést: legyen-e népszavazás. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szerint a nagymarosi vízlépcsőépítés leállítása nem tehermentesítené a népgazdaságot, hiszen a szerződésmódosítás következményeként felmerülő csehszlovák kártérítési igény legalább 30 milliárd forintra becsülhető, míg az osztrák fővállalkozónak jövőre 8 milliárd forintot kellene fizetni — devizában. Mi ebből a tanulság? Jó lenne, ha még egyszer nem ismétlődne meg a mostani eset. Hiszen most egy folyamat végeredményéről kell szavazniuk — a jelentés elfogadásával — a honatyáknak. Miközben a munkák kezdetéről nem kérték ki a véleményüket. Homa János AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A programtervezetről nyilvánítson véleményt a tagság Ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság Kedden délután Barta A lajos első titkár elnökletével ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság. A testület Kiss Sándor titkár előteijesz- tése alapján programtervezetet vitatott meg és fogadott el „Az MSZMP Heves Megyei Bizottságának politikai programja a párt XIV. kongresz- szusáig” (Tervezet) címmel. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy e tervezetet — melyet a megyei pártbizottság ez év október 13-i ülésén tárgyal meg — nyilvánosságra hozza, s egyben kéri a megye párttagságát, hogy a tervvel kapcsolatban véleményének adjon hangot. Lapunkban ezért most közzé tesszük a megyei pártbizottság programtervezetét, illetve egy korábbi állásfoglalásnak megfelelően a pártbizottság feladattervét. Az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásának megyei végrehajtása — a párt működésének megújulása, a politikai intézményrendszer fejlesztése, a teljesebb pártdemokrácia feltételeinek megteremtése, a párt-, az állami szervek és a társadalmi szervezetek közötti együttműködés új vonásainak kialakítása, a pártszervek irányító munkája színvonalának emelése — minőségileg új típusú feladatok elé állítja a párt megyei bizottságát. Irányító szerepét elvi, politikai eszközzel tölti be, kiemelkedő jelentőséget tulajdonítva a meggyőzésnek, az alkotó szellemű vitának. Politikai munkájának középpontjába az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően a párt testületéi a pártszervezetek munkájának megújítását, a politikai intézményrendszer korszerűsítését, a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását állítja. A párt megyei bizottságának feladatterve azokat a legfontosabb témákat, feladatokat fogalmazza meg, amelyekben a XIV. kongresszusig teijedő időszakban a testületnek állást kell foglalnia. 1. Az MSZMP Központi Bizottsága 1988. július 23-i ülésén feladattervet fogadott el az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásának végrehajtásához, amelyben rögzíti saját feladatait, ajánlásokat tesz állami szerveknek, kéri a társadalmi szervezetek, a tudományos intézmények közreműködését. A dokumentumban felsorolt témakörök egy része — példaként említve: a gazdaságpolitika stratégiai elemeinek kialakítása; a párt döntési és ellenőrzési rendszerének felülvizsgálata; az elvi-politikai vezető szerep eszközrendszerének kidolgozása; a párt szervezeti felépítése, az üzemi-területi elv alkalmazása tapasztalatainak vizsgálata; a szociális és egészségügyi fejlesztéssel kapcsolatos politikai álláspont kialakítása; a művelődéspolitikai koncepció kidolgozása — szükségessé teszi a megyei párttestületek közreműködését, képviseletét az előkészítő munkában, a döntések után az abból adódó megyei feladatok megfogalmazásában, a végrehajtás megszervezésében, ellenőrzésében. E munkák elvégzésére a Központi Bizottság osztályaival, munkabizottságaival együttműködve időben fel kell készülni. Felelős: a megyei pártbizottság titkárai. Határidő: értelem szerint. 2. A párt megyei bizottsága és végrehajtó bizottsága áttekinti saját érvényes határozatait, kijelöli azokat, amelyek végrehajtását a következő időszakban ellenőrizni, illetve hatálytalanítani szükséges. Felelős: megyei pártbizottság PTO-s titkárai. Határidő: 1988. december 1. 3. A párt megyei bizottsága értékeli politikai .irányító munkájának gyakorlatát, elvégzi munkamódszerének, munkastílusának szükséges korszerűsítését, kidolgozza feladat- és hatáskörét. Az új követelményeknek megfelelően szabályozza a politikai apparátus munkáját, alakítja struktúráját, módosítja létszámát, elfogadja ügyrendjét. Ennek előkészítésére munkabizottságot küld ki. Felelős: a megyei pártbizottság első titkára. Határidő: 1989. április. 4. A párt megyei testületéi munkájának nyilvánossága szélesítésére korszerűsíti a tájékoztatás rendjét. Felelős: a megyei pártbizottság ideológiai titkára. Határidő: 1988. október 20. 5. A párt megyei bizottsága áttekinti a pártoktatás, a káderképzés és továbbképzés megyei helyzetét és megjelöli fejlesztésének feladatait. Felelős: a megyei pártbizottság PTO-s titkára és ideológiai titkára. Határidő: 1989. március 31. 6. A párt megyei bizottsága áttekinti a párt, az állami szervek és a társadalmi szervezetek vezető testületéiben a kölcsönös képviselet jelenlegi gyakorlatát, és dönt annak korszerűsítéséről. Ennek előkészítésére munkabizottságot hoz létre. Felelős: a megyei pártbizottság első titkára. Határidő: 1989. január 31. 7. A párt megyei bizottsága felkéri a megye állami, társadalmi, tömegszervezeti, tömegmozgalmi szerveit, hogy a párt országos értekezlete állásfoglalásából, a párt megyei bizottsága feladattervéből, valamint országos szerveik határozataiból adódó feladataikat saját hatáskörükben tekintsék át és fogalmazzák meg tennivalóikat. 8. A párt megyei bizottsága létrehozza tanácsadó testületét, kidolgozza annak működési elveit, rendjét. Határidő: 1988. december 15. 9. A párt megyei bizottsága visszavonja „A XIII. kongresz- szus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos 1985. szeptember 5-én elfogadott ötéves feladatterv”-ét, és a jövőben az országos pártértekezlet határozatainak megyei végrehajtására összeállított feladatterv alapján végzi munkáját, és évente külön határoz arról, hogy a megyei pártértekezletig mely témákat kíván napirendjére tűzni. Felelős: megyei pártbizottság első titkára. Határidő: értelem szerint A Politikai Bizottság tárgyalta A párttagok és az alternativ szerveződések Kedden ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága. A tanácskozást követően Major László, a Központi Bizottság irodavezetője, szóvivő és Andics Jenő, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit az ülésen elhangzottakról. Elmondották:-A testület megvitatta a párttagoknak az alternatív szerveződésekhez való viszonyát. A párt által is kívánatosnak tartott és ösztönzött demokratizálódási folyamat, a társadalomban létező pluralizmus kedvező feltételeket teremtett a különböző alternatív útkereséseknek, és lehetővé tette, hogy a párt felfogásától eltérő irányzatok képviselői szellemi és politikai csoportosulásokat, szervezeti kereteket hozzanak létre. Az MSZMP — híven az országos pártértekezlet állásfoglalásához — a szocialista politikai rendszert a párt vezető szerepét magában foglaló pluralizmus megvalósulásának tekinti, tudomásul veszi más világnézet, más ideológiai felfogások és politikai elgondolások létezését, ezek közéleti megnyilvánulásait. Ugyanakkor arra törekszik, hogy elfogadtassa a társadalommal marxista-leninista ideológiáját, politikai koncepcióját, és nyilvános vitát folytat a másfajta nézetekkel. A párt vezető szervei és tagjai elvi állásponton nyugvó viszony kialakítására törekszenek az egyes alternatív szervezetekkel. A párt csak a törvényes keretek között tevékenykedő szervezetekkel működik együtt, amelyek (Folytatás a 2. oldalon) ENSZ-közgyűlés Várkonyi Péter felszólalása Várkonyi Péter külügyminiszter kedden felszólalt az ENSZ-köz- gyűlés 43. ülésszakának általános vitájában. Beszédében megállapította, hogy a szovjet-amerikai, s a keletnyugati kapcsolatokdinamikus fejlődése a nemzetközi biztonság megszilárdulásának meghatározó tényezőjévé vált. S bár a világpolitikában még mindig nagyon sok a megoldást sürgető, súlyos kérdés, de egészében véve „lélektani áttörés tanúi és részesei lehettünk az elmúlt évben. ” (Folytatás a 2. oldalon) AZ MSZMP Heves Megyei Bizottságának politikai programja a XIV. pártkongresszusig (tervezet) A Magyar Szocialista Munkáspárt májusi országos pártértekezlete elemezte az ország helyzetét, és megfogalmazta a párt tevékenységének megújulását szolgáló legfontosabb célokat és feladatokat. Ez a megye párttagságának egyetértésével találkozott. Az országos pártértekezlet nyomán felerősödtek azok az igények, hogy megyei szinten is reálisan mérjük fel mai politikai helyzetünket, tevékenységünk eredményeit és gyengeségeit, és ezek ismeretében fogalmazzuk meg feladatainkat. Megyénk lakosságának közérzetét, a politikai hangulatot, az embereknek a párthoz való viszonyulását döntően az ország gazdasági helyzete, az életszínvonal romlása határozza meg. Aggodalommal éli át az infláció terheit, az áremelkedéseket, a megélhetés és a lakáshelyzet súlyosbodó gondjait. Nyugtalanságot, feszültséget, szorongást, perspek- tívátlanságot, ezzel együtt bizonyos fokú reményt is tükröz a közhangulat. Napjainkban igen nehéz megérttetni és elfogadtatni, hogy helyzetünk hosz- szabb távon is áldozatokat igényel, és rétegenként, de egyénenként is eltérő terheket jelent. Ma belpolitikánk legsúlyosabb, legnagyobb ellentmondása, hogy olyan országos programhoz kérünk társadalmi támogatást, amely átmenetileg minden társadalmi réteg érdekeit sérti. Gazdaságpolitikai válaszaink, lépéseink az életszínvonalra gyakorolt negatív hatások miatt nem egy esetben ellenérzést váltanak ki. Feszültségeket keltenek az adórendszer életszínvonalra és a teljesítményre gyakorolt hatásai. Elégedetlenséget szül a lakásgazdálkodás rossz gyakorlata. A közhangulatot rontja az állampolgári fegyelem, az erkölcsi magatartás lazulása, a visszaélések szaporodása, a vagyon elleni bűncselekmények terjedése, a közrend, a közbiztonság romlása. Heves megye gazdasági, társadalmi, politikai helyzete az országos gondok és a szigorodott feltételek közepette is alapvetően kiegyensúlyozott. A megyében működő gazdasági egységek nagy része eredményesen alkalmazkodik a változó körülményekhez, több ponton fellelhető a kibontakozási program követelményeihez történő igazodás. A gazdasági-társadalmi kibontakozás elősegítésére 1987-ben kidolgozott, a legközvetlenebb tennivalókat rögzítő feladatrendszerünk lényeges módosítása nem indokolt, finomítani és politikailag súlypontozni azonban szükséges. A megyében tapasztalt problémák többsége nem helyi eredetű, alapvetően az ország gazdasági helyzetével, a politikai intézményrendszer átalakulásával kapcsolatos bizonytalansággal függnek össze. Az országos gondokból fakadóan általában is terhelt légkört megyénkben tovább feszítette néhány olyan ügy is, amelyeket nem tártunk fel időben, nem mérlegeltük kellően politikai hatását, és nem kaptak megfelelő, időbeni nyilvánosságot. Ezek helyi ügyek, de jelentőségüknél magasabb szintre emelkedtek. Megyénkben is a meglévő politikai értékeink mellett megtalálhatók a politikai munka fogyatékosságai nyomán keletkezett feszültségek. A közelmúltban sokszor érte jogos bírálat politikai tevékenységünket, döntést hozó munkánkat. Túlzottá vált a felsőbb szervek állásfoglalásainak tisztelete, az alsóbb szintű pártszervek és szervezetek munkájának apparátusi befolyásolása, nem számoltunk eléggé a megye adottságaival, sajátos érdekeivel. Nem vontuk be a megye párttagságát a közös gondolkodásba. Voltak döntéseink, amelyek során nem mértük fel, mi múlik rajtunk, mi a mi felelősségünk. Nem alakult ki megfelelő önkorrekciós mechanizmus és gyakorlat a korábbi döntéseinkhez való viszonyulásunkban. Hiba volt az is, hogy a párttestületek tagjai a feladatok kimunkálásában, a döntés-előkészítésekben nem kellő mértékben vettek részt, a párttestületek munkája sok esetben az apparátus által előkészített javaslatok megvitatására, módosítására szűkült. Az irányításban a párttestület és végrehajtó szerve közötti munkamegosztásban aránytalanságok alakultak ki. Politikai irányító, szervező munkánk hiányosságai következtében pártszervezeteink nem tudták kellő hatékonysággal érvényesíteni a párt vezető szerepét, annak értelmezésében és érvényesítésében sok gond és bizonytalanság mutatkozik. A területi pártmunkán belül nem fordítottunk kellő figyelmet a lakóterületi pártalapszervezetek politikai befolyásának erősítésére. A végrehajtás során nem kapott kellő hangsúlyt a testületi ellenőrzés, az gyakran leszűkült az adott területek vezetőinek beszámoltatására. A káderpolitikai munkánkban is bizonytalanság támadt, nem alakult ki a vezetők folyamatos, komplex ellenőrzése, a vezetői munka érdemi értékelése. A párt szervezetei és tagjai a politizálás más teendői közepette is nagyobb energiát és figyelmet fordítottak a tagépítő munkára, mégsem sikerült az itt mutatkozó kedvezőtlen tendenciákat megállítani, különösen az ifjúság, a munkások és az értelmiség körében. Megyénkben sem alakult ki a párttagságot, a lakosságot hosszabb távon eligazító, cselekvésre mozgósító korszerű tömegpolitikai munka. A pártoktatás, a káderképzés és -továbbképzés nem kielégítő. Politikai gyakorlatunk nem alakított ki hatékony, ösztönző érdekeltségi rendszert a politikai műveltség fejlesztéséhez. Nem tudtuk minden területen biztosítani a propaganda tárgyi és személyi feltételeit. Mindez azt eredményezi, hogy a lakosság és benne a párttagság véleménye helyzetünk és céljaink megítélésében megoszlik, a párt tekintélye, befolyása csökken, a párttagság kiállása a politikai céljaink elfogadásában és képviseletében nem egységes. A megye gazdasági, társadalmi, politikai helyzetéért — kedvező és kedvezőtlen tendenciáival együtt — a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság politikai felelősséget érez és vállal, mint ahogyan felelősnek ítéli a megye életére jelentős befolyást gyakorló állami és tömegszervezetek vezető testületéit is. E felelősségtől vezérelve az MSZMP Heves Megyei Bizottságának elhatározása, hogy munkája révén elősegítse a kedvező fordulatot a megye helyzetében, az emberi viszonyokban, a társadalmi élet területén. A megyei pártbizottságnak meggyőződése, hogy elsősorban a párton belül kell a hatékonyabb politikai munka szervezetét és módszerét kialakítani. Ennek keretében pártszerveinknek a gaz (Folytatás a 3. oldalon) Feladatterv az országos pártértekezlet állásfoglalása megyei végrehajtására
