Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-05 / 238. szám
NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 5., szerda 2. ENSZ-közgyűlés Várkonyi Péter felszólalása Straub R Brúnó megnyitója EGB-szimpózium Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) A gyakorlatban bizonyosodott be, hogy a legbonyolultabb világpolitikai problémák is megoldhatók, az államok politikai elhatározása nyomán konkrét eredmények érhetők el, amelyek kedvezően hatnak a nemzetközi légkörre, a nemzetközi helyzet alakulására, s újabb problémák megoldását ösztönzik”. Várkonyi Péter a továbbiakban aláhúzta, hogy a magyar kormány a nemzetközi együttélés egyetlen lehetséges útjának a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés erősítését, az államok közötti bizalom megszilárdítását, a felmerülő konfliktusok békés megoldását tekinti, s ennek megfelelően alakítja külpolitikáját és vesz részt a nemzetközi kapcsolatokban. Magyarország külpolitikai állásfoglalásaira, gyakorlati lépéseire áttérve Várkonyi Péter mindenekelőtt a bécsi utótalálkozóval foglalkozott. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a találkozó minél előbb tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezze be munkáját, hogy az európai együttműködésnek újabb lendületet adva kedvezően járuljon hozzá a közös európai otthon létrehozásához, valamint a nemzetközi helyzet egészének javulásához. A leszerelés témakörét érintve Várkonyi Péter méltatta a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött első tényleges leszerelési egyezményt, értékelte a különböző fórumokon folyó tárgyalások állását és kilátásait, majd a hagyományos leszerelés problémakörét elemezte részletesebben. Fontosnak nevezte, hogy a bécsi utótalálkozó befejezését követően mielőbb meginduljanak a tárgyalások az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. „A várható intézkedések érinteni fogják a két nagyhatalom előretoltan ál- lomásoztatott erőit, valamint a térség kis és közepes államainak erőit, ami fokozott aktivitást és szerepvállalást igényel ez utóbbi országok részéről is. Magyarország érdekelt abban, hogy a csökkentéseknek már az első szakasza az ország területén levő erőkre is kiterjedjen ” — mutatott rá. A nemzetközi békét és biztonságot fenyegető regionális válsággócokról szólva Várkonyi Péter méltatta az iraki-iráni háborúban létrejött fegyverszünetet, és emlékeztetett rá: „A tartós béNyár volt, tikkasztó meleg. Kollegámmal éppen az aratásra készültünk. Valami olyasféle újdonságon törtük a fejünket, amivel az eddigieknél közelebb tudjuk hozni az olvasókhoz a földeken verejtékező munkás helytállását. Akartuk ezt annál is inkább mivel rólunk is patakzott a víz minden mozdulatunk után. A mi bőrünkbe is ugyanúgy beette magát a törek, ahogy a kombáj- noséba. De hogy mindettől szenvedtünk, azt ugyanúgy nem val- lottuk be, mint a betakarító gép fülkéjéből ránk kacsintó parasztember sem tette. Ekkor érkezett a meghívó a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumból, ami az ország egyik legkellemesebb kirándulóhelyére a Duna-kanyar- ba invitált bennünket. No, ezt nem hagyjuk ki — gondoltuk -, lévén a téma is érdekes. Két évvel ezelőtt ugyanis hiába szerettünk volna a Bős-Nagymarosi vizierő- mű építkezéséről beszámolni falakba ütköztünk. S most éppen arról a helyről hívnak bennünket ide, ahonnan annak idején maga az elutasítás érkezett. Ennyit változott a világ! Összejöttünk több mint hatvanam S ami még külön meglepetésnek számított — legalábbis akkor még úgy jó nyár derekán -, meghívták a beruházást ellenző csoportosulások vezetőit, képvike megteremtéséhez való szerény hozzájárulásunk, hogy egy 15 fős magyar kontingens is helyet kapott az ENSZ fegyverszünet-ellenőrző erőiben. Kormányom reméli, hogy a fegyverszünetet hamarosan béke követi és a pusztító ellenségeskedés véget ér”. A magyar külügyminiszter a továbbiakban kijelentette: „Magyarország üdvözli azokat a javaslatokat, amelyek a Koreaifélszigeten uralkodó feszültség csökkentését, illetve felszámolását célozzák, s az ázsiai térség bé-. kéjének és biztonságának megerősítését, a koreai nép érdekeit szem előtt tartva keresik a probléma megoldásához szükséges feltételek megteremtésének lehetőségeit”. Várkonyi Péter felszólalásában ezután a világgazdaság és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kérdéseire tért át. Szorgalmazta, hogy az ENSZ és a szakosított szervezetek ne csak passzív követői legyenek a világgazdasági folyamatoknak, hanem menjenek elébe a gazdasági kihívásoknak. Mint kifejtette, elsősorban arra kellene összpontosítani, hogy „erősítsük az ENSZ és szervezeteinek a világgazdasági folyamatok és erőviszonyok alakulását előrejelző, prognosztizáló szerepét és a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, környezetvédelmi és más konfliktusok kezelését, megoldását elősegítő képességét”. A magyar külügyminiszter felszólalásának következő részében az emberi jogok témakörére tért át. Hangoztatta: a magyar kormány külpolitikájának egyik sarkköve az emberi-jogi és humanitárius területen megvalósuló nemzetközi együttműködés ösztönzése és erősítése, s ezen belül az Egyesült Nemzetek Szervezete által nyújtott lehetőségek minél teljesebb kiaknázása. „Ma már egyre általánosabbá válik az a felismerés, hogy közvetlen és szoros kapcsolat van az emberi jogok érvényesülése és a nemzetközi biztonság fenntartása között. E kapcsolat egyrészt megnyilvánul abban, hogy az emberi jogok súlyos és szisztematikus megsértése, a nemzetközileg elismert normák semmi- bevétele, amint a nemzetközi tapasztalatok mutatják, káros hatással van az államok közötti kapcsolatokra, a nemzetközi politikai légkörre és veszélybe sodorhatja a nemzetközi biztonságot. Másrészt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elselőit is. Az előzetes tájékoztatásban pedig arra tettek Ígéretet az illetékesek, hogy mindent megmutatnak, ami csak érdekel bennünket. így is történt. Hiszen emlékezhet az olvasó az ezt követő beszámolónkra: megtekintettük a Dunát felülről a visegrádi hegyen állva, mindkét oldaláról, a szomszédból — Csehszlovákiából -, végigautóztunk a leendő Duna mederben, tehát ha úgy tetszik, akkor még az alját is szemügyre vehettük. Már úgy jó négy-öt órája együtt lehetett a társaság, amikor azzal fordultam a kollegámhoz, hogy segítsen, mert baj van. Egyszerűen képtelen voltam eldönteni, hogy miről vitatkoznak. Megnyugtatott, hogy neki sincs még csak fogalma sem. Aztán a gyors közvéleménykutatásban kiderült, nem voltunk egyedül. A TV híradósok azért szaladgáltak idegesen és tehetetlenül, merthogy fél nyolckor kezdődik az adás, s még semmi érdemleges nem történt. Mi is azon tanakodtunk jónéhányan mit is lehet imi minderről. Különösen egy hölgy vitte a prímet. Ha azt mondták neki, hogy meleg lesz ma, akkor azért hisztériázott. Ha valaki megszólalt, hogy végre beborult valamelyest, akkor azért szidott mindenkit, az égiekkel együtt. Az olvasóra hivatkozva követelte a fogadása óta eltelt négy évtized egyik nem lebecsülhető tanulsága, hogy az emberi jogok gyakorlatának előmozdítása csakis az enyhülés és a békés együttélés körülményei között lehetséges”. ”Mindebből az is következik, hogy egyszer s mindenkorra túlhaladta az idő azt a tételt, amely az emberi jogok kérdését az államok kizárólagos belügyének nyilvánította” — húzta alá Várkonyi Péter. Megállapította, hogy az emberi jogok nemzetközi katalógusának megalkotásával, az államok emberi-jogi és humanitárius kötelezettségeinek teljesítését figyelemmel kísérő és ellenőrző nemzetközi szervezetek és mechanizmusok létrehozásával az ENSZ új dimenziót adott a sokoldalú együttműködésnek, s az emberi jogok kérdésére figyel. Várkonyi Péter emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány együttműködési készségének újabb jeleként „párosulva politikánk nyitottságával a Magyar Népköztársaság a közelmúltban elfogadta az Emberi Jogi Bizottságnak a Politikai és Polgári Jogok Egyezségokmánya 41. cikkében meghatározott illetékességét és egyidejűleg csatlakozott az Egyezségokmány Fakultatív Jegyzőkönyvéhez. Ezzel a lépéssel is erősíteni kívánjuk, hogy készen állunk egyenrangú félként résztvenni az emberi jogi kérdésekben is, az e területeket szabályozó normák megvalósítására és végrehajtásuk ellenőrzésére irányuló közös, nemzetközi tevékenységben ”. Felszólalásában Várkonyi Péter ezután kijelentette: „A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar közvélemény különös figyelemmel kíséri a nemzetiségek jogainak érvényesülését, és érzékenyen reagál az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megsértésére. Ez azért is természetes, mert a velünk szomszédos országokban élő magyarság Európa legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbségét alkotja. Elemi igénynek tartjuk, és minden fórumon szorgalmazzuk a nemzeti kisebbségek sokszínű kulturális és népi hagyományainak megőrzését, a történelmi emlékek védelmét, az anyanyelv ápolásának és használatának maradéktalan biztosítását, beleértve az anyanyelvi iskolai oktatást minden szinten. Kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségek létfeltételeinek megsemmisítése elfogadhatatlan korunk nemzetközi közösségének. beruházás leállítását, aztán hagyta magát meggyőzni szintén az olvasó miatt, hogy mégis folytatni kell, de azt azért fennen hangoztatta: itt rajta kívül senkinek nincs igaza. Még annak sem, aki esetleg vele ért egyet! Aztán amikor megkérdeztük, hogy melyik lap olvasóit képviseli ennyire vehemensen, kiderült egyikét sem, merthogy szellemi szabadfoglalkozású. Azaz szerinte így az egész magyar közvélemény a képviselete alá tartozik. Hát... egy valami egészen bizonyos: feleségül nem vettem volna soha. Már hajnalodon, amikor hazaértünk Egerbe erről a kirándulásról. Ahogy aludtam rá egyet — mit egyet, egy felet/!/ -, meggyőződhettem, hogy mindennek ellenére sikerült alapos munkát végeznünk. Ahogy jegyzeteimet rendezgettem kiderült, hogy még a jelentéktelennek tűnő részletkérdésekről is oldalakat írtam. Végiggondoltam mégegy- szer mindent. Csakis az ott látottakra, hallottakra szorítkoztam. Kiálltam a beruházás befejezése mellett. Azzal érvelve, hogy felmérhetetlen erkölcsi, politikai, s nagyon is felmérhető anyagi veszteség érne bennünket, ha másként döntenénk. Azóta azt is elfelejtettük, hogy arattunk az idén. Nemcsak a hajnalok lettek hűvösek, hanem a tikkasztó nyár is elillant. Már a A Politikai Bizottság tárgyalta (Folytatás az 1. oldalról) elfogadják hazánk szocialista társadalmi berendezkedését, a nemzetközi szövetségi rendszerhez tartozásunkat. A Politikai Bizottság álláspontja: azokat a szervezeteket, mozgalmakat, egyesületeket, amelyek alapszabálya, célja, tevékenysége megfelel ezeknek a követelményeknek és a törvényes előírásoknak, amelyek egyetértenek a szocialista típusú fejlődéssel és hajlandók az együttműködésre, az MSZMP lehetséges, vagy tényleges szövetségesnek tekinti. E szervezetekbe a párttagok tagként vagy alapító tagként is beléphetnek. A párt szövetségi politikájával összhangban áll, hogy tagjai elősegítsék e szervezetek és a párt közötti élő, partneri kapcsolat kialakulását, fejlődését. A létrejövő vagy már megalakult szervezetek egy része más ideológiai alapokon áll, mint a párt. Ezekben a szervezetekben nem kívánatos a kommunisták tagként való részvétele, de ha tevékenységük, programjuk nem irányul a szocializmus ellen, nem lépi túl a törvényes kereteket, lehetséges és szükséges velük folyamatos párbeszédet folytatni. Ebben a párt tagjai személyes fellépéssel, az e szervezetek által rendezett vitákon, fórumokon történő részvétellel működjenek közre. A párttagok kötelessége, hogy az alternatív szerveződések fórumain hangot adjanak politikai meggyőződésüknek, képviseljék a párt politikáját. A szocialista társadalmi berendezkedést, a szocializmus alapértékeit támadó, ellenséges csoportokkal, amelyek nyíltan vagy burkoltan kommunistaellenesek, illegális propagandatevékenységet folytatnak, a párt politikai kapcsolatot nem tart. A Politikai Bizottság megállapította: az egyes alternatív szervezetek nem sorolhatók be merev kategóriákba, fejlődésük irányát, tevékenységük változásait folyamatosan figyelemmel kell kísérni és ennek alapján meghatározni a további teendőket. A testület az ülésen hatáskörébe tartozó személyi ügyekben döntött, illetve különféle folyó ügyeket tárgyalt meg — hangzott el a tájékoztatón. törekre sem haragszunk annyira. Bős-Nagymaros ügyben viszont még mindig ugyanott tartunk. Vitatkozunk! Pro és kontra érvek sokasága gyülemlik. Már-már indulatok szabadulnak el. Ez tájékoztatáspolitikánk legnagyobb hátulütője. Mert mindez megelőzhető lett volna időbeni, pontos, korrekt, széleskörű tájékoztatással. Csakhogy amíg új gátak születtek a Dunán, addig érthetelen gátakat szabtak a tájékoztatásban dolgozók előtt is. így aztán a későbbiekben átestünk annak a bizonyos lónak a másik oldalára. Már semmitmondóak, unalmasak a viták, az érvelések. De egyáltalán hol vagyunk már a lényegtől? Attól, hogy épüljön, avagy sem? Úgy érzem már régen nem ez a kérdés. Csak egyes csoportok ezt a fórumot használják fel arra, hogy politikai nézeteiket kifejtsék. Ez pedig már jóvei több, a Bős-Nagymaros ügyénél. Úgy a kormány, mint a párt kifejezte már: híve a párbeszédnek. Ezzel együtt ne feledjük: a demokrácia és az anarchia között lényegi különbségek vannak. Mert még az előbbi haladást, az előrelépést szolgálja, az utóbbi veszélyezteti meglévő értékeinket is. Kis Szabó Ervin Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához tartozó országok kormányainak Gazdasági Főtanácsadói Testületé kedden négynapos szimpóziumot kezdett a budapesti Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozáson 25 ország, valamint a KGST és a Közös Piac képviselői vesznek részt. A szimpózium központi témája a 2000-ig szóló világgazdasági prognózis értékelése és az EGB-országok ezzel kapcsolatos gazdaságpolitikai elképzeléseinek felvázolása. A hét végén a szocialista országok rádiós és televíziós szervezetének, az OIRT-nak képviselői tanácskoztak a megyeszékhelyen. Kedden egy hagyományos esemény kezdődött az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán: immár több mint két évtizede gyűlnek össze a világ oktatótelevíziós szakemberei, hogy nemzetközi szemináriumon vitassanak meg aktuális problémákat. Ez alkalommal a középpontba az egészséges életmód kialakítása került. A megjelenteket Kelemen Endre, az Iskolatelevízió vezetője, a szervező bizottság elnöke köszöntötte. Aláhúzta, hogy a jelentkezők túlnyomó többsége megérkezett, s ez nagy szó az ilyen „vibráló” szakmában, mint a televíziózás. Majd átadta a szót dr. Varjú Vilmosnak, Eger Város Tanácsa elnökének, aki rámutatott arra, hogy a barokk város természeti környezete jó közeg ehhez a témához, mivel sugallja a harmóniát. Nem könnyű gondot tárgyal ez a nemzetközi fórum, de remélhetőleg hozzájárul az egészséges életmód kialakításához. Ezt követően dr. Bánfalvi István, szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkár szólt a résztvevőkhöz. Mint az államtitkár kiemelte, a televízió sajátos lehetőségekkel rendelkezik: tömegméretekben mégis intimen szól a nézőhöz. Illúziókat nem lehet táplálni szerepével kapcsolatban, de tud érdekesen megszólalni, hogy mégis megragadja a lényeget. Végezetül aláhúzta, hogy nem a fenyegetés a helyes életmódra nevelés lényege, hanem az életöröm hirdetése. Következőként Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöA tanácskozás résztvevőit Gerald Hinteregger, az EGB végrehajtó titkára üdvözölte, majd megválasztották a szimpózium elnökéül Báger Gusztávot, az Országos Tervhivatal főosztály- vezetőjét. Ezután Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke megnyitotta a tanácskozást, amelyen Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és Gerald Hinteregger tartott bevezető előadást. A szimpóziumon kere- kasztal-konferenciát tartanak a kelet-nyugati együttműködésről. ke üdvözölte a szemináriumot. Köszönetét mondott Eger városának, s jó munkát kívánt a 21 ország képviselőinek, akik közül az Egyesült Államok, Kanada, Izrael és Kuba televíziós szakemberei első ízben érkeztek. Szólt arról a társadalmi és gazdasági helyzetről, amely ma megszabja a magyar televíziózás szerepét. Az első előadó, Szecskő Tamás, a Közvéleménykutató Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy melyek a tömegkommunikáció esélyei az egészséges életmód kialakítására. Majd Kővári Péter, az MTV művelődési főszerkesztőségének vezetője részletezte az egészségnevelés kérdéseit. Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy Egerben az alábbi utcákban hálózatszerelési munkák miatt ÁRAMSZÜNET lesz. 1988. október 5-én 7 órától 8 óráig és 15 órától 17 óráig. Almagyar-domb lakótelep egész területén, Egri Csillagok út, Vé- csey-völgy 21 -tői végig, Berzeviczi G. út. ÉMÁSZ Vállalat Egri Kirendeltsége. Ami már több Bos-Nagym ügyénél Megkezdődött a dolgozó fiatalok világkonferenciája A világ dolgozó ifjúsága arccal a XXI. század felé címmel kedden Budapesten, az építők székházában megkezdődött a dolgozó fiatalok IV. világkonferenciája. A Szakszervezeti Világszövetség szervezésében 106 ország szakszervezeti szervezetének és 20 nemzetközi szervezetnek a képviselői tanácskoznak három napon át azzal a céllal, hogy chartát — alapokmányt - dolgozzanak ki, s fogadjanak el a fiatalok jogairól, követeléseiről. A tanácskozáson részt vesz Gáspár Ső- ándor, a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) elnöke és Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára is. Huszonegy ország szakemberei Egerben Az oktatótelevízió és az életmód A tanácskozás résztvevői (Fotó: Koncz János)
