Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-31 / 260. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 31., hétfő' (Folytatás az 1. oldalról) tézkedésekről, lökést adna az együttműködés kiszélesítésének a gazdaság, a kereskedelem, a tudomány és a technika szférájában, az ökológiai biztonság és a humanitárius kérdések területén, valamint az emberi jogok érvényesítésének. • Az ülésen nyilatkozatot fogadtak el az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési intézkedésekről. A miniszterek megállapították, hogy a regionális konfliktuson renoezeseoen muiainozo elmozdulás kedvező hatással van a nemzetközi helyzetre. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy fejlesztik és elmélyítik a szövetséges szocialista államok nemzetközi kérdésekben folyó együttműködését. A Külügyminiszteri Bizottság ülése a barátság és elvtársi együttműködés jegyében folyt le. A következő ülést Berlinben tartják meg. Várkonyi Péter sajtótájékoztatója Szombaton, a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsága ülésének befejeztével a tanácskozás házigazdája, Várkonyi Pé- íerkülügyminiszter a tárgyalások helyszínén, a kormány vendégházában találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. A magyar diplomácia vezetője rövid bevezetőjében a külügyminiszteri tanácskozás „felhívás erejű,, nyilatkozatának jelentőségére hívta fel az újságírók figyelmét. Mint mondotta, a dokumentumban megfogalmazott kezdeményezések a helsinki folyamat egyik igen jelentős elemét, az európai biztonság és a bizalom problémakörét érintik. Ily módon alapvető céljuk a stockholmi konferencia eredményeinek továbbfejlesztése. A javaslatok megfogalmazása során a budapesti tanácskozás résztvevői felmérték a stockholmi egyezmény végrehajtásának eddigi tapasztalatait, s messzemenően figyelembe vették a NATO-tagál- lamok, illetve a semleges európai államok érdekeit, elvárásait is. A Varsói Szerződés közösségéhez tartozó országok arra törekszenek, hogy megszilárduljanak a kedvező világpolitikai folyamatok, s ami ezen belül az európai kontinens helyzetét érinti, állást foglalnak a bécsi utótalálkozó .mielőbbi sikeres befejezése mellett. Ennek lehetősége, egy tartalmas záródokumentum elfogadása ma már „karnyújtásnyi távolságban,, van. Várkonyi Péter elmondta azt is, hogy szombaton a délelőtti órákban még egyszer találkoztak az ülésen résztvevő külügyminiszterek, akiket szovjet kollégájuk, Eduard Sevardnadze tájékoztatott Helmut Kohlnak, az NSZK szövetségi kancelláijának szovjetunióbeli hivatalos látogatásáról. A tájékoztatás kapcsán a külügyminiszterek kiemelték a Szovjetunió és az NSZK párbeszédének politikai jelentőségét és eredményességét az összeurópai folyamat előmozdítása,. a nemzetközi élet kedvező tendenciáinak megerősítése szempontjából. Kérdésekre válaszolva a magyar külügyminiszter a budapesti kezdeményezések szerves kapcsolatát hangsúlyozta az európai biztonsági és együttműködési folyamat más elemeivel. A bizalom kérdéseivel foglalkozó stockholmi konferencia sikeres volt, ám a mandátumnak csak felére terjedt ki. Ezért a bécsi utótalálkozó befejezése után szükséges lesz egy, a Stockholmban megkezdett folyamatot elmélyítő, kiszélesítő tanácskozásra. Ennek körvonalai már kezdenek kibontakozni. Népszámlálás 1990-ben (Folytatás az 1. oldalról) célokra használják fel. E téren csupán egyetlen kivétel lesz, az iskolai végzettségre vonatkozó kérdés. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján a lakosság iskolai végzettségére vonatkozó adatokat nemcsak statisztikai célokra, hanem az állami népességnyilvántartás adattárának kiegészítésére is fel kívánják használni. A népszámláláskor teljeskö- rűen, mindenkire kiterjedően csak az alapvetően fontos adatokat fogják összeírni. Elsősorban demográfiai — kor-, nem-, család-, háztartás-összetétel — foglalkozási és iskolázottsági adatokról van szó. Emellett a kérdőíveken választ várnak a lakáskörülményekkel kapcsolatos kérdésekre is: mikor épült a lakás, milyen a lakásfelszereltség, menynyi a helyiségek száma, kinek a tulajdonában van a lakás. A korábbi népszámlálások tapasztalatai szerint a legnyagyobb gondot a foglalkozási, iskolázottsági, szakképzettségi kérdések helyes megválaszolása jelenti. Ezért a népszámlálás szervezői e téren a munkáltatók segítségét kérik. A tervek szerint a munkáltatók a dolgozók rendelkezésre bocsátanak egy kérdőívet, amely a munkaügyi nyilvántartások alapján tartalmazza a foglalkozási, iskolázottsági adatokat. Ezt a dolgozók átadják az őket felkereső számlálóbiztosoknak, s így lényegesen gyorsabbá válik a népszámlálással kapcsolatos adat- felmérést. A teljeskörű népszámlálást kiegészíti a népesség 20 százalékára kiterjedő reprezentatív felmérés, amelynek a részletesebb információgyűjtés a feladata. Ennek során olyan adatok után is érdeklődnek a számlálóbiztosok, mint az állampolgárok fő- foglalkozás melletti munkavégzése, utazási szokásaik, vagyis hogyan jutnak el munkahelyükre, mennyi időt töltenek el utazással. Számos kiegészítő kérdést is feltesznek a lakáskörülményeikre vonatkozóan: például milyen a lakás fűtése, rendelkeznek e telefonnal, hogyan minősítik lakáskörülményeiket. A népszámlálást a tervek szerint 1990 januárjában kezdik meg, s egy hónap alatt befejezik. Waldheim Damaszkuszban Ausztria és Szíria a legtöbb nemzetközi kérdésben azonos álláspontot vall — ez derült ki Kurt Waldheim osztrák és Hafez El-Asszad szíriai államfő szombaton Damaszkuszban lezajlott megbeszéléseiből. A nyugati hír- ügynökségek jelentései szerint a két fél állást foglalt a világszintű gazdasági fellendülés, a közel- keleti rendezés és a per- zsa(arab)-öbölbeli béke megszilárdulása mellett. Waldheim ötnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Damaszkuszban, ahol egyebek között megismételte országának azt a követelését, hogy Izrael vonja ki csapatait a megszállt területekről. Az együttműködés bővítési lehetőségeiről tanácskozott az Alois Mock alkancellár és külügyminiszter által vezetett osztrák delegáció azzal a szíriai küldöttséggel, amelynek élén Sza- lim Jaszin gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes állt. E megbeszélésen az a döntés született, hogy a két ország rendszeresen összeülő vegyesbizottságot alakít a gazdasági kapcsolatok elmélyítése céljából. Az AP hírügynökség szombaton osztrák sajtóforrásokra hivatkozva közölte, hogy Damaszkuszban Kurt Waldheim sürgette Szíriát: adja ki Alois Brunnert, az osztrák születésű náci háborús bűnöst, aki Adolf Eichmann segítőtársa volt. A körözött Brunner kiadatását Ausztrián kívül Lengyelország és az NSZK is kérte. Amerikai szenátorok Irakban Amerikai szenátorok csoportja érkezett szombaton váratlanul Bagdadba. Iraki források szerint a delegáció — amely körutat tesz az öböl menti országokban — néhány napos látogatása keretében a Libanonban és az Izrael által megszállt területeken kialakult helyzetről, valamint az irakiiráni konfliktus rendezésének fejleményeiről tárgyal az iraki vezetőkkel. A gazdagodó magyar-osztrák kapcsolatok Kevés példa van egész Európában olyan magas szinten intézményesült, sokoldalú kapcsolat- rendszerre, mint amely a két világrész határán lévő Magyar Népköztársaságot és Osztrák Köztársaságot jellemzi. A hivatalos kormányfői látogatásokon túl rendszeressé váltak az évenkénti munkatalálkozók, s a megállapodások végrehajtását is magas szinten szervezik: a kormányokon belül szinte nincs is olyan tisztség, amelynek viselői ne találkoznának évente legalább egyszer. A kapcsolatok különleges volta, diplomáciai nyelven szólva „más minősége” azt jelenti, hogy kapcsolatainkat egy ideje már nemcsak a békés egymás mellett élés, hanem a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése jó példájának is tekintjük. Megoldatlan politikai problémák nem terhelik a viszonyt, sőt adottak a feltételek a kapcsolatok további eredményes fejlesztéséhez. Gazdasági kapcsolataink intenzitását, a kereskedelmi forgalom nagyságát, valamint a kooperációk és a vegyesvállalatok számát tekintve Ausztria a második helyen áll tőkés partnerországaink sorában. A két ország közötti árucsere-forgalom azonban az utóbbi két évben jelentősen csökkent. Az 1985. évi rekord nagyságú forgalomhoz, a 17,7 milliárd schillinghez képest 1988-ban 18,2 százalékkal, 1987-ben pedig az előző évihez viszonyítva további 11,4 százalékkal esett vissza. Ebben szerepe volt annak is, hogy gazdaság- politikánkban fokozott importtakarékosság érvényesült, az exportunkban fontos helyet elfoglaló kőolajtermékek és mező- gazdsági cikkek világpiaci ára pedig drasztikusan visszaesett. Az idei év első hat hónapjában további — bár lassúbb mértékű — csökkenés figyelhető meg. Kivitelünk több mint nyolcvan százaléka alacsony feldolgozottságé árukból, energiahordozókból, nyersanyagokból és félkésztermékekből, iriezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekből áll. Áruink osztrák piacra jutását kereskedelempolitikai akadályok nehezítik, például vámhátrányok, a láttamozási eljárás, s — az ez év szeptember 1-jétől csökkenő mértékű — mezőgazdasági protekcionizmus. Valószínűleg ezek a kérdések is felvetődnek majd Grósz Károly és Franz Vranitzky tárgyalásain. Ugyancsak várhatóan téma lesz Ausztria EGK-hoz történő közeledése, amit a magyar fél — partnerünk külkereskedelmi forgalmának arányát, az európai tranzit-útvonalat figyelembe véve — megértéssel fogad, de félti Ausztria hagyományos semlegességét, valamint a kétoldalú viszonyban már elért vívmányokat, egyebek között azt, hogy a magyar turisták szabadon, minden korlátozás nélkül léphetik át Ausztria határát. A két ország számos nagyvolumenű gazdasági együttműködési programot valósít meg. Osztrák hitelkeretből fejleszted ték Budapest idegenforgalmi létesítményeit, folyamatban van a bős-nagymarosi vízlépcső megépítését, a telefonhálózatunk rekonstrukciós munkáit célzó együttműködés, s a Bécs-Buda- pest világkiállítás közös megrendezésének előkészítése. Magas szintet értek el a kulturális és műszaki-tudományos kapcsolatok. 1986 áprilisában nagyszabású magyar kulturális hét volt Bécsben, ennek viszonzásaként a jövő év tavaszán rendeznek osztrák kulturális hetet Budapesten. Sokszínű és élénk a határ menti megyék és tartományok, illetve a magyarországi német nemzetiség és a burgenlandi magyar népcsoport kulturális együttműködése. Mindkét fél elvi alapállása az, hogy még többet kell tenni az embereket, a két ország lakosságát közvetlenül is előnyösen érintő lehetőségek felhasználására. Már ma is van példa arra, hogy a határ két oldalán közösen üzemeltetnek kommunálislétesítményt (szennyvízderítőt), s a jövőben mindkét ország illetékesei arra törekszenek, hogy számoljanak a'másik fél területén élő lakosság igényeivel, elkerüljék a felesleges, párhuzamos beruházásokat. Ez egyaránt jelenti az infrastruktúra egymás igényeit figyelembe vevő kiépítését, vagy például a bevásárlóturizmus kölcsönös előnyeinek még jobb kiaknázását. Ma már az sem utópia, hogy a határ vonalán közös szabadidőparkok létesüljenek, s például egy Ausztriában kezdődő turista útvonal kék jelzése a határvonal magyar oldalán folytatódjék. A két ország közötti idegen- forgalmat egyébként dinamikus fejlődés jellemzi. Tavaly 3,2 millió osztrák állampolgár járt hazánkban, ez az egy évvel korábbi adathoz képest 35 százalékos növekedést jelent. A beutazók közül 823 ezer volt a turista. Tavaly 447 ezer magyar állampolgárjárt Ausztriában. Idén az első nyolc hónapban csaknem két és fél millió osztrák állampolgár járt nálunk (az előző év hasonló időszakához képest több mint 20 százalékos a növekedés). Az új magyar útlevéltörvény nyomán a magyar kiutazások száma az idei év első felében a korábbinak mintegy négyszerese volt. Emiatt növekedett a határon a várakozási idő, gyakoriak a torlódások. Az illetékes hatóságok a közeljövőben megvizsgálják egy új határátkelőhely r\yitásának lehetőségét. Napirendre került az is, hogy megszüntessék a határon lévő elektromos mérőrendszert, az úgynevezett műszaki határzárt. Grósz Károly és Franz Vranitzky megbeszélései elé az osztrák sajtó úgy tekint, mint két, sok tekintetben hasonló politikus találkozója elé. Mindkét politikust olyan vezetőnek tartják, aki rendkívüli meggyőző erővel képviseli álláspontját. Az osztrák kancellár tavalyi budapesti látogatása óta — ennek viszonzása lesz Grósz Károly mostani útja — mindketten újabb felelős pozícióba kerültek: májusban Franz Vranitzkyt és Grósz Károlyt egyaránt pártjának vezetőjévé választották. A kis politikus nagy karrierje Békét, de nem mindenáron, és semmi esetre sem az arab területek „feláldozása” árán — ez a 73 éves Jichak Samir és az általa vezetett LIKUD-tömb jelszava a november 1-jei izraeli parlamenti választásokra. Samirról, a testméretre valószínűleg legkisebb izraeli politikusról korábban aligha gondolták honfitársai, hogy valaha a győzelem reményével indul választási harcba. Csakúgy, mint vetélytársa, Peresz, ő is egy alapító atya, az izraeli jobboldal s a LIKUD történelmi vezére, Menahem Begin árnyékában lépegetett előre a ranglétrán. Samir Lengyelország keleti részén született, húszéves korában telepedett le Palesztinában. Csatlakozott a brit gyarmatosítók és az arabok ellen egyszerre harcoló Nemzeti Katonai Szervezethez, amelyet 1942-től Begin vezetett. Ám a szervezet még 1940-ben kettészakadt, mert a többség felfüggesztette a britek elleni terrorhadjáratot a második világháború idejére. A leszakadt kisebb Stem-csoport erre nem volt hajlandó, és Samir ezt a csoportot követte, majd 1942 után hadműveleti főnöke lett. A csoport gyilkolta meg a háború után az ENSZ-köz- vetítő Bernadotte grófot, Samir szerepe ebben máig tisztázatlan. A terrorcsoportokat az államalapítás után a munkáspárti vezetés kiszorította a hatalomból. Samir sikertelen üzleti vállalkozásokkal kísérletezett. 1955-től tíz éven át az izraeli titkosszolgálat ügynöke volt. Utána a régi fegyvertárs, Begin „fedezte fel” Samirt, s megtette pártja bevándorlási felelősének. A LIKUD első választási győzelme, 1977 után Samir a parlament elnöke lett, majd Begin második kormányában 1983-ig külügyminiszterként szolgált. Begin váratlan lemondása után így szakadt rá első ízben a miniszterelnökség, hogy ügyvezetőként „kihúzza,” amíg a jobboldal élére új, fiatal erők verekszik fel magukat. Ám a belviszályok okozta patthelyzetben az 1984-es választásokra is csak Samir maradt pártvezérnek, és minimális győzelmet szerzett a LIKUD-nak. 1986-tól mostanáig ő a kormányfő, és legfőbb eredményének azt tartja, hogy megakadályozta a Munkapárt szerinte „kalandor” béketerveit. Pereszt azzal vádolja, hogy e tervek keltettek hamis illúziókat a palesztinokban, ezért tart a lázadás a megszállt területeken már 11 hónapja. Azzal is vádolja Pereszt, hogy ezekkel a tervekkel a Munkapárt megszegte a koalíciós együttműködés álkuját. Samir a nemzeti egység zászlaját lobogtatja most is, emlékeztetve arra, hogy az egységkormány 1984-es ötlete is tőle származik. Ha a választások döntetlenre végződnek, és — mint javasolja megint egységkormány alakul, az tulajdonképpen Samir győzelme lesz. Mészáros György Genscher Pekingben Négynapos hivatalos látogatásra vasárnap Pekingbe érkezett Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter — jelentette az Új-Kína hírügynökség. Az NSZK diplomáciájának vezetőjét kínai kollégája, Csien Csi-csen hívta meg. Az Új-Kína közlése szerint Genscher vendéglátóival elsősorban a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről tárgyal majd. Peking és Bonn viszonyát mindkét fél nagyon jónak értékeli. Az NSZK jelenleg az EGK-tagországok közül az ázsiai ország legjelentősebb kereskedelmi partnere. Amerikai felderítő gépek A KIM DK légterében A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tömegtájékoztatási szervei szombaton azzal vádolták az Egyesült Államokat, hogy légierejének gépei kémkedést hajtottak végre a távol-keleti ország területe fölött. A KCNA hivatalos hírügynökség jelentése szerint U-2 típusú amerikai felderítő gépek pénteken a Japán-tenger körzetében kétszer átrepültek a 38. szélességi fok fölött azzal a céllal, hogy KNDK-beli létesítmények után kémkedjenek. A KCNA közölte azt is, hogy az ország légterében — csak október második felében — nyolcszor tűntek fel amerikai felderítő repülőgépek. Az egyik phenjani lap szombati száma élesen bírálta Ro Te Vu dél-koreai államfőnek az ENSZ-közgyűlés ülésszakán mondott beszédét, amelyben Ro szorgalmazta a két Korea közötti csúcsszintű tárgyalások megtartását, valamint a Koreai-félsziget helyzetéről folytatandó többoldalú eszmecserét. A lap szerint Ro Te Vu-nak „sem az-akarata, sem a hatalma nincs meg az egyesítés kérdésének rendezéséhez,,. (MTI) FÜLÖP—SZIGETEK: Több mint 40 ezer ember vált hajléktalanná az ázsiai ország fővárosában a Ruby nevű, 225 kilométer/óra sebességet is elért tájfun pusztítása következtében. (Népújság-telefotó MTI) Közlemény a Varsói Szerződés Külüavminiszteri Bizottsáaának üléséről