Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-31 / 260. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. október 31., hétfő' (Folytatás az 1. oldalról) tézkedésekről, lökést adna az együttműködés kiszélesítésének a gazdaság, a kereskedelem, a tu­domány és a technika szférájá­ban, az ökológiai biztonság és a humanitárius kérdések terüle­tén, valamint az emberi jogok ér­vényesítésének. • Az ülésen nyilatkozatot fo­gadtak el az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési intézkedésekről. A miniszterek megállapítot­ták, hogy a regionális konfliktu­son renoezeseoen muiainozo el­mozdulás kedvező hatással van a nemzetközi helyzetre. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy fej­lesztik és elmélyítik a szövetsé­ges szocialista államok nemzet­közi kérdésekben folyó együtt­működését. A Külügyminiszteri Bizottság ülése a barátság és elvtársi együttműködés jegyében folyt le. A következő ülést Berlinben tartják meg. Várkonyi Péter sajtótájékoztatója Szombaton, a Varsói Szerző­dés Külügyminiszteri Bizottsága ülésének befejeztével a tanács­kozás házigazdája, Várkonyi Pé- íerkülügyminiszter a tárgyalások helyszínén, a kormány vendég­házában találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. A magyar diplomácia vezető­je rövid bevezetőjében a külügy­miniszteri tanácskozás „felhívás erejű,, nyilatkozatának jelentő­ségére hívta fel az újságírók fi­gyelmét. Mint mondotta, a do­kumentumban megfogalmazott kezdeményezések a helsinki fo­lyamat egyik igen jelentős ele­mét, az európai biztonság és a bi­zalom problémakörét érintik. Ily módon alapvető céljuk a stock­holmi konferencia eredményei­nek továbbfejlesztése. A javasla­tok megfogalmazása során a bu­dapesti tanácskozás résztvevői felmérték a stockholmi egyez­mény végrehajtásának eddigi ta­pasztalatait, s messzemenően fi­gyelembe vették a NATO-tagál- lamok, illetve a semleges európai államok érdekeit, elvárásait is. A Varsói Szerződés közösségéhez tartozó országok arra töreksze­nek, hogy megszilárduljanak a kedvező világpolitikai folyama­tok, s ami ezen belül az európai kontinens helyzetét érinti, állást foglalnak a bécsi utótalálkozó .mielőbbi sikeres befejezése mel­lett. Ennek lehetősége, egy tar­talmas záródokumentum elfoga­dása ma már „karnyújtásnyi tá­volságban,, van. Várkonyi Péter elmondta azt is, hogy szombaton a délelőtti órákban még egyszer találkoztak az ülésen résztvevő külügymi­niszterek, akiket szovjet kollégá­juk, Eduard Sevardnadze tájé­koztatott Helmut Kohlnak, az NSZK szövetségi kancelláijának szovjetunióbeli hivatalos látoga­tásáról. A tájékoztatás kapcsán a külügyminiszterek kiemelték a Szovjetunió és az NSZK párbe­szédének politikai jelentőségét és eredményességét az összeuró­pai folyamat előmozdítása,. a nemzetközi élet kedvező ten­denciáinak megerősítése szem­pontjából. Kérdésekre válaszolva a ma­gyar külügyminiszter a budapes­ti kezdeményezések szerves kap­csolatát hangsúlyozta az európai biztonsági és együttműködési fo­lyamat más elemeivel. A bizalom kérdéseivel foglalkozó stockhol­mi konferencia sikeres volt, ám a mandátumnak csak felére terjedt ki. Ezért a bécsi utótalálkozó be­fejezése után szükséges lesz egy, a Stockholmban megkezdett folya­matot elmélyítő, kiszélesítő ta­nácskozásra. Ennek körvonalai már kezdenek kibontakozni. Népszámlálás 1990-ben (Folytatás az 1. oldalról) célokra használják fel. E téren csupán egyetlen kivétel lesz, az iskolai végzettségre vonatkozó kérdés. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján a lakosság iskolai végzettségére vonatkozó adatokat nemcsak statisztikai célokra, hanem az ál­lami népességnyilvántartás adat­tárának kiegészítésére is fel kí­vánják használni. A népszámláláskor teljeskö- rűen, mindenkire kiterjedően csak az alapvetően fontos adato­kat fogják összeírni. Elsősorban demográfiai — kor-, nem-, csa­lád-, háztartás-összetétel — fog­lalkozási és iskolázottsági ada­tokról van szó. Emellett a kérdő­íveken választ várnak a lakáskö­rülményekkel kapcsolatos kér­désekre is: mikor épült a lakás, milyen a lakásfelszereltség, meny­nyi a helyiségek száma, kinek a tulajdonában van a lakás. A ko­rábbi népszámlálások tapaszta­latai szerint a legnyagyobb gon­dot a foglalkozási, iskolázottsági, szakképzettségi kérdések helyes megválaszolása jelenti. Ezért a népszámlálás szervezői e téren a munkáltatók segítségét kérik. A tervek szerint a munkáltatók a dolgozók rendelkezésre bocsáta­nak egy kérdőívet, amely a mun­kaügyi nyilvántartások alapján tartalmazza a foglalkozási, isko­lázottsági adatokat. Ezt a dolgo­zók átadják az őket felkereső számlálóbiztosoknak, s így lé­nyegesen gyorsabbá válik a nép­számlálással kapcsolatos adat- felmérést. A teljeskörű népszámlálást ki­egészíti a népesség 20 százaléká­ra kiterjedő reprezentatív felmé­rés, amelynek a részletesebb in­formációgyűjtés a feladata. En­nek során olyan adatok után is érdeklődnek a számlálóbizto­sok, mint az állampolgárok fő- foglalkozás melletti munkavég­zése, utazási szokásaik, vagyis hogyan jutnak el munkahelyük­re, mennyi időt töltenek el uta­zással. Számos kiegészítő kérdést is feltesznek a lakáskörülményeik­re vonatkozóan: például milyen a lakás fűtése, rendelkeznek e te­lefonnal, hogyan minősítik la­káskörülményeiket. A népszámlálást a tervek sze­rint 1990 januárjában kezdik meg, s egy hónap alatt befejezik. Waldheim Damaszkuszban Ausztria és Szíria a legtöbb nemzetközi kérdésben azonos álláspontot vall — ez derült ki Kurt Waldheim osztrák és Hafez El-Asszad szíriai államfő szom­baton Damaszkuszban lezajlott megbeszéléseiből. A nyugati hír- ügynökségek jelentései szerint a két fél állást foglalt a világszintű gazdasági fellendülés, a közel- keleti rendezés és a per- zsa(arab)-öbölbeli béke megszi­lárdulása mellett. Waldheim ötnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Da­maszkuszban, ahol egyebek kö­zött megismételte országának azt a követelését, hogy Izrael vonja ki csapatait a megszállt területek­ről. Az együttműködés bővítési lehetőségeiről tanácskozott az Alois Mock alkancellár és kül­ügyminiszter által vezetett oszt­rák delegáció azzal a szíriai kül­döttséggel, amelynek élén Sza- lim Jaszin gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-he­lyettes állt. E megbeszélésen az a döntés született, hogy a két or­szág rendszeresen összeülő ve­gyesbizottságot alakít a gazdasá­gi kapcsolatok elmélyítése céljá­ból. Az AP hírügynökség szomba­ton osztrák sajtóforrásokra hi­vatkozva közölte, hogy Damasz­kuszban Kurt Waldheim sürgette Szíriát: adja ki Alois Brunnert, az osztrák születésű náci háborús bűnöst, aki Adolf Eichmann se­gítőtársa volt. A körözött Brun­ner kiadatását Ausztrián kívül Lengyelország és az NSZK is kérte. Amerikai szenátorok Irakban Amerikai szenátorok csoport­ja érkezett szombaton váratlanul Bagdadba. Iraki források szerint a delegáció — amely körutat tesz az öböl menti országokban — néhány napos látogatása kereté­ben a Libanonban és az Izrael ál­tal megszállt területeken kiala­kult helyzetről, valamint az iraki­iráni konfliktus rendezésének fejleményeiről tárgyal az iraki vezetőkkel. A gazdagodó magyar-osztrák kapcsolatok Kevés példa van egész Euró­pában olyan magas szinten intéz­ményesült, sokoldalú kapcsolat- rendszerre, mint amely a két vi­lágrész határán lévő Magyar Népköztársaságot és Osztrák Köztársaságot jellemzi. A hiva­talos kormányfői látogatásokon túl rendszeressé váltak az éven­kénti munkatalálkozók, s a meg­állapodások végrehajtását is ma­gas szinten szervezik: a kormá­nyokon belül szinte nincs is olyan tisztség, amelynek viselői ne ta­lálkoznának évente legalább egyszer. A kapcsolatok különleges vol­ta, diplomáciai nyelven szólva „más minősége” azt jelenti, hogy kapcsolatainkat egy ideje már nemcsak a békés egymás mellett élés, hanem a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés együttműködése jó példájának is tekintjük. Megoldatlan politikai problémák nem terhelik a vi­szonyt, sőt adottak a feltételek a kapcsolatok további eredményes fejlesztéséhez. Gazdasági kapcsolataink in­tenzitását, a kereskedelmi forga­lom nagyságát, valamint a ko­operációk és a vegyesvállalatok számát tekintve Ausztria a máso­dik helyen áll tőkés partneror­szágaink sorában. A két ország közötti árucsere-forgalom azon­ban az utóbbi két évben jelentő­sen csökkent. Az 1985. évi re­kord nagyságú forgalomhoz, a 17,7 milliárd schillinghez képest 1988-ban 18,2 százalékkal, 1987-ben pedig az előző évihez viszonyítva további 11,4 száza­lékkal esett vissza. Ebben szere­pe volt annak is, hogy gazdaság- politikánkban fokozott import­takarékosság érvényesült, az ex­portunkban fontos helyet elfog­laló kőolajtermékek és mező- gazdsági cikkek világpiaci ára pedig drasztikusan visszaesett. Az idei év első hat hónapjában további — bár lassúbb mértékű — csökkenés figyelhető meg. Ki­vitelünk több mint nyolcvan szá­zaléka alacsony feldolgozottsá­gé árukból, energiahordozók­ból, nyersanyagokból és félkész­termékekből, iriezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekből áll. Áruink osztrák piacra jutását ke­reskedelempolitikai akadályok nehezítik, például vámhátrá­nyok, a láttamozási eljárás, s — az ez év szeptember 1-jétől csök­kenő mértékű — mezőgazdasági protekcionizmus. Valószínűleg ezek a kérdések is felvetődnek majd Grósz Károly és Franz Vra­nitzky tárgyalásain. Ugyancsak várhatóan téma lesz Ausztria EGK-hoz történő közeledése, amit a magyar fél — partnerünk külkereskedelmi forgalmának arányát, az európai tranzit-útvo­nalat figyelembe véve — megér­téssel fogad, de félti Ausztria ha­gyományos semlegességét, vala­mint a kétoldalú viszonyban már elért vívmányokat, egyebek kö­zött azt, hogy a magyar turisták szabadon, minden korlátozás nélkül léphetik át Ausztria hatá­rát. A két ország számos nagyvo­lumenű gazdasági együttműkö­dési programot valósít meg. Osztrák hitelkeretből fejleszted ték Budapest idegenforgalmi lé­tesítményeit, folyamatban van a bős-nagymarosi vízlépcső meg­építését, a telefonhálózatunk re­konstrukciós munkáit célzó együttműködés, s a Bécs-Buda- pest világkiállítás közös megren­dezésének előkészítése. Magas szintet értek el a kultu­rális és műszaki-tudományos kapcsolatok. 1986 áprilisában nagyszabású magyar kulturális hét volt Bécsben, ennek viszon­zásaként a jövő év tavaszán ren­deznek osztrák kulturális hetet Budapesten. Sokszínű és élénk a határ menti megyék és tartomá­nyok, illetve a magyarországi né­met nemzetiség és a burgenlandi magyar népcsoport kulturális együttműködése. Mindkét fél el­vi alapállása az, hogy még többet kell tenni az embereket, a két or­szág lakosságát közvetlenül is előnyösen érintő lehetőségek felhasználására. Már ma is van példa arra, hogy a határ két olda­lán közösen üzemeltetnek kom­munálislétesítményt (szennyvíz­derítőt), s a jövőben mindkét or­szág illetékesei arra törekszenek, hogy számoljanak a'másik fél te­rületén élő lakosság igényeivel, elkerüljék a felesleges, párhuza­mos beruházásokat. Ez egyaránt jelenti az infrastruktúra egymás igényeit figyelembe vevő kiépí­tését, vagy például a bevásárló­turizmus kölcsönös előnyeinek még jobb kiaknázását. Ma már az sem utópia, hogy a határ vo­nalán közös szabadidőparkok lé­tesüljenek, s például egy Ausztri­ában kezdődő turista útvonal kék jelzése a határvonal magyar oldalán folytatódjék. A két ország közötti idegen- forgalmat egyébként dinamikus fejlődés jellemzi. Tavaly 3,2 mil­lió osztrák állampolgár járt ha­zánkban, ez az egy évvel korábbi adathoz képest 35 százalékos növekedést jelent. A beutazók közül 823 ezer volt a turista. Ta­valy 447 ezer magyar állampol­gárjárt Ausztriában. Idén az első nyolc hónapban csaknem két és fél millió osztrák állampolgár járt nálunk (az előző év hasonló időszakához képest több mint 20 százalékos a növekedés). Az új magyar útlevéltörvény nyomán a magyar kiutazások száma az idei év első felében a korábbinak mintegy négyszerese volt. Emiatt növekedett a határon a várako­zási idő, gyakoriak a torlódások. Az illetékes hatóságok a közeljö­vőben megvizsgálják egy új határátkelőhely r\yitásának lehe­tőségét. Napirendre került az is, hogy megszüntessék a határon lévő elektromos mérőrendszert, az úgynevezett műszaki határ­zárt. Grósz Károly és Franz Vra­nitzky megbeszélései elé az oszt­rák sajtó úgy tekint, mint két, sok tekintetben hasonló politikus ta­lálkozója elé. Mindkét politikust olyan vezetőnek tartják, aki rendkívüli meggyőző erővel kép­viseli álláspontját. Az osztrák kancellár tavalyi budapesti látogatása óta — en­nek viszonzása lesz Grósz Károly mostani útja — mindketten újabb felelős pozícióba kerültek: májusban Franz Vranitzkyt és Grósz Károlyt egyaránt pártjá­nak vezetőjévé választották. A kis politikus nagy karrierje Békét, de nem mindenáron, és semmi esetre sem az arab területek „feláldozása” árán — ez a 73 éves Jichak Samir és az általa vezetett LIKUD-tömb jelszava a november 1-jei izraeli parlamenti választá­sokra. Samirról, a testméretre valószínűleg legkisebb izraeli politikusról korábban aligha gondolták honfitársai, hogy valaha a győzelem re­ményével indul választási harcba. Csakúgy, mint vetélytársa, Peresz, ő is egy alapító atya, az izraeli jobboldal s a LIKUD történelmi vezére, Menahem Begin árnyékában lépegetett előre a ranglétrán. Samir Lengyelország keleti részén született, húszéves korában telepedett le Palesztinában. Csatlakozott a brit gyarmatosítók és az arabok ellen egyszerre harcoló Nemzeti Katonai Szervezethez, amelyet 1942-től Begin vezetett. Ám a szervezet még 1940-ben kettészakadt, mert a többség felfüggesztette a britek elleni terrorhadjáratot a második vi­lágháború idejére. A leszakadt kisebb Stem-csoport erre nem volt hajlandó, és Samir ezt a csoportot követte, majd 1942 után hadműve­leti főnöke lett. A csoport gyilkolta meg a háború után az ENSZ-köz- vetítő Bernadotte grófot, Samir szerepe ebben máig tisztázatlan. A terrorcsoportokat az államalapítás után a munkáspárti vezetés kiszorította a hatalomból. Samir sikertelen üzleti vállalkozásokkal kísérletezett. 1955-től tíz éven át az izraeli titkosszolgálat ügynöke volt. Utána a régi fegyvertárs, Begin „fedezte fel” Samirt, s megtette pártja bevándorlási felelősének. A LIKUD első választási győzelme, 1977 után Samir a parlament elnöke lett, majd Begin második kor­mányában 1983-ig külügyminiszterként szolgált. Begin váratlan lemondása után így szakadt rá első ízben a miniszterelnökség, hogy ügyvezetőként „kihúzza,” amíg a jobboldal élére új, fiatal erők verekszik fel magukat. Ám a belviszályok okozta patthelyzetben az 1984-es választásokra is csak Samir maradt pártve­zérnek, és minimális győzelmet szerzett a LIKUD-nak. 1986-tól mostanáig ő a kormányfő, és legfőbb eredményének azt tartja, hogy megakadályozta a Munkapárt szerinte „kalandor” béke­terveit. Pereszt azzal vádolja, hogy e tervek keltettek hamis illúziókat a palesztinokban, ezért tart a lázadás a megszállt területeken már 11 hónapja. Azzal is vádolja Pereszt, hogy ezekkel a tervekkel a Munka­párt megszegte a koalíciós együttműködés álkuját. Samir a nemzeti egység zászlaját lobogtatja most is, emlékeztetve arra, hogy az egy­ségkormány 1984-es ötlete is tőle származik. Ha a választások dön­tetlenre végződnek, és — mint javasolja megint egységkormány alakul, az tulajdonképpen Samir győzelme lesz. Mészáros György Genscher Pekingben Négynapos hivatalos látoga­tásra vasárnap Pekingbe érkezett Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter — je­lentette az Új-Kína hírügynök­ség. Az NSZK diplomáciájának vezetőjét kínai kollégája, Csien Csi-csen hívta meg. Az Új-Kína közlése szerint Genscher vendéglátóival első­sorban a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről tárgyal majd. Peking és Bonn viszonyát mindkét fél nagyon jónak értékeli. Az NSZK jelenleg az EGK-tagországok közül az ázsiai ország legjelentő­sebb kereskedelmi partnere. Amerikai felderítő gépek A KIM DK légterében A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tömegtájékoztatási szervei szombaton azzal vádol­ták az Egyesült Államokat, hogy légierejének gépei kémkedést hajtottak végre a távol-keleti or­szág területe fölött. A KCNA hivatalos hírügy­nökség jelentése szerint U-2 tí­pusú amerikai felderítő gépek pénteken a Japán-tenger körze­tében kétszer átrepültek a 38. szélességi fok fölött azzal a céllal, hogy KNDK-beli létesítmények után kémkedjenek. A KCNA közölte azt is, hogy az ország lég­terében — csak október második felében — nyolcszor tűntek fel amerikai felderítő repülőgépek. Az egyik phenjani lap szom­bati száma élesen bírálta Ro Te Vu dél-koreai államfőnek az ENSZ-közgyűlés ülésszakán mondott beszédét, amelyben Ro szorgalmazta a két Korea közötti csúcsszintű tárgyalások megtar­tását, valamint a Koreai-félsziget helyzetéről folytatandó többol­dalú eszmecserét. A lap szerint Ro Te Vu-nak „sem az-akarata, sem a hatalma nincs meg az egyesítés kérdésének rendezésé­hez,,. (MTI) FÜLÖP—SZIGETEK: Több mint 40 ezer ember vált hajlékta­lanná az ázsiai ország fővárosában a Ruby nevű, 225 kilométer/óra sebességet is elért tájfun pusztítása következtében. (Népújság-telefotó MTI) Közlemény a Varsói Szerződés Külüavminiszteri Bizottsáaának üléséről

Next

/
Thumbnails
Contents