Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-31 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 260. szám ÁRA: 1988. október 31., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Híd­verők * Szívet melengető minden bocsánatkérés, különösen pe­dig, amikor haragosok kibé­külését halljuk, látjuk. Ful­lánkkal, keserűséggel, indu­latokkal, gyűlölettel a szí­vünkben ugyanis kevésbé vagy nem is lehet élni. A né­zeteltérés, az ellenségeskedés rontja mindennapi közérze­tünket, zavarja nyugalmun­kat. Békében is békétlenné tesz bennünket, megmérgezi számunkra úgyszólván az egész világot. Pedig a békére szükségünk van. Kompromisszumok, le­mondások, áldozatok árán is. S bármibe kerül — tapasztal­hatjuk —, megéri. Nincs az a fizetség, amely felérne vele, nem jelenthet semmi nála többet. A legtermészetesebb, hogy egy idő-után elévülnek a leg­nagyobb vétségek is. Emberi akarat, hogy ember ember­nek nyújtsa előbb vagy utóbb a kezét, s kart karba öltsön, együtt lépjen a másikkal a jö­vő felé. Mert a jelenben is lát­ni kell a jövőt, a szebb holna­pot, amiért talán voltaképpen születtünk. Amivel gyerme­keinknek, unokáinknak, min­den utánunk következőnek tartozunk. Amit majd okkal és joggal számonkémek utó­daink egykor. Hídverés minden békítő jobb, tiszteletre méltó egész­séges közeledés. Örülni lehet neki, és feltétlenül támogatni, követni kell. Hírét adni és vin­ni. S bizonygatni: így is lehet, csak így szabad. Nem csak a bocsánatkérés, hanem maga a megbocsátás is jogunk és kö­telességünk. Egyféle ben­sőnkben szunnyadó nemes tulajdonság, akarat, amelyet semmiképpen sem hagyha­tunk felszabadulatlan. Szép példája az ilyenféle kölcsönös igyekezetnek a "TV-híd” Köln és Volgográd között, ami egykori ádáz el­lenségek, véres harcokban szemben álló felek, egymás dühödt pusztítói számára te­remtett alkalmat nagy talál­kozásra. Két világ randevújá­nak is nevezhető a nem min dennapi esemény, a „Kelet’ és „Nyugat” elgondolkodtató újabb párbeszédének. A szó cialista és kapitalista társadat mi rend eszmecseréjének, nem annyira a szomorú emlé­kek, mint inkább az egymás mellett, vagy akár az együtté lés kérdései megbeszélésé­nek. A közös -világért. Korunk létfontosságú problémája nagyban és kicsi­ben, hogy ne azt keressük, ami elválaszt, hanem, inkább azt, ami összeköt bennünket. Semmiképpen sem maradha­tunk elszigetelve, kinek-ki- nek igenis kell a másik is, csakis együtt lehet igazán ér­telme életünknek. Köln és Volgográd semmi­képpen sem az egyetlen lépés legyen ezen az úton. S nem csupán azért, hogy valamikor majd legyen mit emlegetni. Sokkal inkább, hogy legyen mit érezni is nekünk és az utó­kornak. Gyóni Gyula Alkalmazkodva a követelményekhez Új termékek és műszaki fejlesztések vállalatainknál Ahhoz, hogy az egyes terme­lési egységek talpon tudjanak maradni, feltétlenül szükség van arra, hogy időről időre új és új termékekkel jelentkezzenek a piacon, valamint arra, hogy a műszaki fejlesztésekre is foko­zott figyelmet fordítsanak. Mi a helyzet e két területen szűkebb hazánkban? Ennek jártunk utá­na megyénk néhány vállalatánál. A Mátravidéki Fémműveknél Révész Ernőfejlesztési főmérnök arról tájékoztatott, hogy 1988- ban egyszerre folytatták a már hagyományos cikkeik „tökélete­sítését” és az új produktumok ki­alakítását. Az első csoportból ki­emelkedik a tubusgyártás fej­lesztése. Ennek során házilag előállított, korszerű, nagytelje­sítményű gépsort helyeznek üzembe, s e lépéssel kezdetét ve­szi e téren a rekonstrukció. Jelen­tős értékű változtatás valósul meg az esztendő végére a pilver- gyártással kapcsolatosan is, hi­szen egy kivágóprés beszerzésé­vel — ez egyébként tőkés import — egy anyagtakarékos technoló­gia bevezetésére nyílik lehető­ség. A környezetvédelmi beru­házások közül kiemelkedik az a tisztítóberendezés, amely 14 mil­lió forintba került, s amely a vál­lalatnál keletkező szennyvizek előkezelésére szolgál. Legalább ennyire számottevő dolog az ae­rosol szelepek készítése. Mint is­meretes, hazánk hozzávetőlege­sen 3 millió dollár értékű ilyen árut importál évente Nyugat- Európából. Nos, a Fémművek ezek honi előállítására készült fel. A siker érdekében műszaki-tudományos együttműködést valósítottak meg NDK-beli partnerekkel, továbbá gyártási és alkalmazási know- how-t vásároltak az olasz Lindái Italiana cégtől. Mellesleg utób­biak szállították a szükséges be­rendezések nagy részét. A tervek szerint 1989-ben 20-25 millió darab szelepet készítenek majd mintegy 85 millió forint érték­ben. A KAEV gyöngyösi gyárában Borbély Márton megbízott fő­mérnök elmondta, hogy az el­múlt két évben komoly beruhá­zásokat hajtottak végre a műsza­ki színvonal emelése végett. így üzembe helyeztek egy CNC esz­tergát, egy CNC marógépet, to­vábbá egy megmunkáló közpon­tot. Mindez húszmillió forintot „emésztett fel”. A fentieken kí­vül — lízing formában — besze­reztek egy honoló-, valamint egy lángvágó automata gépet. A technikai megújulás lehetővé tette új gyártmányok bevezetését is. Ezek közül nagyságrendileg is kiemelkedik az NSZK kooperá­cióban készülő RF típusú lengő­fejes ki vágó gép. A piaci igények alapján folyamatban van az ol­dalszegező berendezés kifejlesz­tése és előállítása. Nagy figyel­met fordítanak a hidas kivágógé­pekre is. Ennek keretében került sor egy automata, számítógépes vezérlésű ilyen „masina” proto­típusának elkészítésére. Feltétle­nül jó eredménynek számít, hogy a már említett RF típusú termék­ből a kereskedelem 500 darabot igényel az elkövetkező esztendő­re. Összefoglalva tehát megálla­pítható, hogy a feltételek változ­tatása, illetve a termékszerkezet módosítása terén jelentős előre­lépés ment végbe. Az Apci Qualitál Könnyűfém­öntödében — amint azt Tari Mi­hály gazdasági igazgatótól megtudtuk — a fejlesztések egy hányada a hagyományos forma­öntvények gyártásához, tisztítá­sához, megmunkálásához kap­csolódik, ugyanis ezzel összefüg­gésben igyekeznek emelni a mű­szaki színvonalat. Az idén fejez­ték be a magkészítő üzem kor­szerűsítését: itt már „dolgozik” egy nagyteljesítményű homok­keverőgép, továbbá egy gázosító automata és egy gázmosó torony. Sikeresen kezdték meg az olaj­teknők előállítását is, s a folya­matos termelés október elején indult. Előrehaladott állapotban van a hordozógyűrűs alumíni­umdugattyúk készítése is. E té­ma kidolgozásánál együttmű­ködtek egy külső kutató-fejlesztő intézettel. A dolog azért is fon­tos, mert importkiváltást tesz le­hetővé. Ami a tömbgyártást ille­ti... Szakembereik foglalkoznak korszerű, energiatakarékos ol­vasztóberendezések kifejleszté­sével, méghozzá ügyelve a kör­nyezetvédelmi szempontokra is. Biztató kísérletek történtek a fo­lyékonyfém kezelésével, tisztítá­sával kapcsolatosan is. Ez évben eleddig 3,5 millió forintot fordí­tottak műszaki fejlesztésekre, ám az esztendő hátralévő részében ' még megoldandó feladatok to­vábbi 1,5-2 milliót igényelnek. A költségek fedezésére az Ipari Mi­nisztérium — a szerződések alapján — 2,3 millió forintot utalt át a vállalatnak, ám a fenn­maradó hányadot a saját alapból kell biztosítani. A Heves Megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál Várkonyi György műszaki igazgatóhelyet­tes arról szólt, hogy a fejlesztési tevékenységük célja a piaconma- radás, az egyre jobb minőség el­érése. A saját technológia folyto­nos „megreformálásával” az ál­taluk létrehozott épületek hasz­nálhatósági fokának, valamint a komfortérzetnek a növelését, il­letőleg az élőmunka-ráfordítás csökkenését kívánják elősegíte­ni. A hosszabb időszakra szóló programban elsősorban az im­portkiváltás szerepel. Elsőként a hőszigetelés terén akarnak újat nyújtani, méghozzá az isogran termékekkel. Pillanatnyilag ezek kísérleti gyártása tart, s az indu­lást 1989-re tervezik. Biztató, hogy e cikkek építő-, illetve mű- anyagipari felhasználhatóságát az eddigi vizsgálatok bizonyít­ják. S külföldről is nagy az érdek­lődés irántuk. Közlemény a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának üléséről Szombat délelőtt befejezte munkáját Budapesten a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának ülése. A kétnapos eszmecseréről közleménvt hoztak nvilvánossáeraí A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés tagálla­mainak Külügyminiszteri Bizott­sága 1988. október 28-29-én Budapesten tartotta meg soros ülését. Az ülésen részt vett Petar Mla- denov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Jaromir Joha- nes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Tadeusz Olechowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­tere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminszte- re, Oskar Fischer, a Német De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztere, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügy­minisztere és Eduard Sevardna- dze, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének külügy­minisztere. A miniszterek áttekintették az európai és a világhelyzet alaku­lását. Megállapították, hogy ma is időszerűek a Politikai Tanács­kozó Testület ez évi vairsói ülésén a nemzetközi helyzetről és annak perspektíváiról elhangzott érté­kelések. A Varsói Szerződés tag­államai a jövőben is minden tő­lük telhetőt elkövetnek azért, hogy tényleges fordulat követ­kezzen be a világpolitikában a béke megszilárdítása, a leszere­lés — mindekelőtt a nukleáris le­szerelés -, a széleskörű, kölcsö­nösen előnyös együttműködés kialakítása felé, az egyenjogú­ság, a függetlenség és szuvereni­tás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a nemzetközi jog minden más általánosan elismert elvének és normájának tisztelet­ben tartása alapján. Kifejezték készségüket, hogy e célok elérése érdekében készek párbeszédet folytatni minden ál­lammal, minden politikai és tár­sadalmi erővel. A határok sérthetetlensége és a fennálló területi-politikai reali­tások alapján az ülésen kiemelt figyelmet szenteltek az európai béke és együttműködés erősíté­sével kapcsolatos kérdéseknek. A résztvevők ismételten hangsú­lyozták országuk arra irányuló törekvését, hogy a közeljövőben komoly eredményekkel záruljon az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet bécsi utóta­lálkozója. Ez megteremtené a feltételeit annak, hogy még 1988-ban megkezdődjenek a tárgyalások a fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről és az európai bi­zalom- és biztonságerősítő 'm(Folytatás a 2. oldalon) Népszámlálás 1990-ben Hazánkban a tizenharmadik népszámlálást — a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának döntése alapján — 1990-ben tartják meg. Magyarországon 120 éve folytat­nak adatgyűjtést a népességről. Ezek a felmérések már beletar­toznak az ENSZ-ajánlások alap­ján szervezett világnépszámlálá­sok sorozatába, egyben eleget tesznek a KGST-tagországok ál­tal támasztott közös népszámlá­lási követelményeknek is. A népszámlálás egyszerre szolgálja a hazai adatbázis fel- frissítését és a nemzetközi adat­szolgáltatási kötelezettségek tel­jesítését is. Magyarországon a helyes politikai, gazdasági, kul­turális és szociális döntések meg- horatalához, a közép- és hosszú- távú tervek elkészítéséhez nélkü­lözhetetlenek a népszámlálás ál­tal szolgáltatott adatok. Ezek az információk lehetővé teszik a népesség társadalmi-foglalkozá­si összetételében, a háztartás, család- és lakásviszonyokban létrejövő változások figyelem­mel kísérését. A népgazdaság termelési szerkezetének korsze­rűsítése várhatóan felgyorsítja a munkaerő-átrétegződést. Na­gyon lényeges annak pontos is­merete, hogy ez a folyamat mi­lyen demográfiai, családháztar­tás- és lakáskömyezetben megy végbe. A kormány stabilizációs és kibontakozási munkaprog­ramjának lényeges eleme a la­káskérdés megnyugtató módon történő megoldása. A helyes döntések meghozatalának alap­vető feltétele, hogy a döntésho­zók rendelkezzenek az egész or­szágra kiterjedő lakásösszeírás adataival, amelyek tájékoztat­nak a lakásállomány műszaki jellemzőiről, a lakók társadalmi­foglalkozási összetételéről is. A népszámlálás során az adat­gyűjtést, az információk feldol­gozását és tárolását az állampol­gárok személyiségjogai messze­menő védelmével szervezik meg. A kérdőíven nem szerepel egyet­len olyan kérdés sem, amelynek válaszából közvetlenül követ­keztetni lehet a vagyoni helyzet­re, illetve jövedelemre. Az ada­tokat szigorúan statisztikai (Folytatás a 2. oldalon) Átadták a Hotel Húbertust A hét végén ünnepélyesen is felavatták a 33-as út mentén a Hotel Hubertust. A reprezentatív háromcsillagos szállodát a Füzesabonyi Állami Gazdaság építtette 57 millió forintért. A kivitelezési munká­kat a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végezte igen színvonalasan. A 14-es kilométernél, Tepélypusztán át­adott új épületben minden igényt ki sze­retnének elégíteni a - főleg nyugati ven­dégkörre alapozó - vendéglátók. A szé­pen berendezett 14 kétágyas szobán kívül két étterem, egy Holstein-söröző, vala­mint szauna áll a vendégek rendelkezésé­re. A jövő évben egy lovas- és két tenisz­pályával bővül a szolgáltatás. (Szántó György felvételei) Pártértekezlet a megyei tanácson Szombaton délelőtt Heves Megye Tanácsának apparátusi pártbizottsága a megyei tanács nagytermében tartotta meg pár­tértekezletét. Ennek munkájá­ban részt vett Juhász Lajos, az MSZMP Heves Megyei Bizott­ságának titkára is. Először Szabó István, az ap­parátusi pártbizottság titkára ér­tékelte az 1985-ös pártértekezlet óta eltelt időszakot. A szóbeli beszámolót — vita után — egy­hangúlag elfogadták. Ezt követően a pártértekezlet személyi kérdésekben döntött. Az apparátusi pártbizottság tit­kári funkciójára kettős jelölés történt. Sós Tamást, a KISZ He­ves Megyei Bizottságának első titkárát és Gégény Tibort, a me­gyei tanács ipari osztályának he­lyettes vezetőjét a szavazók egy­hangúlag vették fel a szavazólap­ra titkárjelöltként. Végül a 17 küldött — a titkos szavazást kö­vetően — 39:38 arányban Gé­gény Tibort válaszotta meg az ap­parátusi pártbizottság titkárá­nak. A korkedvezménnyel nyugdíjba vonuló Szabó Istvánt Juhász Lajos és Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke búcsúztatta. A pártértekezlet megválasztotta a 17 tagú pártbizottságot és a fegyelmi bizottságot. Utóbbi elnöke Kovács János lett.

Next

/
Thumbnails
Contents