Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-28 / 258. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. október 28., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3 Szakszervezeti ifjúsági konferencia Miként lehet és kellene fiatalul éli A színpad felett kifeszített transzparens elgondolkodtatóan őszinte összefoglalása a helyzetnek: „Miénk a szakszervezet?!” Ez a fajta fogalmazás, ebben a környezetben, nem volt szokványos, kiváltképpen, ha megszokta az ember, hogy a színpad jelszavai az elmúlt évtizedek során soha, semmit sem kérdőjeleztek meg. Az igazsággal való szembenézést ígérte tehát az összejövetel a SZOT Központi Iskolájában, Budapesten, ahol több mint 300 fiatal, az iparági-ágazati szakszervezetek if- júsági tanácsai által szervezett ifjúsági fórumok delegátusai és a szakmunkástanuló alapszervezetek képviselői, fiatal szakszervezeti vezetők vettek részt. Egymillió 300 ezer társuk nevében beszéltek arról, hogy miként lehet és kellene, élni fiatalul. Jóllehet a téma nem ismeretlen — elég, ha arra utalunk, hogy a KISZ is a közeljövőben szeretné rendezni sorait, keresi a maga válaszát e már-már kaotikus zűrzavarban —, tény, hogy a SZOT, a decemberi Országos Szakszervezeti Értekezlet jegyében, de a huszonnegyedik órában szervezte meg a Szakszervezeti Ifjúsági Konferenciát. Az itt elfogadott állásfoglalás kemény, de nem meglepő. A feltárt súlyos helyzet mindenekelőtt a módszer szokatlanságá- ra utal, azért, mert nem gyakoroltuk a dolgok néven nevezését. Pontosabban: néven nevezzék azok, akik kénytelenek együtt élni az első munkahely bizonytalanságának tudatával, a munkanélküliség lehetőségével, az érdekvédelem fedezet nélküli ígéretével. „Az 1980-as években a fiatalok helyzete jelentősen romlott. Az életkörülményük kedvezőtlen alakulása az elhelyezkedési problémákkal, a munkanélküliség veszélyeivel párosulva a feszültségüket a tűrőképesség határáig fokozta. Az ifjúság életszínvonalában bekövetkezett kedvezőtlen tendenciát megállító szándékok nem elegéndőek. Ügy ítéljük meg, hogy a kormányzat in - tézkedéseiben nem ifjúságpárti, sőt azok sújtják az ifjúságot. Ennek alapján mondjuk, hogy a kormány ifjúságpolitikai feladatterve nem' alkalmas az ifjúság élethelyzetének javítására. Az ifjúság növekvő részében elbizonytalanodás, a perspektívátlanság érzése alakult ki. Mégis megerősítjük, hogy az ifjúság reformpárti, de követeljük a jelenlegi restikciós gazdaságpolitika megváltoztatását, amelyet úgy ítélünk meg, hogy ehhez a források megteremtődtek, ezért az elosztás reformjáról is akarunk beszélni. A szekcióüléseken, amint ez a beszámolókból kitűnt, szőnyegre került minden téma, ami a mai fiatalokat foglalkoztatja: a bérreform ügye, a munkanélküliség elfogadhatatlannak minősített élethelyzete, a lakásprogram kormányzati támogatásának követelése, a nagycsaládosok segítésének igénye, s szakképzés reformjának szükségszerűsége, az iijúsági üdültetés visszaállítása és nem utolsósorban a szakszervezet ifjúsági munkájának megújulása, ami nem egyéb, mint a réteg érdekeinek az eddiginél markánsabb képviselete és védelme. E korántsem teljes, inkább lényegjelölő felsorolása az összefoglalt véleményeknek, továbbgondolásra késztet. Egyfelől azért, mert minden követelés esetében keresni kell a megvalósítás lehetőségét is. Nyilván nem amiatt kell változtatni a fiatalok élethelyzetén, mert tűrőképességük határát deklarálták, hanem mert ajelenle- gi helyzet összeegyeztethetetlen a kinyilvánított céljainkkal és a jövőért viselt felelősséggel. Másfelől át kell gondolni néhány korábban és sajnos hosszadalmasan sulykolt véleményt, melyet a politikai gyakorlat korántsem igazolt a fiatalok körében. Az iskolának mindenképpen közelebb kell kerülnie az élet időszerű követelményeihez, úgy, és azt kellene tanítani, amire szükség van, amire kereslet lesz a bizonyítványosztás után is. Ki tagadná, hogy a pályaválasztás évente ismétlődő rítusa már nem az, aminek elhitetni szeretnénk? A legjobb esetben is olyan szakma- választásról van szó, amely kevesebb erőkifejtéssel magasabb jövedelmet ígér — bármely területen... A társadalmi felemelkedés legbiztosabb útjának nem a tanulás, hanem az ügyes pénzszerzési mód látszik a legjárhatóbbnak. Mostanában nem szokás Marxra hivatkozni, ám ezúttal különösen helyénvalónak látszik, ha felidézzük azt a gondolatát, miszerint a munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem a legfőbb élet- szükséglet. Kétségtelenül zavarba ejtő helyzet, hogy míg az általános iskolában azt tanítj uk, hogy az ember a munkája révén emelkedett ki a természetből, az iskoláskor végén érvényét veszti a tananyag, hiszen a távlat bizonytalansággal terhes: „Hol fogok dolgozni? Mit fogok csinálni?” Vagyis a helyzet változott, s a megváltozott körülmények között, legalábbis a fenyegetettek körében, a régi igazságok elvesztették jelentőségüket. A munka nemesít, mondtuk, s a munkanélküliség itt van az ajtók előtt. A szakszervezetnek pedig újra kell tanulnia a leckét ahhoz, hogy miképpen tartsa meg tagságát az ezredfordulóra ezekből a fiatalokból, akiket, s ez vitathatatlan, á mai valóság néhány nyomasztó gondja jobban érint — nevezzük akár a fogyasztói társadalom tüneteinek, akár a létfenntartás elemi szükségletének — mint az öntudat foka, amelyet bizony túlhangsúlyoztunk. A Szakszervezeti Ifjúsági Konferencia vitája és álláspontja kétségkívül biztató jel arra, hogy a fiatalok problémái a súlyuknak megfelelően kerüljenek be a döntéshozók tudatába. Akár úgy, hogy önálló szakszervezeti ifjúsági szervezet tükrözteti azokat, akár úgy, hogy a szakszervezet immár felismerte: mint mozgalomnak, létérdeke annak képviselete, hogy a fiatalok a lehető legkisebb károsodással kerüljenek ki létük mai lapályáról. Király Ernő Gyöngyösön és Hatvanban is Megalakultak a Munkásőrség első baráti körei Az utóbbi hetekben, napokban az ország több városábah, a főváros néhány kerületében új társadalmi közösségek alakultak, amelyek a Munkásőrség baráti köre néven az egységek, az alegységek mellett működnek. Ezek alapítói volt munkásőrök, az iijúsági szervezetek aktivistái, közéleti emberek, munkások, értelmiségiek, tsz-tagok, fegyveres erők és testületek nyugállományú tisztjei, tiszthelyettesei, az MSZMP és a Munkásőrség egykori szervezői, a munkásőrök családtagjai, párttagok és pár-' tonkívüliek. Ilyen baráti körök működnek már többek között Szigetváron, Mohácson, Győrött, Kapuvárott, Marcaliban, Karcagon, Cegléden, Körmenden, Nagykanizsán, 'Xlyöngyösön, Hatvanban, valamint Budapest IV. és VI. kerületében is, azzal a céllal, hogy tagjai erősítik a szocializmus értékeit, egyetértenek védelmével, kiállnak a párt politikájának megújítása mellett. Egyben szimpatizálnak a Munkásőrséggel, érdeklődnek a munkásőrök tevékenysége iránt, erkölcsileg és anyagilag is támogatják a testületet. A baráti körök vezetői ismert közéleti emberek. Az önszerveződő közösségek önállóan alakítják ki programjaikat. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága értesülése szerint további mintegy 60 baráti kör van megalakulóban. Az országos parancsnokság közli, hogy egyetért e körök céljaival, s támogatja törekvéseiket. A Közép-Tiszavidek idegenforgalmáról Tapasztalatok, fejlesztési célok A Közép-Tiszavidéki Intéző Bizottság nemrégiben tárgyalta az idei idegenforgalmi szezon tapasztalatait, valamint a jövő feladatait. A KIB tevékenységének értékelésekor külön is foglalkoztak az üdülőbizottságok — Kisköre, Sarud, Poroszló, Abádsza- lók — munkájával. Mivel szőkébb hazánk lakói is szívesen keresik fel az említett .helyeket, érdemes idéznünk az anyagból néhány adatot, megállapítást. Az alábbiakban a megyénkben található községekről — és azok idegenforgalmi szerepéről — adunk vázlatos képet. Kisköre A szabadvízi strand látogatottsága a tavalyi 12 és fél ezerről az idén 30 ezerre nőtt. Ezt az ugrást elsősorban az időjárás okozta. A másik tényező a Szőke Tisza Napok rendezvénysorozata volt, valamint az is, hogy egyre többen ismerik meg a strand szolgáltatásait, előnyeit. A közel 10 millió forintos beruházással felépült kemping az idén kezdte meg működését. Forgalma jelentős: hiszen míg tavaly 196 ezer 700forintot, addig az idén 716 ezer forintot forgalmazott. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Kiskörére látogatók száma a tavalyi évhez viszonyítva mintegy 50 százalékkal nőtt, s a szakembereknek ezt a Szennyvíziszap Erdők öntözésére A folyékony szennyvíziszap elhelyezésére és hasznosítására folytatott négyéves kísérletet fejezték be a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál. Az erdők öntözésének lehetőségét vizsgálták, ami végül eredményre vezetett. A Bük nagyközség tisztítótelepén keletkezett folyékony szennyvíziszappal a közeli nyárfaerdő kiválasztott részét öntözték. A kísérlet kritikus helyen történt: a vidéken magas a talajvíz, s a közelben található a közkedvelt fürdőhely és üdülőterület. A talaj- és növénytani, valamint a biológiai mérések azonban azt mutatják, hogy hektáronként évente maximálisan 640 köbméter szennyvíziszap kiöntése a természetben semmilyen károsodást nem okoz, sőt jótékony hatással van a talajra és a növényekre egyaránt. Húsz centiméteres talaj vastagságban negyven százalékkal megnövekedett a humuszérték. A nyárfák fejlődése a nem öntözött területekhez képest látványos, a törzsek vastagodása és a fák magasodása egyaránt számottevő. A szennyvíziszap veszélyes hulladéknak tekinthető, ám az említett dózisban semmilyen kárt nem okoz az élővilágban. A kísérlet az országban elterjeszthető nagyüzemi technológia alapja lehet. tendenciát kell figyelembe venni akkor, amikor a jövő évi elképzeléseket és terveket összeállítják. A szabadvízi strand továbbfejlesztésére, a kemping bővítésére hosszú távú koncepcióval rendelkeznek. A termálmendence felépítésére a termálvíz'hasznosítására, ifjúsági vízi bázisra és egy csónakkikötőre már van kiviteli terv. A jövő év fontos feladata, hogy szociális, kommunális tömböt alakítsanak ki a teniszpályákhoz, de szükséges a napernyők, fapadok, gyermekjátékok, ülőgarnitúrák beszerzése is. Sajnos jövőre a Szőke Tisza Napokat nem rendezik meg, mert hiányoznak az anyagi és személyi feltételek. Ám más programokat mindenképpen szerveznek. . Az üdülőterület fejlesztése tehát beindult, a térség fogadóképessége javult. Hogy az igényeket ki tudják elégíteni, a fejlesztési ütemet mindenképpen tartani kell. Sarud A község látogatottsága korábban csak hét végeken volt jelentős: főként a horgászok jöttek ide. Miután azonban a községi tanács megkezdte az üdülésre alkalmas területek feltárását és azok tartós használatba adását, építkezések kezdődtek itt. A kiépített szabadvízi strand bővítése 1987—88 telén elkezdődött, ám a kivitelező nem tudta a terv szerint a töltési munkákat elvégezni, így azt az idei télen kell folytatni. A kempingtábort az idei évtől magánszemély — szerződéses megállapodással — üzemelteti, eddig eredményesen. A víz, a villany, az úthálózat folyamatosan épül. — A kereskedelmi ellátást az Áfész biztosítja, de besegítenek a magánkereskedők és büfések is. A VII. ötéves terv során a legfontosabb feladat elősegíteni Sarud ütemesebb fejlődését, a fogadási feltételek javítását, megyei támogatással pedig szeretnék megoldani a vízmű és a vizesblokk megépítését. A fejlesztési feladatok a helyi szinten képződő forrásokból nem valósíthatók meg, ezért központi és megyei segítségre van szükség. Ezek közé sorolható az autóparkoló létrehozása, a horgászbázis létesítése, a strand körülkerítése és a strandhoz kapcsolódó létesítmények kialakítása. Poroszló A település életében a Tisza- tó „megszületése” már eddig is jelentős változásokat hozott. A fejlesztés iránti igény viszont sokkal nagyobb, mint amennyit a jelenlegi lehetőségek engednek. A kereskedelmi és vendéglátó egységek kiépítettsége még megfelelő, a színvonalas és egyenletes ellátás kialakításában viszont sok a tennivaló. A nyári szezonban, hajó idő van, és sok a turista, élelmiszerekből a boltosok csak nehezen tudják felmérni és kielégíteni az igényeket. A jövőben a vendéglátásban várhatóan javulás lesz érzékelhető, hiszen jelenleg két magánvendéglő kialakítása folyik. Idén augusztus elsején adták át — a csónakkikötő mellett — a 160 főt befogadó horgászpihenő és sátorozóhelyet. Itt a jövőben akarják megoldani a térvilágítást, a lakókocsik részére pedig elektromos csatlakozásokat biztosítanak. Ki akarják jelölni és alakítani a belső közlekedési diákat, a zuhanyzó állásokat, de füvesítést is kívánnak végezni. ■ A község és a két gát közötti mélyfekvésű posványos terület is feltöltésre kerül: minderre megvan a 4,6 millió forint. Igaz, ebből a pénzből a terület rendezését csak részben lehet elvégezni, így a munkálatok hosszabb időszakot vesznek igénybe. Bár Poroszló idegenforgalma állandóan nő —a hazai és külföldi horgászok közül egyre többen jönnek — mégsincsenek olyan létesítmények, amelyek nagy tp- meget vonzanának ide. Remel- hetőleg a fejlesztési tervben szereplő kemping, szabadtéri strand és a tervezett üdülőterület megvalósításával a jövőben sikerül előrelépni. Új cipőgyár Vasváron iffi A Zala Megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében elkészült a Sabaria Cipőgyár vasvári gyára. A 150 millió forintos költséggel felépített üzemben naponta kétezer pár cipőt gyártanak. A lábbelik egyelőre a hazai piacra kerülnek, de hamarosan megkezdik a tőkés piacokon való értékesítésüket. A csizmabélés tűzése Szezon után... Csend a kiskörei kikötőben (Fotó: Perl Márton) A cipőtalpat kéreggel kapcsozzák össze (Fotó. Czipka László — MTI)
