Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. október 1, szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM „Szolgálni igyekszem választóimat.. Beszélgetés Barcsik János országgyűlési képviselővel A tervezettnél később készült el ez az interjú. Nem valamilyen mulasztás vagy hiba miatt, egy­szerűen azért, mert a javasolt hé­ten, a javasolt napokon nem ért rá Barcsik János hevesi ország- gyűlési képviselő. Az egyik na­pon parlamenti bizottsági ülésen vett részt, aztán pedig háromna­pos hajóútra volt hivatalos. Hi­vatalból. Az útvonal: Nagyma­ros—Bős—Ausztria . . . Talán már kitalálták. A nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolat­ban vett részt tanulmányúton, mert — mint mondotta — „sze­retne tisztán látni ebben a kér­désben.” A következő héten a Heves megyei országgyűlési képviselők csoportülésén találkoztunk. Is­mét érdeklődtem, mikor lenne ideje egy beszélgetésre. — Ma egész nap ülésezünk. Holnap Pestre, a kulturális bi­zottság ülésére megyek. Azt kö­vetően pedig Tamaörsön talál­kozunk a megyei tanácstagok­kal: válaszolta é.s sorolta a továb­bi elfoglaltságait, jelezve, hogy nehéz egyeztetni az időpontot. Majd váratlanul javasolta — Be­szélgessünk a csoportülés szüne­teiben, s ha marad még kérdés, akkor folytathatjuk az ülés után is . . . Az első beszélgetés — Mindig ilyen elfoglalt? — Általában így zajlik az éle­tem. Amikor képviselői mun­kám ritkul, akkor munkahelye­men igyekszem minél jobban helytállni. Például most, hogy az őszi ülésszak előtt így sűrűsödött a képviselői feladat, s a múlt he­tet Hevestől távol töltöttem, így mihelyt hazaértem, bementem munkahelyemre, a körzeti álta­lános iskola és diákotthonba, ahol 1950 óta dolgozom, 1953 óta mint igazgató tevékenyke­dem. A hét közben érkezett leve­leket, dokumentumokat szom­baton és vasárnap tanulmányo­zom át. Ma, azaz hétfőn reggel még beugrottam, váltottam né­hány szót a kollégákkal, majd in­dultam Egerbe. — Mit szól ehhez a tempóhoz a családja? — Feleségem ugyancsak pe­dagógus, két felnőtt fiam mér­nök, mindannyian tudták, mikor 1985-ben megválasztottak, hogy rendkívül komoly kötelezettsé­get vállalok. Nem most kóstol­tam a közéletbe, hiszen 30 éve vagyok tanácstag és hosszabb ideje tevékenykedem a Pedagó­gusok Szakszervezetének Heves Megyei Bizottságában. A második beszélgetés — Az elfoglaltságok számát nö­velik a képviselői fogadóórák. Milyen a kapcsolata választói­val? — Nemcsak a hivatalos kere­tek között kereshetnek fel,- ha­nem ha úgy hozza a sors, akár az utcán is megállíthatnak, beavat­hatnak ügyes-bajos dolgaikba. Szolgálni igyekszem választói­mat ebben a tisztségben. S meg­próbálok segíteni, ahol csak tu­dok. — Milyen kérésekkel fordul­nak önhöz? — A legkülönfélébbekkel. Akad, aki a Dunántúlról jött el, hogy közbenjárásomat kérje édesanyja telefonügyében. Ugyanis beteg hevesi szülőjével így próbálná tartani a kapcsola­tot. Voltak rázósabb ügyek is. Az egyik hatgyermekes cigány csa­lád például lakásügyben fordult hozzám. Házukban villám csa­pott, leégett, s a helyi tanács nem nagyon támogatta őket. Végül is megoldódott az ügyük. Igaz, a hivatal nélkülem is megoldhatta volna. Úgy érzem, az emberek már azért is hálásak, ha valaki meghallgatja a panaszukat. Nem is beszélve arról, ha valaki még tesz is az érdekükben. Sajnos manapság az ilyesmi egyre in­kább hiánycikknek számít. — Ön 16 település 30 ezer la­kóját képviseli. Természetesen nemcsak az egyes személyek dol­gait kell hogy „intézze”. . . — A nagyobb horderejű fel­adatokból is megpróbálom tevé­kenyen kivenni a részem. Nehéz ebben a gazdasági, társadalmi helyzetben a terület érdekeit megvédeni. A VII. ötéves terv­ben megfogalmazott célok való­ra váltását tartom fontosnak, szerencsére nincsenek különö­sebb gondjaink. Városunkban felépült az új oktatási intézmény, bekapcsolódtunk az országos távhívó hálózatba, Erken óvoda nyílt, Tamamérán és Erdőtelken megkezdték a kastélyok felújítá­sát. Igyekeztem megnyerni az or­szágos szerveket és hatóságokat, hogy Hevesen is legyen vezeté­kes gáz. Megkaptuk a támoga­tást, így 1990-től ez is eljut ide. Nyilván a város tanácsa szívén viseli ezt az ügyet, a kötvények kibocsátását is tervezi. Feladat­ként vállaltam, hogy közremű­ködők a Tamaörs és Jászdózsa közötti közút létesítése érdeké­ben. Ez évszázados vágya a tar- namenti térség lakóinak, hogy Heves és Szolnok megyéket ösz- szekösse ez az út. A közlekedési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel is tár­gyaltam, kérve, támogassák tö­rekvésünket, pályázatunkat. Vé­gül is beindultak a munkák, a két megye tanácsának jelentős segít­ségével. A harmadik beszélgetés — Mostanában sokan vitatják a Bős-nagymarosi vízlépcső épí­tését. Ön a helyszínen is járt. El­fogadjuk-e, hogy meg kell építeni azt a monstrumot? — A háromnapos tanulmány­úton megpróbáltam higgadtan, tárgyilagosan nézni az ügyet. Az összes elérhető cikket, doku­mentumot áttanulmányoztam. Úgy vélem, a megalapozatlanul ellenzők véleménye hangosabb az indokoltnál. A Dunán nagyon sok duzzasztóművet, erőművet építettek eddig is. Biztos vagyok abban, hogy például Ausztria meggondoltan létesítette a ma már működő kilenc erőművet. Reálisan számba kell venni, mit miért csinálunk. Egyre több vil­lamos energiára lesz szükségünk. Szénkészletünk fogy, olajban, gázban nem bővelkedünk. A csernobili példa is igazolja: az atomenergia komoly leckét adott az emberiségnek. Ezért a Duna által biztosított lehetőséget ki kell használni, s a vízi energiát nem szabad kiengedni az ország­határon. Szükséges ez a létesít­mény. Sőt, mielőbb foglalkozni kellene azzal is, hogy Fajsznál is építsenek egy hasonlót. Az ellenzők még mindig har­colnak a nagymarosi építkezések befejezéséért. — Láttam az építkezést, Du- nakiliti, csakúgy mint Bős Gab- cikovo, hamarosan elkészül, s Nagymaroson is a mielőbbi befe­jezés lehet a cél. Hiszem, hogy ez a rendszer a lehető legoptimáli­sabban üzemel. Ez kevesebbe kerül, mintha abbahagynák. S az sem utolsó, hogy az utóbbi eset­ben több milliárd forintnyi kárté­rítést kellene fizetni Csehszlová­kiának és Ausztriának. — Az ellentábor környezetvé­delmi gondokra, mi több, a kis­körei vízlépcső elhanyagoltságá­ra is hivatkozik . . . — A duzzasztóművekkel kap­csolatban rendkívül sok pozitív tapasztalatot gyűjtöttem. A Kö­rösön lévő erőmű jól működik, nem okoz környezetvédelmi gondot. Ausztriában is hasonló a helyzet. Kiskörén rendbe kellene tenni a tározót, többet kellene rá­fordítani. Ez is kedvezően hatna a nagymarosi vitára. — Ön a kulturális bizottság és az úgynevezett ügyrendi bizott­ság tagja. Több alkalommal is szót kért ezeken az üléseken, egyebek között a pedagógusok bérezésének javításáért is szót emelt. Ennek hatására e bizott­ság a kormányhoz fordult, hogy az elkövetkezőkben vizsgálják felül a pedagógusok bérszükség­letét. Újabban milyen kérdések foglalkoztatják ? — Az ügyrend korszerűsítésé­vel kapcsolatban javasoltam, hogy a megüresedő helyeket rö- videbb időn belül töltsék be, azt is, hogy az űj honatyák ne csak egy aláírással „tegyenek esküt”, hanem szóban is, ünnepélyes ke­retek kpzött. — Többször is szóba került, hogy rendkívül elfoglaltak a kép­viselők. Nem lenne jobb, ha főál­lásban látnák el ezt a tisztséget? — Tudomáson szerint a több­ség ezt nem tartja elfogadható­nak. Mindenki ragaszkodik a munkahelyéhez is. En is. Egyéb­ként is pillanatnyilag negyven munkanapkedvezményt ka­punk, hogy megfelelően helyt tudjunk állni, sőt indokolt eset­ben ennél többet is ad az Ország- gyűlési Iroda. Ennyi időnek ele­gendőnek kell lennie. Itt abbahagytuk a diskurzust, hiszen véget ért a szünet is, foly­tatódott a képviselői csoport egész napos ülése. A napirend szerint az előadó Barcsik János volt, aki az Országgyűlés ügy­rendjének módosításáról tartott tájékoztatót. Homa János Tanfolyamok Egerben A számítástechnikától a terhesgondozásig kedvük 110 órában ezt is elsajátít- mozgóképes előadására Erdélyi hatják az Alpári Gyula Közgazda- körutazás címmel október 3-án az sági Szakközépiskolában. A szabás- Ifjúsági Házban. Ugyancsak itt tart varrás szerelmesei 36 óra alatt ta- felvilágosítást az ultrahang szerepé- nulhatják meg a szakma alapfogása- ról a terhesgondozásban október it a 6-os számú általános iskolában. 17-én dr. Hernádi László nőgyó- Szintén a városi TIT rendezésé- gyász, képmagnóval és diákkal il- ben kerül sor dr. Tóth Géza dia- és lusztrálva. Régi és új tanfolyamokat is indít októbertől a TIT Eger Városi Szer­vezete, amelyek gyermekeknek és felnőtteknek?egyaránt hasznos idő­töltést kínálnak. ^ így például negyven órában szá­mítástechnikai szakkör indul a Szi­lágyi Erzsébet Gimnáziumban ok­tóber 11 -tői. Akiknek gépírni van A Népújság augusztus 25-i számában tájékoztattuk a megye la­kosságát a személyi jövedelemadóra vonatkozó próbabevallá­sok készítéséről. Ez a tájékoztató, tapasztalatgyűjtő felmérés szeptember elején befejeződött, ami alapján a következő főbb következtetések vonhatók le. Az adatok A kiosztott 300 bevallásgami- túrából 192 érkezett vissza adó­hatóságunkhoz. A beküldőitek­ből 36 volt teljesen hibátlan. Negyven volt olyan, amelyben a kitöltött adatok, illetve az adatok közötti összefüggések tíz száza­léka hibásnak bizonyult. Har­minchétnél a hibák aránya 11— 30 százaléka között, harminc­egynél 31—50 százalék között és negyvennyolcnál 51 százalék fe­lett volt. A kitöltés hibáit az elkö­vetés feltételezhető okai szerint csoportosítottuk. Eszerint a hi­básan, vagy félreérthető módon megfogalmazott táblázat, illetve kitöltési útmutató miatti hibák aránya 16 százalék. A többi, va­gyis 84 százalék az adatszolgálta­tók hibájából ered. A fentieken kívül a megyei or­szággyűlési képviselők közül — a nyomtatványt mindegyikük ré­szére megküldtük — kettőtől kaptunk írásban véleményt. Észrevételek és javaslatok A próbabevallás célja nem­csak az előzőekben említett ada­tok feltérképezése volt, hanem a bevallási nyomtatványgarnitúrá­ról és a kitöltési útmutatóról vé­lemények, javaslatok gyűjtése is. Kérésüknek megfelelően a fel­mérésben részt vevők nagy része ráírta véleményét, javaslatait, a kitöltés során felmerült problé­máit a nyomtatvány hátlapjára. Ezúton is köszönetét mondunk mindazoknak, akik hasznos ész­revételeikkel, javaslataikkal segí­tették munkánkat, és ezzel köz­reműködtek abban, hogy olyan bevallási nyomtatvány kialakítá­sára tehessünk javaslatot, ami az adózók döntő többsége számára közérthető, könnyen kitölthető. A próbabevallásban részt vevők szinte kivétel nélkül kifogásolták azt, hogy túlságosan sok (9 db) úgynevezett részletező mellékle­tet kell kitölteni. E részletező mellékletek végső adata szerepel a bevallás úgynevezett főlapján. Ez két ok miatt sem jó. Az egyik az, hogy többletmunkát okoz, mert az adózónál meglévő és 5 évig megőrzendő bizonylatok adatait kéri a részletező lapokon megismételni. A másik pedig az, hogy a részletező lapokon belüli, valamint a részletező lapok és a főlap közötti számszerű egyező­ségek viszonylag nagy száma mi­att a kitöltés hibalehetősége hat­ványozottan megnő. Á következő lényeges észre­vétel az volt, hogy a kitöltési út­mutatóban sok a jogszabályokra való hivatkozás. Ezek a jogsza­bályok „az egyszerű adózó” ré­szére nem állnak rendelkezésre. Különösen vonatkozik ez a jog­szabályok alkalmazására kiadott Pénzügyminisztériumi állásfog­lalásokra. Ezek ugyan az „Adó” újságban megtalálhatók, de a kis példányszám miatt ez nem min­denki számára hozzáférhető. Ezt támasztja alá az is, hogy a hibá­san beküldött bevallásgarnitúrák mintegy háromnegyede a jogsza­bályok ismeretének hiányára ve­zethető vissza. A nyomtatvány módosítása A próbabevallásban részt ve­vők, az országgyűlési képvise­lők, valamint az adóhatóság munkatársainak véleménye alapján az APEH Heves Megyei Adófelügyelősége Információ- szervezési Osztályával közösen a következő főbb javaslatokat to­vábbítottuk az APEH illetékes osztályához. Ne legyen kötelező a bevallás úgynevezett részletező mellékleteinek leadása. Ezek csak a főlap kitöltési segédletei legyenek úgy, hogy a szöveges ki­töltési útmutatóban számszerű példák is legyenek. A bevallás- garnitúra tartalmazza a hatályos jogszabályokat az állásfoglalá­sokkal együtt egységes szerke­zetben. A bevallás főlapját az itt láthatók szerint egyszerűsítsék. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a bevallási nyomtatvány végleges formájára a Pénzügy­minisztérium fog javaslatot tenni a kormánynak a különböző szer­vezetek véleményeinek figye­lembevételével. E vélemények­ből az előzőekben leírt csak egy a sok közül, ne tekintsék tehát úgy, hogy ez került bevezetésre. Dr. Zagyva Béla Az APEH Heves Megyei Igazgatósága osztályvezetője A Detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet közel 400 hektár fehér- és vörösszőlő- tábláin megkezdődött a nagyszüret. A szövetkezet dolgozói mellett társadalmi munkában segíte­nek a Szovjet Déli Hadsereg egyik alakulatának Komszomol-fiataljai is a termés mielőbbi betaka­rításában. (Fotó: Szabó Sándor — MTI) \z APEH tájékoztatója A próba eredménye Barcsik János: „Csak az építkezések mielőbbi befejezése lehet cél Nagymaroson” (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents