Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. október 22., szombat MŰVÉSZET — KÖZMŰVELŐDÉS 5. Százötven éve született Bizet, a Carmen zeneköltője Bizet portréja Azt is mondhatnánk, Bizet sorsa tipikus művészsors. Mint oly sok pályatársát, őt is elkerülte életében a siker. Mellőzöttség, anyagi gondok, bukások, meg nem értés kísérték életét. Művei halála után kezdték meg diadal- űtjukat. . . Bizet a zenetörténet egyik legtragikusabb sorsú alkotója volt — írta róla Pernye András. — Egy-két kivételtől eltekintve, minden műve megbukott, mivel kora nem értette meg fontos stí­lusreformjait. Jelentősége abban áll, hogy realista, életszerű művé­szetet szegezett szembe a francia nagyopera stílusával. Igaz, a nagyközönség ma is, mint egyetlen opera, a Carmen zeneszerzőjeként ismeri Bizet nevét. Pedig a Carmen már az életmű betetőzése. Amikor 1875 márciusában bemutatta a párizsi Opera Comique, a mű csendben, közönség- és kritikai visszhang nélkül megbukott. Ez a kudarc az amúgy is gyenge egészségű ze­neszerzőt annyira megrendítet­te, hogy nem sokkal később, 1875 júniusában meghalt. Ám nem telt el egy fél év sem Bizet halála óta, amikor a bécsi opera diadalra vitte a Carment. Es ettől kezdve az európai opera- színpadok kedvelt repertoárda­rabja lett, dallamai meghódítot­ták a közönséget és a kritikuso­kat. Gyakran és sokféle felfogás­ban adták elő a művet. Budapes­ten egy évvel a bécsi bemutató után tűzte műsorára a Carment az Operaház. A Carment aztán sokan és so­kat méltatták. Egy kritikusa sze­rint Bizet fő műve, a Carmen úgyszólván elődök nélküli re­mekmű. A német későromanti­ka és a francia koraimpresszio­nizmus zenei hatásai mellé a francia naturalista dráma szín­padtechnikája és problematikája társult: a Carmen színpadán kis­emberek jelennek meg, gesztu­saik kevésbé fennköltek, de sok­kal szenvedélyesebbek. Carmen (szinte a hisztériáig feszített) fi­Két esztendővel ezelőtt Hat­vanban Baranyai Miklós, a hat­vani kórház intenzív osztályának főorvosa és Macskásy Olivia kardiológus általános és közép- iskolások oktatását kezdte meg. Ezeken a tanfolyamokon az új­raélesztés, elsősegélynyújtás el­méleti és gyakorlati elemeit sajá­tították el a résztvevők, alapfo­kon. Az igazi megoldás az lenne — mondják a szakemberek — ha a lakosságnak legalább cgyharma- da részt vehetne ilyen képzés­ben, hiszen így nőne a rászorulók életbenmaradási esélye. Ez a felismerés vezette a Me­gyei Tanács Kórház és Rendelő- intézet orvosait, s a TIT Heves Megyei Szervezetének népmű­velőit, amikor ebben az eszten­dőben a megyeszékhelyen is nagyszabású kampányba fogtak. A részletekről dr. Müller Er­zsébet, a rendelőintézet főorvosa gurája már-már széttöri a francia operaformát; a cselekmény egy- bekovácsolását már csak a zene­kar tudja biztosítani időről időre visszatérő motívumokkal és egy- egy jelenet vagy ária szigorú for­májával. Nietzsche Wagnerből kiáb­rándulva gyógyírként a Carment javasolta, mint üdítő déli zenét, amely megszabadít a nedves észak nyomasztó bűvöletétől. (Annál is furcsább ez az ellentét­érzékelés, mert kritikusai Bizet Carmenját és a korábbi Djamileh című egyfelvonásos operát „za­bolátlan wagnerizmusa” miatt utasították el.) A Carmen diadalútja nyomán és kollégája Bíró István főorvos belgyógyász s aneszteziológus a program,,gazdái ” adtak tájékoz­tatást. Mint elmondták ez év április­tól szeptemberig a megyei TIT egészségügyi szakosztálya szer­vezésében Egerben mintegy négyszázan vettek részt azokon a tanfolyamokon, melyeken az új­raélesztés fogásait megtanulhat­ták. Többségükben egészségügyi dolgozók, tűzoltók, postások, a TIGÁZ, ÉMÁSZ dolgozói, kör­zeti orvosok. Általában olyanok, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatban vannak az embe­rekkel. Szőke Ferencnéterületi vezető védőnő, és Nagy Béláné asszisz­tensnő toborozzák a vállalkozó­kat, akik többnyire nemcsak hasznosnak ítélik meg e mozgal­mat, de lelkesedéssel sajátítják el a fogásokat. Az egri mentőállomáson tar­sorra kerültek elő a feledés ho­mályából Bizet művei, operái, a Gyöngyhalászok, a Djamileh, Az Arles-i lány s a ma is népsze­rű C-dúr szimfóniája, amellyel 1855-ben kezdett Bizet foglal­kozni, de csak 1935-ben mutat­ták be. Számos műve, köztük ke- ringők, nyitányok, kórusművek, fúgák, prelűdök, dalok, csakúgy mint a Csodadoktor című víg­opera, máig kiadatlan. A most 150 éve, 1838. októ­ber 25-én született Georges Bi- zet-t a múlt század egyik legna­gyobb francia zeneszerzőjeként tartja nyilván a világ. Zenészcsa­ládban nőtt fel, s már kilencéve­sen a párizsi Conservatoire nö­tott foglalkozások vonzereje pél­dául abban is rejlik, hogy egy úgynevezett AMBU-babán, te­hát az emberi reakciókat ponto­san utánzó modellen próbálhat­ják ki, mennyire hatékony az, amit elméletben tanultak. A rendelkezésre álló eszközök már régiek. Éppen ezért az or­szágos egészségmegőrzési prog­ramhoz kapcsolódva a szervezők pályázatot küldtek be a megyei egészségmegőrzési tanácshoz, s így sikerült mintegy 140 ezer fo­rintnyi összeget szerezni, ame­lyen egy ilyen nyugati gyártmá­nyú „gyakorló fantomot” vásá­rolnak. Minden lehetőség-megvan te­hát ahhoz, hogy egyre több em­bert kiképezzenek. Jelenleg szó van arról, hogy az egri tanárkép­ző főiskola biológia és testneve­lés szakos hallgatóira is „rákerül a sor.” Az egri városi tanács mű­velődési osztálya is támogatja, hogy az iskolák e szakos pedagó­gusait is bevonják az oktatásba. Az akciónak még egy — nem elhanyagolható előnye is van. Azok, akik ennek során megis­merik az újraélesztés jelentősé­gét, talán gondolatban is köze­lebb kerülnek az infarktus veszé­lyességéhez, s legalább ők ma­guk megpróbálnak óvatosan, s főként egészségesen élni. (J. I.) vendéke a zongora és zeneszer­zés tanszakon. Tanárai voltak többek közt Gounod és Halévy. Halévy később is egyengette Bi­zet pályáját és leányát is feleségül adta a zeneszerzőhöz. A konzervatórium elvégzése után Clovis és Clotilde című kantátájával elnyerte a Római- dijat. Olaszországi tartózkodása idején mutatták be Párizsban el­ső operáját, a Csodadoktort. (Az Opera Comique által hirdetett pályázaton 78 pályamű közül Bi­zet és Lecocq nyerte a megosz­tott első dijat.) 1860-ban Bizet visszatért Pá­rizsba. Anyagi gondok, meghiú­sult bemutatók, félbe maradt művek (Rettenetes Iván című opera) jelzik ezeket az éveket. Ekkor született egyik fő műve, a Gyöngyhalászok, amely bemu­tatója után csak 18 előadást ért meg. A zeneszerző halála után viszont annál népszerűbb ez az opera is. És végre egy kis siker, a Walter Scott novelláján alapuló opera, a Perth szép leánya a Theater Liri- que-ben. Ám a Musset novellá­jából készített Djamilah bemuta­tóját már csak tíz előadás követi. Ekkor készül Bizet másik remek­műve Az Arles-i lány című me­lodráma. Sikere ennek sem volt akkor. Jobb fogadtatásra lelt Az Arles-i lány zenei anyagából ösz- szeállított szvit. Aztán következett a Carmen, Mérimée novellájából. Bizet rendkívüli lelkesedéssel és gyor­san dolgozott. Két hónap alatt hangszerelte az 1200 oldalas partitúrát. S az eredmény? Közöny, a szerző halála után viszont fan­tasztikus siker. Bizet neve össze­forrott az operaszínpaddal, a Carmen máig tartó diadalmene­tével. k. ni. Téli turnusok Galyatetőn Az őszi verőfényben is ven­dégcsalogató a SZOT galyatetői üdülője, amelyet a közelmúltban újítottak fel több mint tízmillió forintos költséggel. Új berende­zéseket kaptak a pihenésre szol­gáló szobák, kényelmesebbé vált az időtöltés a hatalmas épület­ben, ahol minden az egymást kö­vető turnusok beutaltjait szolgál­ja. Mint Tóth Erzsébettől, az üdülő főkönyvelőjétől megtud­tuk, évente huszonhat 14 napos turnust helyeznek és látnak cl. Egy-egy alkalommal 260-300 vendég élvezi itt s a környéken a szabadságát. A hazai beutalta­kon kívül elsősorban szovjet és NDK-beli „csereüdülők” érkez­nek Galyatetőre, ahonnan pél­dául Gyöngyösre, Abasárra, Egerbe látogatnak ismerkedő- kőrútra. Szerepel a kirándulási programban egy csehszlovákiai — rozsnyói utazás is. A nyári iskolai szünidő alatt mód van a családos üdülésre is, ilyenkor szinte gyermekparadi­csommá válik a mátrai rész. De az év más szakában is jöhetnek gyermekekkel az üdülő szülők, ilyenkor általában 20-30 gyer­mek elhelyezésére van lehető­ség. így télen is, amikor tulajdon­képpen örökös telt ház van Gá­lyán, a „vendégroham” novem­ber közepétől kezdődik, az idő tájt, amikor már sportolásra is al­kalmas a hó. Ilyenkor kellemes hegyi túrákon, szánkóversenye­ken vehetnek részt a tél szerel­mesei, de benn az épületben sem unatkoznak: kulturális progra­mok, könyvtári rendezvények várják őket. Kedvelt továbbá az uszoda és a szauna is, s szinte mindenki részt vesz az ilyenkor elmaradhatatlan karácsonyi és szilveszteri mátrai bohóságokon. Mielőtt bekövetkezne a tragédia Gyorssegély a hirtelen halál ellen A mozgalom a hatvanas években kezdődött az USA-ban. Felismerték, hogy mindazok a betegek, akik szívinfarktus­ban lelték halálukat, az esetek többségében megmenthetők lehettek volna, ha még kórházba szállításuk előtt gyorsse­gélyben részesülnek. S mivel ilyenkor az élet azon múlik, hogy van-e valaki hozzáértő a közelben, kézenfekvő volt a megoldás: a laikusok közül kell kiképezni embereket arra, hogy ilyenkor hatékonyan tudjanak beavatkozni. A mozga­lom Nyugat-Európában a nyolcvanas években is elterjedt. Hazánkban ugyan még a kezdet kezdetén tartunk, de öröm­mel adunk hírt róla: Heves megyében már elindult valami. London: Yoko Ono, a néhai John Lennon özvegye (b) a „Y'ester- day” című dal lemeze ötmilliomodik példányának eladása alkal­mából rendezett ünnepségen dijat vesz át férje nevében Phil GRAHAM-tól (k) és Robert MUSEL-től, a Broadcast Music Incorporated amerikai lemezgyár képviselőitől, 1988. szeptem­ber 20-án. TELEFOTÓ - MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Yoko Ono amerikai lemezgyártó cégek díját veszi át Új szavak és lelemények mai nyelvhasználatunkban Nyelvi eszköztárunk, elsősor­ban szókincsünk állandóan vál­tozik, gazdagodik, színesedik. Éppen a nyelvi lelemények iránti érzékenységünk és az újszerű nyelvi kifejező formák iránti nyelvhasználati találékonysá­gunk tanúsítja, hogy szóhaszná­latunkban az újító szándék is egyre gyakrabban szerepet ját­szik. S ma már nemcsak a versek nyelvi szövetében kap kulcssze­repet, hanem a publicisztikai jel­legű írások nyelvi formálásában is. Erre a jelenségre és gyakorlat­ra utal Zelk Zoltán, a költő A ki­mondhatatlan rekettyebokor cí­mű versének e részletében: „Van e műnek (néhány szava,) mely már nyelvújításnak mondható”. Ezekre a szövegrészietekre is érvényesek a költő szavai: „Ez a könyv új novelláim, hamisítvá­nyaim, szomoreszkjeim gyűjte­ménye” (Gyárfás Miklós: Ka­lózszimfónia). —„Beállók az építkezésre alkalmizni”(Népúj­ság, 1988. aug. 20. A cikk címe: Alkalmi munka).—„Nem külö­nösebb riporteri bravúr újra la­pozni az illetékes tanács ügyei­méit” M. Nemzet, 1988. jún. 14.).-„Magyarországon sok fo­lyóirat van, de a bennük megjele­nő írások elveszelődnek ” (Csoó- ri: Bagoly nappal 92.1).- „Ez a műsor a képernyősök esélyeit növelte ebben a számunkra ed­dig reménytelen viadalomban” (Népújság, 1988. jún. 13.). A szóvegyüléssel alkotott új szavak is jelentkeznek mai szó- használatunkban. Ezt bizonyítja ez a szövegrészlet: „Vállalataink törekszenek arra, hogy bekap­csolódjanak a csalagút építésébe (M. Hírlap, 1988. jún. 10.). A Magyar-Brit Gazdasági Együtt­működés keretében az idézett szóvegyüléses szóalakkal meg­nevezett csatornaalagútra vonat­kozó építkezésről kaptunk tájé­koztatást. Bizonyos áttételekkel az újítás szándéka hozta létre a fogyózik és a comboz igealakokat: „Vala­ki akár fogyózik, akár nem, más táplálékot is magához kell ven­nie” (M. Hírlap, 1988. aug. 11.). A tévé sportközvetítésében hall­hattuk a szokatlannak tűnő, de nyelvi leleménynek is tekinthető combozikigét: „A csatára kapu­ra combozta a labdát”. (1988. aug. 14.). A nyelvi, a nyelvhasználati ré- tegezettség sajátos szóformái, nyelvi leleményei is például szol­gálnak mai szóhasználatunk gaz­dagítását, színezését célzó törek­véseinknek. Különösen a táj­nyelvi, a népnyelvi késztetés szülte nyelvi újítások, lelemé­nyek szaporodtak el a sajtó ha­sábjain megjelent közlemények­ben. A tájszók újra elevenítésé- nek gyakoriságát azzal is magya­rázhatjuk, hogy a megelevenedő tájszók sajátos zamatukkal, kör­nyezetfestő erejükkel eleveneb­bé teszik a nyelvi formálást. Ezt bizonyítja példatárunk is: „Most is hallani vélem a kaszafém csii- rüszkölő hangját” (Népújság, 1988. jún. 25.y. „Abban az ösz- szegányolt cikkedben akadt vé­letlenül két jó mondat” (M. Hír­lap, 1988. máj. 14.). „Nyolcán, tízen lafognak a vízibiciklin, mint a hajótöröttek” (Élet és Iro­dalom, 1988. aug. 26.). — „Olyan elviselhetetlenül röcög- tet, mint egy vidéki daltársulat kiöregedett bonvivánja” (Új Tü­kör, 1988. szept. 4.). Az olvasók anyanyelvi mű­veltségének színesítését is ma­gukra vállalják azok a szöveg- részletek, amelyeknek nyelvi szövetébe beleszervültek a nyelvhasználati találékonyság és a nyelvi lelemény szülte nyelvi formák. Dr. Bakos József Mindennapi nyelvünk

Next

/
Thumbnails
Contents