Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. október 22., szombat MŰVÉSZET — KÖZMŰVELŐDÉS 5. Százötven éve született Bizet, a Carmen zeneköltője Bizet portréja Azt is mondhatnánk, Bizet sorsa tipikus művészsors. Mint oly sok pályatársát, őt is elkerülte életében a siker. Mellőzöttség, anyagi gondok, bukások, meg nem értés kísérték életét. Művei halála után kezdték meg diadal- űtjukat. . . Bizet a zenetörténet egyik legtragikusabb sorsú alkotója volt — írta róla Pernye András. — Egy-két kivételtől eltekintve, minden műve megbukott, mivel kora nem értette meg fontos stílusreformjait. Jelentősége abban áll, hogy realista, életszerű művészetet szegezett szembe a francia nagyopera stílusával. Igaz, a nagyközönség ma is, mint egyetlen opera, a Carmen zeneszerzőjeként ismeri Bizet nevét. Pedig a Carmen már az életmű betetőzése. Amikor 1875 márciusában bemutatta a párizsi Opera Comique, a mű csendben, közönség- és kritikai visszhang nélkül megbukott. Ez a kudarc az amúgy is gyenge egészségű zeneszerzőt annyira megrendítette, hogy nem sokkal később, 1875 júniusában meghalt. Ám nem telt el egy fél év sem Bizet halála óta, amikor a bécsi opera diadalra vitte a Carment. Es ettől kezdve az európai opera- színpadok kedvelt repertoárdarabja lett, dallamai meghódították a közönséget és a kritikusokat. Gyakran és sokféle felfogásban adták elő a művet. Budapesten egy évvel a bécsi bemutató után tűzte műsorára a Carment az Operaház. A Carment aztán sokan és sokat méltatták. Egy kritikusa szerint Bizet fő műve, a Carmen úgyszólván elődök nélküli remekmű. A német későromantika és a francia koraimpresszionizmus zenei hatásai mellé a francia naturalista dráma színpadtechnikája és problematikája társult: a Carmen színpadán kisemberek jelennek meg, gesztusaik kevésbé fennköltek, de sokkal szenvedélyesebbek. Carmen (szinte a hisztériáig feszített) fiKét esztendővel ezelőtt Hatvanban Baranyai Miklós, a hatvani kórház intenzív osztályának főorvosa és Macskásy Olivia kardiológus általános és közép- iskolások oktatását kezdte meg. Ezeken a tanfolyamokon az újraélesztés, elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati elemeit sajátították el a résztvevők, alapfokon. Az igazi megoldás az lenne — mondják a szakemberek — ha a lakosságnak legalább cgyharma- da részt vehetne ilyen képzésben, hiszen így nőne a rászorulók életbenmaradási esélye. Ez a felismerés vezette a Megyei Tanács Kórház és Rendelő- intézet orvosait, s a TIT Heves Megyei Szervezetének népművelőit, amikor ebben az esztendőben a megyeszékhelyen is nagyszabású kampányba fogtak. A részletekről dr. Müller Erzsébet, a rendelőintézet főorvosa gurája már-már széttöri a francia operaformát; a cselekmény egy- bekovácsolását már csak a zenekar tudja biztosítani időről időre visszatérő motívumokkal és egy- egy jelenet vagy ária szigorú formájával. Nietzsche Wagnerből kiábrándulva gyógyírként a Carment javasolta, mint üdítő déli zenét, amely megszabadít a nedves észak nyomasztó bűvöletétől. (Annál is furcsább ez az ellentétérzékelés, mert kritikusai Bizet Carmenját és a korábbi Djamileh című egyfelvonásos operát „zabolátlan wagnerizmusa” miatt utasították el.) A Carmen diadalútja nyomán és kollégája Bíró István főorvos belgyógyász s aneszteziológus a program,,gazdái ” adtak tájékoztatást. Mint elmondták ez év áprilistól szeptemberig a megyei TIT egészségügyi szakosztálya szervezésében Egerben mintegy négyszázan vettek részt azokon a tanfolyamokon, melyeken az újraélesztés fogásait megtanulhatták. Többségükben egészségügyi dolgozók, tűzoltók, postások, a TIGÁZ, ÉMÁSZ dolgozói, körzeti orvosok. Általában olyanok, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatban vannak az emberekkel. Szőke Ferencnéterületi vezető védőnő, és Nagy Béláné asszisztensnő toborozzák a vállalkozókat, akik többnyire nemcsak hasznosnak ítélik meg e mozgalmat, de lelkesedéssel sajátítják el a fogásokat. Az egri mentőállomáson tarsorra kerültek elő a feledés homályából Bizet művei, operái, a Gyöngyhalászok, a Djamileh, Az Arles-i lány s a ma is népszerű C-dúr szimfóniája, amellyel 1855-ben kezdett Bizet foglalkozni, de csak 1935-ben mutatták be. Számos műve, köztük ke- ringők, nyitányok, kórusművek, fúgák, prelűdök, dalok, csakúgy mint a Csodadoktor című vígopera, máig kiadatlan. A most 150 éve, 1838. október 25-én született Georges Bi- zet-t a múlt század egyik legnagyobb francia zeneszerzőjeként tartja nyilván a világ. Zenészcsaládban nőtt fel, s már kilencévesen a párizsi Conservatoire nötott foglalkozások vonzereje például abban is rejlik, hogy egy úgynevezett AMBU-babán, tehát az emberi reakciókat pontosan utánzó modellen próbálhatják ki, mennyire hatékony az, amit elméletben tanultak. A rendelkezésre álló eszközök már régiek. Éppen ezért az országos egészségmegőrzési programhoz kapcsolódva a szervezők pályázatot küldtek be a megyei egészségmegőrzési tanácshoz, s így sikerült mintegy 140 ezer forintnyi összeget szerezni, amelyen egy ilyen nyugati gyártmányú „gyakorló fantomot” vásárolnak. Minden lehetőség-megvan tehát ahhoz, hogy egyre több embert kiképezzenek. Jelenleg szó van arról, hogy az egri tanárképző főiskola biológia és testnevelés szakos hallgatóira is „rákerül a sor.” Az egri városi tanács művelődési osztálya is támogatja, hogy az iskolák e szakos pedagógusait is bevonják az oktatásba. Az akciónak még egy — nem elhanyagolható előnye is van. Azok, akik ennek során megismerik az újraélesztés jelentőségét, talán gondolatban is közelebb kerülnek az infarktus veszélyességéhez, s legalább ők maguk megpróbálnak óvatosan, s főként egészségesen élni. (J. I.) vendéke a zongora és zeneszerzés tanszakon. Tanárai voltak többek közt Gounod és Halévy. Halévy később is egyengette Bizet pályáját és leányát is feleségül adta a zeneszerzőhöz. A konzervatórium elvégzése után Clovis és Clotilde című kantátájával elnyerte a Római- dijat. Olaszországi tartózkodása idején mutatták be Párizsban első operáját, a Csodadoktort. (Az Opera Comique által hirdetett pályázaton 78 pályamű közül Bizet és Lecocq nyerte a megosztott első dijat.) 1860-ban Bizet visszatért Párizsba. Anyagi gondok, meghiúsult bemutatók, félbe maradt művek (Rettenetes Iván című opera) jelzik ezeket az éveket. Ekkor született egyik fő műve, a Gyöngyhalászok, amely bemutatója után csak 18 előadást ért meg. A zeneszerző halála után viszont annál népszerűbb ez az opera is. És végre egy kis siker, a Walter Scott novelláján alapuló opera, a Perth szép leánya a Theater Liri- que-ben. Ám a Musset novellájából készített Djamilah bemutatóját már csak tíz előadás követi. Ekkor készül Bizet másik remekműve Az Arles-i lány című melodráma. Sikere ennek sem volt akkor. Jobb fogadtatásra lelt Az Arles-i lány zenei anyagából ösz- szeállított szvit. Aztán következett a Carmen, Mérimée novellájából. Bizet rendkívüli lelkesedéssel és gyorsan dolgozott. Két hónap alatt hangszerelte az 1200 oldalas partitúrát. S az eredmény? Közöny, a szerző halála után viszont fantasztikus siker. Bizet neve összeforrott az operaszínpaddal, a Carmen máig tartó diadalmenetével. k. ni. Téli turnusok Galyatetőn Az őszi verőfényben is vendégcsalogató a SZOT galyatetői üdülője, amelyet a közelmúltban újítottak fel több mint tízmillió forintos költséggel. Új berendezéseket kaptak a pihenésre szolgáló szobák, kényelmesebbé vált az időtöltés a hatalmas épületben, ahol minden az egymást követő turnusok beutaltjait szolgálja. Mint Tóth Erzsébettől, az üdülő főkönyvelőjétől megtudtuk, évente huszonhat 14 napos turnust helyeznek és látnak cl. Egy-egy alkalommal 260-300 vendég élvezi itt s a környéken a szabadságát. A hazai beutaltakon kívül elsősorban szovjet és NDK-beli „csereüdülők” érkeznek Galyatetőre, ahonnan például Gyöngyösre, Abasárra, Egerbe látogatnak ismerkedő- kőrútra. Szerepel a kirándulási programban egy csehszlovákiai — rozsnyói utazás is. A nyári iskolai szünidő alatt mód van a családos üdülésre is, ilyenkor szinte gyermekparadicsommá válik a mátrai rész. De az év más szakában is jöhetnek gyermekekkel az üdülő szülők, ilyenkor általában 20-30 gyermek elhelyezésére van lehetőség. így télen is, amikor tulajdonképpen örökös telt ház van Gályán, a „vendégroham” november közepétől kezdődik, az idő tájt, amikor már sportolásra is alkalmas a hó. Ilyenkor kellemes hegyi túrákon, szánkóversenyeken vehetnek részt a tél szerelmesei, de benn az épületben sem unatkoznak: kulturális programok, könyvtári rendezvények várják őket. Kedvelt továbbá az uszoda és a szauna is, s szinte mindenki részt vesz az ilyenkor elmaradhatatlan karácsonyi és szilveszteri mátrai bohóságokon. Mielőtt bekövetkezne a tragédia Gyorssegély a hirtelen halál ellen A mozgalom a hatvanas években kezdődött az USA-ban. Felismerték, hogy mindazok a betegek, akik szívinfarktusban lelték halálukat, az esetek többségében megmenthetők lehettek volna, ha még kórházba szállításuk előtt gyorssegélyben részesülnek. S mivel ilyenkor az élet azon múlik, hogy van-e valaki hozzáértő a közelben, kézenfekvő volt a megoldás: a laikusok közül kell kiképezni embereket arra, hogy ilyenkor hatékonyan tudjanak beavatkozni. A mozgalom Nyugat-Európában a nyolcvanas években is elterjedt. Hazánkban ugyan még a kezdet kezdetén tartunk, de örömmel adunk hírt róla: Heves megyében már elindult valami. London: Yoko Ono, a néhai John Lennon özvegye (b) a „Y'ester- day” című dal lemeze ötmilliomodik példányának eladása alkalmából rendezett ünnepségen dijat vesz át férje nevében Phil GRAHAM-tól (k) és Robert MUSEL-től, a Broadcast Music Incorporated amerikai lemezgyár képviselőitől, 1988. szeptember 20-án. TELEFOTÓ - MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Yoko Ono amerikai lemezgyártó cégek díját veszi át Új szavak és lelemények mai nyelvhasználatunkban Nyelvi eszköztárunk, elsősorban szókincsünk állandóan változik, gazdagodik, színesedik. Éppen a nyelvi lelemények iránti érzékenységünk és az újszerű nyelvi kifejező formák iránti nyelvhasználati találékonyságunk tanúsítja, hogy szóhasználatunkban az újító szándék is egyre gyakrabban szerepet játszik. S ma már nemcsak a versek nyelvi szövetében kap kulcsszerepet, hanem a publicisztikai jellegű írások nyelvi formálásában is. Erre a jelenségre és gyakorlatra utal Zelk Zoltán, a költő A kimondhatatlan rekettyebokor című versének e részletében: „Van e műnek (néhány szava,) mely már nyelvújításnak mondható”. Ezekre a szövegrészietekre is érvényesek a költő szavai: „Ez a könyv új novelláim, hamisítványaim, szomoreszkjeim gyűjteménye” (Gyárfás Miklós: Kalózszimfónia). —„Beállók az építkezésre alkalmizni”(Népújság, 1988. aug. 20. A cikk címe: Alkalmi munka).—„Nem különösebb riporteri bravúr újra lapozni az illetékes tanács ügyeiméit” M. Nemzet, 1988. jún. 14.).-„Magyarországon sok folyóirat van, de a bennük megjelenő írások elveszelődnek ” (Csoó- ri: Bagoly nappal 92.1).- „Ez a műsor a képernyősök esélyeit növelte ebben a számunkra eddig reménytelen viadalomban” (Népújság, 1988. jún. 13.). A szóvegyüléssel alkotott új szavak is jelentkeznek mai szó- használatunkban. Ezt bizonyítja ez a szövegrészlet: „Vállalataink törekszenek arra, hogy bekapcsolódjanak a csalagút építésébe (M. Hírlap, 1988. jún. 10.). A Magyar-Brit Gazdasági Együttműködés keretében az idézett szóvegyüléses szóalakkal megnevezett csatornaalagútra vonatkozó építkezésről kaptunk tájékoztatást. Bizonyos áttételekkel az újítás szándéka hozta létre a fogyózik és a comboz igealakokat: „Valaki akár fogyózik, akár nem, más táplálékot is magához kell vennie” (M. Hírlap, 1988. aug. 11.). A tévé sportközvetítésében hallhattuk a szokatlannak tűnő, de nyelvi leleménynek is tekinthető combozikigét: „A csatára kapura combozta a labdát”. (1988. aug. 14.). A nyelvi, a nyelvhasználati ré- tegezettség sajátos szóformái, nyelvi leleményei is például szolgálnak mai szóhasználatunk gazdagítását, színezését célzó törekvéseinknek. Különösen a tájnyelvi, a népnyelvi késztetés szülte nyelvi újítások, lelemények szaporodtak el a sajtó hasábjain megjelent közleményekben. A tájszók újra elevenítésé- nek gyakoriságát azzal is magyarázhatjuk, hogy a megelevenedő tájszók sajátos zamatukkal, környezetfestő erejükkel elevenebbé teszik a nyelvi formálást. Ezt bizonyítja példatárunk is: „Most is hallani vélem a kaszafém csii- rüszkölő hangját” (Népújság, 1988. jún. 25.y. „Abban az ösz- szegányolt cikkedben akadt véletlenül két jó mondat” (M. Hírlap, 1988. máj. 14.). „Nyolcán, tízen lafognak a vízibiciklin, mint a hajótöröttek” (Élet és Irodalom, 1988. aug. 26.). — „Olyan elviselhetetlenül röcög- tet, mint egy vidéki daltársulat kiöregedett bonvivánja” (Új Tükör, 1988. szept. 4.). Az olvasók anyanyelvi műveltségének színesítését is magukra vállalják azok a szöveg- részletek, amelyeknek nyelvi szövetébe beleszervültek a nyelvhasználati találékonyság és a nyelvi lelemény szülte nyelvi formák. Dr. Bakos József Mindennapi nyelvünk
