Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

4. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 198B. október 22., szombat Ahol nem csak beszéltek a kibontakozásról — A megyei csatornák tisztí­tásától a Rotterdami kikötőig — Mi is az a Terra-vita — Több lábon, gazda­sági társasággal — Tíz év alatt harminc millióval fejlődtek — A Prágákkal kezdték — Nem csak a környezetet védik A Heves Megyei Településtisztasági Vállalat cégtáblája bővítésre vár... hazai érdeklődő mellett jelent­kezett a holland menedzsercso­port, a PROCON. Azt kérték, próbáljuk meg a holland viszo­nyokra adaptálni az eljárást. Pél­dául arra voltak kíváncsiak, hogy ennek segítségével lehet-e ártal­matlanítani, hasznosítani a rot­terdami kikötő olajjal szennye­zett iszapját. Leuvardenben végezzük a kí­sérleteket. Az eddigi eredmé­nyek az előzetes várakozásnak megfelelően alakulnak. Azért fogalmazok ilyen óvatosan, mert bár eddig minden az eljárás sike­rét bizonyítja, itt tökéletes ered­ményt kell felmutatni. A folya­mat 8—10 hétig tart, s többször el kell végezni a kísérletet. Eddig két mintavétel utáni adatok áll­nak a rendelkezésre, ami alapján minden esélyünk megvan arra, hogy közös vállalati formában, az ez irányú holland problémá­kat megoldjuk. A feladat nagy­ságát jellemzi, hogy az ártalmat­lanításra váró anyagok tekinte­tében milliós nagyságrendről van szó. Hadd mondjam el, mert na­gyon lényegesnek tartom, itt a si­ker küszöbén erről is szólni: mindez egy olyan csapatmunka, amelyben mindenkinek adottak voltak a feladatai. Hogy csak a leglényegesebbet említsem: id. Popovics József, a vállalat nyug­díjas igazgatója a Terra- vita szü­lőatyja, s jelenlegi főmérnö­künknek Fekete Zsoltnak is elé­vülhetetlen érdemei vannak ab­ban a fejlődésben, amit az egy évtized alatt elértünk. Például abban, hogy háromszor nyertük el a Kiváló Vállalat kitüntető cí­met. — Nem az ünneprontás szán­déka kérdezted meg velem, de gondoltak-e a jövőre is? Felgyor­sult gazdasági világunkban ugyanis a ma sikereiből, csak ideig óráig lehet megélni. — Szerencsénkre egy olyan úton idnultunk el, aminek nincs vége, az előrelépés lehetősége mindig adott, csak a szándékon és a ké­pességeken múlik. így született az ötlet: ha 'már ennyire benne vagyunk a környezetvédelmi dolgokban, akkor a megyei ta­nács támogatását megnyerve vállaljuk egy Észak-magyaror­szági Gazdasági Társaság létre­hozását. Ez július 1-jén megala­kult. Jelenleg 12 cég tartozik a társasághoz, de nagyon szeret­nénk, ha ennek a GT-nek minél több tagja lenne. Persze tudjuk: rá kell szolgálni a bizalomra. Ez­zel együtt azt is mérlegeltük, hogy a jövőt illetően közös ér­dekké válik: minél több cég, több lábon álljon... Ugye ezek után nem szorul magyarázatra, hogy a Heves Me­gyei Településtisztasági Vállalat cégtáblája miért is vár bővítésre, kiegészítésre... Id. Popovics József a Terra-vita szülőatyja Annyit beszélünk ina a politikai, gazdasági reformról, a megújulásról, hogy az szinte már soknak is tűnik. Különösen akkor, ha a inegany- nvi ötlet, elképzelés, felvetés megmarad a hang­zatos szellemi erők fitogtatásának szintjén, s ezeket a hosszúra nyúlt beszélgetéseket, vitákat nem követi cselekvő tett, azaz minden marad a régiben. Ha csak az országos pártértekezlet óta felvetett elképzelések kis hányadát megvalósít­juk úgy politikai, mint gazdasági életünk hét­köznapjaiban, akkor már eredmények sokasá­gáról szólhatnának a tudósítások, s nem arról, amit a napokban jelentett be az Országos Terv­hivatal. Véleményük szerint ugyanis társadal­munk igen széles rétege még mindig nem képes felfogni, hogy milyen gazdasági nehézségekkel kell inegkiizdenünk. Ezért is jelentett nem kis örömet számunkra a Heves Megyei Település- tisztasági Vállalatnál tapasztalt következetesen jövőt építő, szellemes megoldások egész sorát gyakorlatba állító, s nem utolsósorban igen jö­vedelmező kezdeményezés. Annyit magáról a vállalatról elöljáróban nem árt megemlíte­ni, hogy tíz évvel ezelőtt azzal az elhatározással hozták létre, ami a nem csatornázott területeken va­ló szennyvíz-összegyűjtést, ár­talmatlanítást jelentette. Az ak­kor géptraktorokból, elavult, húszéves konstrukciójú Prága szippantókocsikból állt. Mégis képesek voltak kielégíteni a me­zőgazdaság szervestrágya-igé- nyét. Aztán ahogy szaporodtak a fürdőszobák, úgy változott meg a szennyvízösszetétel. Ezzel pár­huzamosan lett egyre népsze­rűbb a műtrágya alkalmazása. Az 1970-es esztendő termelési értéke 22 millió forint volt, az idén ugyanezzel a létszámmal, de lényegesen növelve a környezet- védelemmel összefüggő profilo­kat 52 millió forint körül lesz. — Mik voltak ezek ? — kérdez­tük Demeter Bélától, a vállalat igazgatójától. — Mindenekelőtt belépett a csatornatisztítás — mondta —, ami az egri, a gyöngyösi és a hat­vani üzemünkben ma is magas- nyomású szivattyúkkal, speciális gépekkel történik. Saját újítá­sunk a szippantás és a csatorna­mosás egy időben történő végzé­se. Aztán még a veszélyes hulla­dékok kezeléséről, ártalmatlaní­tásáról megjelenő rendelet nap­világra kerülése előtt kerestük annak lehetőségét, hogy miként lehetne hasznosítani a szóban forgó anyagokat. Ennek eredmé­nyeként az országban elsőként megépült Egerben a veszélyes- hulladék-tároló és -feldolgozó, ami ma is eredményesen dolgo­zik. — Ez kétségtelenül lépéselőnyt jelentett. Önmagában ez a tény azonban még kevésnek bizonyult volna... — Megkezdtük az olajtartal­mú hulladékok hasznosítását. S, hogy ne veszítsünk időt, mielőtt a.saját vállalatunknál kidolgo­zott technológia szabadalmazta­tására sor került volna, megvásá­roltuk a Földmérő, Talajvizsgáló Vállalat licencét. Ennek az a lé­nyege, hogy az olajtartalmú hul­Demeter Béla: — Csapatmunka volt ladékot szeméttel keverjük, ami elősegíti a biogáz hasznosítását. — Az igazi sikereket azonban nem ez hozta... — Saját kutatásunk eredmé­nyeként előállítottuk és szaba­dalmaztattuk a nagy hatású, ter­mészetes alapanyagú mikroor- ganizmus-koncentrátumot, a Terra-vitát. Ennek többirányú hasznosítási területe van. Tulaj­donképpen humusztrágya, ami mezőgazdasági hulladékokból áll össze, a koncentrátum hozzá­adásával. A gyártási engedélyt megkaptuk, s szeretnénk ebből ellátni az egész országot, még­hozzá úgy, hogy a koncentrátu- mot adjuk el, s a helyi mezőgaz­dasági hulladékokból — barom­fitrágya, törköly, szalma stb., le­het előállítani a nagy értékű ta­lajjavítót. A szakemberek jól is­merik a francia COFUNA-t, aminek nagy vetélytársa lehet. Hatásában ugyanaz, forintért megvásárolható, s feleannyiba sem kerül. — Ez azt jelenti, hogy magáról az olajtartalmú hulladékok ár­talmatlanná tételéről, esetleges hasznosításáról lemondtak a jö­vőben? — Egyáltalán nem. Sőt ugyan­ennek a koncentrátumnak a fel- használásával Gyöngyösön és Hatvanban megkezdtük az olaj- tartalmú és vágóhídi hulladékok komposztálás útján történő hasznosítását. Közben szabadal­mi oltalmat nyert ez az eljárás is. — Hol kapcsolódik mindebbe az üzlet? — Virágföldjeink iránt orszá­gos az érdeklődés, mert homogé­nebb, természetes anyagokból készül, s nagy hatású. Aztán a Terra-vitával kapcsolatos eljárá­sok menedzselésére felkértük az Alkotó Ifjúság Egyesülést. így jutottunk el a televízió Felkíná­lom című műsorába az olajhulla­dékokkal kapcsolatos eljárá­sunkkal. Ennek hatására több (Fotó: Szántó György) Kiss Szabó Ervin Hogy kerül a tojás a mosógépbe? Gusztii saláták — nem boszorkánykonyhában Házi sültmájas... Kaviáros tojás... Töltött virsli... Svédgomba... Pincetál... Gyümölcs im- bi'sz... Vietnami őszibarack-saláta... Már a fel­sorolás hallatán is összefut az ember szájában a nyál. hát még. ha mindezeket egy díszes tálon, gusztán elkészítve látja. A hidegkonyha fogalma nem újkeletű dolog. Franciaországban, Németországban már hagyomá­nya van ennek az olcsó, kalória­szegény, változatos étkezési mód­nak. Hazánkban a két világháború között alapozta meg Tárgyik Sán- rfoí Horthy Miklós szakácsa, akit a hidegkonyha-művészet első mes­terének tartanak azóta is. Mindezt persze nem magamtól tudom. Be­szélgetőtársam Fülöp Béla, a He­ves Megyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat egri hidegkonyhai üzemének vezetője mondja el — lelkes szakértelemmel. — Számomra meglepő, hogy ön ilyen jól ért a konyhaművészet ezen ágához is, hiszen ez idáig a Plané­tás ételbárt vezette. Itt pedig köztu­dottan inkább a meleg, kiadós éte­lek kedvelői fordulnak meg. — Az igazsághoz viszont hozzá­tartozik, hogy a Planétásban már majdnem egy éve működött egy hidegkonyhai részleg, a Heves Megyei Élelmiszer Kisker égisze alatt. Először csak az egri Deliká- tesz szaküzletbe szállítottunk, ké­sőbb bővült a vevőkörünk az ABC-kkel, jöttek megrendelések Hatvanból, Gyöngyösről, sőt Jászberényből is. Ez utóbbinak az a pikantériája, hogy hosszú évekig az-Egyesült Jászsági Afész látta el Heves megye egy részét is ilyen jel­legű készítményekkel — most pe­dig épp fordítva történik. Mára felsorolásból is látszik, hogy egy ilyen nagyságrendű kiszolgálást nem tudott vállalni a Planétás egyik konyhájába szorult kis üzem. Ekkor döntött úgy a vállalat vezetése, hogy felszámolja a Szé­chenyi utca végében működő élel­miszerboltot, és egy önálló hideg- konyhai üzemet hoz létre ott. — Ami májusban megtörtént... — Ebben a hónapban költöz­tünk át az új, 160 négyzetméter alapterületű helyiségbe. Körülbe­lül hatmillió forintba került a beru­házás, ebben benne van az épület felújításától kezdve a gépekig, egyéb felszerelésekig minden. — S akkor ön most egyszerre két üzletet vezet? — Még egy pár napig. A Plané­tásban már leltározunk, és rövid időn belül átadom az éttermet. A kettőt együtt képtelenség csinálni, mindegyik külön-külön is egész embert kíván. — Úgy gondolja, hogy ez a vál­lalkozás nyereségesebb lesz? — Nézze, én szeretek újítani, vállalkozni. Manapság egyre in­kább fellendül a hidegkonyha iránti kereslet. Tekintsünk például egy háziasszonyt. Ha három-négy embert meghív vacsorázni, az egész délutánját rááldozhatja a fő­zésre, ráadásul a vendégeivel sem foglalkozhat rendesen, mert örö­kösen kiszaladgál a konyhába. Ha viszont reggel megrendel nálunk két-három hidegtálat, akkor mi percre pontosan a lakására szállít­juk, a tálalással sincs gondja, hi­szen ízlésesen, szépen előkészí­tünk mindent — neki csak meg kell teríteni. Különösen orvos- és ügy­védberkekben népszerűmára ven­dégvárásnak ez a módja. De név­napokon, karácsony és szilveszter tájékán alig győzzük kielégíteni az igényeket. Tehát én mindenkép­pen úgy érzem: van jövője ennek a tevékenységnek. S hogy nyereséges lesz-e? Ezt pontosan még nem lehet meg­mondani, a jövő évi eredményt megjósolni pedig még nehezebb. Úgy tervezzük, hogy a befektetés, az üzletre fordított hatmillió forint öt éven belül mindenképpen meg­térül. Hogy konkrét számokat is mondjak: a Nagyker árra 75 szá­zalékos haszonkulcsot teszünk, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a bolti ár másfélszeresébe ke­rül a mi termékünk. Ez a fajta többletkiadás viszont megtérül a vásárló számára, hiszen energiát már nem kell befektetnie. Szoros elszámolású, jövedelemérdekelt­ségű rendszerben dolgozunk, te­hát a nyereség egy bizonyos száza­léka nálunk marad. Átlagosan négy fuvarunk van naponta — ez az egri ABC-kre vo­natkozik. Csütörtökön szállítunk vidékre is, de úgy tervezzük, hogy később hetente kétszer is indulunk hosszabb útra. És emellett vannak még az egyéni megrendelők. — Az itteni szakembergárda — úgy láttam — elég fiatal. — Többségük frissen végzett cukrász, szakács. Mindkét műsza­kunknak — a délelőttösnek és az éjszakásnak is van egy-egy vezető­je, ők igazi mesterek a szakmában. Most még foglalkoztatunk tanuló­kat is — jövőre ez sajnos már nem így lesz. A vendéglátóipari szak- középiskola ugyanis elzárkózott attól, hogy hidegkonyhai gyakor­latra küldje a gyerekeket, szerin­tük ez túl egyoldalú ismeretszer­zés. Ettől viszont az a helyzet áll majd elő, hogy a Heves megyei szakácstanulók 99 százaléka nem kap ilyen tapasztalatokat. Mielőtt elköszönnék, végigjár­juk a különböző helyiségeket. Az előkészítő — tárolórészben sárga­répahalom, mellette frissen kevert tartármártás. Odébb egy fiatal, szőke hölgy ínycsiklandó tálat ké­szít, szinte matematikai pontos­sággal négyzet alakúra vágott sajt­szeletek, töltött tojások, uborka­koszorúk sorakoznak egymás mellett. Fekete mosogató... Fehér mosogató... Hűtőraktár... Pin­ce... Van itt minden, ami kell. Egy feliraton azonban megakad a szemem. „Tojásfertőtlenítő”. Az ajtó mögött régi típusú mosógép, a pereméről belóg egy műanyag sze­meteskosár, amit az alján kicsit ki­lyuggattak. Víz helyett speciális oldószerrel mossa a kosárba tett tojásokat a gép. Megjegyzésemre, hogy mit szól ehhez vajon a Köjál, Fülöp Béla azonnal válaszol: meg­dicsértek, amiért kitaláltuk... S amikor elköszönök, vérbeli ven­déglős módjára nem állja meg, hogy a kézcsók mellé odategye: ha hidegtálra van szüksége, minket keressen! Doros Judit .és egy gusztusos salátatál (Fotó: Pesti Erzsébet) Alkatrészbolt — új szolgáltatásokkal Egerben, a Széchenyi utca 26. szám alatt új elnevezéssel — Gel- kaker A Ikatrészbolt — folytatja munkáját a Gelkából 1983-ban kivált kereskedelmi egység. Az üzlet vezetője, Varga Gá­bor elmondta, a továbbiakban a fent említett önálló leányvállalat egri részlegeként tevékenyked­nek. Mindenekelőtt az alkatrész­választék bővítésére töreksze­nek: egyedi, illetve nagyközössé­gi antennarendszerek kiépítésé­hez szükséges cikkek sokaságát rendelték meg. Vásárolhatók ná­luk a legkülönbözőbb híradás- technikai és háztartási gépek, s azokhoz szükséges szerkezetek, részek is. Igyekeztek szélesíteni a kínálatot színes televíziókból, valamint automata mosógépek­ből is. A későbbiekben tervezik magnókazetták és lemezek árusí­tását is. Emellett a rádióamatőrök is bármikor válogathatnak tran­zisztorokban és ellenállásokban. Közületi megrendelés eseté­ben az üzlet vezetője a korábbi­nál gyorsabb forgalmazást és szállítást is ígér. A hidegkom hu vezetője...

Next

/
Thumbnails
Contents