Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-19 / 250. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. október 19., szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A magyar mezőgazdaság jó példa „Célunk, hogy eredményesen képviseljük a világ farmerjainak érdekeit” a D/Efiui/aq kérdez — válaszol: Glenn Fiatén, az IFAP, a Mezőgazdasági Termelők Nemzetközi Szövetségének elnöke A közelmúltban néhány napig hazánkban tartózkodott Glenn Fiatén, az IFAP, a Mezőgazdasági Termelők Nemzetközi Szövetségének elnöke. A kanadai származású ismert szaktekintély a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának vendége volt. Ittléte alatt ellátogatott Heves megyébe is, ahol a magyar mezőgazdaság egy kis részével, nevezetesen a Nagyrédei Szőlőskert, valamint a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet sokoldalú tevékenységével is megismerkedett. A Népújság gazdaságpolitikai rovatának vezetője szőkébb hazánkban tett látogatása során kért interjút tőle. — Elnök úr! Ön Kanadában él, mutassa be olvasóinknak egy kicsit az ottani mezőgazdaságot, a farmerek tevékenységét. — Valóban, az amerikai kontinens e nagy államában élek családommal. Nyugat-Kanadában, Saskechunanban, azon a részen, ahol fejlett a mezőgazdálkodás. Édesapám is farmer volt, aki norvég származású és Kanadába telepedett le egykoron. Két férfi testvérem ugyancsak a mezőgazdálkodásból él, és büszke vagyok arra, hogy az én 140 hektáros farmomat hamarosan a legidősebb fiam veszi át, tehát folytatja a családi hagyományokat. Különben farmomon kívül 1600- 1800 sertést tenyésztünk, illetve kéthavonként 12 ezer csirkét nevelünk. Az ezekhez szükséges takarmányt vásároljuk. Kanadában egyébként háromszázezer farmer él, ezek közül kétszázezer a kereskedelemnek termel. Ösz- szességében 50 millió hektár szántóterületet hasznosítunk az országban. Kanada a világ nagy gabonatermelői közé tartozik, hiszen az évi termelés eléri az 50 millió tonnát. Ennek döntő hányada exportra, tehát a külpiacokra kerül. A mezőgazdaság egyenlege kedvező hazánkban, miután 9 milliárd kanadai dollár értékű árut kiviszünk évente és hárommilliárd dollárért viszont importálunk. Ez is bizonyítja gazdaságunk nyitottságát. Célunk az, hogy a versenyképességet fokozzuk az amerikai kontinensen, erre rá is vagyunk kényszerülve. — Amellett, hogy az IFAP elnöke, úgy tudjuk nagyon fontos szerepet játszik országában, a mezőgazdasági kormányzati munkában is. — Jelenleg Kanada kormányának mezőgazdasági felügyelő szervezetében tevékenykedem, amely az agrárkereskedelmet irányítja. Nagyon fejlett ez a tevékenység nálunk. Két ilyen van egyébként, az egyik a gabonakereskedelemmel, a másik pedig a tej- és a tojástermeléssel foglalkozik. Nyugat-Kanadában egyébként egy gabonastabilizációs programot valósítunk meg. Ez azt jelenti, hogy a farmerek és az állam közös kockázatot vállal a termelésben, vagyis az átlag- költségeket figyelembe véve azok egyharmadát a termelők, kétharmadát pedig az állam vállalja. Ez tehát támogatást jelent. — Több mint negyvenéves múltra tekint vissza már a Mező- gazdasági Termelők Nemzetközi Szövetsége, melynek székhelye Párizsban van. Ön mára harmadik kanadai származású elnöke ennek a szervezetnek. ' — Valóban, az elnöki mandátum két évre szól, és nemrég újabb két esztendőre meghosz- szabbították. Ma ötven országból 62 tagszervezetünk van a világon. Négy éve Magyarország is tagja az IFAP-nak, az egyedüli szocialista ország jelenleg. Az utóbbi két és fél esztendőben a tagországaink közül harminchétben jártam és tájékozódtam az ottani mezőgazdaság helyzetéről, arról, miként képviselhetjük mégjobban a farmerek érdekeit világszerte. Emellett arra törekszünk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére nemzetközileg is ráirányítsuk a figyelmet. — Elnök úr találkozott Szabó Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökével is. Miről cseréltek véleményt? — Tulajdonképpen én vagyok az első IFAP-elnök, aki Magyar- országon járt. Tájékozódásom szerint mezőgazdaságuk és élel(Fotó: Szántó György) miszeriparuk érdemes eredményeket ért el az elmúlt években. Szabó Istvánnal kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákról beszélgettünk. Elsődlegesen arról, hogy a magyar mezőgazdaság rendszerében milyen szerepük van a termelőszövetkezeteknek, és hogy a TOT mennyire képviseli érdekeiket. Mennyire közvetíti a szövetkezetek akaratát a kormányzat felé. Nem ke- , vésbé arról is érdeklődtem, hogy milyen marketing, illetve külkereskedelmi tevékenységet bonyolítanak le a mezőgazdasági üzemek. Az IFAP 19 tagú vezetőségének megbízásából kérést is tolmácsoltam Szabó Istvánnak. Szeretnénk, ha közvetítene érdekünkben más szocialista országokban is, hogy azok szintén csatlakozzanak a Mezőgazdasági Termelők Nemzetközi Szövetségébe. Mi ugyanis arra törekszünk, hogy minél több mezőgazdát, farmert tömörítsünk tagjaink sorába a jövőben. — Az IFAP kétévenként tartja kongresszusát. Nyilvánvaló, hogy ezek között is rendeznek fontos eseményeket, amelyek a világ farmereit, élelmiszertermelőit érintik. — Természetesen a különböző országok képviselői, akik tagjai nemzetközi szövetségünknek, bizottságokban is találkoznak időközönként. így például Magyarország a gabonabizottságunkban képviselteti magát. Szeretném elmondani, hogy novemberben Svájcban Genfben találkoznak az IFAP vezetői, a GATT — az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény — országainak illetékeseivel. Ott a fő téma az lesz, hogy közösen megvizsgáljuk az állami támogatások hatását az agrárkereskedelemre, áttekintsük a nemzeti agrárpolitikák befolyását, illetve az importkorlátozások helyzetét. A jövő év januárjában az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdasági szervezetével együttesen rendezünk tanácskozást. Ezen a mediterrán országok mezőgazdasági termelését vitatjuk meg. 1989 májusában viszont a mező- gazdasági ágazat ellátásáról, menedzseléséről folytatunk majd megbeszélést. Júniusban pedig a gabonabizottság ülésezik. Rendszeresen évente egyszer találkozunk a FAO — az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének — vezetőivel is, ahol a fejlődő országok élelmezési problémáiról, gondjaik enyhítéséről folytatunk konzultációt. Mentusz Károly A társadalmi vita megyei tapasztalatai Napirenden a gyülekezési és egyesülési törvénytervezet A gyülekezési és egyesülési törvénytervezetet megyénkben is társadalmi vitára bocsátották. A tapasztalatcsere tanulságait és legfontosabb megállapításait a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége összegezte. Ebből az írásos összefoglalóból emeljük most ki a legfontosabb, közérdeklődésre is számot tartható részleteket. A vitákon a hozzászólók szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a törvény megalkotása fontos és időszerű, mivel az alulróljövő kezdeményezésekre végre legális lehetőséget teremt. Szükség van ráazértis, mert ha az új alkotmány megszületésére várnánk, óhatatlanul lefékeződnének a reformfolyamatok, s nem érvényesülhetnének aplula- rizálódó érdekek.Ezen kijelentések mellett előfordultak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint a társadalmi viták célja csupán meglévő gondjaink, súlyos gazdasági problémáink elkendőzése. A szakmai fórumokon többen olyan észrevételt tettek, hogy a törvénytervezetek szerkesztése, szövegezése sok helyen kifogásolható, ezért föltétlenül át kell dolgozni. Egyesek kétségüket fejezték ki, hogy a társadalmi viták javaslatait az idő rövidsége miatt nem tudják majd kellőképpen hasznosítani a végső megfogalmazásnál. A konkrét felvetések közül érdemes kiemelni, hogy a szabadságjog korlátozása csak indokoltan és bürokráciamentesen történhet. Egyetértettek abban is az eszmecsere résztvevői, hogy a tömegekben, csoportokban felmerülő elégedetlenségeket ki kell fejezni, s ennek törvényes kereteit mielőbb meg kell teremteni. Fontosabb azonban ennél olyan viszonyok kialakítása, amelyek között az állampolgárok sérelmeit úgy orvosolnák az erre hivatottszervezetek, hogy a megmozdulásokra ne kerüljön sor. Számos konkrét javaslat hangzott el a rendezvények megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban is. Többen kérték, hogy az emberi jogok korszerű felfogása a tervezet 1. paragrafusának első bekezdésében is jusson kifejezésre a tartalmat jobban kifejező definíciókban. Szinte valamennyi fórumon felmerült a gyülekezési jogról szóló törvénytervezet 3. paragrafusához fűződőén, hogy legyen-e több párt vagy sem. A vélemények megoszlottak, így volt aki úgy foglalt állást, hogy az MSZMP-n kívül nincs szükség másik pártra. Mások szerint a törvény ne vegye ki az egyesülési szabadság köréből a pártalapítás lehetőségét, mivel csak így lehet demokratikus, és hosszabb távon szabályozható. Kívánatosnak tartották néhányan az egypárt- rendszer megmaradását, hangsúlyozva azonban annak megújulását. Abban viszont valamennyi felelősen gondolkodó egyetértett, hogy az öntevékeny kezdeményezések megakadályozása közönyhöz, passzivitáshoz, tehetetlenséghez vezetne, veszélye be sodorná a kibontakozást. Épp ezért ezeknek a folyamatoknak törvényes keretek között kell integrálódniuk. Ugyancsak sokan kifogásolták, hogy nincs pontosan meghatározva, hogy mit értünk társadalmi, tömegszervezeten, illetve tömegmozgalmon, így az egyes paragrafusok között ellentmondás van. A szervezeti és működési szabályzathoz fűződőén elmondták, hogy a tervezet túlzott részletességgel foglalkozik ezekkel a szabályokkal, ezek jó részét a tagokra lehetne bízni. B.K. Nem mentek könyöradományért Mérnöki iroda a megyeszékhelyen, növekvő taglétszám a GTE Egri Szervezeténél Megyeszékhelyünkön már 1986-ban zökkenőmentesen sikerült beindítani a GTE szerződéses munkát — tudtuk meg a Gépipari Tudományos Egyesület Egri Szervezetének elnökségi ülésén. A város ipari üzemeiben dolgozó műszaki szakemberek tudásának, tapasztalatainak jobb kihasználására létrehozott szolgáltatást egyre többen veszik igénybe. A megye határain túl is számos vállalat felismerte már ezt, s ezúton oldják meg műszaki problémáikat. A megrendelések gyarapodása miatt az elnökségi ülés egri mérnöki iroda létrehozásáról határozott. Átrfteneti megtorpanás után, félezret számlálva, örvendetesen növekszik újra a GTE tagjainak száma Egerben. Közgyűlésre készülve, Dr. Mátay László a GTE ügyvezető főtitkára az elnökség egri ülésén az egyesület és a MTESZ kapcsolatában az alulról felfelé építkezést helyezte előtérbe, úgy, hogy az egyesületi jelleg domináljon. Az átalakítási folyamat részleteiből az egyesület hatékony működését célzó szervezeti változásokat hangsúlyozta. Méltatta, hogy Egerben sem mentek a szakemberek könyöradományért, szolgáltatást nyújtva biztosítják a GTÉ anyagi alap megteremtését. Köszönetét mondva az 1985- ben megválasztott egri elnökség eredményes munkájáért, a megüresedett társadalmi funkciók betöltésére választás történt. Mivel bázisvállalatokra épülnek a szakosztályok, a gyakorlat bizonyítja, egy szakosztályból célszerű a vezetés csúcsát megszavazni. Elnök lett a Finomszerelvény Szakosztályból Tóth Ferenc műszaki igazgató, titkár Tamás Endre technológiai osztályvezető, gazdasági titkár Magi Attila gyártásfejlesztő. A Gyártóeszköz-gazdálkodási szakbizottság új titkára Kisgergely István a Csepel Autógyár egri osztályvezetője. Folytatva a hagyományokat, a GTE Egri Szervezet újonnan megválasztott elnöke Tóth Ferenc a meglévő szellemi tőkében és a fiatal műszaki értelmiség alkotókészségének kibontakozásában fogalmazta meg az egyesületi munka színvonalának emelését. Őszi lehalászás Kiskörén A Kiskörei „Vöröshajnal" Termelőszövetkezet a mezőgazdasági megmunkálásra alkalmatlan földterületek egy részét hasznosítja haltenyésztésre. A közös gazdaságban 168 hektár vízfelületen kezdődött meg az októbertől novemberig tartó őszi lehalászás időszaka. A nemes, növényevő, ragadozó halakból 13 vagonra számítanak a hálóhúzás idején. A zsákmány nagy részét a Halérten keresztül értékesítik, de remélik, az elmúlt időszakhoz képest Franciaországba, az NSZK-ba, és Olaszországba szállítanak. 1. kép: Duka Pál a hálóból szedi ki a zsákmányt... 2. kép: Kosarazok... 3. kép: Minősítésre várva... 4. kép: A mérlegelés (Szabó Sándor felvételei — MTI)
