Népújság, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-17 / 248. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 248. szám ÁRA: 1988. október 17., hétfő 1,80 FORINT Hazánkba érkezett John C. Whitehead John C. Whitehead, az amerikai külügyminiszter első helyettese vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. Elutazott a lengyel pártküldöttség megyénkből Együttműködési megállapodást írtak alá Rangsorok Egyre inkább érezzük, hogy mennyire komolyan kell venni azokat a jóslatokat, amelyek a „belső fogyasztás visszaszorításáról” szóltak. Most már hétköznapi valóság, hogy kétszer-háromszor is meggondolja a háziasszony, hogy az árut beteszi-e a boltban a kosarába. Egyre kevesebben legyintenek nagyvonalúan, hogyha az eladó némileg túlméretezi a felvágottat, s megkérdezi: lehet-e pár dekával több? Természetes ilyen körülmények között, hogy mindenki számára fontos: mi kerül a borítékba. S az is logikus, hogy mindent meg is tesz azért, hogy valamicskével több legyen benne. Mostanában mind több megalapozatlan vagy megalapozott követeléssel találkozhatunk, a legkülönfélébb szakmák képviselői „nyújtják be a számlát”. S mellé nyomatékül sűrűbben odateszik: ha kell, sztrájkkal adják meg a kérésük mellé a nyomatékot. Az indoklások többnyire nagyon hasonlítanak egymásra. Az adott szakterület fontosságát hangsúlyozzák, s azt, hogy ahhoz képest mennyire lemaradt a bér. Szinte a legfontosabbnak vélik a saját munkájukat, mondván: nélkülük talán el sem képzelhető az élet. Ha ebből indulunk ki, szinte nincs olyan foglalkozás, amely mellett ne lehetne felhozni ilyen érveket. Modern társadalmunk munkamegosztása nagyon fejlett, nem tudnánk meglenni pékek, asztalosok, postások, ápolónők nélkül — a sor szinte a végtelenig folytatható. Csak ■ hát egyelőre a szavaké a fő- ; szerep, s így mindenki bizo- i nyítani tudja a saját igazát. Az lenne a szerencsés, ha a bérreform lehetőséget teremtene a valódi munkaerőpiacra, amely valóban az értékteremtést fizetné meg. Nincs annál rosszabb, hogy különböző, már-már a zsarolásra emlékeztető csatározás után születik meg a béremelés. Ha néhány ilyen esetben enged a kormányzat, miért ne fogadná el a másik szakmacsoport nézeteit. Ha viszont kevesebb megkötés sújtja a vállalatokat, a munkaadókat, kialakulhat a természetes rangsor. Mert a jó szakembert meg kell becsül- i nie a cégnek, mert tőle függ a | nyereség, a fejében vagy a két j kezében rejlik a tőke. Ezért | meg is kell fizetni, hogy ne keressen magának másik munkahelyet. Ezek az alapigazságok sajnos még nem épültek bele gyakorlatunkba. Ha pedig a rangsort más határozza meg, akkor könnyen kialakul az ér- j tékzavar, amely egyre gyorsuló ütemben káosszá is változhat. Gábor László Társadalmi vitára bocsátják a választási törvény tervezetét Stanislaw Kolasa és Barta Alajos aláírják az együttműködési megállapodást (Fotó: Perl Márton) A Hazafias Népfront és a kormány a napokban társadalmi vitára bocsátja az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosításának tervezetét. A széles körű szakmai viták tapasztalataira épülő jogszabálygyűjtemény előkészítő munkálatait, a megújuló választási törvény főbb vonásait foglalták össze a Hazafias Népfront és a Minisztertanács munkatársai. A választásokról szóló törvény szabályainak első értékelését és kritikáját az a több száz sajtócikk jelentette, amelyek 1985-ben a választások előkészítésével és lebonyolításával foglalkoztak. Az országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokat követően nyomban megkezdődött a tapasztalatok értékelése. A Hazafias Népfront megyei bizottságai, valamint Országos Tanácsa, továbbá a párt- és tanácsi szervek elemezték a választási rendszer új intézményeit. A Tömegkommunikációs Kutató Központ a lakosság körében közvéleménykutatást végzett. Az MSZMP Társadalomtudományi Intézete feldolgozta a legutóbbi választások politikai tapasztalatait, elemezte a választói magatartás különböző formáit. A választások tapasztalatairól készült országos elemzés jelezte: a választások politikai sikere mellett új kérdések, új problémák is felvetődtek, esetenként ellentmondásos, tisztázatlan helyzetek adódtak, amelyek feloldásra várnak. Szükségessé vált az is, hogy a tapasztalatok mélyebb elemzését, a választási rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek számbavételét tudományos igényű megalapozás segítse. Elméleti és gyakorlati szakemberekből álló munkacsoport is széleskörűen elemezte a választási rendszer kérdéseit. A kidolgozott tanulmányok (megjelentek az Állam és Igazgatás 1988. évi áprilisi számában) vázolták a választási rendszer továbbfejlesztésének különféle lehetőségeit. Az elképzelések szakmai fórumok véleményei, javaslatai alapján csiszolódtak, s váltak a politikai állásfoglalás egyik alapjává. Ilyen előzmények után a párt. Központi Bizottsága 1988. júniusi ülésén állást foglalt a választási törvény módosításának fő irányairól. Az állásfoglalást és annak indoklását közzétették a napilapokban, és teljes terjedelemben közölte a Pártélet szeptemberi száma. A politikai állás- foglalásra és az elemzések tanulságaira építve a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium elkészítette a törvénymódosítás szövegének tervezetét, amelyet a Minisztertanács a társadalmi vita alapjául elfogadott. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Piotricow-Trybunalski Vajdasági Bizottságának öttagú delegációja szombaton a reggeli órákban ismét találkozott megyénk vezetőivel, Barta Alajossal, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkárával, valamint Schmidt Rezsővel, a megyei párt vb-tagjával, a megyei tanács elnökével. A noszvaji megbeszélésen Barta Alajos összefoglalta a háromnapos látogatás tapasztalatait. Hangsúlyozta: örvendetesnek tartja, hogy éppen akkor került sor a testvérkapcsolat felvételére, amikor megyénkben is előtérbe helyeződött a politikai munka megújítása, a pártmozgalom feladatainak újraértékelése, a felgyülemlett feszültségek megoldása. Ebben minden bizonnyal segítséget nyújt a most kibontakozó testvérkapcsolat, a lengyel tapasztalatok hasznosítása is. Szólt arról is, hogy a közösen kidolgozott együttműködési megállapodástervezet gyakorlati megvalósítása ugyancsak nagy lépést jelenthet a két nép közötti barátság elmélyítésében. Ezután Stanislaw Kolasa, a LEMP Piotrkow-Trybunalski Vajdasági Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, és kiemelte, hogy a létrejött megállapodás új korszakot nyit meg a két megye életében, s reményét fejezte ki, hogy a testvérkapcsolat ettől kezdve töretlenül fejlődik évről évre. Ezt követően Barta Alajos és Stanislaw Kolasa aláírták az együttműködési megállapodást, amelynek révén kölcsönös tapasztalatcserére nyűik lehetőség a párt és az állami vezetőszervek, a politikai és a társadalmi szervezetek, a gazdálkodóegységek, a kulturális intézmények és a sportegyesületek között. Lengyel vendégeink a délelőtt folyamán megtekintették az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságát, majd az egri várban tettek sétát. A baráti küldöttség a kora délutáni órákban hazautazott. A törvénymódosítás alapvető céljai és irányai a következőkben foglalhatók össze: váljon világosabbá, hogy milyen program alapján, ki kit képvisel; a képviselői és a tanácstagi választás politikai tartalma határozottabban különüljön el egymástól; a választások erősítsék a társadalmi nyilvánosságot, a demokráciát, a helyi önkormányzatokat; bővüljön a választásokat körülövező jogi garanciarendszer. Az új Alkotmány előtt vagy után A törvény megújítására a politikai intézményrendszer átfogó reformfolyamatának részeként kerül sor. A politikai rendszer működésének alapvető szabályait az Alkotmány állapítja meg. Az alapelvek módosítására nincs szükség, mert kiállták a gyakorlat próbáját. Továbbra is általános, egyenlő, közvetlen a választójog, a szavazás titkosan történik. A választási szervek az államigazgatástól függetlenül működnek, a választás alapvető szabályait az Országgyűlés állapítja meg. A választások technikai lebonyolításának rendje (választók névjegyzéke, jegyzőkönyvek stb.) változatlan. A választási törvény módosításának társadalmi vitára bocsátott tervezete döntően az Alkotmány jelenlegi keretei között is megoldható módosítási javaslatokat és döntési változatokat tartalmaz. Természetszerűen felvetődhetnek a társadalmi vitában (Folytatás a 2. oldalon) Negyvenhárom csapat mérte össze tudását a hét végén az egri várban. A vetélkedő az Egri csillagok című regényre épült. A pajtások élvezték a játékokat, hiszen ők maguk készítették a ruhákat és a "harci eszközöket”. Kö- téihágcsőn jutottak be a várba, „tűzkereket görgettek", a legügyesebbek pedig még „törököt” is fogtak. A jól sikerült rendezvénynek az volt a célja, hogy a gyerekek minél jobban megismerkedjenek a vár történetével, valamint erősödjön hazafias érzésük. Felvételeink a háromnapos rendezvény egyes pillanatait örökítették meg. (Fotó: Szántó György)
