Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-13 / 219. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 13., kedd Megkezdődött a Reformpárti Esték rendezvénysorozata (Folytatás az 1. oldalról) — A demokratikus szocializmust lehet választani, mert megfelel nemzeti identitásunknak, önazonosságunknak, mert megfelel lelkiismeretünknek, s megfelel annak a célszerűségnek, amely egy megosztott nemzetben is egységet tud teremteni, sőt megújítani képes azt az egységet — kezdte beszédét Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagja, aki nagy taps közepette lépett az emelvényre. — Az az eszme és gondolat, amelyre a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága és Budapest KISZ-vezetői ezt az alkalmat megteremtették, közmegegyezéses alap is lehet számunkra — jelentette ki, majd utalt arra, hogy a Duna két partján politikai események zajlanak, mégis szorongás és riadalom helyett ezekből valami közös elgondolásra is lehet következtetni. Arra, hogy az országban többségben vannak azok, akik e válságokkal terhelt helyzetben a nemzeti egység és nem a politikai válság felé kívánják terelni az országot. Nem azért, mert a válság nem hozhatna valamiféle megújulási lehetőséget. Ám ebben a helyzetben, a nyűt politikai válság ellenségünk, megbénít bennünket, s a pató pálok országából könnyen csinálhat hűbele balázsok országát. Mert az a pató pálkodás, amely görgette maga előtt a problémákat, és az azok megoldásához szükséges eszközöket elvonta a közvéleménytől, a közösségtől, könnyen válthat át meggondolatlan és a nemzet jövőjét veszélyeztető cselekedetekbe. Este a fórumokon, a héten a különböző rendezvényeken is ezekre a kérdésekre kell keresni a választ. — Egy aktív, tettre kész, és a lesújtottságból is emelt fejjel fel- tápászkodni kész ország élt itt, 1947-48 fordulójáig, az azután meghirdetett szociális program pedig bizakodással töltötte el az embereket, de egy oligarchiszti- kus vezetés felelőtlen becsvágya és zsarnoksága kiábrándította azokat is, akik korábban akár az életükkel is hajlandók lettek volna ezekért az eszmékért helytállni — emlékeztetett a szónok. — Ezt a műveletet, amely a nemzeti önvizsgálást, és belőle a nemzeti önismeretet kicsiholja, nem takaríthatjuk meg magunknak — szögezte le. — De addig is, míg a helyes és megfelelő következtetésig eljutunk, van néhány dolog, amiben nem tévedhetünk. Ma fordulatra van szükség, nyílt, nyilvános politizálásra, demokratikus szocializmusra. Ha ebben nem tévedünk, s e program köré százezreket, milliókat lehet tömöríteni, akkor már a következő tévedést is elkerülhetjük, azt a balhiedelmet, amely szerint a demokrácia körülményes dolog, megnehezíti a döntéseket, s eláll- ja a kibontakozás útját. — A diktatórikus döntéseknél nincs pazarlóbb döntés — jelentette ki nagy taps közepette. — A népet alattvalói tudatba sodró politikai szervezeteknél és infantilis politikai kultúránál nem nehezedhet nagyobb teher egy nemzet életére. Tagolatlan, egymással is versengeni képes, bizonyos kérdésekben politikai alternatívákat is nyújtani tudó intézményrendszer nélkül nincs kibontakozás. Egy nemzet számára nagyon fontos a mértékek megtalálása. A régi bölcsek úgy vélték, hogy az ember maga a mérték. Én is úgy vélem: mi magunk vagyunk a mérték, a személyiségünk kiteljesítéséhez, a bennünk rejlő energiák érvényesítéséhez nem hitehagyott és kiüresedett, hanem valóságos intézmények állnak rendelkezésünkre. Ezt a fajta mértéket fogjuk megtalálni abban a politikai programban, amelynek útját elindította az idei májusi pártértekezlet, amelynek mozgató rugói között ott vannak azok a szerveződések is, amelyek nagyon lényeges kérdésekben ma is polemizálnak velünk. Kihívást jelentenek számunkra, és botrányt érzünk ott, ahol a jövő politikai kultúrájában már partneri, párbeszédes együttműködést találunk. Ebből a botrányból, amely ma még sérti fülünket, szemünket, egy együttműködő, közmegegyezést megteremtő Magyarország kerekedhet ki. Áz országot megosztó legnagyobb kérdéseket elemezve Pozsgay Imre a továbbiakban kifejtette, a legnagyobb gondokat nem a gazdaság bajai, a jólét veszedelmei jelentik, hanem azok a gúzsba kötő elemek, amelyek önfeladásunkból, személyiségünk lemorzsolódásából, morális tartásunk elerőtlenedéséből fakadnak. A nemzeti összefogáshoz ma ennek a morálnak a megteremtésére, a tetterőből való merítésre nagyobb szükség van minden gazdasági ígéretnél. Ezután a magyarságtudat mai értelmezését adva kijelentette: az új politikai helyzetben, amely reformért kiált és politikai fordulatot ígér a szocialista demokrácia, a demokratikus szocializmus nevében, meg fogjuk találni azt a választ is, amely visszaterel bennünket magyarságunkhoz, s érzékelteti, hogy a magyarok itt, e 93 ezer négyzetkilométeren, a Kárpát-medencében s azon túl az emberi értékek gyarapítói, és nélkülünk szegényebb lenne a világ. Miért tévesztettünk utat?, Tág tér vagy szűk kényszerpálya a fiataloknak? — ezekre a kérdésekre keresték a választ a BME auditorium maximum termében a nagygyűlést követően rendezett polpódium résztvevői. Az úttévesztés okaként Ágh Attila politológus azt jelölte meg, hogy négy évtizeden keresztül az államszocializmus útját jártuk, s a hatalom túlzott koncentrációja miatt a társadalom nem volt képes ellenőrizni az irányító apparátust. Ez az államszocialista modell kis lépésekkel nem bontható le — fejtette ki. Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter a megmerevedett politikai intézményrendszerben jelölte meg a bajok egyik forrását, mondván: a vezetésnek nem volt elég ereje ahhoz, hogy átlépje a megmerevedett struktúrákat, s közvetlenül a közvéleményhez forduljon. Ezen a gyakorlaton változtatni kell, s ehhez a politikai vezetés nagyobb kezdeményező készségére van szükség. Az új alkotmány létrehozásakor törekedni kell arra, hogy a hatalomkoncentrálás négy évtizedes gyakorlata megváltozzék. Közgazdász-vándorgyűlés „Kiemelkedő az a mintegy 500 millió dolláros fordulat” (Folytatás az 1. oldalról) Németh Miklós ezután mérleget vont arról, hol tartunk ma stabilizációs céljaink, az 1988-ra tervezett változások megvalósításában. Alapvető minősítésként azt emelte ki, hogy lefékeztük az eladósodás ütemét, a gazdaság- irányítás új elemeinek bevezetése nem okozott törést a folyamatokban, s — a kétségtelenül meglévő, feloldásra váró feszültségek, ellentmondások mellett is — az új elemek alapvetően a kívánt irányban hatnak. Megközelítőleg teljesülnek ez évi tervünk fő törekvései és céljai. — Kiemelkedő jelentőségű az a mintegy 500 millió dolláros fordulat, amelyet az elmúlt évhez viszonyítva a tőkés áruforgalmi mérlegben — előreláthatólag — sikerül megvalósítani — hangsúlyozta Németh Miklós. — A kereskedelmi szaldó az év végére várhatóan eléri a tervezett 250 millió dolláros többletet. Az útlevél liberalizálásához kapcsolódó devizakiadásaink a számítottnál nagyobbak lesznek, a kamatkiadások valamelyest meghaladják a tervezettet, s emiatt az aktív kereskedelmi mérleg mellett a folyó fizetési mérleg hiánya 700 millió dollár körül alakulhat. Ez kisebb a tavalyinál, de a csökkenés mértéke elmarad a számítottól. A szocialista országokkal lebonyolított rubelelszámolású forgalmunkban pozitív, hogy az import jobban nő a tervezettnél. — A termelés növekedése várhatóan a tervezett 1-1,5 százalékos tartományban lesz. Ebben jelentős szerepe van a számítottnál kedvezőbb mezőgazdasági termelésnek. Az ipari teljesítmények elsősorban az alapanyagtermelő ágazatokban nőnek. A termelői árak emelkedése előreláthatóan meghaladja a tervezettet, a fogyasztói árak növekedése 17 százalék körül prognosztizálható. Az állami költségvetés hiánya mintegy 5-8 milliárd forinttal lesz magasabb a tervezettnél. Az előadó megállapította: a reálbérek csökkenését a magasabb áremelkedések mellett is a tervezett keretek között tudjuk tartani, a szociális juttatások körében a nagyobb áremelkedésből következő többlet-kompenzációs intézkedések történtek, illetve történnek. Hozzátette, hogy a gazdasági és a társadalmi mozgások nyomán polarizálódik a jövedelem- és a vagyonelosztás, felerősödtek az egyes rétegek és csoportok életszínvonalbeli különbségei és az ebből származó feszültségek. Érdemben nem tudtunk változtatni a társadalmi minimum szintjén élő, csaknem 1,5 millió ember életfeltételein. Új jelenségként kell szembenéznünk az egyes térségekben koncentráltan jelentkező foglalkoztatási gondokkal. Német Miklós a gazdaságra vonatkozó program sarkpontjának nevezte a tulajdonviszonyok átalakítását, amelynek középpontjában a társadalmi tulajdon működőképes formáinak kifejlesztése és a magántulajdon, valamint az egyéni tulajdon egyenjogúsítása áll. — Nagy hangsúlyt kell helyezni a bürokratizált, az elszemélytelenedett tulajdon megszemélyesítésére — mondotta -, az egyének bekapcsolására a tulajdon ellenőrzésébe és működtetésébe. Versenysemleges feltételek mellett a gazdaság értelmesen befolyásolt önmozgására kell bízni, hogy a különböző tulajdonformák milyen arányai alakulnak ki a gazdaság különböző szféráiban. Gazdasági rendszerünk gyorsított ütemű fejlesztésének szükségességéről szólva Németh Miklós hangoztatta, hogy a struktúraváltás, a technológiai megújulás forrásainak megteremtése mellett legfőbb kötelességünk a megfelelő motivációs rendszer kiépítése a gazdálkodó szervezetek és egyének számára. — Korunkban — állapította meg — a verseny nélkül nem flferül ki, hogy ki a jobb, vonatkozzon ez akár az ideológiára, akár a gazdaságra. Á Központi Bizottság titkára az inflációról szólva kijelentette: törekvésünk csak az lehet, hogy tudatosan és fokozatosan megszüntetjük az inflációt kiváltó okokat, és olyan politikát folytatunk, amelynek alapján a gazdasági stabilizáció megvalósulása egyértelműen kifejezésre jut az infláció mértékének csökkenésében is. A mai infláció eredete — hangsúlyozta — belső gazdasági viszonyainkban és saját döntéseinkben keresendő. Befejezésül szólt politikai stabilitásunk megőrzésének jelentőségéről. Hangoztatta: a világban rólunk kialakult kép egyik markáns vonása — ami nemzetközi megítélésünkben alapvető szerepet játszik — az, hogy országunkat belpolitikai stabilitás jellemzi, s hogy hazánk megbízható és kiszámítható partnere szövetségeseinknek és a világ valamennyi országának. Partnereink nagyra értékelték azt a határozottan megfogalmazott szándékunkat, hogy az is kíván maradni. — Mondta Németh Miklós. Hamarosan jugoszláv—román államfői találkozó lesz Raif Dizdarevics, a jugoszláv államelnökség elnöke a zágrábi nemzetközi vásáron tett látogatása idején, vasárnap fogadta Joan Ungur román külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési minisztert, akivel rövid megbeszélést folytatott. A szovjet és a lengyel állambiztonsági szervek két évtizeden át követték figyelemmel beépített embereik révén a nyugati ukrán emigráció egy részének szovjet- és lengyelellenes felforgató tevékenységét. Az elhárítás munkájának részleteiről közölt hétfőn interjút a Pravda Konsz- tantyin Viszockij ezredessel, az ukrán állambiztonsági bizottság (KGB) munkatársával. Jó két évtizeddel ezelőtt Szvjatoszlav Pancsisin — egy ukrán értelmiségi család fia, aki Bécsben végezte orvosi tanulmányait — készséget mutatott rá, hogy együttműködjék az ukrán nacionalisták szervezetével. Kezdetben mindenfajta nehéz feladatot bíztak rá, majd Lengyelországba hívták, ahol egy bizonyos Bilinszkij folytatott vele hosszas beszélgetést. Pancsisin- nak nem volt könnyű dolga, hiszen az ukrán nacionalisták pontos katonai információkat követeltek tőle, s emellett találnia kellett egy alkalmas embert, aki létrehozza a szervezet „kordonon túli egységeinek” helyi csoportját. Ez az alkalmas ember Jurij Ivancsenko újságíró lett. Vele is Bilinszkij találkozott, szintén Lengyelországban. Tevékenységük eredményeként Nyugaton már úgy számoltak velük, hogy Lvovban, Kijevben és másutt Hivatalos közlemény szerint a találkozón megállapították, hogy a jugoszláv-román gazdasági együttműködés eredményesen fejlődik. Hangsúlyozták, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak újabb serkentést adnak majd Raif Dizdarevics és Nicolae Ceau- sescu elnök hamarosan sorra kerülő tárgyalásai. Ukrajnában velük egyívásúak csoportjai működnek. Pancsisint szolgálatainak elismeréseként kooptálták a „kordonon túli egységek” központi vezetőségébe, „kinevezték” ukrajnai „legfelsőbb bíróvá” és az „ukrán biztonsági szolgálat” fejévé is. Később „aranykereszt- tel” tüntették ki és tagja lett az „ukrán kormánynak,,. A szervezet úgy vélte, emberei révén ellenőrzi az ukrajnai helyzetet. Az interjúból a továbbiakban kirajzolódik, milyen konkrét akciókkal akarták létrehozni az „önálló Ukrajnát,,. A szervezet tevékenysége élesen ellenséges a Szovjetunió mai politikájával szemben: kormányellenes folyamatokat akartak kibontakoztatni, amelyeket szerettek volna „tömeges forradalmi jellegűvé” tenni. A hosszú ideig tartó elhárító akcióban a szovjet és a lengyel állambiztonsági szervek — Pancsisin, Ivancsenko és mások közvetlen részvételével — ellenőrizték az Egyesült Államokban, Angliában, Kanadában, az NSZK-ban és másutt tevékenykedő ukrán nacionalista szervezeteket. Az elhárítási akció részleteiről, a felforgatás tárgyi bizonyítékairól az akcióban résztvevők szerdán Kijevben nemzetközi sajtóértekezletet tartanak. Mihail Gorbacsov befejezte szabadságát Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn délelőtt Moszkvából Krasznojarszkba utazott — adta hírül rövid tény- hírben a TASZSZ. A szovjet hírügynökség rövid híre azt tanúsítja, hogy Mihail Gorbacsov befejezte évi rendes szabadságát, s újból megkezdte munkáját. Mihail Gorbacsov hétfőn megkezdett krasznojarszki látogatása az SZKP KB főtitkárának második szibériai utazása. Rendezni a diplomáciai kapcsolatokat Állandó képviselet Szöulban, illetve Budapesten A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya felismerve kapcsolataik normalizálásának szükségességét és azért, hogy megteremtsék és szilárd alapokra helyezzék gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport, műszaki-tudományos, valamint konzuli és egyéb kapcsolataikat, megállapodtak abban, hogy a két ország Állandó Képviseletet létesít Szöulban, illetve Budapesten. Az Állandó Képviseletek megnyitására megfelelő időben sor kerül. A két ország kormánya meg van győződve arról, hogy az Állandó Képviseletek felállítása hozzájárul kapcsolataik különböző területeken történő előmozdításához. A két kormány megállapodott továbbá arról is, hogy egy közeli időpontban tárgyalásokat kezdenek kétoldalú kapcsolataiknak a diplomáciai kapcsolatok felvételével járó rendezéséről. A két kormány kifejezte elhatározottságát a tárgyalások mielőbbi sikerre vitelében. Tárgyi bizonyítékok a felforgatásról Bumeráng-akció Belgrad és az el nem kötelezett mozgalom Az el nem kötelezett országok vasárnap hajnalban véget ért ni- cosiai külügyminiszteri értekezlete egyhangúlag úgy határozott, hogy a mozgalom legközelebbi csúcstalálkozóját 1989-ben Belgrádban tartják meg. Ez az állásfoglalás déli szomszédunk számára nem csak nagy elismerés és megtiszteltetés, hanem a nemzetközi politikája iránti bizalom jele is, mert egyben azt jelenti, hogy a jövő szeptembertől néhány éven át jugoszláv államférfi tölti be a mozgalom elnöki tisztét. Az el nem kötelezett mozgalom éppen 27 esztendeje tevékenykedik. Első és egyben alapító csúcstalálkozóját 1961 szeptemberében, 25 résztvevővel tartották meg Belgrádban. Létrehozásának gondolata már 5 esztendővel előbb, Tito, Nehru és Nasszer Brioni-szigeten megtartott eszmecseréjén felmerült. Az elgondolás gyakorlati megvalósításához azonban idő kellett. 1961 tavaszán Tito és Nasszer elnök kairói megbeszélésén aztán konkrét döntés született: létrehozták az előkészítő bizottságot. Tito kezdeményezésének elismeréséül Nasszer azt javasolta, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek első értekezletére Jugoszlávia fővárosában, Belgrádban még ugyanaz év szeptemberében kerüljön sor. Az első csúcstalálkozó öt fő „mozgatója,, Tito jugoszláv, Nehru indiai, Nasszer egyiptomi, Nkrumah ghanai és Sukarno indonéz elnök volt. Múlhatatlan érdemük, hogy a mozgalom akkor meghatározott alapelvei és törekvései a mai napig sem vesztettek értékükből és időszerűségükből. Érdemes emlékeztetni a tanácskozás napirendjén szerepelt kérdésekre: a.) a népek önállóságra való joga, az imperializmus, a gyarmaturalom és a neokolonializmus elleni harc, b.) a faji megkülönböztetés és az apartheid megszüntetése, c.) a szuverenitás és integritás tiszteletben tartása, a más államok ügyeibe való be nem avatkozás, d.) az általános leszerelés, a nukleáris kísérletek megszüntetése, az idegen katonai támaszpontok felszámolása, e.) a békés egymás mellett élés elvének érvényesítése, f.) az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének növelése. Az eltelt közel három évtized alatt a felsoroltak közül néhány probléma megmaradt ugyan, de azért sok mindenben megváltozott a világ. A negyedszáz résztvevővel Belgrádban útjára indult mozgalom Kairón (1964), Lusa- kán (1970), Algíron (1973), Co- lombón (1976), Havannán (1979), Delhin (1983) és Hara- rén (1986) át hatalmas, átfogó, a világ több mint száz országát felölelő, s a békeszerető erők osztatlan rokonszenvét élvező történelmi tényezővé vált. Budimir Loncsar szövetségi külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Belgrád nem pályázott a jövő évi el nem kötelezett csúcstalálkozó házigazdájának szerepére. Miután azonban a két jelölt (Indonézia és Nicaragua) visszalépett, a jugoszláv államelnökség és a szövetségi kormány rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy elvállalja ezt a felelősségteljes feladatot. „Váratlanul ért bennünket ez a megtiszteltetés és bizalom — mondotta Loncsar — nagy elismerés ez hazánk következetes, elvszerű, el nem kötelezett külpolitikájának. Márkus Gyula FIGYELEM! Az OTP Heves Megyei Igazgatósága értesíti a „ Totó-tombola akcióy,-ban résztvevő' ügyfeleit, hogy a nyári totó-tombola szeptember 5. sorsolásán az alábbi tombola-jegyek nyerték a tárgynyereményeket. A nyertes tombola száma: Eger S 037057, S 035084, S 592954, S 601601, S 000600, S 594001, S 591832, S 594438. Heves S 011980, T 204073, T 204351, S 010456, S 011391. Gvöngvös S 022880, S 006149, S 575719, R 003284, S 039143. Füzesabony S 018793, S 018141, S 018391, S 018778, S 018031. Petöfibánya S 012537, S 005101, S 005580, S 013222. Hatvan R 009039, S 015788, R 006816, S 015000, S 555140. A nyertesek a nyereményüket 1988. október 31-ig vehetik át személyi igazolványuk és nyertes tombola-jegyük bemutatásával a fenti OTP fiókokban. Országos Takarékpénztár Heves Megyei Igazgatósága.
