Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 219. szám ÁRA: 1988. szeptember 13., kedd 1,80 FORINT Félelem nélkül Amikor 1945. május 9-én véget ért a gyilkos II. világhá­ború, fellélegzett a földkerek­ség népe, megkönnyebbülten bizakodott: nem lesz több vérrontás, nyugodtan, béké­ben élhetnek az országok, nemzetek glóbuszunkon. Az­tán mégsem így történt. Apróbb-nagyobb tüzek lob­bantak fel, s kezdték újra ide­gesíteni az embereket. Ismét felesleges vérontások keserí­tették, pusztították itt is, ott is a lakosságot, meg az oktalem, esztelen kegyetlenségeket ugyan közvetlenül nem szen­vedő, de a bajba jutottakkal együttérző távolabbiakat. Le­írni, kiejteni is iszonyatos: csupán a legutóbbi eszten­dőnk végén 36 olyan harc dúlt planétánkon, amelynek egyenként már ezernél több új áldozata volt. A győzelem napja óta pedig napjainkig minden évre három öldöklő csatározás jutott! Mert nem tanult a világ a keserű tapasz­talatokból, a fegyverek által okozott felmérhetetlen ká­rokból, még mindig szuronyt szegez, golyót röpít, bombát dob, rakétát küld ember az emberre. Mintha nem lenne éppen elég az, amit a sokkalta békésebb technika, az idegté­pő, egészségromboló rohanás okoz akaratlanul. Nem győzünk temetni. Há­zaspárok maradnak magá­nyosan és gyermekek árván, testvér nélkül. Családtagok­tól, rokonoktól, barátoktól, munkatársaktól, ismerősök­től kényszerülünk búcsúzni idő előtt a hadszínterektől messze is. Minek hát a kímé­letlen további népirtás...? Nehezen jut el a jajkiáltás,-a gyötrelmes halálhörgés a hal­ló fülekig, a józan értelemig. Még mindig sokan vannak, akik nem akarnak tudomást szerezni arról a tengernyi szenvedésről, amit ostobán, embertelenül okoznak szerte a világon, s amelynek a követ­kezményei is hátborzongató­an félelmetesek. A világ jobb érzésű része — tiltakozik. Fáradhatatlanul kéri, követeli a vérengző ámokfutók megfékezését, megállítását. Hazánkban — hogy csak egyet említsünk — tavasszal és ilyentájt, ősszel is széles körű akciósorozatokon emeljük fel szavunkat immár évek óta az igazi békéért a másutt élő megannyi neme­sebb gondolkodású emberrel együtt, őszinte szolidaritást vállalva a bajba jutottakkal. Abban a hitben, reményben, hogy egyszer csak eredménye lesz megmozdulásainknak, valamikor — ha a gyermeke­ink, unokáink felnőtt korá­ban is, de — eljön a félelem nélküli élet ideje. Kezünket nyújtjuk a ve­lünk tartóknak, szorosabbra fonjuk barátságunkat, egyre erősítjük sorainkat. Nem ren­dezvényeket tartunk, hanem állástfoglalunk, emberi fe­lelősséggel vállalunk békés harcot boldogabb jövőnkért. Emberhez illőn. Gyóni Gyula I _______1_____ A z átalakulásnak vannak és lesznek vesztesei és győztesei Megkezdődött a Reformpárti Esték rendezvénysorozata Több ezer fiatal — fővárosban tanuló egyetemista, főisko­lás, középiskolás, dolgozó értelmiségi — gyűlt össze hétfőn, késő délután a Budapesti Műszaki Egyetem központi épülete előtt, hogy hitet tegyen a reformok átfogó és következetes megvalósítása mellett, követelve, hogy a reformretorikát kö­vessék a reformtettek, hogy a változások ne álljanak meg a megyehatárokon, az intézmények kapujánál. Az Irány a demokratikus szo­cializmus! gondolatisága jegyé­ben megrendezett politikai nagygyűléssel vette kezdetét a Reformpárti Esték egy héten át tartó programsorozata. A KISZ Központi Bizottsága és BME szervezete közös kezdeménye­zésű rendezvényén elsőként Orosz Csaba, a Műegyetem KISZ-bizottságának titkára lé­pett a mikrofonhoz, köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd bejelentette, hogy a Duna két partján egy időben két demonst­ráció zajlik. Ugyanebben az idő­pontban ugyanis a Nagymaros Bizottság a Visegrád-Nagymaros építkezés leállításáért rendezett tüntetést. Mindkét megmozdu­lás helyszínén egy közös doku­mentum néhány mondatát ol­vasták fel. A dokumentum le­szögezi: „Szándékaink, célkitű­zéseink között vannak eltérések, de közösen ítéljük meg úgy, hogy felemelkedésünk alapvető felté­tele, hogy az állampolgárok és csoportjaik szabadon fejthessék ki véleményüket, részesei lehes­senek a döntéseknek. Közösségi létérdekünk, hogy a nép érdekei­re hivatkozó kormányzást fel­váltsa a nép általi kormányzás, ezzel váljék visszafordíthatatlan­ná a fordulat.” Ezt követően Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólt a demonstráció része­seihez, megállapítva, hogy gaz­daságilag hatékony, teljesítményelvű társadalomra van szükség, olyanra, amely érté­kén méri a tudást, a szakértel­met, amely nem adja fel az élete­sélyek egyenlőségének eszméjét, amely működési elvében de­mokratikus. Olyan szocializ­musra, amelyben a kreativitás, a vállalkozó kedv, az alkotóvágy jól megfér a fiatal közösségek és az egész társadalom demokráci­ájával. A továbbiakban emlékeztetett a legutóbbi harminc év megúju­lási szándékaira, majd kijelentet­te: arról, hogy milyen vezető erő­vel kell végigvinni a mai átalaku­lást, az ifjúság többsége azt vall­ja, minden társadalomban van vezető erő. Az átfogó reformo­kat a párt vezetésével óhajtjuk, és tudjuk, hogy ehhez a pártnak is át kell alakulnia. Kortársai, ta­núi és kivitelezői vagyunk az ál­lam és a párt formális szétválásá­nak. (Folytatás a 2. old.) Közgazdász-vándorgyűlés Németh Miklós vitaindító előadása Gyulán, az Erkel Ferenc Mű­velődési Központban hétfőn megkezdődött a 26. közgazdász­vándorgyűlés, amely a gazdasági stabilizáció időszakában szüksé­ges vállalati stratégiákkal foglal­kozik. A Magyar Közgazdasági Társaság, a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság, a TIT közgazdasági választ- mányáés Békés Megyei Szerve­zete, valamint a Magyar Gazda­sági Kamara által rendezett ta­nácskozás mintegy 900 résztve­vője előtt Csikós Nagy Béla, a Közgazdasági Társaság elnöke mondott megnyitót. Ezután a vendéglátók nevében Gyulavári Pál megyei tanácselnök üdvö­zölte a vándorgyűlést. A plenáris ülésen a vitaindító előadást Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra tartotta. Bevezetőjében áttekintést adott az elmúlt másfél évtized nemzetközi folyamatairól a tu­domány, a technológia, a gazda­ság és politika területén, elemez­te a kelet-európai szocialista or­szágok — köztük hazánk — hely­zetét, s részletesen szólt az arra irányuló törekvésekről, hogy a magyar népgazdaság a stagnálás, a világgazdasági térvesztés után elindulhasson a kibontakozás, a fejlődés útján. Megállapította, hogy a gazda­sági változtatások iránt türelmet­lenség tapasztalható, kritikai ész­revételek hangzanak el. Szak­értelmiségünk körében is erősö­dik a gazdaságirányítást érintő elégedetlenség. Ezt érthetőnek minősítette, ám emlékeztetett arra, hogy programjaink elfoga­dásakor a vezetés nem ígért — nem is ígérhetett — gyors fordu­latot, látványos eredményeket. Ugyanakkor mindent megte­szünk azért — mondotta -, hogy a kilencvenes évek elejére a ve­gyes tulajdonú gazdaság talaján, teljesítményorientált, a nemzet­közi versenyben helytállásra ké­pes, a vállalkozás feltételeit javí­tó társadalmi-gazdasági közeget hozzunk létre, amely egyidejűleg hordozza a humánum, az igazsá­gosság, az emberi méltóság, az autonómia és a közösségi élet ér­tékeit. (Folytatás a 2. oldalon) Pedagógusok eskütétele Pályakezdő pedagógusok ünnepélyes eskütételére került sor hétfőn délután fél három órakor Eger Vá­ros Tanácsa dísztermében, ahol 98 pályakezdő tanár — köztük 62 városi és 36 községi — tett fjeire szóló fogadalmat a pedagógiai hivatás mellett. A Himnusz hangjai után szavalat következett, majd a zeneiskola tanárainak műsora hangzott el. Az ünnepi köszöntőt Gönczi Sándor, a városi tanács művelődési osztályá­nak helyettes vezetője mondta. A leendő nevelők dr. Göcző Gézánéművelődési osztályvezető előtt tettek esküt. Napirenden: a megújulás Soron kívüli ülést tartott Egerben a megyei párt-végrehajtó bizottság Hétfőn délelőtt Egerben soron kívüli ülést tartott a megyei párt- végrehajtó bizottság. Arról kérdeztük Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát, hogy mi tette szükségessé a soron kívüli ülés összehívását. — Az országos pártértekezle­tet követően 1988.június 14-én ülést tartott a megyei pártbizott­ság, ahol többek között a részt­vevők tájékoztatót hallgattak meg a pártértekezleten résztvevő megyei küldött-csoport munká­járól. A pártbizottság ezen az ülésen elhatározásra jutott, hogy az országos pártértekezlet üze­netét hasznosítva megújítja a megyei párt vezető testületek, így a megyei pártbizottság és a megyei végrehajtó bizottság munkáját. A pártbizottság ezen munka előkészítésére létreho­zott egy úgynevezett megújítást előkészítő 17 fős bizottságot. A bizottság tagjai többségében a megyei pártbizottság tagjai közül kerültek ki, de részt vettek benne a megyéből megválasztott köz­ponti bizottsági, illetve a KEB tagjai is, valamint a városi pártbi­zottságok első titkárai. E bizott­ság megbízásából — mint a bi­zottság vezetője — a megyei vég­rehajtó bizottságot a mostani ülésen tájékoztattam arról az elemző anyagról, amelynek cí­me: Vélemények a megyei párt­szervek összetételéről, a körük­ben történő cserélődésről, a meg­újulás jobb személyi feltételeinek megteremtéséről, valamint mun­kájuk, munkastílusuk főbb jel­lemzőiről. ki elemző munka so­rán a bizottság tagjai megismer­ték a megyei pártbizottság tagjai­nak véleményét, de azokat a vé­leményeket is, amelyeket a me­gyei pb-tagok munkahelyén lévő pártszervek, alapszervezetek, társadalmi szervek, valamint ezek tisztségviselői fogalmaztak meg. A munkabizottság foglal­kozott a megújulás követelmé­nyeinek érvényesülésével a me­gyei pártbizottságon, a megyei végrehajtó bizottságon belül, de véleményt alkottak a megyei pártbizottság titkárairól és első titkárairól is az elhangzottak alapján. Ennek során igen sok hasznos észrevétellel, felelősség- teljes kritikai észrevétellel let­tünk gazdagabbak. A megyei pártbizottság korábban már em­lített júniusi ülésén mérlegelte Heves megye politikai helyzetét és arra az elhatározásra jutott, hogy a későbbiekben megyei pártbizottsági ülés keretében foglalkozik a megújulás témakö­rével. Erről annak idején részle­tesen tudósított a Népújság júni­us 15-i száma. — Tudomásunk szerint egyes megyékben pártértekezlet össze­hívására is sor kerül. Fleves me­gyében ez nem indokolt? — A munkabizottság támasz­kodva a beszélgetések eredmé­nyére, úgy látja, hogy nálunk pártbizottsági ülés keretében, te­hát pártértekezlet nélkül elvé­gezhetők a változtatással, a meg­újulással járó feladatok. A bi­zottság ezt ajánlja tehát a megyei pártbizottságnak. — Ezen túl arról is szólnék, hogy Hatvan, Heves és Füzesa­bony városi, illetve városi jogú pártbizottságok területéről nem fogalmazódtak meg olyan kéré­sek, javaslatok, hogy megyénk­ben pártértekezletet tartsunk. Ugyanakkor ismerettel bírunk arról, hogy Egerben a megye- székhelyen és Gyöngyösön né­hány pártalapszervezetben ez felmerült kérdésként, illetve igényként. Heves megye 750 pártalapszervezetéből — ismere­teink szerint — ezen alapszerve­zetek száma azonban tíz alatt van. Természetesen ilyen kérdés mérlegelésénél elsősorban nem a számszerűség a fontos, hanem az, hogy milyen okok, érvek so­rakoznak fel a pártértekezlet igénylésénél. A pártértekezletet igénylők körében a következő vélemények fogalmazódtak meg: az országos pártértekezlet megújulást hozott, valószínűleg Hevesben is ezt jelentené. Itt is voltak olyan ügyek, amelyek nem kaptak kellő nyilvánossá­got. Nézzünk szembe bátrabban eddigi politikai gyakorlatunk hi­báival. Hozzátenném, hogy ezekkel a kérdésekkel az elmúlt időszakban a megyei és a városi pártszervek foglalkoztak és ha­tározatokat is hoztak. A jövőre nézve azonban tanulság, hogy a nyilvánosság jegyében mun­kánkról és néhány ügyről a köz­véleményt következetesebben szükséges tájékoztatni. — Végső soron milyen állás­pont kialakítására került sor? — A munkabizottság elemző értékelő anyagát a megyei párt- bizottság elé terjeszti véleményé­vel, javaslataival együtt, a me­gyei pártszervek összetételével a megújulás jobb személyi feltéte­leivel és a munkastílus továbbfej­lesztésével kapcsolatban. A me­gyei párt — végrehajtó bizottság hétfői ülésén, több mint három és félórás őszinte, nyílt vita után egyetértőleg tudomásul vette a munkabizottság elemzését és ja­vaslatait, és úgy határozott, hogy a megyei pártbizottság ülését szeptember 22-re összehívja. Kaposi Levente Az OMFB plénuma előtt: két ütem A közlekedés helyzete Hétfőn ülést tartott az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság plénuma Tétényi Pál akadé­mikusnak, az OMFB elnökének vezetésével. A testület Urbán Lajos közlekedési miniszter be­vezetője után megtárgyalta a közlekedés helyzetéről, valamint az átfogó fejlesztési elképzelé­sekről készített előterjesztést. Megállapították, hogy az előter­jesztést megalapozó OMFB-ta- nulmány helyzetelemzése bizo­nyítja: a közlekedés helyzete tíz éve folyamatosan romlik; kulcs- fontosságú munkakörökben ál­landósult a munkaerőhiány; a közlekedés ma még ellátja fel­adatát, de egyre több zavarral és egyre gazdaságtalanabbul; köz­lekedésünk egyre jobban elsza­kad a nemzetközi színvonaltól. A közlekedési rendszer jövő­beni működéséhez elengedhe­tetlen az eszközök és berendezé­sek rekonstrukciója, fejlesztése, amelyeket változásaitól függet­lenül meg kell valósítani. Tüntetés a vízlépcső ellen A Bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer ellen tiltakozó tüntetés kezdődött hétfő délután Buda­pesten, a Vörösmarty téren. A demonstráció főbb követelései: Tüntetünk a vízlépcső ellen! — Követeljük a nagymarosi építke­zés azonnali leállítását! — írják ki a népszavazást! A különféle környezetvédő és más, kulturális, társadalmi ala­pokon szerveződő csoportok fel­hívására este öt óra tájban több ezren gyűltek össze a Belváros­ban tiltakozó transzparenseik­kel, hogy — a rendezők szándéka szerint — „fegyelmezetten kép­viseljék álláspontjukat „az éles társadalmi vitát kiváltott nagy- beruházással kapcsolatban. A Vörösmarty téri gyülekezés után a tiltakozó menet — a forga­lom elől elzárt útvonalon — a Kossuth Lajos térre indult, ahol a demonstráció forgatókönyvé­nek megfelelően a Parlament épületében átnyújtották az épít­kezés ellen tiltakozó beadványt. (MTI) (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents