Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-07 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 214. szám ÁRA: 1988. szeptember 7., szerda 1,80 FORINT Szeptember 27-ére összehívták a Központi Bizottság ülését Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Szeptember 6-án ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. Napi­rendjén szerepeltek egyebek között az ideológiai munka megújításával kapcsolatos kérdések. Ta­pasztalatok szerint a párttagság több lényeges té­makörben váija a Központi Bizottság állásfogla­lását. Ezek: a szocialista fejlődés sajátosságai, a szocialista gazdaság működési mechanizmusá­nak és irányításának ideológiai kérdései, vala­mint a politikai és hatalmi viszonyok ideológiai vonatkozásai. A Politikai Bizottság több lehetsé­ges változatot vitatott meg, mivel a közeljövőben a Központi Bizottság elé terjeszti az anyagot. Második napirendi pontként a testület megvi­tatta a párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére irányuló politikai munkát. Megállapította, hogy az elmúlt évek változásai sok fiatalban a perspektívátlanság érzését keltet­ték. A társadalmi, gazdasági döntésekben az ifjú­sági szempontok nem érvényesülnek megfelelő­en. A párt befolyása gyengült a fiatalok körében. Bár a KISZ törekszik a mai viszonyoknak megfe­lelő új politikai stílus kialakítására, ugyanakkor nem tudta megállítani a taglétszámcsökkenést. Nő az ellentmondás a sokszínű ifjúsági munka le­hetősége és igénye, valamint a jelenlegi szervezeti keretek között. A Politikai Bizottság hangsúlyozza, a párt ifjú­ságpolitikájának alapvető célja, hogy az ifjúságot bekapcsolja a társadalmi folyamatokba, cselek­vési teret nyisson a fiatalok számára, és erősítse hatását körükben. Az ifjúságpolitika céljait, módszereit és eszközrendszerét az új körülmé­nyekhez kell igazítani. Helyesli, hogy a párt és if­júsági szervezete mindennapos kapcsolatát az önállóság és a véleményalkotás tiszteletben tartá­sa, stratégiai kérdésekben pedig a mainál sokkal szorosabb együttműködés jellemezze. A Politikai Bizottság meghallgatta Grósz Ká­roly jelentését az augusztus 28-i, aradi főtitkári munkatalálkozóról, egyúttal megvitatta a KB Külügyi Osztálya és a Külügyminisztérium közös előterjesztését a magyar-román kapcsolatokról. A Politikai Bizottság megállapította, hogy az aradi munkatalálkozó megtartása helyes volt. Megerősítette azt a pártunk főtitkára által is hangsúlyozott elvi álláspontot, hogy a Magyar Népköztársaság felelősséget érez és megkülön­böztetett figyelemmel kíséri a határainkon kívül élő magyarok egyéni és kollektív jogainak alaku­lását, anyanyelvi művelődésüket, és változatlanul azt szorgalmazza, hogy a nemzetiségek aktívan vegyenek részt a kétoldalú kapcsolatok alakításá­ban. Leszögezte, hogy a szülőföldön maradás lehe­tősége alapvető emberi jog. Ebből a megközelí­tésből ajánlottunk együttműködést a Romániá­ból menekültek ügyének rendezése érdekében. Miután a román fél a felkínált lehetőséggel nem kíván élni, a Politikai Bizottság ajánlja a kor­mánynak, hogy a Magyar Népköztársaság ren­delkezésére álló lehetőségek felhasználásával mindent tegyen meg a menekültek helyzetének mielőbbi, humánus rendezése érdekében. A Politikai Bizottság fontosnak tartja, hogy a főtitkári találkozón véleménycsere alapján a szé­les körben problémákat felvető településrende­zési terv helyszíni tanulmányozására mielőbb magyar tanácsi küldöttség utazzék Romániába. A Politikai Bizottság megerősítette, hogy foly­tatni kell a magyar-román viszonyban jelentkező feszültségek felszámolására irányuló külpolitikai erőfeszítéseket. Az aradi munkatalálkozón elvi­leg egyeztetett javaslatok mielőbbi megvalósulá­sa érdekében intézkedéseket kell tenni, ami re­ményt adhat, hogy előre lépjünk a kétoldalú vi­szony kulcsfontosságú területein is, és így hozzá­járuljunk a feszültség csökkentéséhez Európa ezen részében. Rugalmas, ugyanakkor határo­zott elvi magatartásunk jól szolgálja az európai enyhülés erősítését, és a szocializmus tekintélyé­nek növelését. A testület a továbbiakban személyi kérdéseket tárgyalt, és folyó ügyekről hallgatott meg tájé­koztatást. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését szeptember 27-ére össze­hívták. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly fogadta Kányádi Sándort Óvatosak Ők azok, akik folyton az esélyeket latolgatják, akik egyre-másra azt mérlegelik, méricskélik, hogy egy-egy cselekvés, tett, állásfoglalás mennyiben szolgálja egyéni érdekeik maradéktalan va­lóra váltását. Ilyen szem­pontoktól vezérelve pász­tázzák a jövőt is, csak akkor lépnek, ha minden akciójuk számukra kamatozik. Épp ezért riadoznak a kockázatvállalástól, elzár­kóznak az egyértelműen a társadalom, azaz mindnyá­junk óhajainak következe­tes képviseletétől. Megret­tennek még a gondolatától is annak, hogy ütközniük, konfrontálniuk kell. Még­hozzá azok miatt, akikhez szerintük semmi közük nincs, azok miatt, akik kol­legáik, barátaik, s igen rá­szorulnak a segítő kezekre, a megértő szavakra, a félre­érthetetlen felkarolásra. Az ilyesmitől fáznak, s naivitásnak tartják azt, ha valaki ezzel kapcsolatban a humánum íratlan törvényét emlegeti, ha azt hangsú­lyozza, hogy nincs szemé­lyes boldogulás anélkül, hogy valaki a közért is szor­goskodna. Nekik az a jó, ha létük kis taván csónakázva szemlélik a tiszta kék ég veszélytelen bárányfelhőit, s mindjárt menekednének, ha a köze­ledő vihar erőivel kellene mérkőzniük. Nincsenek kevesen, s ez azért aggasztó, mert napja­ink, s az elkövetkező hetek, hónapok, illetve esztendők egészen másfajta magatar­tást követelnek valameny- nyiünktől. Bajainkból csak akkor lá­balhatunk ki, ha feladjuk ri­deg önzésünket, nyers kar­rierizmusunkat, s rádöbbe­nünk arra, hogy — képes ér­telemben szólva — nemcsak bevétel, hanem kiadás rovat is létezik. Csak akkor jutha­tunk előbbre, ha feladjuk bizonytalankodásunk gon­dosan kiépített őrhelyeit, ha folyvást kardoskodunk mindenféle jogtalanság, lé- lektelenség, közömbösség £llen, ha egyre több tár­sunkban tudatosítjuk azt, hogy semmi mással sem pó­tolható elégtétel az afféle fogadatlan prókátorság, amely a háttérbe kénysze­rültek, az egyedül az önma­guk el nem igazodók félre­érthetetlen jussát hirdeti. Érdemes erre a küldetés­re voksolni, mert lehet hogy nem terem jól csengő forin­tokra váltható babérokat, elképzelhető, hogy nem kápráztat el senkit az anyagi bőség varázslatával, ám az is tény, hogy mindezek hiá­nyáért busás kárpótlást ad. Azt a megnyugvást, hogy megérte a porondra állni, mert az ilyen emberek so­sincsenek egyedül, hiszen visszasugárzik rájuk az a há­la, amelyben nem lehet ré­sze a tétovázóknak, a min­dig fontolgatóknak, a csak- azértis önösöknek. Sem most, sem máskor. Pécsi István Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, miniszterelnök kedden találkozott Kányádi Sándor köl­tővel, a romániai magyarság és az egyetemes magyar kultúra jeles személyiségével. A találkozón kötetlen formában szót váltottak a magyar-román kulturális érint­kezés fontosságáról, a Romániá­ban élő magyarok helyzetéről. Grósz Károly nagyra értékelte a romániai magyar kultúra alko­tóinak munkáját, a román és a magyar nép sorsközösségének tudatosítása és együttélése érde­kében tett szolgálatukat. Az őszi szolidaritási békeak­ció keretében tegnap magyar­bolgár barátsági napok kezdőd­tek megyénkben. Ebből az alka­lomból érkeztek a délelőtti órák­ban Egerbe a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Köz­pont vezetői, akiket elsőként a Hazafias Népfront Heves Me­gyei Bizottságán fogadtak. A vendégeket - Nino Nikolovot, a központ igazgatóját és Szvetlo- zár Vaszilevet, a központ igazga­tóhelyettesét — Diószegi Lajos- né, a népfront megyei titkárhe­lyettese köszöntötte. Az esemé­nyen ott volt Pálfi István, az egri városi pártbizottság titkára, vala­Hangsúlyozta, hogy hazánk fele­lősséget érez a magyarajkúak sorsáért, bárhol éljenek a vilá­gon. A romániai magyar nemze­tiség csak akkor segítheti a két nép közeledését, ha sajátos joga­it teljeskörűen gyakorolhatja, anyanyelvét szabadon használ­hatja, kultúráját művelheti, és akadálytalanul fejlesztheti kap­csolatait az anyanemzettel. Az MSZMP főtitkára röviden szólt hazai dolgainkról, a magyaror­szági nemzetiségek kollektív és egyéni jogai jobb érvényesítésé­ért folytatott politikai munkáról. mint Molnár István, a HNF Eger Városi Bizottságának titkára is. A háromnapos programra ér­kezett kulturális diplomatákat a tömegszervezet székházában mindenekelőtt megyénk gazda­sági, társadalmi és kulturális éle­téről tájékoztatták, de szó volt az idegenforgalomról, valamint a bolgár-magyar kapcsolatok helyi eredményeiről és terveiről is. A továbbiakban a népfrontmozga­lom megyei helyzetéről, tevé­kenységi köréről érdeklődtek a vendégek, akik a beszélgetést követően megtekintették azt a videofilmét, amely szűkebb ha­zánk életét, szépségeit mutatja. Kányádi Sándor hangsúlyozta azt a nagy felelősséget, amely a nemzetiségi kérdés kezelésében a politikusokon kívül a szellemi élet képviselőire hárul. Aláhúzta annak fontosságát, hogy a ma­gyar és román nemzetiségű írók, költők, művészek együtt mun­kálkodjanak a két nép valódi ér­tékeinek megismertetésén. Idéz­te Tamási Áront: az irodalom és a művészet embereinek mindig és minden körülmények között a népeket egymás felé vezető uta­kat kell keresniük és egyengetni­ük. (MTI) Délután barátsági gyűlés résztvevői voltak a kulturális központ vezetői, akik az Agria Bútorgyár dolgozói képviselői­vel való találkozás előtt Máté Er­nő igazgató és Kovács Sándor párttitkár kíséretében megtekin­tették a mintaboltot. A műszak­váltás utáni gyűlésen Nino Niko- /ov tartott előadást A megújulási folyamat hatása a bolgár gazda­ságra címmel. Beszédében arról szólt a gyári kollektíva előtt, hogy miként formálódik a gaz­dasági élet hazájában, a Bolgár Kommunista Párt feladatmeg­határozó országos értekezlete után. Ismerkedés a népfront megyei munkájával — Munkásgyűlésaz Agria Bútorgyárban Magyar-bolgár barátsági napok kezdődtek A Japán Szocialista Párt delegációja megyénkben A delegációt Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta Egerben Az MSZMP Központi Bizott­sága meghívására hazánkban tartózkodó Japán Szocialista Párt képviselőinek küldöttsége tegnap kétnapos látogatásra ér­kezett megyénkbe. A delegáció vezetője UenoJúbun,szenátora Japán Szocialista Párt mező-, er­dőgazdasági és halászati bizott­ságának elnökhelyettese a párt Tocsigi megyei bizottságának el­nöke, tagjai Tokivá Maszaharu, a Keio Egyetem közgazdász pro­fesszora, Kavanabe Hiromu, a Japán Szocialista Párt KB mező- és erdőgazdasági osztályának ve­zetője, Murasze Nobukuni, a Mező- és Erdőgazdasági Dolgo­zók Szakszervezete Központi Végrehajtó Bizottságának tagja és Mijasita Takuhisza, a japán ál­lami erdőgazdaságokban dolgo­zók szakszervezeti tisztségvise­lője tegnap a kora délelőtti órák­ban érkeztek meg Egerbe. Elkí­sérte őket Pintér László, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak képviselője is. A vendégeket a megyei párt- bizottság székházában Barta Alajos, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának első titkára fogadta. Meleg szavakkal kö­szöntötte a távolkeleti ország szocialista pártjának képviselőit, és tájékoztatta őket megyénk po­litikai, gazdasági, társadalmi éle­téről. Szólt róla, hogy megyénk gazdasági arculatát mennyiben befolyásolja a természeti adott­sága, s rövid betekintést nyújtott szűkebb hazánk ipari tevékeny­ségébe, megemlítvén azt is, hogy vannak üzemek, ahol japán gé­pek is dolgoznak. Mivel a vendégek hazájukban elsősorban mezőgazdasággal, annak irányításával foglalkoz­nak, részletesebben szólt me­gyénk e tevékenységéről. El­mondotta, hogy fő terményünk a kalászos növények közül az őszi búza, melyet 60 ezer hektáron termelünk, s a termelőszövetke­zetekben ebben az évben 5,2 tonnás átlagtermés volt hektá­ronként, alig alacsonyabb az or­szágos átlagnál. Fontos felada­tunk, hogy növeljük a jó minősé­gű, gazdaságosan előállítható termékeket, hiszen csak így tud­juk fokozni tőkés exportunkat, amely 70 millió dollárra tehető az idén megyénkben. Részletesen szólt róla, hogy Heves megye pártszervezeteiben napjainkban azzal foglalkoznak, hogy az országos pártértekezlet szellemét tovább vigyék a gya­korlatban, hogy megújuljon a párt, s hogy újraértelmezzük an­nak vezető szerepét a hétközna­pok gyakorlatában. Mint mon­dotta, azon munkálkodnak a tes­tületben, hogy a politikai közvé­lemény hangját fokozottabb fi­gyelemmel kísérjék. A vendégek nagy érdeklődést tanúsítottak a párt megújításá­nak célkitűzései és a társadalmi kibontakozás iránt. Barta Alajos a kérdésekre válaszolva arról is szólt, hogy a megyei pártbizott­ság saját soraiból egy bizottságot alakított e kérdések elemzésére: hogyan teremtsük meg a meg­újulás személyi feltételeit. Véle­ményt kémek a pártbizottsági ta­goktól, a munkahelyi alapszer­vezetektől, s az ősz folyamán a javaslatokat, észrevételeket a megyei pártbizottság elé terjesz­tik. A vendégek ezt követően dr. Asztalos Miklósnak, a megyei pártbizottság titkárának kísére­tében megismerkedtek a megye- székhely nevezetességeivel, Eger történelmi belvárosával, műem­lékeivel, s a várba ellátogatván ízelítőt kaphattak történelmünk­ből is. A délutáni órákban a Mátra — Nyugat-Bükki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság szilvásváradi üzemébe látogattak, ahol Wág- ner Tibor műszaki igazgató tájé­koztatta őket a 84 ezer hektáros gazdaság életéről, tevékenységé­ről. A japán szakembereknek különösen az nyerte meg a tet­szését, hogy a fakitermelést és az erdőgazdálkodást összhangba hozzák a természetvédelemmel. A vendégek a rövid tájékoztató után sétakocsikázásra indultak a Szalajka-völgybe, megtekintet­ték a lipicai lótenyészetet, az Er­dei Múzeumot és a Fátyol-víze­sést. A késő délutáni órákban az Egervin ámyékszalai pincésze­tében Váradi János vezérigazga­tó tájékoztatta a küldöttséget a borgazdaság munkájáról, ex­porttevékenységéről. A japán vendégek ma folytatják prog­ramjukat megyénkben: mező- gazdasági üzemekkel ismerked­nek. A japán küldöttség tagjai a megyeszékhely nevezetességeivel is­merkednek (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents