Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 29., csütörtök A megyei pártbizottság októberi ülésének napirendjén: GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. A testületi munka nyilvánosságának korszerűsítése Mint lapunk szeptember 23-i számában részletesen beszámoltunk róla: a megyei pártbizottság szeptember 22-i ülésén úgy döntött, hogy várhatóan október 13-ára hívja össze legközelebbi ülését. A testület ezen az ülésen tervezi megtárgyalni és elfogadni a következő pártkongresszusig terjedő programját, feladattervét és a testületi munka nyilvánosságát szolgáló célkitűzéseit. Döntött abban is, hogy az említett napirendi pontokat a Népújságban a pártbizottság nyilvánosságra hozza. Ez alkalommal a végrehajtó bizottságnak azt a javaslatát teszi közzé, az alábbiakban.amely a megyei pártszervek munkája nyilvánosságának korszerűsítésére készült. Az elmúlt években megyénkben kialakultak azok a fórumok, amelyek azt szolgálták, hogy tájékoztassák a párttagságot és a megye lakosságát a párt megyei testületéinek munkájáról. Ezek: az első titkári, osztályvezetői értekezletek, a Népújság, a Heves Megyei Propagandista, szóbeli tájékoztatás, kibővített testületi ülések az információs rendszer visszajelző csatornái. Ezeket a lehetőségeket azonban nem használtuk ki megfelelően. A megye párttagsága és lakossága többek között ezért is tett az elmúlt időszakban kritikai észrevételeket a megyei pártszervek munkájának nyilvánosságával kapcsolatban. Nem tartják elegendőnek a tájékoztatást, és szóvá tették, hogy nem ismerik eléggé a párthatározatokat, következésképp ezek érvényesítését, végrehajtását sem tudják kellő hatékonysággal segíteni. Megfogalmazták azt is, hogy a megyei párt- határozatok előkészítésében nem támaszkodtunk kellően a megye párttagságának, illetve a megyei pártbizottság tagjainak véleményére. Jogos felvetések illették a testületi előteijesztések terjedel- mességét, valamint a viták nyilvánosságra hozatalának elmaradását is. A megyei párt-végrehajtóbizottság üléseiről adott tájékoztatás nem elégítette ki a megyei pártbizottság tagjait, a közvélemény tájékoztatása a végrehajtó bizottság üléseiről pedig elmaradt. Mindezen észrevételek jogosságának elismerése munkánk korszerűsítését kívánja meg. Célunk olyan nyűt és őszinte politizálás és tájékoztatás megvalósítása, amely a politikai törekvéseinkkel, szándékainkkal való egyetértést, a feladatok elfogadását és végrehajtását segíti elő párttagok és párton kívüliek körében egyaránt. Munkánk nyilvánosságában olyan gyakorlatra van szükség, amely kiterjed a döntések előkészítésére, megismertetésére, elfogadtatására, és mozgósít azok megvalósítására. l./a/ A politikai munka hatékonyságának fokozása érdekében a megyei pártbizottság javítsa munkájának párton belüli nyilvánosságát. Legyen rendszeres — a munkatervben előírt — döntések előzetes véleményeztetése párttestületekkel, pártaktívákkal. Amikor szükséges és lehetséges, a párttagság széles rétegeitől kérjünk információt, tényanyagot, véleményt, személyes találkozások, rendezvények alkalmával, illetve a meglévő és működő információs rendszeren keresztül. Folytassuk azt a gyakorlatot, amely szerint a testületi előterjesztéseket a pártaktivistákból és szakértőkből álló munkabizottság készíti elő — saját és az általuk képviselt kollektívák tapasztalatai alapján. Ha az előzetes vélemények indokolják, a megyei testület elé alternatív javaslat kerüljön. A megyei pártbizottság tagjai és a pártapparátus az egyes napirendek tárgyalásához környezetükben, pártszervezetükben gyűjtsenek információkat, tapasztalatokat és azokat használják fel a döntések meghozatalához. A hozott határozatokról tájékoztassák munkahelyük párttagságát és az egész társadalmat érintő kérdésekben a munkahely egész kollektíváját. Törekedjenek a határozatok, döntések elfogadtatására, a helyes értelmezésre, mozgósítsanak a feladatok megvalósítására. A megyei pártbizottság osztály- vezetői, a városi jogú pártbizottságok első titkárai testületi tagként vagy állandó meghívottként részt- vesznek a pártbizottság ülésein, illetve kapják a havi információs jelentést. Az ő közreműködésükkel titkári értekezletek, apparátusi értekezletek, propagandista tanácskozások és egyéb fonnák igénybevételével biztosítani kell a területi, intézményi, munkahelyi, ágazati pártszervek, szervezetek testületéinek, titkárainak és az apparátusnak a tájékoztatását a vitáról, a döntésekről, azok indoklásáról, az esetleg el nem fogadott javaslatok elvetésének okairól. Fontos döntések megismertetésére aktívaértekezleteken kerüljön sor. A testületi ülések anyagát — a vitaindító beszédet, a felszólalásokat, a döntéseket, állásfoglalásokat — az 1988. február 23-ai végrehajtó bizottsági határozattal megújított — „Heves Megyei Propagandista” című politikai folyóirat szerkesztett formában jelentesse meg és juttassa el a pártszervezetekhez. A havi információs jelentésben jelenjenek meg a megyei párttestületek döntései, határozatai. b./ A megyei pártbizottság üléseiről a tájékoztatás a Népújságon és a Miskolci Rádión keresztül történjen. Előzetesen jelenjen meg híradás az ülés napirendjéről, majd az ülést követően részletesen tudósítsanak a tartalmi kérdésekről, a vitáról és a döntésről, ennek indoklásáról. Gondoskodni kell arról, hogy az újság és a rádió munkatársai megkapják a szükséges információkat. A városi, üzemi és mozgalmi lapok, a kábeltelevízió egri stúdiója profiljának megfelelően segítse a tárgyalt téma tényszerű feltárását, ismertetését, feldolgozását, elfogadtatását. 2./a./ A megyei végrehajtó bizottság üléseiről a párton belüli nyilvánosság szélesítése érdekében a megyei osztályvezetők és a városi első titkárok az ülést követően testületi határozatok megküldése, jegyzőkönyv, értekezlet, személyes tájékoztatás útján kapjanak tájékoztatást. ők biztosítsák az apparátus tagjainak, az illetékes pártszerveknek a tájékoztatását. A megyei pártbizottság tagjai a pártbizottsági üléseken az eddiginél tartalmasabb, az egyes álláspontokat is tükröző tájékoztatást kapjanak a végrehajtó bizottság — két pártbizottsági ülés közötti — munkájáról. b./ A megyei párt-végrehajtóbizottság üléseiről, napirendjeiről előzetes tájékoztatást adunk a Nép- újságban. A döntésekről a végrehajtó bizottság javaslata alapján közlemény (interjú, tudósítás, közlemény) jelenjen meg a Népújságban, illetve a Miskolci Rádióban. A napirendek előterjesztői minden esetben tegyenek javaslatot a párton belüli és a szélesebb nyilvánosság-tájékoztatás módjára. 3. / A megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság a személyi kérdésekben kialakított állásfoglalásait, döntéseit is tegye nyilvánosabbá. 4. / A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság adjon megbízást az állandó munkabizottságoknak a napirendek előzetes megtárgyalására, állásfoglalásaik, javaslataik kialakítására. A munkabizottságok indokolt esetben vonjanak be munkájukba szakértőket. 5. / A széles társadalmi közvélemény tájékoztatását, a vélemények összegyűjtését és hasznosítását, a feladatokra való mozgósítást segítsék a társadalmi és tömegszervezetek vezetői. A rendelkezésükre álló lehetőségekkel gondoskodjanak arról, hogy saját területükön biztosított legyen a pártbizottság előtt szereplő témákban az eszmecsere. Ezáltal járuljanak hozzá a párt tömegkapcsolatainak erősítéséhez. 6. / A párt országos vezető szerveinek döntéseiről, határozatairól, az abból adódó feladatokról a Népújság, a Miskolci Rádió, a városi, üzemi, mozgalmi lapok adjanak híradást, segítsék a közvélemény tájékoztatását, a végrehajtásra való mozgósítást. A megyei pártbizottság osztályai gondoskodjanak a vezető párttestületek döntéseit közlő, magyarázó, információt szolgáltató anyagaink (Titkári Tájékoztató, Vitaköri füzetek, külön kiadványok, Heves Megyei Propagandista) a pártszervekhez való gyors és pontos eljuttatásáról. 7. / A megyei pártbizottság tagjai és vezetői gyakoribb sajtószerepléseikkel, rendezvényeken való részvételükkel, publikációkkal segítsék elő a közvéleményt foglalkoztató kérdések megértetését, elfogadását, a feladatokra való mozgósítást. 8. / A nyilvánosság fokozása szükségessé teszi a „szigorúan bizalmas” és „bizalmas” anyagok körének áttekintését, az eddigi gyakorlat felülbírálását. 9. / Tájékoztatásunkban a Népújság szerepe meghatározó. Ezért szükséges, hogy a szerkesztőségekben dolgozók tájékozottsága és informáltsága növekedjen. Ezt elősegítendő a megyei pártbizottság osztályai szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a Népújság Szerkesztőségével. 10. / A megyei fegyelmi bizottság tekintse át a saját munkája nyilvánosságát, és alakítsa ki erről saját álláspontját, melyről tájékoztassa a megyei pártbizottságot. A városi és városi jogú bizottságok tekintsék át saját munkájuk nyilvánosságának kérdéseit és tegyenek javaslatot a helyi nyilvánosság fokozására. Ehhez elengedhetetlen, hogy a Népújság a városi párttestületek munkájáról is gyakrabban adjon tájékoztatást. A két Dragoni Egerben Olasz vacsoraestek a Vörös Rákban Ez év júniusában mutatkoztak be Arezzoban az egri Vörös Rák étterem dolgozói. Népszerűségüket fémjelezte a késő estig tartó vendégáradat. E sikeres látogatás viszonzásaként érkeznek az olasz ízek mesterei megyeszékhelyünkre,hogy a Vörös Rákban megismertessék ősi ételkülönlegességeiket. A finom falatok kiegészítői szintén ottani specialitások: italok és desszertek. Az ételeket Virgilio Dragoni mesterszakács készíti, míg az üzletház sörözőjében Enrico Dragoni konyhaművészetével ismerkedhetnek meg a helyiek. Ő a vendégek előtt készíti majd el az eredeti olasz pizzát, crostinit és a hamburgert arezzoi módra. Az olasz vacsoraestekre október 5 és 9 között kerül sor, s az üzlet vezetője kéri, hogy az érdeklődők előre jelezzék asztalfoglalási igényüket. Káló Imre igazgató Munka közben (Fotó: Szántó György) Alkatrészellátás — mélyponton Ahol az autókat «gyógyítják” A motorizáció rohamos növekedése hazánkban is megfigyelhető, azaz nyugodtan leszögezhetjük, hogy mi is gépkocsizó országgá lettünk. Persze, az utakon rohanó masinák időről időre meghibásodnak, vagyis „gyógyító kezek” segítségére szorulnak. Nos, effajta orvoslással foglalatoskodnak Gyöngyösön az Autó- és Motorkerékpár-javító Kisszövetkezetben is. Hogy milyen eredményességgel s milyen problémák megléte mellett? Többek között erről beszélgettünk Káló Imrével, a cég elnökével. — Alaptevékenységünket — mondja — az autók és motorkerékpárok garanciális és fizető javítása adja, de ugyanilyen feladatokat látunk el a különféle kerti gépekkel, kerékpárokkal és varrógépekkel kapcsolatosan is. Ezen túlmenően foglalkozunk gépkocsi-kereskedelemmel, továbbá használt gépjárművek bontásával, illetőleg az ezekből származó alkatrészek értékesítésével. Emellett van egy autós boltunk is. A tavalyi esztendőnket jónak értékelhetem, hiszen nyereséggel zártunk, még ha nem is túl naggyal. Az idei évet is nyereségesre terveztük, de az tény — a szabályozók alakulásának következtében —, hogy nem számíthatunk annyi forintra, mint 1987-ben. Egyébiránt 1985-től működünk kisszövetkezeti formában. Ez kedvezőbb az előzőnél, akár a bérfejlesztés lehetőségeit, akár az állammal szembeni kötelezettségeket tekintve. — Égy tudom, hogy önök csak a kötelező áremelést hajtották végre, többet nem. Miért? — Nézze, az, hogy a hozzánk fordulók száma nem csökkent, ennek a magatartásunknak is betudható. Tettük mindezt azért, mert tudjuk, hogy az emberek pénztárcája bizony meglehetősen vékonyka, s nem akarjuk, hogy — éppen emiatt — sokan „fusi- zókhoz” menjenek, avagy önmaguk álljanak neki barkácsolgatni. Igaz viszont az is, hogy ennek ellenére is jó néhány an ezeket a megoldásokat választják. Nem szívderítő, hogy a gépkocsik átlagos életkora 8-10 esztendő, jólehet, nálunk a munkák 65-70 százalékát a zárt technológiás műszaki vizsgáztatás teszi ki, nem pedig az autómatuzsálemek megpreparálása. — Van-e elegendő szakemberük? — Voltaképpen nincs ok a panaszra, ám egy területen feltétlenül előre kell lépnünk. Karosszérialakatosokra ugyanis óriási szükségünk lenne. Bár képzünk tanulókat, ám a fiatalok elmennek tőlünk. E szakmán belül olyan „csalogatással” is megpróbálkozunk, amely szerint ha valaki megfelelő teljesítményt nyújt, úgy az órabér mellett még külön prémiumot is felvehet. S ha már a pénzről esik szó . . . Úgy vélem, aki nálunk tisztességgel, becsülettel teszi a dolgát, az nem soványka borítékot vihet haza. Pillanatnyilag hatvanötén vagyunk. Azelőtt nagyobb volt a gárda, ám a kisszövetkezetté való átalakulást megelőzően „megszabadultunk” mindazoktól, akik csak a létszámot gyarapították, viszont a termelési értékhez nemigen járultak hozzá. — S milyen a munkájuk minősége? Vannak-e reklamációk? — Nos, ilyesmire mindenhol akad példa, ahol javítást végeznek. De tavaly csupán egy olyan esetünk volt, ami nagyobb nézet- különbséggel járt. Egy jól összerázódott társaság a miénk, s a feladatainkat igyekszünk jól és határidőre megoldani. Az átfutási- idő-vizsgáztatásnál, garanciális javításnál általában egy nap. Nagyobb mérvű tennivalóknál — főként, amikor karosszérialakatos is kell — már hosszabb. Attól is függ, hogy megvannak-e a szükséges alkatrészek. A műszerezettségünk jónak ítélhető, nem marad el a megyei színvonaltól. Reméljük, ezt a szintet a későbbiek során is megőrizzük majd. — Az előbb említette az alkatrészeket. Meg sem merem kérdezni, mi a helyzet ezen a vonalon . . . — Az ellátás rendkívül gyenge. Rákényszerülünk arra is, hogy kisiparosoktól szerezzük be a „kellékeket”, ám sokszor ez sem járható út, ugyanis egyesek nem adnak számlát, enélkül meg nem vásárolhatunk. így marad az, hogy az ügyféllel vetetjük meg a dolgokat, ami messze nem a legoptimálisabb. Sokan — teljes joggal — ezért megkérdőjelezik a szolgáltatás nívóját. Igazuk van, az lenne a természetes, ha minden nálunk lenne, s nem nekik kellene ide-oda loholniuk. Sajnos, még a kurrens cikkek is hiányoznak. Nem mi tehetünk róla . . . — Mely „ágazataik ” gazdaságosak? — A kerti, illetőleg a varrógépek, valamint a motorkerékpárok javítása nem hoz nyereséget, ezeket kizárólag azért csináljuk mégis, mert a vonzáskörzetben más ilyesmivel nem foglalkozik. Most még ilyen szempontokra is tekintettel lehetünk, de lehet, hogy egy év múlva már nem. Tény mindenesetre, hogy ennek a területnek a fenntartását a kereskedelmi ténykedésünkkel biztosítjuk, hiszen ez hoz pénzt a „konyhára ”, tehát mind az alkatrészek, mind pedig a használt gépkocsik értékesítése beváltja a hozzá fűzött reményeket. — Milyen elképzeléseik vannak a közeli jövőre vonatkozóan? — Szeretnénk megőrizni, sőt emelni az alaptevékenységünk színvonalát. Ennek érdekében olyasmibe is belevágunk, amit eleddig nem végeztünk. Gondolok itt például a gépkocsik belsejének takarítására. Emellett számítógéppel kívánjuk könnyíteni az adminisztratív teendőket. S még egy lényeges dolog . . . Mivel — mint már volt róla szó — a kereskedelmi „ágazat” jól prosperál, most azon törjük a fejünket, hogy e téren milyen további lehetőségeink vannak. Mert hogy vannak, abban biztos vagyok . . . (sárhegyi) A közbosszantás ellenében . . . Tapasztalhatjuk naponta, sőt naponta akár többször is, hogy: „ebben az országban valamiféle közbosszantás folyik”! Ma nekem, holnap neked. Mindenki borsot tör — aki csak törhet — a másik orra alá. Hiszen tudja, hogy holnap vagy holnapután, bőségesen visszakapja majd, amikor ő áll „a pult innenső oldalán”. Bosszant bennünket a kis hivatalnok, mert packázik velünk, megvárakoztat. Tábla kiáltozik az ajtaján: „Ne tessék kopogni!”\agy: „Kopogni tilos”; s még közvetlenebbül, amúgy csendőrösen letegezve: „Ne kopogj!" Épp egyedül vagyunk a folyosón, s a résnyire nyitott ajtón át látjuk: bent sincs ügyfél, de van ellenben kávézás és jóízű magánbeszélgetés, fecserészés a mi időnk rovására. Idegesít aztán az autóbusz vezetője, aki úgy vánszorogtatja a járművet, mintha nyugdíjas lótetű volna. A másik buszvezető meg éppen azzal borzolgatja indulataink húrjait, hogy úgy hajt és úgy „szedi” a kanyarokat, mintha a Hungaroringen volna. Kitol velünk a hentes, mert csak otthon derül ki, hogy a levágott, szép hús helyett a mócsingos zsírosat csomagolta be nekünk. Bosszant a takarító, mert azt mondja ránk, hogy szemetelők vagyunk, holott csak azért van körülöttünk szemét, mert nem takarít soha rendesen. Indulatra gerjeszt az újságárus, mert már megint eldugta orrunk elől a kedvenc lapunkat. Stb, stb, stb . . . Hétköznapi jogaink megsértésére bárki tucatszám tudja sorolni a példákat. Kár lenne rájuk le- gyinteni: piti, kis ügyek, van mostanában ennek az országnak sokkal nagyobb baja is! Éppen a nagyobb baj okán nem szabad szaporítani az elintézetlen kis ügyek számát. Éppen a nagyobb baj okán gondolom — ha már ínséges időket élünk és a nyíltság is felütötte a fejét — : akciót indíthatnánk a közbosszantás ellenében! Mindennapi jó cselekedetekkel. Mondjuk, ezzel a jelszóval: „ Törj ma kevesebb borsot a mások orra alá, mint tegnap!’"Vagy inkább maradhatnánk a mesékből ismertnél: „Jó tett helyébe jót várj!” így biztosan jobban és könnyebben elboldogulunk aztán már a nagyobb bajjal is . . . Pataki Dezső