Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 232. szám ÁRA: 1988. szeptember 28., szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése Kedden reggel — Jászai Mari téri székhazában — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és az elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe. Az elnöklő Kádár János megállapította, hogy a testület határozatképes. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. 2. Szóbeli tájékoztató a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről. Előadó: Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. 3. A Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácskozó testületekről szóló javaslat. Előadó: Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja. 4. Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásában. 5. Személyi kérdések. Előadó: a soros elnök. A Központi Bizottság ügy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság a tanácskozási joggal meghívottak közé sorolta a központi sajtó vezetőit. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Kádár János megadta a szót Szűrös Mátyásnak. Szűrös Mátyás tájékoztatója Részt kérni Gyakorta, sok helyütt hallani manapság: politizáló nemzet lettünk. Közéletünk, ; társadalmunk formálódása napjainkban mindenütt téma lett, fiatalok és idősek, férfiak és nők nemcsak hogy figyelemmel kísérik a változásokat, de véleményt is mondanak. Kritizálunk vagy üdvözlünk egy-egy jelenséget, folyamatot — óhatatlanul kiderül: vannak drukkerek és ellendrukkerek. A tér s az idő a legkülönbözőbb. Ha két ember találkozik az utcán, a buszon, csakhamar a legfontosabbakra terelődik a szó. A fogalmak, a kategóriák: adó, megélhetés, nemzetiségi politika, gazdasági helyzet, reform, megújulás — sorolhatnám még — ma már ’’társalgási szinten” épülnek be hétköznapi életünkbe. Régebben a fodrásznál, a kozmetikusnál a nők ha találkoztak, a főszerepet a ’’pletyka” játszotta. Kinek van új barátja, ki válik, X új bundát vett, Y-ék Görögországban nyaraltak... Ma? A szépség műhelye is egyfajta fórummá avanzsált, s bizony leginkább a panasznap színterévé lett. Kiránduló, névnapozó társaságok körében is háttérbe szorult az évődő tréfálkozás, netán a viccek ontása. Mit csinálnak? Politizálnak. Ám az, hogy gazdasági, társadalmi változásainkhoz mindenkinek van hozzászólni valója, indulatos vagy türelmesebb véleménye — még nem jelenti a demokratizáló- j dást. Ez önmagában még csak passzív ’’figyelő álláspont”, legyen az pozitív vagy negatív előjelű. Nem mondunk újat azzal, ha azt állítjuk: a demokráciát még tanulni kell. Mert vannak olyan tendenciák, amelyek arra engednek következtetni, sokan összetévesztik a zűrzavaros véleménynyilvánítással. Vezető politikusaink is óva intenek attól, hogy mindez anarchiát szüljön. A nyíltság, a beleszólás joga önmagában még csak egy eszmei fogalom, ám a gyakorlatban megvalósítani korántsem könnyű. Mindezek a gondolatok egy példa kapcsán kívánkoztak toliamra. Megismerkedtem egy emberrel, hadd álljon itt a neve is. Kepes Mátyás. Ostoroson lakik, túl van már a hetvenedik életévén. A Finomszerel- vénygyárból ment nyugdíjba, kiváló munkásként, ma már tapasztalt kommunista. S bár egészsége rosszalkodik, nem tud lemondani a tenni akarásról. Éber szemmel figyeli a forrongó változásokat, s lakóhelyén most is aktívan részt vesz a közéletben. Tele van ötlettel, javaslattal, s nem rest tollat fogni azért, hogy ezeket megossza magasabb fórumokkal. Különböző posztó politikusok köszönő levelei igazolják, hogy nem hiába... Példánk már mindenképp egy nagyobb lépést sejtet a demokrácia megvalósulása felé. Ám az ilyen emberek még kevesen vannak. Nemcsak a tapasztalat, a tudás hiányzik. Sokkalta inkább az elkötelezettség, a jobbat akarás. Előbb talán ezt kérjük számon magunktól... Mikes Márta Az írásos előterjesztés — amelyet a KB tagjai előzetesen megkaptak — megállapította, hogy a KB júniusi ülése óta eltelt időszakban folytatódott az immár állandósuló és egyre eredményesebb kelet-nyugati párbeszéd. Biztató jelek mutatkoznak a regionális konfliktusok politikai rendezésének folyamatában. E változásokat mindenekelőtt a két világhatalom erősödő együttműködési készsége, valamint az ENSZ fokozódó szerepvállalása lendíti előre. A szovjet kezdeményezések mellett most már az Egyesült Államok vezetése is mind józanabbul értékeli az amerikai és az összemberi érdekek közötti összefüggéseket, és vállalja a világ sorsa iránt viselt nagyhatalmi felelősséget. A jelek szerint ezt a külpolitikai felfogást és gyakorlatot — pártállásra való tekintet nélkül — az új amerikai kormányzat is állami politikaként kívánja folytatni. Fontosak a Szovjetunió arra irányuló erőfeszítései, hogy a kapcsolatok folyamatossága érdekében hidat építsen a következő amerikai kormányzat felé. A nyugati magatartást pedig elsősorban az jellemzi, hogy a kormányok többsége továbbra is érdekelt a szovjetunióbeli reformok előrehaladásában. A kelet-nyugati kapcsolatok alakulásában az elmúlt időszakban nagyobb figyelmet kaptak az európai problémák, ezen belül a szocialista országok és a nyugateurópai államok, valamint az integrációs szervezetek viszonya. Ez tükröződött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott dokumentumokban, amelyek kedvező nemzetközi visszhangot váltottak ki. Nyugaton mindenekelőtt azt értékelték, hogy ezek az állásfoglalások összességükben a szövetség szintjén is az átalakítás igényét tükrözték, s a bennük megfogalmazott javaslatok bizonyították a szocialista országok többségének alkalmazkodási készségét a realitásokhoz. A Politikai Tanácskozó Testület a varsói ülésen nyilatkozatot fogadott el az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalásokról. E tárgyalások feladata a VSZ és a NATO hagyományos katonai potenciáljának radikális csökkentése, a meglepetésszerű támadáshoz és általában a támadó hadműveletekhez szükséges erők és eszközök felszámolása, hosszabb távon pedig a katonai képességek védelmi jellegűvé való átalakítása. A Varsói Szerződés mindezt három szakaszban javasolja megvalósítani. A beszámoló ezt követően leszögezi : mi arra törekszünk — és partnereinknél ez megértésre talál -, hogy már a csökkentések első szakasza kiterjedjen hazánkra. Ezen belül egyaránt számításba vehető a magyar fegyveres erők, illetve a hazánkban állomásozó szovjet csapatok csökkentése. A kedvező nemzetközi háttér, a résztvevő államok túlnyomó többségének érdekeltsége mellett is további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a bécsi utótalálkozó ez év őszén tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezze be munkáját — hangsúlyozza az előterjesztés, majd emlékeztet arra, hogy küldöttségünk Bécs- ben bejelentette: Magyarország kész elfogadni a semleges és el nem kötelezett államok megegyezés-tervezetét. A találkozón kialakuló megállapodás néhány területen — emberi jogi, humanitárius kérdések, tájékoztatás stb. — szükségessé teszi a jelenlegi hazai gyakorlatunk továbbfejlesztését, de egészében véve összhangban van mind belső társadalmi-politikai reformjainkkal, mind pedig a más országokkal folytatott együttműködés fejlesztéséhez fűződő érdekeinkkel. Az európai biztonsági folyamatban létrejött korábbi megállapodásokhoz hasonlóan a bécsi dokumentumot szintén közvetlenül hasznosíthatjuk nemzetközi kapcsolataink további szélesítésében. A beszámoló ezután kitért a román magatartásra, amely Bécsben mostanáig gátolja a megegyezést. Ha végül is elfogadják a záródokumentumot, az az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatának továbbvitelét biztosító utórendezvények összehívására adhatna fölhatalmazást — állapítja meg. Ebben az esetben még ez év őszén megkezdődhetnének a hagyományos leszerelési tárgyalások. A fejlett tőkés országokkal és azok gazdasági és politikai integrációs szervezeteivel kiépülő kapcsolatainkról szólva hangoztatta: lépéseink — a szocialista külpolitikai törekvések szellemében — hozzájárulnak az európai viszonyok stabilizálásához, a két világrendszer együttműködéséhez. Kiemelte, hogy Grósz Károly hivatalos látogatása az Egyesült Államokban és Kanadában még az előzetes várakozásokat felülmúlóan is sikeres volt. Az amerikai politikai vezetőkkel, az üzleti élet és az amerikai magyar emigráció kiemelkedő képviselőivel folytatott tárgyalások igazolták, hogy a magyar párt és kormány gazdasági és politikai reformtörekvései, az ország nemzetközi magatartása az Egyesült Államok kormányzati és üzleti körei részéről rokon- szenvre talált, s erősítette a magyar-amerikai együttműködés továbbfejlesztésének igényét. Belső helyzetünk és gazdaságunk alkalmazkodóképességének erősítése továbbra is meghatározó marad a magyar — amerikai kapcsolatok fejlesztésének tengerentúli megítélésében. Az amerikai gazdasági és üzleti élet befolyásos képviselőivel létrejött közvetlen kapcsolatok további erőforrásokat nyithatnak meg számunkra a gazdaság átalakítására, a műszaki kultúra fejlesztésére, a világgazdasághoz való alkalmazkodásunkra irányuló nemzeti program megvalósításához. Az amerikai tárgyalásokhoz hasonló szellemben zajlott le, és eredményesen zárult a miniszterelnök kanadai látogatása is. Grósz Károlynak az emigráció képviselőivel megkezdett párbeszédét méltatva rámutatott, hogy az emigráció vezetőinek első ízben nyílt alkalmuk közvetlen érintkezésre legfelső szintű magyar vezetővel. E találkozók a nemzetiségi politika új minőségét is kifejezték. Az amerikai és általában a nyugati országokban élő emigráció vállalt magyarságát éppúgy nem lehet megkérdőjelezni, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségekét — hangsúlyozta a beszámoló, majd Grósz Károly NDK-beli látogatásáról megállapította: a korábbiaktól eltérően a társadalmigazdasági gyakorlat elemeinek különbözősége helyett a nemzeti sajátosságok és az ebből adódó módszerek tiszteletben tartása, a hasznosítható tapasztalatok kölcsönös alkalmazásának fontossága kapott hangsúlyt. A látogatás középpontjában a gazdasági kapcsolatok és a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdések álltak. A tárgyalások során kifejezésre jutott, hogy Magyarország és az NDK egyaránt fontosnak tartja az európai enyhülés elmélyítését, a hagyományos leszerelés megkezdését. Ezután Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatainak rendezéséről szólt a tájékoztató, aláhúzva: a megállapodás a gazdasági (Folytatás a 2. oldalon) A BNV-ről jelentjük Mint már hírül adtuk, az elmúlt hét péntekjén megnyitotta kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Munkatársaink az első napon keresték meg a leginkább érdeklődésre számító pavilonokat. Hogy mit láttak? Azt a 3. oldalon olvashatják. Felvételünk a Videoton kiállításán készült. Yárkonyi Péter nyugati kollégáival tárgyalt Várkonyi Péter külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés alkalmából tartózkodik New Yorkban, megbeszélést folytatott a nyugatnémet, az olasz, a holland és a belga külügyminiszterrel. Nyugatnémet kollégájával, Hans-Dietrich Genscherrel tartott találkozóján egyetértettek, hogy a két ország kapcsolatai jók és rendezettek. Megbeszélésükön kiemelték a bécsi utótalálkozó kérdését, s rámutattak, hogy mindkét részről érdekeltek a találkozó mielőbbi sikeres befejezésében. Nagyra értékelték a kelet-nyugati viszonyban bekövetkezettjavulást, s ennek a nemzetközi helyzetre gyakorolt jótékony hatását. Giulio Andreottival, az olasz diplomácia vezetőjével folytatott tanácskozásán nagy figyelmet szenteltek a kétoldalú kapcsolatok örvendetes alakulásának és a bécsi utótalálkozóval kapcsolatos kérdéseknek. Kitértek a hazánk és az EGK között létrejött megállapodásból adódó feladatok teljesítésére. New York-i megbeszélésén Várkonyi Péter és Hans van den Broek holland külügyminiszter problémamentesnek minősítette a kétoldalú kapcsolatokat, s kifejezte kölcsönös érdekeltségét a kapcsolatok további fejlesztésében. Megvitatták, hogy milyen közös fellépésre van lehetőség az európai együttműködési folyamat erősítését illetően. Leo Tindemans belga külügyminiszterrel folytatott tanácskozásán is jelentős teret szenteltek az EGK és Magyarország megállapodásának és a bécsi utótalálkozó mielőbbi sikeres befejezésére irányuló közös törekvéseknek. A magyar — belga külügyminiszteri találkozón áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, és véleményt cseréltek az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Sajtótájékoztató az élelmiszer-termelés ■ ■■ /A A ■ ovo évi ár- és pénzügyi Az élelmiszer-termelés jövő évi ár- és pénzügyi szabályozásáról tájékoztatta az újságírókat kedden a MÉM-ben Szőllősi Endre főosztályvezető. Az elmondottakból kitűnik: az intézkedések hatására rugalmasabbá válik az ágazat termelői árrendszere és egyidejűleg sor kerül az úgynevezett hatósági árak körébe tartozó főbb mező- gazdasági termékek termelői árainak differenciált emelésére. Az ágazat jövedelempozíciója érdemben jövőre nem változik. 1989-től tovább oldódnak az árrendszer kötöttségei. Az éleiszabályozásáról miszeripari termékeknél csökken a hatósági beavatkozás. Nem változik a kedvezőtlen adottságú gazdaságok támogatási módja. Az egységes vállalkozási nyereségadó mértéke ebben az ágazatban 50 százalék helyett 30 százalék lesz. A személyi jövedelmek elkülönült szabályozása — a népgazdaság más ágazataihoz hasonlóan — 1989-től az élelmiszer-termelő ágazatokban is megszűnik. A személyi jövedelmeknek az adózott eredményből történő kifizetését a gazdálkodó egységeknél további adó nem terheli. Téma: munkaügyi és szociálpolitikai kérdések Közlekedési állami és szakszervezeti vezetők tanácskozása A kormány és a SZOT vezetőinek közelmúltban tartóit tanácskozásához kapcsolódva Ur- bán Lajos közlekedési miniszter, Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára, Moldován Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, valamint Papp Béla, a KSZDSZ titkára megbeszélést tartottak. A téma: azok a munkaügyi és szociálpolitikai kérdések, amelyek az ágazatban dolgozókat foglalkoztatják. A tanácskozáson szóba került a többletmunka vállalásának ösztönzése, a kormány — SZOT-szinten is jogosnak elismert központi bérpolitikai intézkedések megtétele, a 40 órás munkahét más népgazdasági ágakkal egyidejű bevezetése, ezen felül a kulcsfontosságú munkakörökben meglévő létszámgondok enyhítésére tervezett intézkedések. A tárgyaló felek kiemelték azt, hogy központi intézkedések mellett igen nagy a helyi vállalati vezetés munkaszervezést javító intézkedéseinek jelentősége. A tartott tanácskozáson elhatározták, hogy a veszélyes üzemként működő közlekedési ágazat bér-, munkaügyi és szociálpolitikai kérdéseit a jövőben is közösen és rendszeresen értékelik és javaslatokat, intézkedéseket dolgoznak ki a jogos kérések teljesítésére.
