Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

MŰVÉSZET — KÖZMŰVELŐDÉS 5. NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 3., szombat Százhetvenöt éve született — no de melyik Eötvösről van szó? Semmi esetre sem a gyűlöletesen reakciós felmenőkről, atyáról és nagyatyáról, nem is a névrokon Károlyról, aki pedig már csak ti- szaeszlári szerepe révén sem volt akárki. A legnagyobb Eötvös: József volt — hiszen még fia is az ő nagyságát növelte; mert „leg­jobb műve” végül is Eötvös Lo- ránd lett, a nagy fiú pályamódo­sítása ugyanis jelképes tartalmú. Bárcsak az egész magyar úri világ követte volna, a rossz „jogász­nemzet” helyett a haladást hor­dozó természettudomány és technika népe lehettünk vol­na .. . Eötvös József tán a legsikere­sebb magyar. Az alap: európai műveltsége — a kor kívánalmai­nak elsajátítása. Jól versel, és a szentimentalizmusnak megfele­lően megírja a korában legnép­szerűbb magyar verset A megfa­gyott gyermek-tői. De nem éri be a költészettel, még kevésbé a „tiszta lírával”; többre vágyik? eszméi győzedelmét áhítja. — Huszonhárom éves korában már és még ugyancsak az érzelmes- ség szelleme diktálja tollának a legszentimentálisabb regényt, a Karthausit, amelynek semmi kö­ze a magyar valósághoz, a kor külföldi divatjának eleget tevő kozmopolita mű az, külföldön is sikere van. De nemcsak sznob­ságból játszódik Franciaország­ban, hanem mert ott már létezik olyan polgárosodás, amit be le­het mutatni. Az érzelmességtől aztán a Ffázai állapotok felé for­dul, s elsősorban saját osztályát kritizálja; A falu jegyzője a ma­Eötvös József portréja gyár vidék, a vármegye rettene­tes viszonyainak páratlanul gú­nyos leleplezése, a Magyaror­szág 1514-ben pedig a főnemesi ostobaság fenyegető bírálata. El is következik a várt forra­dalom, s a harmincöt éves Eöt­vös a kormányba kerül, kidol­gozza az egyházaktól független oktatás tervét, amit persze még e forradalmi időszakban sem fo­gad el a felsőház — csak száz év­vel később lesz realitás. Csak­hogy a politikától majd két évti­zedre visszavonult Eötvösnek a kiegyezés után, újból ugyanazon tárca élén, mégis sikerül sokat megvalósítania oktatásügyi el­képzeléséből: mindenesetre ke­resztülviszi a kötelező népokta­tást, s nem sokkal később a sváj­cival rokon szellemű nemzetiségi törvényt, amely azonban írott malaszt marad. Eötvös páratlan sikerének tit­ka a sokoldalúsága: írói tevé­kenységében is politikus, és az irodalom az ő számára nem a po­litika pótléka, hanem saját pá­lyáján belül is annak művészi se­gítője. Eötvös a politikában is igazi gondolkodó, filozófus: leg- különb műve épp az önkényura­lom alatt írt A XIX. század ural­kodó eszméi; ebben korának leg­nagyobb politikai gondolkodói köré nőtt föl. Fejtegetései a de­mokratizmusról ma aktuálisab­bak, mint megírásának idején voltak! Utolsó műve pedig — a Gondolatok — az etikai nézetek mélységesen filozofikus, és kö­zösségi tartalmú sűrített előadá­sa; az aforizma műfaj legkülönb magyar alkotása. K. N. I. Könyvek a megyei kórházban Az orvosok és a továbbképzés Éppen 260 évvel ezelőtt, 1728-ban készült el Egerben az Erdődy Gá­bor püspök által alapított irgalmas- rendi kórház. A kor színvonalának megfelelően felszerelt intézményt a megyei kórház elődjének tekinti, mivel az akkor kezdett gyógyító munka részben ugyanazon falak kö­zött zajlik a mai napig. Gazdag örökség ez: a XVIII. században az orvosi oktatás is meghonosodott: a Scola Medicinalis 1769-től 1775-ig működött. Ma három szakaszú fej­lesztés első két ütemén jutott túl az egészségügy e bázisa: a központi diagnosztikai és orvosi ellátási felté­teleket korszerű színvonalra emel­ték, a progresszív betegellátást újabb osztályok biztosítják, a meg­előző szűrések, szakszerű gondozá­sok jelentősége növekedett. Ez szakmai, tudományos előrelé­pés nélkül keveset ért volna: e téren is komoly változások történtek. Speciális profilok alakultak ki, így például az egri érsebészet országos rangot vívott ki. Nagy jelentőségű­ek az új diagnosztikai eszközök, az újonnan felépült izotóplaboratóri­um például teljes körű pajzsmirigy- diagnosztikát végez, működik a modern Gamma-kamera. Hosszan lehetne sorolni, hogy az egészség- megőrző program segítésére milyen kezdeményezések történtek. Széles körűvé vált a megyei kórház meg­előző és gyógyító tevékenysége. Az elmúlt esztendőben 1714 beteg­ágyán több mint 35 ezer rászorulót ápoltak. A rendelőintézetben 46 szakrendelésen 900 ezer beteget ke­zeltek. Összehasonlításul: 2500-an tevékenykednek az intézetben, eb­ből 306 az orvos. A korszerű gyógyítás elképzelhe­tetlen újabb orvosi ismeretek meg­szerzése nélkül: a napi gyakorlati munkához, a szűkebb szakmához hozzátartozó korszerű kéziköny­vek, folyóiratok, illetve az állandó önképzést szolgáló legfontosabb nyomtatványok szükségesek. Jól tudja ezt az osztályvezető főorvos, aki rendszeresen tartott összejöve­teleken részben maga számol be, részben orvosait kéri meg erre. Már a pályakezdők rájönnek, hogy a gyógyításhoz nélkülözhetetlen a ta­nulás: mikor megkapják első esetis­mertetésüket, betegbemutatásukat vagy számot kell adniuk azokról, akiket rájuk bíztak. Ilyenkor minél hamarabb meg kell ismerniük az in­tézmény könyvtára által nyújtott szolgáltatásokat. A szakmai profilok állandóan fejlődnek, változnak, így a biblioté­ka gyarapításánál figyelembe kell venni a tényleges igényeket. A szak- folyóiratokból is hasznosabbakat, olvasottabbakat rendelik meg. Ha új létesítményt nyitnak meg, akkor legalább egy évvel azelőtt megren­delik az osztály számára a szükséges kézikönyveket. így például már az új műveseállomás „szellemi hátte­rét” készítik elő. A gyógyító orvosok számára nemcsak szakmabeli mulasztás, ha­nem a hivatással össze nem egyez­tethető alapállás, ha elhanyagolják a legújabb eljárások és beavatkozá­sok megismerését. A könyvtár ezért nélkülözhetetlen a megyei kórház számára. Az intézményben az oktatás egy­részt a specializálódást, másrészt az ismeretek szinten tartását, megújí­tását szolgálja. Évente 15-20 pálya­kezdő orvos érkezik. Szakképesíté­sük megszerzése érdekében az osz­tályvezető főorvosok és a patronáló szakorvosok közreműködésével a továbbképző egyetem előírásai sze­rint foglalkoztatási tervet készíte­nek. Ez biztosítja a folyamatos kép­zést. Többen az alap szakképesítés mellé „ráépített” szakvizsgát is sze­reznek: jelenleg a 306 orvos 80 szá­zaléka szakorvos, 72 már két, tizen­három pedig három szakvizsgával rendelkezik. Ebben is komoly tá­mogatást nyújt a könyvtár: ott sajá­títják el az adatszerzés módszerét. A jelölteknek a szakkönyveken és mo­nográfiákon kívül ismerniük kell a folyóiratok friss anyagát is. Kötele­ző számukra az utóbbi öt évben ma­gyar nyelven megjelent aktuális cik­kek elolvasása. Ezenkívül idegen nyelvű kiadványokhoz is hozzájut­hatnak. A megyei kórházban a tudomá­nyos bizottság szervez különböző üléseket, a fiatal orvosok fórumán havonta tartanak előadásokat, amelyek jó továbbképzési alkal­mak. Mivel a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem oktatókórháza az egri, a gyakorlatok keretében évente 100-120 medikus szerez itt ismereteket. Számukra is fontos, hogy igénybe vegyék a könyvtár szolgáltatásait. Az utóbbi évtizedben mennyisé­gileg és minőségileg új fejlődési sza­kaszba lépett a megyei kórház. Eb­ből következően a gyógyító munka olyan szintűvé vált, hogy érdemes előadások vagy közlemények for­májában közreadni az eredményeit. Mind több osztályon élnek ezzel a lehetőséggel, hazai és külföldi kongresszusokon, szakcsoportok tudományos ülésein vagy a megyei orvos- és gyógyszerésznapok kere­tében számot adnak tapasztalataik­ról, illetve szakfolyóiratokban je­lentetik meg dolgozataikat. Az el­múlt két évben 373 előadást tartot­tak az intézmény munkatársai, 59 közleményük jelent meg és 17 or­szágos rendezvényt szerveztek. Kü­lönösen örvendetes a fiatal orvosok aktivitása, akik körében népszerű az Alkotó ifjúság pályázat. A kórház vezetősége folyamato­san igyekezett fejleszteni az orvosi szakkönyvtárat. 1986—87-ben több mint egymillió forint ráfordí­tással az addigi 60 négyzetméter alapterületet 170-re bővítették. Az állomány körülbelül 18 ezres, gya­rapítására mintegy évi 700 ezer fo­rint áll rendelkezésre. Száznyolc­vanféle külföldi és magyar folyó­iratra fizetnek elő. Az első időszak­ban legfontosabb tevékenysége a bibliotékának a beszerzés volt, ma már egyre fontosabb a megfelelő osztályzási rendszer kidolgozása, az olvasók és kutatók tájékoztatása. Ezt alapos rendszerezettséggel és megfelelő feltárással érik el. A vélemények szerint korszerűek ezek a szolgáltatások, s ez elsősor­ban Korsós Lászlóné könyvtárveze­tőnek és munkatársainak, valamint dr. Haraszti A ntal kandidátus, osz­tályvezető főorvos, orvostanács­adónak köszönhető. Színvonalas gyógyító- oktató- és tudományos munkának alkotóműhelye, háttér­bázisa a könyvtár, az ott dolgozó szakemberek csendes munkatársai a gyógyító orvosnak, az előadást tartó, dolgozatot író szerzőknek. A jó kapcsolat lehet záloga annak, hogy jól sáfárkodjanak az értékes szakkönyvtárral, mint potenciális szellemi tőkével. Dr. Szerdahelyi Ferenc főigazgató-főorvoshelyettes „Stirlitz” néven kapja még mindig a leveleket Tyihonov új film­szerepben A szovjet mozikban már vetí­tik azt a filmet — A sárkány meg­ölése címmel —, amelyben ját­szik sokak kedvence: Vjacse- szlav Tyihonov. A magyar nézők elsősorban A tavasz tizenhét pil­lanata című televíziós sorozatból emlékezhetnek rá. — Még most is sokan címezik a nekem írott levelet, hogy „Stir- litznek, a Moszfilm stúdiójába” — idézi fel az emlékezetes soro­zat sikerét Tyihonov a Trud című lap munkatársának. Azt is el­mondja, hogy noha gyermekko­ra óta szeretett volna színész len­ni, nem volt bátorsága bevallani ezt a vágyát, még szüleinek sem, így műszaki pályára ment. Ké­sőbb volt egy pillanat, amikor úgy érezte: most vagy soha, és el­ment a filmművészeti főiskola felvételi vizsgájára. Ott azonban kudarcot vallott. Elkeseredésé­ben és dühében a fiatalember el­sírta magát, de a főiskola tanára, Bibikov professzor, megnyugtat­ta: nyugodtan gyere vissza szep­temberben, én elintézem a fölvé­teledet, tehetséges vagy. A kezdeti halványabb alakítá­sokat sikeresebbek követték, s Tyihonov egyre inkább a film felé fordult. Élete döntő fordula­tának tartja, amikor a világhírű rendező, Szergej Bondarcsuk szerepet ajánlott a „Háború és békében” Bolkonszkij herceg szerepét. A híres Stirlitz-szerep megfor­málásában óriási segítséget je­lentett, hogy megismerkedtem egy tehetséges szovjet felderítő­vel — meséli Tyihonov. — Ebből az emberből hiányoztak a kém­filmek hőseinek tulajdonságai, és a filmsorozat főhősét jórészt az ő személyiségének ismereté­ben keltettük életre a rendezővel — teszi hozzá. Az iránta érzett rokonszenvem valószínűleg ért­hető, hiszen én sem a dicsőségért kezdtem filmezni, hanem azért, hogy jó, igaz emberekről mesél­hessek a nézőknek — mondja Vjacseszlav Tyihonov. Készül az új Nemzeti atlaszunk A Kartográfiai Vállalát munkatársai az új Nemzeti atlaszunk pró­banyomatait korrigálják, ez az utolsó munkafázis a magyar-angol nyelven készülő könyv nyomdai sorozatnyomása előtt. A 80-as évek közepét tükröző különböző kutatások eredményeit bemutató könyv nemcsak a hétköznapi érdeklődőknek , hanem a szakértők­nek is összefüggően mutatja be hazánk természeti környezetét, né­pességét, gazdaságát, egészségügyi és oktatási helyzetét. A jövő év nyarán megjelenő 420 oldalas kötet több mint háromszor nagyobb terjedelmű, mint az első Nemzeti atlaszunk, melyet 1967-ben ad­tak ki. (MTI-Foto: Krista Gábor) „Mit ér a szó, ha csúnya?” Nem is oly régen széles körű vi­tát rendeztek az úgynevezett csú­nya szavak jelentkezéséről a szép- irodalomban. Két szélsőséges né­zet csapott össze. Voltak, akik fel­mentést adtak a csúnya szavak használatának akkor, ha azok a természetes indulatok erejének ér­zékelésére alkalmasak. A sunyi tü­relmetlenség árnyékában termé­szetes a csúnya, a durva, a riasztó­an ocsmány nyelvi forma. A másik nézet: ki és mi szabja meg a megfe­lelő határt és mértéket? Napjaink­ban szinte határtalan és mértékte­len az öncélú trágárkodás halmo­zása. Sérti ízlésünket és nyelvérzé­künket egyaránt. A feleslegesen túlburjánzó csú­nya szavak elleni ösztönös ódzko­dásunk jellemző jelenségének kell tekintenünk azt a nyelvhasználati gyakorlatot, hogy az élő szóban el­hangzó közléseinkben bizonyos beszédhelyzetekben a csúnya, az illetlen szavak kimondása előtt gyakran hangzanak el ezek a be­szélő partnerre is tekintettel levő nyelvi formák: engedelmével szól­va, elnézést a csúnya szóért, bo­csánat az illetlen kifejezésért. Apáink idejében még általánosan használt és ismert latin szólásfor­ma is el-elhangzott: Sit venia verbo (bocsánat a trágár kifejezésért). Ma még ugyan emlegetjük a nyomdafestéket nem tűrő állandó szókapcsolatot, de igen ritkán ta­lálkozhatunk azzal, hogy kipon­tozzuk, hárompontozzuk a nyelvi ízléstelenséget, a mocskos illetlen­ségeket megnevező csúnya szava­kat. Ugyanakkor az egészséges nyelvérzék és az ébredező anya­nyelvi műveltség jelének kell te­kintenünk, hogy a kétértelmű sza- badszájúság, a durva jelentésű trá­gárkodás miatti viszolygásunk je­leként tudatosan kiiktatjuk a dur­va, illetlen szavakat, s helyettük enyhítő, szépítő formákat haszná­lunk, vagy közömbösítő körülírá­sokkal élünk: elszabtuk, el van csellózva, „a fiatal határőr okkal- joggal barnított le”(Élet és Iroda­lom, 1988. jún. 17.) mondjam vagy mutassam stb. De még mindig általános az a beszédhelyzet, hogy az alantas tes­ti és nemi jelenségeket megnevező és azokkal csak azért is trágárkodó nyelvhasználati gyakorlat nincs sem korhoz, sem iskolai végzett­séghez, sem foglalkozáshoz kötve, arról tanúskodik ez a szövegrész- let: „Csupán csúnyákat mondtam, amilyeneket az ember a magyar életben óvodáskorban elsajátít” (Élet és Irodalom, 1988. jún. 17.). Arról a szóhasználati gyakorlat­ról is szólnunk kell, hogy a csúnya, a csúf, az undok szavak jelzős szer­kezeteket akkor is gyakran halljuk és olvassuk, amikor bizonyos sza­vak sem önmagukban, sem közlő, kifejező szerepükben nem példáz­zák a nyelvhasználati illetlenség megjelenítésének módjait. íme a példatár: „A fejlődés szükségessége tette házsoroknak lebontását, csúnya műszaki kifeje­zéssel élve: szanálását” (Népúj­ság, 1988. máj-. 14.). — „A csúfne­vű Hungaroring, ahogy lassan ki­zöldül, egészen szép lett” (És, 1988. máj. 20.). — „Ahogyan csú­nya szóval mondják: az áfát rá kel­lettterhelni a látogatókra "(Rádió: Világablak, 1988. jún. 11.).— „Az aláírás egyéniség struktúra, hogy csúnyán fejezzem ki magam” (Te­levízió: Évgyűrűk, 1988. máj. 6.). — „Van, akármilyen csúnyán hangzik is: tőkepiac”(Tv. A Hét, 1988. jún. 19.).— „Első mondatá­ban, — nem találok rá más szót, csak ezt az undokot: letolt” (Kor­társ, 1988. 6. sz.). A példákból kitűnik, a csúnya, az undok minősítés elsősorban ar­ra utal, hogy a nyelvérzéket, a nyelvi tudatot irritáló idegen sza­vak, a fontoskodó és szakszerűs- ködő divatos terminológiák, a hét­köznapi kiszólások nem tetszenek, s mégis élnek vele: vagy sajátos kü­lön mondanivalójuk érzékelteté­sére, vagy csak megszokásból. De már az is megnyugtató, hogy jelzik nemtetszésüket, s ezzel közelebb kerültek ahhoz, hogy a gyakorlat­ban el is fogják kerülni az úgyneve­zett csúnyán hangzó szóformákat is. Dr. Bakos József Tán a legsikeresebb magyar EÖTVÖS

Next

/
Thumbnails
Contents