Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám
MŰVÉSZET — KÖZMŰVELŐDÉS 5. NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 3., szombat Százhetvenöt éve született — no de melyik Eötvösről van szó? Semmi esetre sem a gyűlöletesen reakciós felmenőkről, atyáról és nagyatyáról, nem is a névrokon Károlyról, aki pedig már csak ti- szaeszlári szerepe révén sem volt akárki. A legnagyobb Eötvös: József volt — hiszen még fia is az ő nagyságát növelte; mert „legjobb műve” végül is Eötvös Lo- ránd lett, a nagy fiú pályamódosítása ugyanis jelképes tartalmú. Bárcsak az egész magyar úri világ követte volna, a rossz „jogásznemzet” helyett a haladást hordozó természettudomány és technika népe lehettünk volna .. . Eötvös József tán a legsikeresebb magyar. Az alap: európai műveltsége — a kor kívánalmainak elsajátítása. Jól versel, és a szentimentalizmusnak megfelelően megírja a korában legnépszerűbb magyar verset A megfagyott gyermek-tői. De nem éri be a költészettel, még kevésbé a „tiszta lírával”; többre vágyik? eszméi győzedelmét áhítja. — Huszonhárom éves korában már és még ugyancsak az érzelmes- ség szelleme diktálja tollának a legszentimentálisabb regényt, a Karthausit, amelynek semmi köze a magyar valósághoz, a kor külföldi divatjának eleget tevő kozmopolita mű az, külföldön is sikere van. De nemcsak sznobságból játszódik Franciaországban, hanem mert ott már létezik olyan polgárosodás, amit be lehet mutatni. Az érzelmességtől aztán a Ffázai állapotok felé fordul, s elsősorban saját osztályát kritizálja; A falu jegyzője a maEötvös József portréja gyár vidék, a vármegye rettenetes viszonyainak páratlanul gúnyos leleplezése, a Magyarország 1514-ben pedig a főnemesi ostobaság fenyegető bírálata. El is következik a várt forradalom, s a harmincöt éves Eötvös a kormányba kerül, kidolgozza az egyházaktól független oktatás tervét, amit persze még e forradalmi időszakban sem fogad el a felsőház — csak száz évvel később lesz realitás. Csakhogy a politikától majd két évtizedre visszavonult Eötvösnek a kiegyezés után, újból ugyanazon tárca élén, mégis sikerül sokat megvalósítania oktatásügyi elképzeléséből: mindenesetre keresztülviszi a kötelező népoktatást, s nem sokkal később a svájcival rokon szellemű nemzetiségi törvényt, amely azonban írott malaszt marad. Eötvös páratlan sikerének titka a sokoldalúsága: írói tevékenységében is politikus, és az irodalom az ő számára nem a politika pótléka, hanem saját pályáján belül is annak művészi segítője. Eötvös a politikában is igazi gondolkodó, filozófus: leg- különb műve épp az önkényuralom alatt írt A XIX. század uralkodó eszméi; ebben korának legnagyobb politikai gondolkodói köré nőtt föl. Fejtegetései a demokratizmusról ma aktuálisabbak, mint megírásának idején voltak! Utolsó műve pedig — a Gondolatok — az etikai nézetek mélységesen filozofikus, és közösségi tartalmú sűrített előadása; az aforizma műfaj legkülönb magyar alkotása. K. N. I. Könyvek a megyei kórházban Az orvosok és a továbbképzés Éppen 260 évvel ezelőtt, 1728-ban készült el Egerben az Erdődy Gábor püspök által alapított irgalmas- rendi kórház. A kor színvonalának megfelelően felszerelt intézményt a megyei kórház elődjének tekinti, mivel az akkor kezdett gyógyító munka részben ugyanazon falak között zajlik a mai napig. Gazdag örökség ez: a XVIII. században az orvosi oktatás is meghonosodott: a Scola Medicinalis 1769-től 1775-ig működött. Ma három szakaszú fejlesztés első két ütemén jutott túl az egészségügy e bázisa: a központi diagnosztikai és orvosi ellátási feltételeket korszerű színvonalra emelték, a progresszív betegellátást újabb osztályok biztosítják, a megelőző szűrések, szakszerű gondozások jelentősége növekedett. Ez szakmai, tudományos előrelépés nélkül keveset ért volna: e téren is komoly változások történtek. Speciális profilok alakultak ki, így például az egri érsebészet országos rangot vívott ki. Nagy jelentőségűek az új diagnosztikai eszközök, az újonnan felépült izotóplaboratórium például teljes körű pajzsmirigy- diagnosztikát végez, működik a modern Gamma-kamera. Hosszan lehetne sorolni, hogy az egészség- megőrző program segítésére milyen kezdeményezések történtek. Széles körűvé vált a megyei kórház megelőző és gyógyító tevékenysége. Az elmúlt esztendőben 1714 betegágyán több mint 35 ezer rászorulót ápoltak. A rendelőintézetben 46 szakrendelésen 900 ezer beteget kezeltek. Összehasonlításul: 2500-an tevékenykednek az intézetben, ebből 306 az orvos. A korszerű gyógyítás elképzelhetetlen újabb orvosi ismeretek megszerzése nélkül: a napi gyakorlati munkához, a szűkebb szakmához hozzátartozó korszerű kézikönyvek, folyóiratok, illetve az állandó önképzést szolgáló legfontosabb nyomtatványok szükségesek. Jól tudja ezt az osztályvezető főorvos, aki rendszeresen tartott összejöveteleken részben maga számol be, részben orvosait kéri meg erre. Már a pályakezdők rájönnek, hogy a gyógyításhoz nélkülözhetetlen a tanulás: mikor megkapják első esetismertetésüket, betegbemutatásukat vagy számot kell adniuk azokról, akiket rájuk bíztak. Ilyenkor minél hamarabb meg kell ismerniük az intézmény könyvtára által nyújtott szolgáltatásokat. A szakmai profilok állandóan fejlődnek, változnak, így a bibliotéka gyarapításánál figyelembe kell venni a tényleges igényeket. A szak- folyóiratokból is hasznosabbakat, olvasottabbakat rendelik meg. Ha új létesítményt nyitnak meg, akkor legalább egy évvel azelőtt megrendelik az osztály számára a szükséges kézikönyveket. így például már az új műveseállomás „szellemi hátterét” készítik elő. A gyógyító orvosok számára nemcsak szakmabeli mulasztás, hanem a hivatással össze nem egyeztethető alapállás, ha elhanyagolják a legújabb eljárások és beavatkozások megismerését. A könyvtár ezért nélkülözhetetlen a megyei kórház számára. Az intézményben az oktatás egyrészt a specializálódást, másrészt az ismeretek szinten tartását, megújítását szolgálja. Évente 15-20 pályakezdő orvos érkezik. Szakképesítésük megszerzése érdekében az osztályvezető főorvosok és a patronáló szakorvosok közreműködésével a továbbképző egyetem előírásai szerint foglalkoztatási tervet készítenek. Ez biztosítja a folyamatos képzést. Többen az alap szakképesítés mellé „ráépített” szakvizsgát is szereznek: jelenleg a 306 orvos 80 százaléka szakorvos, 72 már két, tizenhárom pedig három szakvizsgával rendelkezik. Ebben is komoly támogatást nyújt a könyvtár: ott sajátítják el az adatszerzés módszerét. A jelölteknek a szakkönyveken és monográfiákon kívül ismerniük kell a folyóiratok friss anyagát is. Kötelező számukra az utóbbi öt évben magyar nyelven megjelent aktuális cikkek elolvasása. Ezenkívül idegen nyelvű kiadványokhoz is hozzájuthatnak. A megyei kórházban a tudományos bizottság szervez különböző üléseket, a fiatal orvosok fórumán havonta tartanak előadásokat, amelyek jó továbbképzési alkalmak. Mivel a Debreceni Orvostudományi Egyetem oktatókórháza az egri, a gyakorlatok keretében évente 100-120 medikus szerez itt ismereteket. Számukra is fontos, hogy igénybe vegyék a könyvtár szolgáltatásait. Az utóbbi évtizedben mennyiségileg és minőségileg új fejlődési szakaszba lépett a megyei kórház. Ebből következően a gyógyító munka olyan szintűvé vált, hogy érdemes előadások vagy közlemények formájában közreadni az eredményeit. Mind több osztályon élnek ezzel a lehetőséggel, hazai és külföldi kongresszusokon, szakcsoportok tudományos ülésein vagy a megyei orvos- és gyógyszerésznapok keretében számot adnak tapasztalataikról, illetve szakfolyóiratokban jelentetik meg dolgozataikat. Az elmúlt két évben 373 előadást tartottak az intézmény munkatársai, 59 közleményük jelent meg és 17 országos rendezvényt szerveztek. Különösen örvendetes a fiatal orvosok aktivitása, akik körében népszerű az Alkotó ifjúság pályázat. A kórház vezetősége folyamatosan igyekezett fejleszteni az orvosi szakkönyvtárat. 1986—87-ben több mint egymillió forint ráfordítással az addigi 60 négyzetméter alapterületet 170-re bővítették. Az állomány körülbelül 18 ezres, gyarapítására mintegy évi 700 ezer forint áll rendelkezésre. Száznyolcvanféle külföldi és magyar folyóiratra fizetnek elő. Az első időszakban legfontosabb tevékenysége a bibliotékának a beszerzés volt, ma már egyre fontosabb a megfelelő osztályzási rendszer kidolgozása, az olvasók és kutatók tájékoztatása. Ezt alapos rendszerezettséggel és megfelelő feltárással érik el. A vélemények szerint korszerűek ezek a szolgáltatások, s ez elsősorban Korsós Lászlóné könyvtárvezetőnek és munkatársainak, valamint dr. Haraszti A ntal kandidátus, osztályvezető főorvos, orvostanácsadónak köszönhető. Színvonalas gyógyító- oktató- és tudományos munkának alkotóműhelye, háttérbázisa a könyvtár, az ott dolgozó szakemberek csendes munkatársai a gyógyító orvosnak, az előadást tartó, dolgozatot író szerzőknek. A jó kapcsolat lehet záloga annak, hogy jól sáfárkodjanak az értékes szakkönyvtárral, mint potenciális szellemi tőkével. Dr. Szerdahelyi Ferenc főigazgató-főorvoshelyettes „Stirlitz” néven kapja még mindig a leveleket Tyihonov új filmszerepben A szovjet mozikban már vetítik azt a filmet — A sárkány megölése címmel —, amelyben játszik sokak kedvence: Vjacse- szlav Tyihonov. A magyar nézők elsősorban A tavasz tizenhét pillanata című televíziós sorozatból emlékezhetnek rá. — Még most is sokan címezik a nekem írott levelet, hogy „Stir- litznek, a Moszfilm stúdiójába” — idézi fel az emlékezetes sorozat sikerét Tyihonov a Trud című lap munkatársának. Azt is elmondja, hogy noha gyermekkora óta szeretett volna színész lenni, nem volt bátorsága bevallani ezt a vágyát, még szüleinek sem, így műszaki pályára ment. Később volt egy pillanat, amikor úgy érezte: most vagy soha, és elment a filmművészeti főiskola felvételi vizsgájára. Ott azonban kudarcot vallott. Elkeseredésében és dühében a fiatalember elsírta magát, de a főiskola tanára, Bibikov professzor, megnyugtatta: nyugodtan gyere vissza szeptemberben, én elintézem a fölvételedet, tehetséges vagy. A kezdeti halványabb alakításokat sikeresebbek követték, s Tyihonov egyre inkább a film felé fordult. Élete döntő fordulatának tartja, amikor a világhírű rendező, Szergej Bondarcsuk szerepet ajánlott a „Háború és békében” Bolkonszkij herceg szerepét. A híres Stirlitz-szerep megformálásában óriási segítséget jelentett, hogy megismerkedtem egy tehetséges szovjet felderítővel — meséli Tyihonov. — Ebből az emberből hiányoztak a kémfilmek hőseinek tulajdonságai, és a filmsorozat főhősét jórészt az ő személyiségének ismeretében keltettük életre a rendezővel — teszi hozzá. Az iránta érzett rokonszenvem valószínűleg érthető, hiszen én sem a dicsőségért kezdtem filmezni, hanem azért, hogy jó, igaz emberekről mesélhessek a nézőknek — mondja Vjacseszlav Tyihonov. Készül az új Nemzeti atlaszunk A Kartográfiai Vállalát munkatársai az új Nemzeti atlaszunk próbanyomatait korrigálják, ez az utolsó munkafázis a magyar-angol nyelven készülő könyv nyomdai sorozatnyomása előtt. A 80-as évek közepét tükröző különböző kutatások eredményeit bemutató könyv nemcsak a hétköznapi érdeklődőknek , hanem a szakértőknek is összefüggően mutatja be hazánk természeti környezetét, népességét, gazdaságát, egészségügyi és oktatási helyzetét. A jövő év nyarán megjelenő 420 oldalas kötet több mint háromszor nagyobb terjedelmű, mint az első Nemzeti atlaszunk, melyet 1967-ben adtak ki. (MTI-Foto: Krista Gábor) „Mit ér a szó, ha csúnya?” Nem is oly régen széles körű vitát rendeztek az úgynevezett csúnya szavak jelentkezéséről a szép- irodalomban. Két szélsőséges nézet csapott össze. Voltak, akik felmentést adtak a csúnya szavak használatának akkor, ha azok a természetes indulatok erejének érzékelésére alkalmasak. A sunyi türelmetlenség árnyékában természetes a csúnya, a durva, a riasztóan ocsmány nyelvi forma. A másik nézet: ki és mi szabja meg a megfelelő határt és mértéket? Napjainkban szinte határtalan és mértéktelen az öncélú trágárkodás halmozása. Sérti ízlésünket és nyelvérzékünket egyaránt. A feleslegesen túlburjánzó csúnya szavak elleni ösztönös ódzkodásunk jellemző jelenségének kell tekintenünk azt a nyelvhasználati gyakorlatot, hogy az élő szóban elhangzó közléseinkben bizonyos beszédhelyzetekben a csúnya, az illetlen szavak kimondása előtt gyakran hangzanak el ezek a beszélő partnerre is tekintettel levő nyelvi formák: engedelmével szólva, elnézést a csúnya szóért, bocsánat az illetlen kifejezésért. Apáink idejében még általánosan használt és ismert latin szólásforma is el-elhangzott: Sit venia verbo (bocsánat a trágár kifejezésért). Ma még ugyan emlegetjük a nyomdafestéket nem tűrő állandó szókapcsolatot, de igen ritkán találkozhatunk azzal, hogy kipontozzuk, hárompontozzuk a nyelvi ízléstelenséget, a mocskos illetlenségeket megnevező csúnya szavakat. Ugyanakkor az egészséges nyelvérzék és az ébredező anyanyelvi műveltség jelének kell tekintenünk, hogy a kétértelmű sza- badszájúság, a durva jelentésű trágárkodás miatti viszolygásunk jeleként tudatosan kiiktatjuk a durva, illetlen szavakat, s helyettük enyhítő, szépítő formákat használunk, vagy közömbösítő körülírásokkal élünk: elszabtuk, el van csellózva, „a fiatal határőr okkal- joggal barnított le”(Élet és Irodalom, 1988. jún. 17.) mondjam vagy mutassam stb. De még mindig általános az a beszédhelyzet, hogy az alantas testi és nemi jelenségeket megnevező és azokkal csak azért is trágárkodó nyelvhasználati gyakorlat nincs sem korhoz, sem iskolai végzettséghez, sem foglalkozáshoz kötve, arról tanúskodik ez a szövegrész- let: „Csupán csúnyákat mondtam, amilyeneket az ember a magyar életben óvodáskorban elsajátít” (Élet és Irodalom, 1988. jún. 17.). Arról a szóhasználati gyakorlatról is szólnunk kell, hogy a csúnya, a csúf, az undok szavak jelzős szerkezeteket akkor is gyakran halljuk és olvassuk, amikor bizonyos szavak sem önmagukban, sem közlő, kifejező szerepükben nem példázzák a nyelvhasználati illetlenség megjelenítésének módjait. íme a példatár: „A fejlődés szükségessége tette házsoroknak lebontását, csúnya műszaki kifejezéssel élve: szanálását” (Népújság, 1988. máj-. 14.). — „A csúfnevű Hungaroring, ahogy lassan kizöldül, egészen szép lett” (És, 1988. máj. 20.). — „Ahogyan csúnya szóval mondják: az áfát rá kellettterhelni a látogatókra "(Rádió: Világablak, 1988. jún. 11.).— „Az aláírás egyéniség struktúra, hogy csúnyán fejezzem ki magam” (Televízió: Évgyűrűk, 1988. máj. 6.). — „Van, akármilyen csúnyán hangzik is: tőkepiac”(Tv. A Hét, 1988. jún. 19.).— „Első mondatában, — nem találok rá más szót, csak ezt az undokot: letolt” (Kortárs, 1988. 6. sz.). A példákból kitűnik, a csúnya, az undok minősítés elsősorban arra utal, hogy a nyelvérzéket, a nyelvi tudatot irritáló idegen szavak, a fontoskodó és szakszerűs- ködő divatos terminológiák, a hétköznapi kiszólások nem tetszenek, s mégis élnek vele: vagy sajátos külön mondanivalójuk érzékeltetésére, vagy csak megszokásból. De már az is megnyugtató, hogy jelzik nemtetszésüket, s ezzel közelebb kerültek ahhoz, hogy a gyakorlatban el is fogják kerülni az úgynevezett csúnyán hangzó szóformákat is. Dr. Bakos József Tán a legsikeresebb magyar EÖTVÖS
