Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-26 / 230. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 26., hétfő Gorbacsov: az emberek akarják a peresztrojkát Új miniszterelnök - Lengyelországban Gromiko a Koreai NDK-ba megy Moszkvában vasárnap hivatalosan bejelentették, hogy Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnöke október közepén hivatalos, baráti látogatást tesz a Koreai NDK-ban. A hivatalos közlemény szerint a szovjet vezető Kim ír Szén meghívásának tesz eleget. Ceausescut meghívták Moszkvába Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Államtanácsának elnöke október első napjaiban hivatalos, baráti látogatást tesz a Szovjetunióban —jelentették be szombaton a román fővárosban. Ceausescut az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hívta meg. Találkozott a szovjet—kínai munkacsoport A határkérdésekkel foglalkozó szovjet és kínai kormányküldöttségek tárgyalásainak keretében szeptember 17-25-én Pe- kingben találkozót tartott a közös légifényképészeti munkacsoport. A találkozón áttekintették a szovjet-kínai határterületek keleti részén végzett légifényképészeti tevékenységet és kicserélték az e térségekről készített légifelvételeket. A közös munkacsoport tagjait Pekingben fogadta Tien Ceng- pej helyettes külügyminiszter. A sajtó szerepének erősítését, a peresztrojkának nyújtott támogatása fokozását sürgette Mihail Gorbacsov a szovjet sajtó vezetőinek pénteken megtartott tanácskozásán. Vasárnap publikált beszédében a szovjet tömegtájékoztatás- feladatai kapcsán az SZKP KB főtitkára kifejtette: a sajtónak a mostani, különösen felelősségteljes időszakban a realizmus talaján kell állnia, kerülve a könnyelmű értékeléseket, határozottan gátat kell vetnie a peresztrojka lejáratására irányuló törekvéseknek. Mihail Gorbacsov pénteki felszólalásában krasznojarszki látogatásának tanulságai alapján értékelte a Szovjetunióban végbemenő reformfolyamat állását. Utalva az utazása során is érzékelt problémákra, hangsúlyozta: nem lehet a peresztrojka számlájára írni a korábbi időszak hibáit, amelyek a mai nehézségeket is előidézték. Az éppen csak megkezdett politikai és gazdasági reform elsődleges célja e problémák megoldása, ehhez megvan a szükséges stratégia. A koncepció valóra váltása azonban sokkal nehezebb, mint a kidolgozása volt — mondta Gorbacsov. Utalt arra, hogy jelenleg szakadék mutatkozik a célok, jelszavak és a gyakorlati munka között. Ennek magyarázata — folytatta -, hogy egyesek még mindig kivárásra törekednek, mások pedig folytatják a „gyűlésezéseket”. Sajnálattal állapította meg, hogy időnként, éppen a reform érdekében, a régi módon kell beavatkozni a dolgok menetébe. Ez ma az élet realitása — tette hozzá. Krasznojarszki tapasztaA szovjet és az amerikai külügyminiszter egyaránt bízik abban, hogy a bécsi találkozó idén sikerrel befejeződik és megkezdődnek a tárgyalások a hagyományos fegyverek európai csökkentéséről. Közös szándék a vegyi fegyverek mielőbbi teljes eltiltása, s különböző területeken tataira támaszkodva ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy az emberek akarják a peresztrojkát, készek közreműködni sikerre vitelében. Ezt az aktivitást hivatott kibontakoztatni a készülőben lévő új választási törvény, valamint az alkotmány módosítása. Megjegyezte: a sajtó által „gyűjtött” kirívó esetek egy táborba tömörítik a konzervatívokat és a progresszíveket is, mert mindkét irányzat a maga igazolására használja fel azokat — lám, mi megmondtuk jelszóval -, jobbról és balról is ütve a peresztrojkán. Gorbacsov krasznojarszki benyomásai alapján kijelentette: felelőtlenség azt írni, hogy a dolgozók jó része csalódott a peresztrojkában, nem hisznek benne. Határozottan síkra szállt a sajtó peresztrojkában játszott szerepének erősítése mellett, mert mint mondotta, enélkül nem juthat előre az átalakítás. Gorbacsov óvta a szovjet sajtót attól, hogy valamiféle csodavárást ébresszen az emberekben. Sürgető feladatként jelölte meg a közgondolkodás megszabadítását olyan komplexusoktól, mint amilyen a „jó cár”-ban, a mindenható központban, a felülről történő rendcsinálásban való hit. Az embereket be kell vonni a peresztrojka folyamataiba. — Visz- sza kell térni — ahogy-az az átalakítás kezdetén is volt — a felelősség, a fegyelem, a rend erősítésének témájához — sürgette a főtitkár -, mert erről mintha elfeledkeztünk volna. Már pedig enélkül nem valósulhat meg a peresztrojka — tette hozzá Gorbacsov. haladás tapasztalható a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter kétnapos, beható washingtoni tárgyalásai után valószínű, hogy a jövő héten az érdekelt országok képviselői New Yorkban tanácskoznak az afganisztáni helyzetről. A továbbiakban a rend és a törvényesség erősítésének fontosságát kiemelve kitért a kara- bahi eseményekre. Határozottan leszögezte: nem lehet ölbe tett kézzel szemlélni a rendbontásokat, a gyújtogatásokat. — A jogállam felé haladunk, a dolgozókat meg kell védeni — mondotta. — A demokrácia törvényességet, felelősséget és fegyelmet jelent. A párt határozott ideológiai elkötelezettségét aláhúzva Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a peresztrojka szocialista elveken, a szocializmus potenciáljának teljes feltárásán gyarapszik. Ugyanakkor ez nem záija ki a technológiai, tudományos és egyéb területeken folytatott tapasztalatcserét azokkal, akik más nézeteket hirdetnek — mutatott rá a főtitkár. A tömegtájékoztatásnak a peresztrojka jelenlegi szakaszából adódó feladatai között említette az ellenőrző funkciót. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a sajtónak ellenőriznie kell, miként oldják meg a minisztériumok a szociális problémákat, mi történik annak érdekében, hogy az emberek jobban éljenek. Di- csérően szólt a Szovjetszkaja Kultúra című lapról, amely élesen, ugyanakkor objektívan ír például Szibéria kulturális életéről. A tervekről szólva megemlítette egyebek között a pártapparátus átalakítását, utalva arra, hogy ez elsősorban az SZKP KB és a köztársasági KB-k hivatali létszámát hivatott csökkenteni. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény hangoztatja: a csúcstalálkozók döntéseinek végrehajtásában bizonyos kérdésekben fontos különbségek maradtak, de mindkét fél meggyőződése, hogy azok megoldása lehetséges. Lengyelországban szombaton megállapodás jött létre a szövetséges pártok között az új miniszterelnök személyéről, és a javaslatot, amit Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke ismertetett, elfogadta a lengyel népfront, a PRON Végrehajtó Bizottságának elnöksége is. A jelölt nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, az új kormányfő kinevezéséről keddi ülésén dönt a lengyel parlament, a Szejm, de azt megelőzően még hétfőn összeül a LEMP Központi Bizottsága is, és egy korábbi bejelentés értelmében személyi változásokról dönt a párt vezető testületéiben is. Zbigniew Messner kormánya a múlt hét.hétfőjén mondott le, miután a képviselők többsége a kormányt tette felelőssé a gazdasági reform második szakaszának határozatlan megvalósításáért, az augusztusra kialakult gazdasági és társadalmi feszültségekért, amelyek a több mint két hétig tartó sztrájkhullámban érték el tetőpontjukat. A kormány alapos átalakítása mellett foglaltak állást a szövetséges pártok, a Parasztpárt, a Demokrata párt is, akik pártjaik nagyobb részvételét szorgalmazták a kormányban, az eddiginél több miniszteri tárcára nyújtották be igényüket. A korábbinál szélesebb társadalmi bázisú minisztertanács életre hívását sürgetik az ország politikai és társadalmi erői, beleértve az úgynevezett konstruktív ellenzékiek, azaz Lengyelország alkotmányos rendjét elismerők képviselőinek bevonását is. Az új kormányzási és államirányítási modell kidolgozása lesz az egyik fő témája az október közepén kezdődő, úgynevezett kerékasztal- tárgyalásoknak, amelyeket Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter kezdeményezett minden előzetes feltétel nélkül még augusztus 26-án, és amelynek előkészítésébe bevonták Lech Walesát, az egykori „Szolidaritás” volt elnökét is. A Szejm keddi ülésén a 80-as évek 6. miniszterelnökét fogják megválasztani. 1980 áprilisáig, több mint 10 éven át Piotr Jaro- szewicz volt a kormányfő, 1980 augusztusáig Edward Babiuch, majd egy fél évig Jozef Pinkows- ki. 1981 februárjától 1985 novemberéig Wojciech Jaruzelski volt a minisztertanács elnöke, aki jó ideig emellett a LEMP KB első titkára is volt, továbbá az övé volt a nemzetvédelmi tárca is. A most lemondott Zbigniew Messner kabinetje is alapos átalakuláson ment keresztül 1985 és 1988 között. A három évvel ezelőtti 26 miniszteri tárcából, összevonások és megszüntetések után csak 19 marad és csak 9 miniszter őrizte meg posztját három éven át. Az öt miniszterelnök-helyettesből mára három maradt, közülük kettő végig a Messner-kor- mány tagja volt. A lengyel parlamenti hagyományok szerint kedden a Szejm csak a kormányfő személyéről dönt, aki aztán általában két héten belül mutatja be kormányát a képviselőháznak. Az új kormány összetételét a Szejm hagyja jóvá és a kabinet természetesen örökli elődje jogait, azaz a Szejm májusi rendkívüli felhatalmazása a reform meggyorsítására érvényes marad az év végéig. Haladás a Shultz—Sevardnadze tárgyaláson Nyilvános katonai eskü Gyöngyösön EGK—Magyarország—egy egyezmény regénye (Folytatás az 1. oldalról) egész hazánk ügyéhez való hűségre. Később azt is elmondotta a szónok, hogy az új csapatzászlót annak az eredményes tevékenységüknek elismeréseképpen adományozzák a magasabb egységnek, amelyet az újjáépítésben, a munkás-paraszthatalom megvédésében, az ipar és a szocialista mezőgazdaság megszervezésében, az iskolák, üzemek, vállalatok, tsz-ek részére végzett munkában teljesítettek. A csapatzászlót — amelyet a Magyar Népköztársaság és Gyöngyös város címere ékesít — dr. Tír Dezsőtől Mádi János alezredes parancsnok vette át, amelyet háromszoros hurrával fogadtak a katonák. Az zászlóra a HM nevében dr. Mórócz Lajos altábornagy, a városi tanács nevében dr. Tír Dezső, a városi pártbizottság nevében dr. Patócs László, a Mikroelektronikai Vállalat dolgozóinak képviseletében Kovácsszegi László igazgató, a Gagarin Hőerőmű Vállalat nevében pedig Bódi Béla vezérigazgató kötött szalagot. Az ünnepség második részében került sor a fogadalomtételre. A katonai esküt szüleinek jelenlétében Kiss Attila honvéd olvasta fel, majd Mádi János alezredes parancsnok köszöntötte az esküt tett katonákat. Kiemelte, hogy elsajátították a katonai alapismereteket, önállóakká váltak s képesek feladataik végrehajtására. Végül ígéretet tett arra, hogy hűek lesznek az új zászlójukhoz, esküjükhöz, és jó hazafiakat nevelnek a jelen lévő szülők fiaiból. A látványos katonai ünnepség az Internacionálé hangjai után díszmenettel zárult. Fazekas István Amikor a sokéves és fordulatokban gazdag tárgyalások véget értek, az EGK egyik vezető funkcionáriusa így szólt a hosszú hónapok alkuiban mindig vele szemben ülő magyar vitapartneréhez: „tudja, ha volna egy kis időnk, közös könyvet kellene írnunk ennek a megállapodásnak a létrejöttéről, hiszen benne van a kelet-nyugati kereskedelem egész problematikája”. Az előtörténet első szakasza a hetvenes évek elejéig tart. A Közös Piac 1958-ban jött létre, de a szocialista országok egy évtizeden át semmiféle intézményes megállapodást nem kötöttek vele. 1968-ból és 1970-ből datálódnak az első EGK-magyar ármegállapodások, nevezetesen a vágottsertés- és a boregyezmény. Később más árucikkekről is születtek hasonló egyezmények, biztosítva számunkra a piacra jutást a közösség árszintjéhez való igazodás vállalása mellett — ezek azonban csak részkérdéseket érintettek. A továbbiakban több KGST-ország kötött hasonló szerződéseket az EGK-val. A második szakasz az EGK realitásának tudomásul vételéről szóló 1973-as szovjet nyilatkozattal kezdődik. Az EGK válaszul olyan tervezetet terjesztett elő, amely az EGK és az egyes KGST-országokkal javasolt kétoldalú megállapodásokat — a KGST viszont a brüsszeli központú testület és a KGST közötti közvetlen szerződést szorgalmazta. Szakértői megbeszélések folytak Genfben és Moszkvában, de nem jutottak messzire. Közben 1978-tól Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária a GATT keretében csatlakozott a nemzetközi textilegyezményhez, majd szektoriális megállapodás született hazánk és az EGK között az acélárukról. A brüsszeli és a moszkvai központú integrációs szervezet közötti párbeszéd azonban 1980-ban befagyott. Ugyanakkor viszont Románia egymaga kereskedelmi együttműködésről írt alá megállapodást az EGK-val. Ez méginkább a sorok szorosra zárására indította a többi KGST-országot, s a Romániával kötött egyezmény — amely különben meglehetősen szerény előnyöket biztosított csak Bukarestnek — nem talált követőkre. A harmadik szakasz már a nyolcvanas években bontakozott ki. Magyarország és az EGK között 1982-ben új megbeszélések kezdődtek hazánk kezdeményezésére, miután Görögországot 1981-ben felvették az EGK-ba. A GATT, az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény ugyanis, amelyhez hazánk 1973- ban csatlakozott, lehetőséget nyújt arra, hogy ha két vagy több ország megállapodása egy harmadik felet hátrányosan érint, az kompenzációt kérhessen. Görögország csatlakozása jelentős marhahús-exportunkat hiúsította meg, ezért kértünk a GATT keretében kompenzációt az EGK-tól. Ezt a célt ugyan nem sikerült elérni, de hamarosan szakértői bizottság alakult az EGK és Magyarország között a mezőgazdasági szektorális kérdések egészének áttekintésére. Ettől fogva már nemcsak mint két GATT-partner tárgyalt a közösség és Magyarország, hanem kétoldalú alapon is. Hamarosan felvetődött, hogy mivel ezen a téren igen nehéz változást elérni, a kétoldalú kapcsolatok más területeit kell megvizsgálni — ezek a megbeszélések azonban 1984- től lelassultak. A KGST és az EGK egésze közötti kapcsolatrendszer kiépítését a nyolcvanas évek közepén újból mozgásba hozta az, hogy Mihail Gorbacsov lett az SZKP főtitkára. A szovjet vezetés kezdeményezésére a KGST 1985- ben az 1980. óta szünetelő párbeszéd felújítását indítványozta. Az EGK ekkor a KGST-nek közös nyilatkozat aláírását, a KGST-tagállamoknak pedig azt javasolta, hogy kössenek kereskedelmi egyezményeket, illetve kölcsönösen vegyék fel a politikai-diplomáciai kapcsolatokat. A KGST 1986-ban elfogadta a közös nyilatkozat elvét. A KGST-országok közül Magyar- ország és Lengyelország az EGK megkeresésével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy kössenek kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodást az EGK-val, s ennek megkötésekor vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot. A többi KGST-ország álláspontja az volt, hogy előbb jöjjön létre a KGST-EGK közös nyilatkozat, ekkor lehet szó a kétoldalú kapcsolatok intézményesítéséről. 1985-bert már az egyezmény előkészítéséről folytak az EGK- magyar szakértői megbeszélések. Egyetértés született, hogy széles körű, a kereskedelemre és a kereskedelmi-gazdasági együttműködésre kiterjedő megállapodást dolgoznak ki, amely megszünteti a bennünket sújtó diszkriminációt. Ez a lehető le- gambíciózusabb tárgyalási cél volt, és 1987 áprilisában az EGK brüsszeli bizottsága — végrehajtó szerve — erre kapott tárgyalási mandátumot, felhatalmazást a közösség politikai irányító szervétől, a 12 tagállam külügyminisztereiből álló tanácstól. A felhatalmazás alapján 1987 júniusától öt tárgyalási menetre került sor. Közben volt csúcstalálkozó is a közösség és hazánk között: november 13-án, Kádár János belgiumi látogatása idején Jacques Delors, a közösségek bizottságának elnöke és az MSZMP akkori főtitkára Brüsz- szelben folytatott megbeszélést. 1988. június 30-án parafálták a megállapodást — időközben pedig révbe értek a KGST-EGK megbeszélések és június 25-én aláírták a két gazdasági szervezet közös nyilatkozatát is. Baracs Dénes ENSZ Reaganbeszéddel kezdődik Ismét Reagan elnök áll elsőnek az ENSZ szónoki emelvényére a közgyűlés új ülésszaka általános politikai vitájának kezdetén. Reagan — a többi államfőhöz hasonlóan — nem a vita résztvevőjeként mond majd beszédet. Az alkalmat, immár hetedik felszólalását a világszervezet közgyűlésének ülésszakain, az amerikai politika, mindenekelőtt saját politikája összegzésének és a búcsúzásnak is szánja: most utoljára fejti ki elképzeléseit ilyen nemzetközi fórumon. Előzetes közlések szerint az amerikai elnök behatóan akar foglalkozni a vegyi fegyverek eltiltásának kérdésével és néhány más kezdeményezést is előterjeszt beszédében. Ugyanakkor alá akarja húzni, hogy az Egyesült Államok elégedett a világ- szervezet tevékenységében az elmúlt évek során bekövetkezett változásokkal, s azokat mindenekelőtt saját befolyásának tulajdonítja. Az amerikai elnök kétnapos New York-i látogatását egyúttal több fontos politikai találkozóra is ki akarja használni. Megbeszélést folytat majd Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. Hétfői felszólalását követően találkozik Peresz izraeli és Abdel- Megid egyiptomi külügyminiszterrel, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat nevében utolsó kísérletet tegyen a közel-keleti válság Washington által készített rendezési tervének elfogadtatására, illetve propagálására. Ugyancsak külön találkozót tart az Obölmenti Országok Együttműködési Tanácsa csoportjának képviselőivel, akikkel az Irak és Irán közötti válság rendezésével összefüggő kérdésekről tárgyal majd. Esküt tesznek a katonák (Fotó: Perl Márton)
