Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-26 / 230. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 26., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. KSH-jeltnérés a nemzetközi kooperációkról A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint az ipari vállalatok és szövetkezetek nemzetközi kooperáción alapuló termelése az 1986. évi 165,2 milliárd forintról 1987-ben 177,2 milliárd forintra bővült. A nemzetközi együttműködések keretében gyártott termékek aránya az ipar kész- és félkésztermék értékesítésében megközelíti a 13 százalékot. Az exportált ipari termékeknek csaknem egyharmadát, a konvertibilis elszámolású kivitelnek pedig 21 százalékát a nemzetközi kooperációban készült termékek alkotják. A külföldi vállalatokkal együttműködve gyártott árucikkek az átlagosnál kelendőbbek a külpiacokon. Tavaly a nemzetközi kooperáció keretében előállított ipari termékeknek nagyobb hányadát, 59 százalékát külföldön értékesítették, míg ipari átlagban az export aránya csak 24 százalék volt. A kooperáción alapuló nemzetközi áruforgalom növekedése az elmúlt években a visszafogottabb deviza- és importgazdálkodás, a szűkösebb anyagi források következtében lelassult, de ebben a gazdasági szabályozók is közrejátszottak. Az elmúlt két évben a kooperációs áruk értékesítése az ipari átlagnál alig nagyobb mértékben, 5 illetve 7 százalékkal bővült. A nemzetközi együttműködésekben elért kedvező eredmények elsősorban a hetvenes évek elején, illetve második harmadában kötött szerződéseknek köszönhetők. Az újabb, a nyolcvanas években létrejött megállapodások az ipar termelési és értékesítési struktúrájának alakításában, korszerűsítésében kevésbé meghatározók. Ezt jelzi az is, hogy míg az érvényben lévő együttműködési szerződések csaknem 70 százalékát 1981 után kötötték, addig az ezek keretében történő szállítások az összes kooperációs forgalomnak mindössze 40 százalékát jelentik. A tőkés vállalatokkal folytatott termelési együttműködések a konvertibilis piacokon is javítják a hazai iparvállalatok és szövetkezetek exportlehetőségeit; tavaly a konvertibilis kivitel 86 százalékát ezek keretében bonyolították le. Jelentős a magyar iparvállalatok és szövetkezetek együttműködése az NSZK-beli, az amerikai és a japán cégekkel, míg a szocialista országok közül a Szovjetunió, az NDK és Bulgária vállalataival. A nemzetközi együttműködések leggyakoribb formái a licenc- és know-how megállapodások. A hazai gyártásban alkalmazott külföldi licencek száma egy év alatt 728-ról 867-re, s az azok alapján előállított termékek értékesítése 88,7 milliárd forintról 94,5 milliárd forintra emelkedett. Termékszerkezetének korszerűsítésében leginkább a vegyipar hasznosítja a külföldi műszaki ismereteket. A gépiparban alapvető problémát jelent, hogy a termékek műszaki megújításához leginkább szükséges tőkés vásárlásokra egyre kevesebbet fordítanak. Míg a vegyiparban 1986- ban és 1987-ben 435 millió forintot, illetve 526 millió forintot költöttek tőkés országokból származó műszaki-szellemi termékekre, addig a gépiparban ez az összeg 343 millió forintról 276 millió forintra csökkent. A külföldi szakismeretek hasznosításában alapvető probléma, hogy a licencek átvétele nem jár azok folyamatos hazai továbbfejlesztésével, vagy a már korábban átvett ismeretekhez kapcsolódó újabb külföldi eredmények megszerzésével és gyakorlati alkalmazásával. Ebben szerepe van annak, hogy az ipari gazdálkodó szervezeteknél a rövid távú célok kerültek előtérbe, s a műszaki-szellemi termékek megszerzéséhez szükséges anyagi forrásaik is beszűkültek. Az iparban a licenctermékeknek mindössze egynegyede készül az eredeti tervdokumentációk továbbfejlesztésével. Ebből a szempontból a gépipari vállalatok innovációs készsége az átlagosnál nagyobb, itt a továbbfejlesztett termékek aránya meghaladja az 50 százalékot. Az eredeti licencek alapján gyártott cikkek sem mondhatók mindig a legkorszerűbbnek, a gyártásban ab kalmazott licenceknek több mint a fele öt évnél régebbi. Aranyba foglalt vállalkozók Helyzetkép a NOVIKI-ről A budapesti székhelyű NOVIKI Kisüzemi Innovációs Iroda — a KIOSZ, a Budapest Bank Rt. és az Általános Értékforgalmi Bank Rt. társulása — immár hatéves múltra tekint vissza. A vállalat napjainkban már minden megyében rendelkezik kirendeltséggel. Az egri iroda 1984-ben nyílt meg hatodikként az országban. A Heves megyei részleg, amelynek vezetője Bacsó János a miskolci körzet kirendeltséggel szoros munkakapcsolatot tart fenn. Fontos menedzsertevékenységet látnak el, de termeltetéssel is foglalkoznak. Segítik a találmányok, újítások megvalósítását, az ötlettől a termék piacon történő megjelenéséig. Áz innovációs fejlesztésekhez fontos műszaki, anyagi és jogi segítséget adnak, mindezek mellett marketingfeladatokat is ellátnak. A vállalat saját fejlesztőműhelyében a jó ötletek mielőbbi megvalósításán fáradoznak a NOVIKI szakemberei. Nagy jelentőségű, hogy a kisvállalkozóknak szerződéseik teljesítéséhez anyagi segítséget is tudnak nyújtani. Fontos szolgáltatásuk, hogy számítógépes adatfeldolgozással könnyítenek partnereik adminisztrációs terhein. Lehetőség van arra is, hogy a kisvállalkozók számlájuk értékét egy napon belül akár készpénzben is felvehessék. Ebben az évben közreműködnek a termeléshez szükséges eszközök, gépek és anyagok beszerzésében is. Az új külkereskedelmi betéti társulás a NOVALK, amit az Alkotó Ifjúság egyesüléssel közösen hoztak létre, már sok országgal tart fenn üzleti kapcsolatokat. A NOVALK közvetíti a kisvállalkozók exportképes termékeinek külföldön történő értékesítését. A vállalat rugalmasságát az is jól bizonyítja, hogy korszerű víztisztító berendezéssel jelennek meg a piacon, ami környe- zetvédelmileg is rendkívül jelentős. Jól érzékelteti a többirányú működési területüket, hogy olyan értékes anyagok, mint az arany- és márványlapok beszerzéséhez is segítséget nyújtanak. Az egri kirendeltség idei szerződésállománya mintegy 56 millió forint. Jelenleg 62 kisvállalkozóval és 31 megrendelővel állnak kapcsolatban. Közöttük több nagy múltú vállalattal, így az egri Finomszerelvénygyárral, a Szolnoki Mezőgéppel, a Csepel Autó Egri Gyáregységével és a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárral. Partnerük még az Egri Agroker Vállalat, az AG- ROBER Heves Megyei Kirendeltsége, a Tisza Cipőgyár, a MOBIL, és a VIDIA kereskedelmi vállalatok. A társulást hátrányosan érinti, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben egyes vállalatok szűkítik az együttműködést, ugyanis problémáikat saját erőből igyekeznek megoldani. A jövő feladata a kölcsönös érdekeltség megteremtése a kisvállalkozókkal, a közös befektetés és haszon reményében. Mindenre figyelni R égi mondás, hogy: jóból is megárt a sok. így vallom magam is, s egy idő óta különösen, ha Bős-Nagymarosról hallok. Hiszen annyi már róla a beszéd, a vita, hogy nemcsak a folyóparti településeken, hanem szinte az egész országban — mint emlegetni szokás — a csapból is a Duna jön. Eszemben sincs semmibe venni a témát, a legkevésbé is alulértékelni a szóban forgó ügyet. Felismerem, elismerem a téma fontosságát, s őszinte tisztelettel adózom mindazoknak, akik a legjobb megoldáson buzgólkodnak lankadatlan hittel, hévvel. Mert nem kis dolog forog napirenden! Vannak jócskán érvek a lelkes környezetvédők tarsolyaiban, kellemetlen tapasztalataik közül csupán a megyénket is közelebbről érintő Tisza II. éppen elegendő igazuk megvédéséhez, a társadalom figyelmeztetéséhez, felrázásához. Annak megértéséhez, hogy csakis nagyon körültekintően, meggondoltan szabad cselekedni. Egyszóval, minden nagyrebecsülésem a szakembereké, meg a hozzájuk csatlakozóké. S megvallom, tetszik az a demokratizmus is, amely egyre inkább kibontakozik, erősödik a vízlépcső körül. Feltétlenül egyfajta egészséges érdeklődést, kitartó igyekezetét tükröz. Olyan elszánt nekikeseredést, amelyre bizony kis hazánkban már elég régen volt példa. Miért sokallom mégis? v Nos, talán azért, mert ügy érzem: miközben egyre jobban gyűrűznek, hullámzanak a vízzel kapcsolatos indulatok, mind több a feladattal foglalkozó fórum, tanácskozás, ötlet és javaslat — bármennyire is furcsán hangzik — voltaképpen szűkül, amiről azt hisszük, hogy szélesedik. Kezd egyoldalúvá válni a megcsodált figyelem, a biztató cselekvőkészség. Olybá tűnik, mintha lassan-lassan már nem is hozhatna bennünket más tűzbe, egyébért aligha lehetne lelkesedni. Kevésbé látszik a szemünk előtt lenni társadalmunk, gazdaságunk még annyi más gondja, baja, amannál is fontosabb, sokkal sürgetőbb tennivalója. Lényegesen kevesebbet hallunk a mindannyiunkat érzékenyebben érintő problémák megszüntetésével összefüggő útkeresésről. A fizetések, keresetek miatti kesergéseket, panaszkodásokat, kisebb-nagyobb tiltakozásokat leszámítva nemigen találkozhatunk olyan ágazati s helyi megmozdulásokkal, amelyek a Zöldekéhez hasonló, vagy az övékét akár csupán megközelítő buzgalommal, határozottsággal próbálnák itt vagy ott, mondjuk az annyit emlegetett termelési és termékszerkezetet kedvezőbbé, a jelenleginél üdvözítőbbé formálni. Kevésbé hallatják szavukat az újítók, a feltalálók, a közért munkálkodni képes és akaró tehetségek üzemeinkben, gyárainkban intézeteinkben, hivatalainkban. Meglehetősen szegényes-a konkrét elképzelés a kül- és belkereskedelem, a mindennapi gazdálkodás jobbítására. Pedig — s aligha kell ezt különösebben hangsúlyozni — mennyire szükséges lenne a sokoldalúbb érdeklődés valamennyiünk részéről, főleg pedig mennyire kellene az élet minden területén többet akaró, többet vállaló igyekezet! Amire sajnos még mindig nem gondolunk eleget, amiért nehezedő helyzetünkben sem nagyon törjük magunkat. Ugyanekkor aggasztó, hogy talán az a másik nekibuzdulás sem egészen igaz. Lehet, hogy jó adag divat is van benne, puszta utánzás, felszínes követés. Ami értelmetlenül rabol el óriási energiákat az okosabb iparkodástól, a kívánatosabb eredmények elérésétől. Tulajdonképpen a látszat ellenére is csak haszontalan időtöltés s a várva várt kibontakozást teszi még nehezebbé. Legyen kömyezetvédés, a Zöldek józan szóval, ügyes munkával tegyenek csak meg minden tőlük telhetőt — de véletlenül se váljék ügyük az egyetlen naggyá hazánkban. Programjuk csupán része legyen közös, szép terveinknek, feladatainknak. Táboruk soha, a legkisebb mértékben se keresse az elzárkózást, érezzen kedvet egyebek iránt is mindig. Elszántságukkal találkozzunk más területeken is, lobogásuk ébresszen tüzet valamennyiünkben. K ell a lobogás, a tűz. Szükséges, hogy dobogjon a szívünk, tudjunk küzdeni. Türelmetlenség, harc nélkül ugyanis csak vágy, álom marad, amit szeretnénk. Gyóni Gyula Záhonyban felújították a magyar-szovjet közúti határ- állomást Záhonyban befejeződött a magyar-szovjet közúti határátkelőhely felújítása. Szétválasztották és négy sávba terelték a ki- és belépő személy- és teherforgalmat. A jelentős napi személygépkocsi-, kamion- és autóbusz-forgalom ellenére a határőrség és a vámőrség 30 percen belül elvégzi az utazók útlevél- és vámkezelését. (MTl-fotó: Oláh Tibor) Hort Négymillió palackot töltenek A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat horti PB gáztöltő üzemében 44 ezer tonna magyar és szovjet gázt töltenek idén a különböző űrméretű négymillió palackba. Borsod, Heves, Nőgrád, Pest és Szolnok megyékben a Mátra Volán 35 speciális tehergépjárműve szállítja ki a telepről a palackokat. A hidegebb napok beköszönté- vel megnő a hortiak munkája. Az emelkedett fogyasztói igényeket a belső tartalékok jobb kihasználásával, hatékonyabb munkaszervezéssel szeretnék kielégíteni A speciális biztonsági igényeket kielégítő CLARK targoncán szállítják a töltött palackokat a tárolótérre . . . A töltősoron Molnár István a gázfejtő állomás kezelője (fent) 2000 köbméter gázt tudnak tárolni az óriástartályokban, s ez 11 napra elegendő anyagot biztosít a telepnek (MTI-fotó: Szabó Sándor)
