Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-26 / 230. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 230. szám ÁRA: 1988. szeptember 26., hétfő 1,80 FORINT Szüreti felvonulás Gyöngyösön Összegyűlt a borvidék szorgos népe Kell a cégér! Egy-két év óta érezhetően élénkebb szüreti hangulatban telnek el az őszi napok megyénkben. Gyöngyösön és Egerben díszbe öltöznek az utcák, népi táncosok adnak műsort a szabadtéri színpadokon, borkóstolók és ajándékárusok csalogatják a járókelőket. Tavaly a Szőlő és a bor városa címért zajlott versengés, idén pedig a Mátrai-, illetve Egri szüret rendezvénysorozata kínál színes programokat. Nem véletlen ez a fellendülés, melyet számos okkal magyarázhatunk, ha kicsit a kulisszák mögé tekintünk. Egyrészt láthatjuk a vendégcsalogató szándékot, a törekvést az idegenforgalmi idény megnyújtására. Csak bólinthatunk: éppen a turizmus idei visszaesése figyelmeztet arra, hogy új ötletekre van szükség a lanyhuló érdeklődés felkeltésére. Erre pedig igencsak alkalmas a márkás magyar borok hírnevére alapozott ünnepségsorozat, hiszen látványos a szüreti munka és kellemes kóstolni végeredményéből, a hevesi borból. Másrészt propagandahadjáratnak is felfoghatjuk ezeket az eseményeket. Kérdés persze, hogy helyes-e reklámozni az alkoholt jócskán tartalmazó ’’hegy levét”, amely, mint tudjuk, ”öl, butít és nyomorba dönt”. Minek még buzdítani az ilyesmire úgyis fogékony magyart, amikor már most is a világranglista abszolút első helyezettjei vagyunk alkoholfogyasztásban? Nos, ha a reklám a kulturált ivási szokások felé orientál, akkor talán elfogadható. Azzal is tisztában vagyunk, hogy kemény érdekek állnak a népszerűsítő kampányok mögött. Igazi piacgazdaságról még korántsem beszélhetünk, de hamisítatlan válságokkal már el vagyunk látva. Mezőgazdasági termékeink iránt, melyeket jó évtizede gond nélkül adtunk el a világpiacon, egyre csökken a kereslet minőségi, feldolgozási,: csomagolási problémák, illet-1 | ve diszkriminációs intézkedések miatt. így borból is jóval több van mostanság annál, amit a kül- és belpiac igényel. Jelzik ezt az idei képtelenül alacsony felvásárlási árak is, melyektől termelésvisszafogó hatást várnak az eladatlan 1 készletekkel küzdő gazdasá- \ ! gok. Pedig rengeteg energiába kerül, míg a zsenge, zöld levelű oltványból életerős tőke, s annak szőlőjéből zamatos bor születik. Ezért a szüreti mulatságokkal a teremtő munkát is ünnepeljük most, az ügyességet és szorgalmat, mely elismerést szerzett a világ borkedvelői között a Mátraaljá- : nak. A mostani megtorpanás érjen mihamarabb véget, s boraink is folytassák hódító útjukat a külországok piaca- ‘ in! Erre emelem most jelké-! . pes poharamat én is ezen a - szüretelésre való, csöndes, j < napsugaras őszi napon... Koncz7János ; Színvonalas, mondhatni, lenyűgöző szüreti felvonulás színhelye volt vasárnap Gyöngyös. Az eseményt a Mátrai szüret elnevezésű programsorozat keretében rendezték. A város kora reggeltől ünnepi lázban égett. A felvonulás résztvevői már ekkortól gyülekeztek, miközben felavatták az Április 4. téren Klieg Sándor szegedi művész Kapások című alkotását. Az ünnepi ceremónia pontban tíz órakor kezdődött a Fő téren, ahol is a Mátraaljai Szénbányák Fúvószenekarának mintegy félórás műsorát követően megszólaltak a fanfárok, jelezve a ceremónia kezdetét. Megnyitót dr. Tír Dezső tanácselnök mondott. Köszöntötte a megjelenteket, közöttük Szabó Istvánt, az MSZMP KB tagját, a Szolnok megyei pártbizottság első titkárát, Puntusz Vlad&nt, a Szovjetunió magyarországi ideiglenes ügyvivőjét, Czehwicz Tadeuszt, Lengyelország, és Hans Kühnét, Dánia budapesti nagykövetét, továbbá Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát, Schmidt Rezsőt, a megyei tanács elnökét, valamint a dán Ringsta- adés az osztrák Sant Pölten város vezetőit. Ugyancsak üdvözölte Pest, Borsod és Szolnok megye párt- és állami vezetőit, csakúgy, mint megyénk városainak képviselőit. h Mint mondotta: ősi szokás, hogy a nagy munkák befejeztével megpihennek, erőt gyűjtenek, ünnepelnek az emberek. E vidéken a szüret utáni időszak kínálja ezt az alkalmat. A Mátraal- ján a szőlőtermesztés mindig is a legnehezebb munkák közé számított, évszázados tapasztalatokat gyűjtöttek össze a szőlőművesek, s ezek benne vannak utódaik majdhogynem minden mozdulatában. Az 1850-es években volt az első felvonulás, s utána harminc éven keresztül folytatták ezt a szép hagyományt, amikor is a fi- loxéra pusztítása véget vetett ennek. Áz újabb telepítések ismét visszahozták ezt a jeles alkalmat. A felszabadulást követően 1945. október 7-én is tartottak ilyen összejövetelt, a legutóbbit pedig 1984-ben rendezték. Hangsúlyozta: szép hagyomány, hogy ilyenkor, szüret táján összegyűlik e borvidék szorgos népe, s együtt vígad a más szakmát űzőkkel. A felvonulást lovasbandérium vezette be, majd a bíró és a bírónő kért engedélyt — a hagyományok szellemében — a város vezetőitől, hogy mulatva, táncolva felvonulhassanak. Megkezdődött a felvonulás. Az Egervin borkirálynője négyesfogaton érkezett, majd a Magyarországi Borrendek tagjai, a bajaiak, a balatonboglári- ak, a kecskemétiek, az egriek, a tokajiak és a gyöngyösiek masíroztak el a dísztribün előtt. Ezután a város általános és középiskolái a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Vállalat- gazdasági Üzemmérnöki Intézete, majd a település és vonzás- körzete mezőgazdasági üzemei lépdeltek el az elnökség és a közönség sorfala között. Fokozta a hangulatot, hogy egy-egy intézmény, nagyüzem között feltűntek a X. Észak-magyarországi néptáncfesztivál csoportjai, közülük különösen nagy tapsot kapott a pásztói, a mikófalvi, az egri és a Vidróczki táncegyüttes. Emelte az esemény rangját, hogy csuvas, olasz és szlovák népi együttes is színre lépett. Nehéz lenne a produkciók közül bármelyiket is kiemelni, de az egyik legnagyobb sikert a nagy- rédeiek aratták, akik a szőlőművelés és feldolgozás legkülönfélébb teendőibe is beavatták a nézőket, miközben a sorfalak elején állóknak már az új mustból kínáltak néhány pQhárral. Ők nyerték meg a nagydíjat is. Végül is nagy sikert aratott a rendezvény, melyet sok ezren tekintettek meg. A nap folklór- programmal folytatódott, majd az esti órákban a néptáncosok gálaműsorával ért véget. (Fotó: Perl Márton) Vízlépcsőszemlén Magyar és szlovák vezetők látogatása Németh Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási, valamint Somogyi László, építési és városfejlesztési miniszter szombaton munkalátogatást tett a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer különböző munkaterületein. Kíséretükben voltak a munkálatokat irányító szervek és vállalatok vezetői. Felkeresték Visegrádot, Esztergomot, beleértve a régészeti feltárásokat is, Dunakilitit és a csehszlovák területen folyó munkálatokat. A bősi vízlépcső és az üzemvlzcsatorna megtekintésénél csehszlovák részről Ivan Knotek, a Szlovák Kommunista Párt Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Vladimír Margetin szlovák erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és fafeldolgozó-ipari miniszter, Vladimír Lokvenc, a dunai vízlépcsőrendszer csehszlovák kormánymeghatalmazottja, valamint Barity-Miklós prágai magyar nagykövet és Tóth József pozsonyi főkonzul vett részt. Új csapatzászlót kapott a magasabb egység Nyilvános katonai eskü Gyöngyösön Az új csapatzászlót dr. Tír Dezső adta át a magasabb egység parancsnokának Katonai zenekar ébresztette szombat reggel Gyöngyös város lakosságát. Vidám pattogó dallamai jelezték, hogy eseményekben gazdag napra ébredtek a helybeliek, mégpedig új csapatzászló-átadási ünnepségre, és a közelmúltban bevonult újoncok nyilvános katonai eskütételére. Pontosan 10 órakor, amikor elfoglalta helyét a Fő téren felállított dísztribünön az elnökség, amelyben helyet foglalt többek között Török Mihály altábornagy, Kovács István, Annus Antal vezérőrnagyok, magasabb egységek parancsnokai, dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság titkára, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke, dr. Patócs László, a gyöngyösi városi párt- bizottság titkára, dr. Tír Dezső, a Gyöngyösi Városi Tanács elnöke, valamint a társ fegyveres erők és szervek vezető képviselői, a város és környéke üzemeinek, gazdaságainak, intézményeinek igazgatói, kürtszók jelezték dr. Mórócz Lajos altábornagy, honvédelmi államtitkárnak az érkezését. A jelentéstétel, a Himnusz, az üdvözlő szavak és a szavalat elhangzása után Mádi János alezredes, az alakulat parancsnoka felolvasta annak az oklevélnek a szövegét, amelyet Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter írt alá abból az alkalomból, hogy az Elnöki Tanács meghatalmazásából hozzájárult ahhoz: Gyöngyös Város Tanácsa új csapatzászlót adományozzon a magasabb egységnek. Ezt követően dr. Tír Dezső mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy Gyöngyös városnak dicső katonai hagyományai vannak. A történelem során a fényesebb időszakhoz tartoztak azok az évek, amelyekben a Rákóczi- szabadságharc zászlói győzedelmesen lengtek a városban és a környékén, amikor a fejedelem Gyöngyösön tárgyalóasztalhoz kényszerítetté a Habsburgokat. Itt nyugszik Vak Bottyán János kuruegenerális is. Az 1848-49- es forradalom és szabadságharcban a lakosság nemcsak részt vett, de csapatzászlót is adományozott a megalakított nemzetőrségnek. A városban született a dicsőséges tavaszi hadjárat terve is. — A csapatzászló a katonabecsület, a dicsőség és hősiesség szimbóluma — hangsúlyozta, amely kell, hogy emlékeztesse önöket a férfias helytállásra, a katonai esküben, tiszti fogadalomtételükben vállalt kötelességükre, a dolgozó nép és egész (Folytatás a 2. oldalon) Elsőként dr. Mórócz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár kötött szalagot a csapatzászlóra (Fotó: Perl Márton)
