Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-22 / 227. szám
2. GAZDASÁG TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 22., csütörtök Napirenden a politikai intézményrendszer reformja Heves megyébe látogatott Fejti György, az MSZMP KB titkára (Folytatás az 1. oldalról) A párt gyakorlatában való változásoknál kiemelte, hogy arra van szükség, ügyintézői pártból politizáló párt legyen. Szükséges a kontinuitás, de most a hangsúlyt a változásokra kell helyeznünk. A párt álljon a pozitív folyamatok élére. A párton belüli demokráciáról kifejtette, hogy szükségesnek tartja a párttagok nagyobb beleszólását a párt döntéseibe. Minden kérdésről persze nem lehet szót váltani a tagsággal, de fontos, hogy a stratégiai döntések a párttagsággal való konzultáció után szülessenek. — Napjaink igen fontos kérdése a kádermunka javítása — mondta. Az a lényeges, a kiválasztásról a kiválasztódásra kerüljön a hangsúly. A mércének a teljesítménynek, a teljesítésnek kell lenni. A továbbiakban elmondta, hogy a Központi Bizottság munkabizottságot alakított, amely javaslatot készít a párt szervezeti felépítésének, munka- módszerének, munkastílusának korszerűsítésére. Ezt később a párttagság elé tálja. Annyi azonban már is elmondható, hogy a párt munkamódszerét tekintve egyre inkább háttérbe szorulnak az adminisztratív módszerek, helyükbe a meggyőzésnek, a példa- mutatásnak kell lépni. A Központi Bizottság titkára elmondta, hogy az utóbbi időben bizonytalanság tapasztalható a párttagok, de a szélesebb közvélemény körében is. Sok a változás napjainkban, a korábbitól eltérő gyakorlat érvényesül. Nem minden kérdésre tudjuk időben megadni a választ. A változások, a reformfolyamatok felgyorsítása nélkül azonban a magyar társadalom fejlődése elképzelhetetlen. Ezért meg kell szoknunk, hogy életünk szerves részét képezik a változások, és ezeknek megfelelően kell munkálkodnunk. A Központi Bizottság titkára ezután kérdésekre adott választ. Ezt követően az államhatalom helyi szerveinek képviselőivel: a Magyar Néphadsereg néhány tisztjével, a megyei rendőrfőkapitányság, valamint a bíróság, az ügyészség és a népi ellenőrzési bizottság megyei vezetőivel találkozott Fejti György. Az eseményen részt vett többek között Barta Alajos és Schmidt ReTalálkozás a pártbizottság vezetőivel zső is. A Központi Bizottság titkára bevezetőjében megjegyezte: kötelességének érzi, ha vidéken jár, hogy a szűkebb értelemben vett kollégáival találkozzon. Majd így folytatta: demokratizálásról, pluralizmusról beszélünk, de ezzel nem szándékozunk elterelni a figyelmet a gondokról. Ez egy következetes út. Kitért arra is, hogy a hadsereg, s a rendőri szervek működéséhez szükséges feltételeket biztosítani kell a társadalmi stabilitás érdekében. Ugyanez vonatkozik az ügyészségre, a bíróságra is. Az Igazságügyi Minisztérium átszervezése folyamatban van, s egy korszerű igazságügyi struktúrajön létre. A jogállamiság útját akarjuk járni, s ebben a bíróság és az ügyészség szerepe egyértelmű. Válaszolt a résztvevők kérdéseire, észrevételeire is. Kifejtette, hogy az alternatív katonai szolgálat kimunkálásával foglalkozik a Honvédelmi Minisztérium, viszont ez az új megoldás csak szűkebb rétegeket érint, hiszen jelenleg például 156 ember van börtönben a katonai szolgálat megtagadása, fanatikus vallási meggyőződése miatt. Szólt arról is, hogy a vegyes tulajdonú, illetve a magántulajdonú vállalatoknál is létrejöhetnek szakszervezetek, s mint utalt rá, ő azt tartja alapvető kérdésnek, hogy a párt gazdaságpolitikája milyen adó, kamat és más feltételeket irányoz elő e cégek esetében. Jelenleg az a cél, hogy minél több ilyen új típusú vállalat szülessen. Ezek hozzásegítenek a magasabb munkakultúrához és a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez is. Az inflációval kapcsolatos kérdésre így válaszolt: a legnagyobb társadalmi rosszak egyike a magas infláció, de kiküszöbölése nem elhatározás dolga, a legfontosabb, hogy az infláció valódi okát megkeressük és megszüntessük. A munkabeszüntetésekkel kapcsolatban az volt a véleménye, hogy a legveszélyesebb, ha a helyi vezetés a hibáját úgy próbálja elkendőzni, hogy a kormányra mutogat. Az efféle manipulálás rendkívül veszélyes. Az ellenzékiségről szólva kifejtette: a mai viszonyok között teljesen természetes, hogy akadnak olyan csoportok, amelyek elégedetlenek. Ezért itt is az a cél, hogy megismerjük az elégedetlenség okát, s megszüntessük azt. Találkozhatunk az elégedetlenség intellektuális formájával, elsősorban az értelmiség és az egyetemi hallgatók körében, ők nem vetik el a szocializmust, hanem alternatív megoldásokat keresnek a különböző gondokra. Amíg ezek a csoportok kommunikálnak a hatalommal, gyakorlatilag koalícióban állnak vele. Az ellenséges tevékenységet ettől el kell különíteni, ez az alkotmányos kereteken kívül próbál mozgásformát találni. Természetesen velük szemben — körültekintően — kell eljárni. Az esemény Barta Alajos zárszavával ért véget. Fejti György ma részt vesz a megyei pártbizottság munkájában. Tudósítás: Kaposi Levente Homa János Fotó: Perl Márton Szűk körű konzultáció — politikai kérdésekről A kormány és a SZOT képviselőinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) Pozsgay Imre elöljáróban leszögezte, hogy a kormány képviselői elfogadják a SZOT javaslatait a tárgyalás napirendjére. Egyetértett azzal, hogy az egész társadalomnak alapvető érdeke fűződik a politikai stabilitás megőrzéséhez s egyben olyan reformkibontakozáshoz, amelyben mind a gazdasági, mind a politikai reform egy átfogó, radikális változás keretében valósulna meg, ahol a történelmileg elkövetett hibák, az egyoldalúságból eredő következmények nem állnak elő újra. Ezzel kapcsolatban utalt az utóbbi évtizedekre, amikor is a gazdasági egyensúlyzavarok keletkezése mögött az húzódott meg, hogy a politikai intézményrendszer fejlődése elmaradt a gazdasági követelmények és a nagyobb teljesítményre irányuló társadalmi törekvések mögött. Semmiképpen nem lenne jó és támogatható egy olyan politikai szándék, amely most viszont pótlékként használná fel a gazdasági bajok és válságjelenségek kezelésére a politikai intézményrendszer reformját — hangsúlyozta. A politikai intézményrendszer és a gazdasági élet reformja nem egymás helyettesítésére szolgál, hanem átfogó, egységes társadalmi program, együttesen segítik a megújulást. Az államminiszter ezután arról érdeklődött, hogy a szakszervezeti mozgalom milyen belső megújulási, átalakítási szándékkal fog hozzáhelyzetének stabilizálásához, társadalmi presztízsének megőrzéséhez. Megvalósíthatónak tartja, hogy a szakszervezeti mozgalom a nyilvánosság előtt is kifejezze polemikus viszonyát a kormánnyal szemben konkrét kérdésekben. A kormány és a szakszervezetek kapcsolatában ne csupán egyfajta lojális szempont érvényesüljön, ami sajnos elég hosszú időn át terhelte a szakszervezeti mozgalmat, s nem használt sem a mozgalom, sem a kormány tekintélyének. Ezzel kapcsolatban arról is tájékoztatást kért, hogy miként fejlődik tovább a mozgalom ágazati és szakmai jellege, s tudnák-e vállalni a pluralizmust a szak- szervezeti mozgalmon belül. Véleménye szerint a mozgalmon belül sem kellene kitérni a pluralizmus elől, aminek realitását a már létrejött, illetve szerveződő független szakszervezeti szervezetek is jelzik. Nagy Sándor válaszában hangsúlyozta: abban teljes lehet az egyetértés, hogy az országnak erős, határozott, következetes, kiszámítható kormányra, s ugyanilyen erős, határozott, következetes és kiszámítható szak- szervezetre van szüksége. A szakszervezeti munka megújításáról szólva arról tájékoztatott, hogy folyik az elképzelések tagsági vitája, a több mint 4 millió szakszervezeti tag véleményének ismeretében kívánnak majd választ adni a novmeberi országos szakszervezeti értekezleten a legsürgetőbb kérdésekre. A szakszervezeti mozgalom nagy valószínűséggel abba az irányba fejlődik tovább, hogy egyszerre használja ki a szakmai és az ágazati szervezkedésben rejlő előnyöket. A vitaindító előadásokat követően Csikós Pál, a SZOT titkára fejtette ki a Szakszervezetek Országos Tanácsának álláspontját az 1988. évi népgazdasági helyzet alakulásával, illetve a szükséges intézkedésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta: a tervezettnél nagyobb infláció bekövetkezése miatt a SZOT arra a következtetésre jutott, hogy szociálpolitikai, illetve bérintézkedésekre van szükség. Villányi Miklós pénzügyminiszter a kormány álláspontját ismertetve kiemelte: a teljesítmények emelkedése nélkül nem képzelhető el a jövedelmek növelése. Az alapvető célok közé tartozik a külső és a belső egyensúlyi helyzet javítása, a szelektív fejlesztési politika megvalósítása. Az eddigi számítások szerint a külkereskedelmi áruforgalom meghaladja a tervezettet, azonban a szerkezetátalakítás lassan halad, ezért a népgazdasági egyensúly még mindig labilis. A költségvetés hiányának tervezett csökkenése nem valósul meg. Az idén várhatóan 7,5-8 százalékkal csökken a reálbér és 1 százalékkal a reáljövedelem, a nettó keresetek pedig 1-2 százalékkal nőnek. A fogyasztói árszínvonal-növekedés a mai megítélés szerint 16,5 százalék körül alakul. A lakossági fogyasztás a tervezett mértéknek megfelelően csökken. A nemzeti össztermék egyes számítások szerint az alsó határon, más becslések szerint pedig az alatt teljesül. Átfogó bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtását a kormány nem tartja lehetségesnek. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a sajtó dolgozóinak, a szerkesztőségi alkalmazottaknak a bérét 15 százalékkal tervezik növelni. A postánál várhatóan 5 százalékos, a közüzemi, víz, csatorna és fürdő vállalatoknál, a sütőiparban, a kő- és kavicsbányáknál, valamint a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalatoknál pedig 10 százalékos központi bérfejlesztést hajlanak végre. A tömegközlekedési vállalatoknál gondoskodnak arról, hogy a nettó keresetek túlmunka esetén se csökkenjenek. A kormány a 70 éven aluli nyugdíjasok illetményének emelésére nem lát lehetőséget, javasolja viszont, hogy jövőre módosítsák a nyugdijak rendszerét. Az adórendszerrel kapcsolatos gondokról szólva kifejtette: a jelenlegi adórendszerben vannak joghézagok, a Parlament elé terjesztendő módosításokkal éppen ezeket igyekeznek megszüntetni. A kormány egyetért azzal; hogy az adómértékek módosításával olyan adótáblát dolgozzanak ki, amely a lakosság terheit további inflációval nem növeli. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára nyugtalanítónak mondotta, hogy a reálbér-, illetve a reáljövedelem-számításokban nagy eltérések mutatkoznak. Javasolta, hogy a kormány tegyen határozott, garanciális ígéretet arra vonatkozóan: az egészségügyben dolgozók bérének rendezése jövőre az első helyen szerepel. Indokoltnak tartja a pedagógusok bérbruttósításának a mainál igazságosabb megoldását is. Úgy vélekedett, hogy a munkakörülményi pótlékok értékmegőrzését az adórendszeren belül kell megoldani. Az elhangzottakra válaszolva Villányi Miklós kifejtette: a jövő évi bérpolitikai intézkedésekre az idén nem vállalhat garanciát a kormány. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy az egészségügyben és a közművelődésben dolgozók bérének rendezése elodázhatatlan. E gondolathoz kapcsolódva Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes elmondta: elképzelhető, hogy az egészségügy bérhelyzetének javítására még idén 50 millió forintot irányoz elő a kormány. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke véleménye szerint a személyi jövedelemadó rendszere és a pótlékok egymással összeférhetetlenek. Éppen ezért a pótlékok 90 százalékát jövőre a kormány leépíti, illetve vállalati hatáskörbe utalja át. A vitát összefoglalva Pozsgay Imre államminiszter hangsúlyozta: a kormány elismeri, hogy a szakszervezetek valódi, megalapozott társadalmi szükségleteket vetettek fel. Javasolta: az idei terv realizálásának tényeit figyelemmel kísérVe a kormány és a SZOT képviselői üljenek össze egy újabb megbeszélésre, s ha szükséges, a tanácskozást követően korrigálják a jövő évi tervvel kapcsolatos elképzeléseket.
