Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-20 / 225. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 225. szám ÁRA: 1988. szeptember 20., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Napirenden a társasági törvény tervezete Ülésezett az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja Honatyáink tájékozódtak az adóreform Heves megyei tapasztalatairól is (Fotó: Perl Márton) A hagyományokkal ellentétben maratoni hosszúságú, egész napos ülést tartott hétfőn az egri Finomszerelvénygyárban az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja. Honatyáink megtárgyalták a társasági törvénytervezetet, az adóreform eddigi tapasztalatait, és foglalkoztak a bős-nagymarosi vízlépcső építése körül kialakult ellentmondásokkal is. A résztvevőket — közöttük dr. Rakonczay Zoltánt, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium miniszterhelyettesét, dr. Kupa Mihályt, az adóreform titkárság vezetőjét és dr. Weltmann Györgyöt, a parlamenti titkárság képviselőjét Kovács A ndrás csoportelnök köszöntötte. Sikerkovácsok Létezik az éremnek — ahogy mondani szokás — egy másik oldala is. Ugyanolyan értékhordozó .szerepe van, mint a párjának, csupán kevesebb fény esik rá. Érdemtelenül és érthetetlenül szorul a háttérbe mindaddig, amíg egy-egy kirobbanó eredmény, siker felszínre nem emeli ország-világ előtt. * Akkor is — úgy érzem — mintha kárászéletű lenne a megérdemelt reflektorfény. A névtelenség béklyója nehezen szakítható kötelék... A televíziós verseny egyik felfedezettjének mondta a zsűrielnök: „Fiam, maga nem tehetséggyanús, maga tehetséges...!” Erre a szak- , mai „ítéletre” aköszönöm már a dobogón hangzott el, méghozzá kétszeresen is. Egyrészt a biztatásért, másrészt a hála jeleként azoknak, akik kitaposták a sikeres szereplés útját: a tanároknak, a felkészítőknek, a szigorú szeretettel támogatóknak. Mert nélkülük nem ölt egyedi és sajátos formát a képlékeny ’’vas”, mégha virító parázzsal izzik is. Értő kovácsok nélkül nincs siker, nem gyarapszik tehetséges utódokkal a művészet, a szellemi élet, az ezernyi szakmai közösség. Nem hinném, hogy csupán a szerénység tenné a tehetségek felfedezőinek, tanítóinak és támogatóinak névtelenségbe burkolózását. Sokkal inkább egy beidegződött szokásjog lehet az oka annak, hogy rendre a háttérben maradnak. Holott erre semmi szükség nincs, sőt...! Miért lenne önös szerénytelenség büszkén vallani: „Nem hagyhattam elkallódni, hiszen olyan érzéke, tehetsége van...” Miért nem merjük vállalni, hogy az is művészet: meglátni valakiben a jövőt. A következő század mérnökét, természetvédőjét, bányászát, űrhajósát, íróját, művészét, robotfejlesztőjét, sportolóját és embermilliók nevelőjét. Tíz- és tízezren vannak azok, akik aktív dolgozókként, megérdemelt pihenésre vonult nyugdíjasokként emelt fővel . mondhatják: lám, előttem az utódom. Az az ifjú, aki leste minden szavát, magába szívta a szakma megszerezhető tudását, számtalanszor elleste valamennyi mozdulatát, hogy egykoron adhasson, alkothasson, kitűnhessen azzal az értékes kinccsel, amely az értékteremtő Élet mesterévé tette. Gondolkodó és emlékező emberré, mint azokat — legyenek ők vetélkedősorozat győztesei, szak- és felsőbb iskolák végzősei vagy különféle ismeretgyarapító tanfolyamok hallgatói -, akik örömmel és tisztelettel emelik ki a névtelenségből egyszerű példaképeiket az olykor sután vagy meghatóban kimondott szóval: köszönöm. A sikerek kovácsai nem lesznek hálátlanok...! Szilvás István Először a társasági törvénytervezetről volt szó. Dr. Wellmann György egyebek között elmondta: ez a szocialista piacgazdálkodás megteremtését segíti elő. A társadalmi tulajdon fogalmának megváltozásával és a munkanélküliség kérdésével is együtt jár. Ez a jogszabály nem csodaszer, keretet ad, hogy megfelelő folyamat induljon el a gazdálkodásban. A siker azon is múlik, hogy miként teremtjük meg a társadalmi és a jogi körülményeket. Egyebek mellett megoldásra vár a tőzsdejog kialakítása, s a külföldi tőke szempontjából egy beruházásvédelmi törvény megalkotása. A tervezetet egy független szakértőkből álló munkabizottság készítette elő, s eközben sok vita bontakozott ki alapelveiről, s szövegéről. Ami a legfontosabb kérdés: biztosítja a magánszemélyek és a külföldiek részvételét a különböző társasági formákban, lehetővé teszi magánszemélyek részvényvásárlását, s mód nyílik arra, hogy egy-egy vállalat ingyen részvényeket biztosítson dolgozóinak, brigádjainak így is alakítva a tulajdonosi tudatot. Kitért a cégbíróságok szerepére, hangsúlyozva: ez látja el a törvényességi felügyeletet is. Egyébként csak akkor lehet megtagadni egy cég működését, ha az törvénybe ütközik. A - képviselői hozzászólások során Kócza Imre arra hívta fel a figyelmet, a magántőke esetében garanciát kell nyújtani az egyes személyeknek, hogy merjék befektetni pénzüket. Dr. Puskás Sándor azt vetette fel, hogy a szövetkezeteket a törvény nem tekinti társaságnak, s megfogalmazta azt a kérdést: ilyen formában célszerű e a törvényt elfogadni. Kovács András úgy fogalmazott, hogy a társasági törvény adta lehetőségekkel a régi vállalati vezetők nem biztos, hogy tudnak, illetve akarnak élni. Barta Alajos képviselő, a megyei pártbizottság első titkára arról beszélt, hogy a közép és az idősebb korosztályok bizonyos aggályaikat, kételyeiket hangoztatják a szocializmuskép változása miatt. Úgy fogalmazott, hogy ezt a törvényt az érvek megfelelő csoportosításával kell „bevinni” a köztudatba. Meg kell nyerni az említett korosztályokat. Űgykell érvelni, hogy ne mindig a rosszízű kizsákmányolás jusson eszükbe, ha a tőke szerepéről, vagy a profitról hallanak. Viszont a régi szocializmusképben értékelni kell a vívmányokat. Szólt arról is, hogy e törvény hat a megmerevedett iparszerkezetre is. Elősegítheti, hogy a nagy- vállalatok gyáraiban, gyáregységeiben, telephelyein is felelős döntések szülessenek. Dr. Kovács Sándor, az Adó és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal Heves megyei igazgatója az adóreform megyei tapasztalatait ösz- szegezte. Megállapította: gyengének bizonyult a politikai propaganda. A sajtó lehetett volna kormánypártibb is. Több vállalatnál nem hajtották megfelelően végre a bérbruttósítást, de olyan is előfordult, hogy azt is bruttósították, amit nem kellett volna. Gondot jelentett, hogy késve jelent meg a jogszabály, s az is növelte a nehézségeket, hogy egyes vezetők hanyagul, rugalmatlanul kezelik ezt az ügyet. Jó dolog az, hogy több vállalat és szövetkezet a zökkenőmente- sebb munka érdekében gépesítést hajtott végbe a számvitelben. Az eddigi tapasztalatok szerint a gazdálkodók mintegy 90 százaléka az előírásoknak megfelelően végzi az adónyilvántartást, viszont egyes területeken tapasztalhatók számlázási és fizetési fegyelmezetlenségek. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban próba- bevallást végeztettek el háromszáz emberrel. A192 visz- szaküldött űrlap közül csupán harminchat volt hibátlan, ezért javasolta, hogy egyszerűsítsék a nyomtatványt. Ezután dr. Kupa Mihály ismertette az adótörvény módosításával kapcsolatos törekvéseket. A tervek szerint ha a Parlament jóváhagyja, ezután egységes lesz a vállalkozási nyereségadó. Az általános forgalmi adót'ú- letően egyszerűbb lesz az adminisztráció, egységesítik a lakásépítés, felújítás rendszerét. Míg a személyi jövedelemadó esetében bővül a mentességek-köre, a két gyermeket egyedül nevelő szülő is kap kedvezményt, s újra fogalmazzák a mezőgazdasági kistermelés definícióját. A továbbiakban a bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos vitákba avatta be a képviselőket dr. Rakonczay Zoltán. A beruházás ellenzői azt állítják — mondotta a miniszterhelyettes -, hogy az építkezés nem 54 milliárd, hanem 70, 90, vagy 110 milliárd forintba is kerülhet, hogy teljesen fölösleges az az energia, amit ott nyernek. Féltik az ivóvízbázist. Úgy vélik, sok hal elpusztul, elcsúnyul a táj, a szennyvíz tönkreteszi a tavakat, a monstrum nem földrengésbiztos, ráadásul eltűnik három magyarlakta falu, s nem készült környezetvédelmi hatástanulmány. Rakonczay Zoltán rámutatott, hogy tizenegy éve kezdődött el az építés, melyet az Elnöki Tanács hagyott jóvá. Most már nem lenne észszerű dolog ezt leállítani, hiszen az építmények eltüntetése mintegy 30 milliárd, a befejezés pedig 20 milliárd forintot emészt fel. Ugyanakkor nemzetközi kötelezettségeinknek is eleget kell tennünk, s ez is a továbbépítés mellett szól. Bízzunk abban, amit a beruházást előkészítő mérnökök állítanak: tökéletes lesz a vízlépcső. Egyébként a környezetvédelmi hatásait senki nem tudja előre megmondani. Az esemény Barcsik János tájékoztatójával zárult, aki az országgyűlési ügyrend módosításának előkészítéséről számolt be. Homa János Grósz Károly fogadta Richard Erbet Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Richard Érbet, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-he- • lyettesét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A téma: az adótörvények módosítása Ülést tartott hétfőn az Országgyűlés ipari bizottsága Juhász Mihály elnökletével. A testület megtárgyalta az adótörvények módosításával kapcsolatos ad hoc bizottsági javaslatokat. Gágyor Pál (Budapest) elmondotta, hogy két kérdésben kell állást foglalniuk: az egyik az újrafutózott gumiabroncsok ügye. Ezek a termékek ugyanis az általános forgalmi adó következtében ma többe kerülnek, mint az importból beszerzett új gumiabroncsok. A bizottság egyetértett a Pénzügyminisztérium véleményével, miszerint a költségek csökkentésével lehet versenyképessé tenni a terméket, nem pedig az adó elengedésével. A másik kérdés, hogy a világbanki hitelekből finanszírozott beruházások teljes köre kapjon-e áfakedvezményt, vagy sem. E témában jelentős vita bontakozott ki; több képviselő úgy vélekedett, hogy a kedvezményt nem szabad a beruházások finanszírozási módjához kötni. Kovács Károly (Budapest) viszont azt hangsúlyozta, hogy a világbanki beruházások nagymértékben hozzájárulnak a gazdasági struktúra korszerűsítéséhez. Ezért mindenképpen megfelelő megoldást kell találni támogatásukra. Ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy az adótörvényt ilyen, jelentős kérdésben egy éven belül megváltoztassák. Juhász Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselők a közelmúltban több nyugat-európai országban vizsgálták hasonló adórendszerek működését. Azt tapasztalták, hogy ezekben az országokban a beruházások adómentesek, vagy átmenetileg 6-7 százalékos adóval terheltek. Véleménye szerint Magyarországon is át kell venni ezt a példát, minél előbb meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a beruházások hazánkban is adómentessé váljanak. Király Péter, a Pénzügyminisztérium munkatársa elmondotta, hogy a beruházásoknál már eddig is igen széles körben érvényesülnek kedvezmények. Éppen ezért nem indokolt ezeknek körét tovább bővíteni. A világbanki beruházások egy része hozzájárul az exportfejlesztéshez, és mint ilyen, áfavisszatérítésben részesül. Végül az ipari bizottság úgy döntött, hogy nem javasolja a világbanki beruházások külön preferálását, ugyanakkor szükséges a beruházásokat terhelő állami forgalmi adó mielőbbi teljes megszüntetése. Ehhez a költségvetésnek a forrásokat a kiadások radikális csökkentésével kell megteremtenie. A bizottság ülésének második napirendi pontjaként megtárgyalták Csongrádi Csaba (Heves m.) képviselő indítványát az ipari szerkezetátalakítással összefüggő erőműépítési programról. A képviselő szerint időszerű felülvizsgálni a jelenlegi erőműépítési programot. Amennyiben a kilencvenes években több energiát igényel a népgazdaság, mint amennyit a hazai erőművek előállítanak, Bükkábrányban kellene lignitbázisú szénerőművet építeni. Horváth Ferenc ipari államtitkár arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a kormány szintén szükségesnek tartja az energetikai koncepció alapos felülvizsgálatát.'Jelenleg számos változatot vizsgálnak. Mivel a Szovjetunióban szigorítják a reaktorok biztonsági rendszereit, s ez a munka időigényes, így elképzelhető, hogy a Paksra tervezett két 1000 megawattos reaktort csak később tudják üzembe helyezni. Több képviselő hangsúlyozta, hogy alaposan meg kell vizsgálni, szükség van-e egyáltalán új erőműre. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m.) szerint, ha a gazdasági növekedés a 90-es években csak a tervezett alsó értékeket éri el, egyáltalán nincs szükség új erőműre. Figyelmeztetett: „nehogy abba a hibába essünk, hogy az energetikai gépgyártás megmentéséért építünk új erőművet.” Bárkány György, az ERŐTERV mérnöke, meghívott szakértő szintén alapos vizsgálatot sürgetett. Ő azonban úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi nehéz helyzet létrejöttéért felelős döntéshozókat ebből a vizsgálatból ki kell zárni. Mint mohdötta ”a paksi lobby tovább erőlteti az atom erőm ű-építést, tárgyalásokat folytat a csehszlovák szállítókkal, hogy a kormányt kész helyzet elé állítsák. ” A képviselők közül többen visszautasították, hogy az életre hívandó szakértői csoportból bárkit is ilyen indokkal kívül re- kesszenek. Hangsúlyozták: nam olyan rossz a jelenlegi energetikai helyzet, hogy az ilyen módszerek indokoltak lennének. Simon Péter (Tolna m.) véleménye szerint a tervek átdolgozása legrosszabb esetben is csupán egykét éves késést okozhat a paksi atomerőmű-beruházásban. Ez azonban túl rövid idő ahhoz, hogy addigra elkészülhessen a bükkábrányi erőmű. Ennél olcsóbb megoldás, ha az új reaktorok üzembe állításáig ideiglenesen gáztúrbinákat alkalmaznak Pakson. Végül Juhász Mihály azzal zárta le a vitát, hogy a bizottságnak nem feladata dönteni az erőműépítési programban. A képviselők azonban úgy foglaltak állást, hogy az energiagazdálkodás jövője mindenképpen felülvizsgálatra szorul. Ennek elvégzését az ipari bizottság sürgeti, mert a késedelem komoly zavarokat okozhat. Ugyanakkor a bizottság a későbbiekben napirendjére tűzi az energiaracionalizálási program végrehajtásának megvizsgálását is. Az emberi jogok érvényesüléséért A Tudományos Dolgozók Szakszervezetének felhívása A Tudományos Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége felhívással fordult a világ szak- szervezeteihez és tudományos kutatóihoz, hogy vessék latba befolyásukat — a román kormány településrendezési terveinek végrehajtása kapcsán — az emberi jogok érvényesülése érdekében. A dokumentum — amelyet eljuttattak az MTI-hez — a többi között hangoztatja: „a kisebbségek erőszakos asszimilációjára és elnemzetlenítésére irányuló politika már hosszabb ideje okoz igen súlyos következményeket;- a jelenleg tervezett falurombolás ezeket kívánja véglegessé és visz- szafordíthatatlanná tenni.” Hangoztatja az elnökségnek a felhívása, amely a világ összes tudományos mozgalmaihoz, dolgozóihoz intéztek.
