Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-20 / 225. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 20., kedd Elveszítette a társadalom többségének bizalmát Lemondott a lengyel kormány A lengyel Szejm hétfői ülésén Zbigniew Messner kormányfő bejelentette kormánya lemondását. Ezt megelőzően a reform bevezetésének ellenőrzésével megbízott rendkívüli Szejm-bizott- ság jelentése foglalt állást a kormány alapvető átalakítása mellett, mivel a kabinet — a bizottság szerint — eddigi munkájával, gyönge eredményeivel, a reform bevezetésében tanúsított határozatlanságával elveszítette a társadalom többségének bizalmát, így nem látszik alkalmasnak a további vezetésre. Messner beszédében kormánya sikertelenségeit elsősorban a vezetésben meglévő nézetellentétekben, személyes konfliktusokban, az évtizedek alatt felgyülemlett és most egyszerre megoldásra váró problémák sokaságában, a kedvezőtlen külgazdasági környezetben, Lengyelország gazdasági elszigetelődésében, a politikai döntések és a Ma ül össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének 43. közgyűlése. A világszervezet idei tanácskozását az átlagosnál nagyobb várakozások előzik meg, hiszen az elmúlt év régen tapasztalt sikereket hozott: az ENSZ- nek — a világpolitikai változások, elsősorban a szovjet-amerikai viszony javulása következtében ismét nagyobb szerep jutott a válságok rendezésében. ENSZ-közvetítéssel kezdődött meg az afganisztáni rendezés, a világszervezet segítségével jött létre tűzszünet az iraki-iráni háborúban, ENSZ-közvetítéssel előre haladtak a namíbiai kérdés rendezéséről, Ciprus, Nyugat- Szahara és Kambodzsa problémájának megoldásáról folyó tárgyalások. E problémák napirenden szerepelnek, és a vita várhatóan segíti majd a megoldást. Pozitív tényező az is, hogy az Egyesült Államok ismét hajlandó fizetni a kiadások negyedét kitevő pénzügyi hozzájárulását, így a gazdasági ésszerűség ellentmondásában jelölte meg. A kormányfő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kormányok könnyen leválthatok, de a gondok maradnak és határozott, egységes politikai akarat nélkül a jövőben sem lehet eredményes kormányzati munkát végezni. Messner éles politikai harcról beszélt, amelyben véleménye szerint egyelőre nem világos, miről is van valójában szó. A kormánya elleni támadások hátterében Messner szerint egyformán lehet szó a szakszervezetek, az OPZZ pozíciójának erősítésére irányuló törekvésről (az OPZZ követelte a leghatározottabban a kormány lemondását), a hatalom társadalmi bázisának valódi kiszélesítéséről, de egyes érdek- csoportok hatalmi versenyéről is. Egyben figyelmeztetett: felelőtlen demagógia Lengyelországban azt állítani (amit korábban a kormány is képviselt világszervezet anyagi válsága megoldódik. Természetesen az idei közgyűlésen is előtérben áll majd a közel-keleti kérdés. Nagy érdeklődés előzi meg Jasszer Arafat- nak, a PFSZ elnökének felszólalását, akitől űj, fontos bejelentéseket, javaslatokat várnak. Előtérben áll majd az igazi iraki-iráni béke megteremtése, s a vád, hogy Irak vegyifegyvert használt a háborúban. Vita várható a rendhagyó lépés körül, hogy a tagállamok egy csoportjának javaslatára meghívták Dél-Koreát: megalakulása 40. évfordulója alkalmával szólaljon fel a közgyűlésen. Egyik Korea sem tagja a világ- szervezetnek, s Szöulból várhatóan Ro Te Vu elnök érkezik majd New Yorkba. A közgyűlés idei elnökét a latin-amerikai országok csoportja adja, s két jelölt is van: Dante Caputo argentin külügyminisz— a szerk.), hogy bevezethető a gazdasági reform, stabilizálható a gazdaság a társadalomra hárulójelentős áldozatok, életszínvonal-csökkenés nélkül. Messner emlékeztetett arra is, hogy a megvalósulás peridódu- sában levő 2. gazdasági reformszakasz tervezetét támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a szövetséges pártok, és azt elfogadta a Szejm is. E program 3 évre szólt, amiből eddig csak fél év telt el. A kormány 3 nehéz évet ígért a lengyel gazdaság következetes átalakítása érdekében, azaz ügy látja: korai az elszámoltatás, annál is inkább, hiszen a sikertelenségekért a politikai felelősség nem egyedül a kabinetre hárul. Ezt követően a Szejm döntésének megkönnyítésére jelentette be Messner a kormány lemondását, majd megkezdődött a vita, a késő esti órákra várható döntés. tér és Ruth Nita Barrow asszony, Barbados képviselője. Valószínűnek tűnik, hogy Argentína képviselője kap többséget a szorosnak ígérkező versenyben a 300 000 lakosú Karib-tengeri sziget jelöltjével szemben. A tisztségviselők megválasztása és a napirend elfogadása után a közgyűlés második hetében kezdődik meg az általános vita, amelyben többek között felszólal Ronald Reagan amerikai, Francois Mitterrand francia elnök, Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Az utóbbi szeptember 22-23-án Washingtonba látogat, ahol a vezető amerikai politikusokkal tárgyal a kétoldalú kapcsolatok és a világpolitika időszerű kérdéseiről. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter a tervek szerint október első napjaiban fejti ki hazánk álláspontját a közgyűlés általános vitájában. Svédország Győzött a baloldal A következő három évben ismét baloldali kormánya lesz Svédországnak: a vasárnap tartott parlamenti választások eredményeként a Szociáldemokrata Munkáspárt és a vele szövetségben levő Baloldali Párt — Kommunisták — együttesen ugyanannyi képviselői helyet szerzett, mint három évvel ezelőtt, ám a jobbközép parlamenti ellenzékhez tartozó három polgári párt olyan sokat vesztett, hogy a baloldali blokk kényelmesnek mondható többséggel nézhet a következő időszak elé. Svédországban történelminek nevezik azt a tényt, hogy hetven év óta először új párt, a Környezetvédő Párt — Zöldek — került be az egykamarás törvényhozásba. Első nyilatkozataikban — bár saját várakozásaiktól némiképp elmaradtak — nagy sikernek könyvelték el, hogy a 349 képviselői mandátum közül húszat megszereztek. A Kereszténydemokrata Szövetség — amely 1985-ben a Centrumpárttal egy listán, most viszont önállóan indult — némileg növelte ugyan szavazatainak számát, de nem érte el a négy százalékot, amely országos szinten a parlamentbe kerüléshez szükséges, így kiesett. A választások részvételi aránya 86,4 százalék volt. Még vasárnap éjjel az egyes pártok vezetői sajtóértekezletet tartottak a parlamentben. A környezetvédők elmondták: örülnek a svéd emberek nagy arányú támogatásának, hiszen ez tette lehetővé, hogy Nyugat-Európá- ban, ahol nyolc parlamentben képviseltetik magukat a Zöldek, Svédország a második legnagyobb ilyen parlamenti csoporttal rendelkezzék. Hangsúlyozták: arra fognak törekedeni, hogy az országban a környezetre „pozitív hatású,, gazdaság alakuljon ki. Ingvar Carlsson, a Szociálde- mokarata Munkáspárt elnöke sajtóértekezletén elmondta, hogy a következő három évben sok idejét a Svédország és az Európai Közösség közötti kapcsolatok fejlesztésének fogja szentelni. A külpolitikát és a védelmi politikát kivéve minden téren olyan szoros kapcsolatokat kíván Svédország az EK-gel kialakítani, amilyen szorosát csak lehetséges, de — mint hangsúlyozta — Stockholm nem fogja felvételét kérni a szervezetbe. Két elnökjelölt Ma kezdődik az ENSZ közgyűlése Haiti: ismét a katonák Haiti népe a hétvégén közömbösen vette tudomásul, hogy hazája sorsának alakulásában megint csak a fegyvereké a fő szerep: szombat délután tisztek egy csoportja megdöntötte Henri Namphy tábornok kormányát. A tábornok családjával a szomszédos Dominikai Köztársaságba menekült. Haiti területe alig éri el a 30 ezer négyzetkilométert, lakosainak száma pedig mintegy fele hazánkénak. A Karib-tengeri His- panolia-sziget nyugati felét foglalja el, a sziget másik felén a Dominikai Köztársaság található. A karibi térség államainak többségével ellentétben itt franciául beszélnek, hiszen Haiti valaha francia gyarmat volt. A XVII. században francia hajósok vették birtokukba, és természeti adottságainál fogva Haiti hamarosan Franciaország egyik gazdag ültetvénytelepévé „nőtte ki magát”. A nagy francia forradalom hatására a haiti rabszolgák fegyveres felkelést szerveztek, és hősies harcuk 1804-ben a napóleó- ni Franciországtól megszerezte a függetlenséget. Az azóta eltelt majd 3 század alatt azonban Haiti népe sohasem ízlelhette meg az igazi szabadságot, a jólétet, s ha a rabszolgák el is tűntek a szigetről, Haitit ma is a világ egyik legszegényebb országaként tartják számon. A történelem folyamán diktátorok váltották egymást. Egyetlen közös vonásuk volt: kiárusították az ország kincseit a külföldi hatalmaknak. Haiti népe többször próbálkozott azzal, hogy az éppen ügyeletes diktátort elűzve polgári deomkratikus rendszert állítson fel, kísérleteiket azonban mindannyiszor a hadsereg fojtotta el. így az itt élők számára egy-egy katonai puccs hovatovább már nem jelent különösebb eseményt. 1957-ben úgy tűnt, a diktatúra véglegesen gyökeret ver a szigeten: dr. Francois Duvalier jutott hatalomra, és a hírhedtté vált ’’Papa Doc” tehetséges diktátornak bizonyult. 1971-ben bekövetkezett halálát követően is virágzott önkényuralmi rendszere, amelyet fia örökölt. Jean-Clau- de Duvalier, azaz "Baby Doc” ugyancsak mintegy másfél évtizeden át uralta az apai örökséget. A majd harmincéves Duvalier- uralmat 1986 februáijában elsöpörte a népharag. Akkor lépett a színre a most megdöntött Henri Namphy tábornok. Úgy nézett ki, hogy Haiti a hírhedt Duvalier-k és nem kevésbé hírhedt házi testőrségük bukása után végre a demokrácia útjára lép. Namphy tábornok akkor bejelentette: szétzúzzák a régi politikai rendszer felépítményét, új alkotmányt szerkesztenek, az ország törvényeit választott parlament fogja hozni. Biztató hír volt az 1986. júniusi bejelentés, hogy 1987 novemberében parlamenti választásokat rendeznek. Nem egészen egy hónappal később pedig — 50 év után — ismét engedélyezték a politikai pártok, köztük a kommunista párt működését. Az őszszel azonban ismét nagyszabású megmozdulások kezdődtek: sokan kifogásolták, hogy a demokráciát hirdető katonai vezetés túlságosan lassan halad a Duvalier- rezsim maradványainak felszámolásával. Véleményüket mintegy igazolta az egy évvel később kudarcba fulladt választás: a volt diktátor híveiből álló fegyveres csoport vérfürdőt rendezett, a voksolást leállították, miközben Namphy tábornok emberei lábhoz tett fegyverrel figyelték az eseményeket. Bebizonyosodott: a haiti katonai vezetés nem ura a helyzetnek, vagy nem akaija, vagy nem tudja leküzdeni a diktatúra örökségét. Bár a novemberi választásokat az előrejelzések szerint elsöprő többséggel nyerték volna meg a demokratikus erők, a vérfürdőbe fulladt választások kivizsgálásával megbízott katonai különbizottság mégis az ellenzéket, a sajtót és az egyházat tette felelőssé az öldöklésért. Az újabb választásokat januárra írták ki, de ennek tisztaságában már az ellenzék nem bízott. Január 17-én az urnáknál a hivatalos adatok szerint is a szavazásra jogosultak alig egyharmada jelent meg. A választások eredményeként mindenesetre Leslie Manigat-t iktatták az elnöki tisztségbe: ő nem járatta le magát a Duvalier-rezsim idején, tekintve, hogy 1960-tól „Baby Doc” bukásig önkéntes száműzetésben élt. Dehát Manigat nem táámaszkodhatott a demokratikus erőkre, amelyek azóta sem ismerték el a januári választások törvényességét. így a háttérből megint csak a katonák irányították az országot. Manigat a nyáron szembe került Namphyval: leváltotta őt a hadsereg főparancsnoki tisztéről. A tábornok azonban szinte már reflexszerű- en a mindenható fegyverekhez nyúlt, és elkergette a választott elnököt. Namphy második hatalomra jutását követően siteve leszögezte: tanult az eddigiekből, és nem engedi, hogy a haiti nép „demokratizálósdit” játsszon, mert erre még nem érett meg. Namphy tábornok újabb uralma tiszavirág életűnek bizonyult. Szombaton Avril Prosper tábornok vezetésével újabb államcsíny zajlott le minden különösebb felfordulás nélkül. Bár a puccsisták a demokratizálási folymat továbbvitelét hangoztatják, megfigyelők szerint a mostani, a 173. haiti katonai hatalom- átvétel mindössze a tábornokok körében zajló torzsalkodás szülötte. Hegedűs György IPU-konferencia Szófiában és Budapesten Az Interparlamentáris Unió Végrehajtó Bizottságának egyöntetű jóváhagyásával találkozott az a magyar javaslat, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak problematikája legyen az egyik napirendi pont az IPU jövő márciusban Budapesten tartandó konferenciáján — mondotta az MTI szófiai tudósítójának adott nyilatkozatában Barcs Sándor, az IPU magyar csoportjának elnöke, aki az országgyűlés küldöttségét vezeti az Interparlamentáris Unió 80. konferenciáján. Ez hétfőn délelőtt nyílt meg a bolgár fővárosban. A jóvá hagyott napirendi pont így hangzik: „A parlamentek tevékenysége a nemzetiségek, etnikai kisebbségek egyéni és kollektívjogainak érvényesülése érdekében; a nyelvi, kulturális és nevelési jog gyakorlása és fejlesztése; a politikai, gazdasági és szociális jogok zavartalan érvényesülése; az identitáshoz való jogosultság és a mindenféle diszkriminációval szembeni védelem.” A másik, a Végrehajtó Bizottság által ugyancsak helyeselt napirendi pont a gyermekek jogaival és helyzetük megjavításával kapcsolatos parlamenti tevékenységre vonatkozik. A budapesti tanácskozásnak jelentőséget kölcsönöz az is — mutatott rá Barcs Sándor -, hogy a szervezet jövőre esedékes centenáriumának jegyében zajlik le, bár az ünnepi megemlékezést Londonban, az IPU megalakulásának azóta is tisztelt egykori színhelyén tartják. Politikai gyilkosság Pandzsábban Politikai gyilkosságot követtek el szikh terroristák hétfőn délben Pandzsáb indiai szövetségi állam fővárosában, Csandí- garhban. Négy fegyveres tüzet zúdított a hindu sovinizmus talaján álló, jobboldali Bharatija Dzsanata párt állami szervezetének elnökére: a helyszínen végeztek a politikussal, annak testőrével és gépkocsivezetőjével. A merénylet egy forgalmas városrészben, a párt irodája előtt történt. A terroristák elmenekültek a tett helyszínéről. A megölt hindu politikus, Hit Abhilasi neve rajta volt azon a listán, amelyet a szikh terrorszervezetek állítottak össze „fő ellenségeikről”. Helyszíni jelentések szerint a merénylet után feszültté vált a helyzet Csandígarhban. A biztonsági szervek óvintézkedéseket tettek az esetleges rendbontások megelőzésére. Sark Moszkvában Hétfőn délelőtt Moszkvába érkezett Muhamad Hasszán Sark afgán miniszterelnök. A politikust a szovjet főváros vnukovói repülőterén Nyikolaj Rizskovminiszterelnök és EduardSevardnadzekülügy- miniszter üdvözölte. Az érkezés után nem sokkal a Kremlben megkezdődtek a hivatalos szovjet-afgán kormányfői tárgyalások. Ezek homlokterében, mint azt a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában Sark korábban elmondta, a gazdasági együttműködés kérdései állnak majd. Az afgán miniszterelnök, aki vasárnap érkezett a Szovjetunióba hivatalos látogatásra, Tádzsikisztán fővárosában, Du- sanbéban folytatott eszmecserét a közép-ázsiai szovjet köztársaság vezetőivel. Itt elsősorban a határmenti kereskedelemről, valamint a kulturális és politikai együttműködés lehetőségeiről volt szó. Az afgán miniszterelnök mostani moszkvai látogatásának nem titkolt célja a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, mert — mint Sark kifejtette — ez elengedhetetlenül szükséges az afganisztáni nemzeti megbékélési politika sikeréhez. A kabuli vezető az országának nyújtott szovjet gazdasági segítség meghosszabbításáról, a hosszú távú együttműködésről kíván megállapodni moszkvai partnereivel.' Pápai körút Áldásosztás a maputói repülőtéren II. János Pál pápa hétfőn elutazott az öt afrikai országot érintő körútja utolsó állomásáról, Mozambikból. A maputói repülőtéren tiszteletére összegyűlt mintegy tízezer ember előtt áldásátadta az afrikai földrészre, és arra buzdította az ott élőket, hogy erőszak alkalmazása nélkül, szeretettel oldják meg a térség problémáit. A katolikus egyházfő tíznapos afrikai látogatása során Zimbabwét, Botsawanát, Lesothótót, Szváziföldet és Mozambikot kereste fel. Bár a Dél-Afrikai Köztársaság az eredeti útitervben nem szerepelt, II. JÁnos Pál néhány óráig időzött a johannesburgi repülőtéren, amikor a rossz időjárási viszonyok miatt repülőgépe nem tudott biztonsággal leszállni Lesothóban. Gilbert hurrikán Trópusi viharrá csendesedett A „Gilbert” nevű hurrikán, amely a múlt hét végén pusztított Mexikóban, trópusi viharrá csendesedett. A legfrissebb jelentések szerint Mexikóban százegy holttestre bukkantak, de félő, hogy a halálos áldozatok száma tovább növekszik, mert még mintegy kétszáz ember szerepel az eltűntek listáján. A „Gilbert” Monterreyben, Mexikó harmadik legjelentősebb városában okozta a legtöbb kárt. Az áradások utasokkal teli buszokat ragadtak magukkal, s a városban legalább hatvanan estek a katasztrófa áldozatául. A hurrikán okozta áradások több mexikói falut elvágtak a külvilágtól. Az emberek a házak tetején ülve várják a mentőhelikoptereket. A természeti csapás következtében több mint kétszázezer mexikói vesztette el otthonát. A hurrikán az Egyesült Államokban is követelt halálos áldozatokat. A Texas állambeli San Antonióban ketten vesztették életüket.
