Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-19 / 224. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 19., hétfő Grósz Károly csapágygyári munkások között (Folytatás az 1. oldalról) Az üzemlátogatás után a párt főtitkára a gyáregység ebédlőjében a szombat délutáni műszak képviselőivel találkozott. A csaknem egyórás beszélgetésen a csapágygyár munkásai az ország problémáiról kérdezték, s mindennapi életük tapasztalatairól tájékoztatták Grósz Károlyt. Pincse Ilona gépmunkás a fiatalok nehéz helyzetét, a pályakezdők lakáshoz jutásának reménytelenségét tette szóvá. Marcsek Mihály gépbeállító arról beszélt, hogy a személyi jövedelemadórendszer miatt ma ugyanannyi túlóráért kevesebb pénzt visz haza, mint tavaly, de a csapágygyárban legalább van lehetőség a túlmunkára. Azok vannak inkább bajban — mondotta -, akiknek nincs ilyen lehetőségük. Kispál István művezető és Gellén Sándor gépbeállító némileg másként ítélték meg az adórendszert. Véleményük szerint olyan teljesít- mény-visszafogó hatása van, amit a mai helyzetben nemigen engedhetne meg magának a népgazdaság. Somogyi Zsigmond gépbeállító azt panaszolta fel, hogy manapság már a béremeléstől is tartanak, mert előfordulhat, hogy az emelést követően a magasabb adósáv miatt kevesebb kerül a borítékba. Szemán Sándor a bős-nagymarosi erőmű építése kapcsán elmondta, hogy nem ért egyet azokkal, akik népszavazást sürgetnek. Ha a szakemberek nem tudnak dűlőre jutni, miből gondolják, hogy az egyszerű emberek, akik nem ismerik a körülményeket, jól fognak dönteni. Szóba hozták még a gyári dolgozók a munkaerőhelyzetet, a személygépkocsi-ellátás és -gyártás kérdéseit. Grrósz Károly a beszélgetés során egyetértett azzal, hogy a lakáshelyzet valóban súlyos terheket ró a fiatalokra, a kormányzat, mondta, dolgozik a gondok enyhítésén. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kormány — ígérete szerint — megvizsgálja majd az adórendszer alkalmazásának egy éves tapasztalatait, s elvégzi a szükséges módosításokat. A személyi jövedelemadónak, az adósávoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek munkára ösztönöznek, és nem teljesítményt csökkentének. A fiatalok kérdéseire válaszolva a miniszterelnök részletesen beszélt a gazdaság helyzetéről, az infláció okairól, a kormány és a szakszervezetek kapcsolatáról, a munkaerőhelyzet várható alakulásáról. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az idén mindössze kétszázan vették igénybe az elhelyezkedési támogatást. Több ezer üres munkahely van az országban, a munka- nélküliség jelenleg csupán helyileg és néhány szakmában tapasztalható. Részletesen kifejtette a véleményét Grósz Károly a bősnagymarosi erőmű körül kialakult vitáról. Mint mondta, ez ma már nem környezetvédelmi vagy gazdasági, hanem politikai kérdés: a vezetés hitelének aláásásá- ra használják fel. Kifejtette, hogy személy szerint nem támogatja a népszavazást. Egy 11 éve folyó beruházásról most megkérdezni az állampolgárok véleményét nem lenne korrekt eljárás a vezetés részéről. Az erőmű építését az akkori Parlament megszavazta, ha a mostani Országgyűlés leállítaná, az beláthatatlan következményekkel és presztízsveszteséggel járna. Egyrészt elveszne, amit beruháztunk, másrészt súlyos anyagi terheket jelentene a Csehszlovákiával és az osztrák cégekkel megkötött szerződések felbontása. Többe kerülne, mint még az egész hátralévő építkezés. — Nem tekintem kidobott pénznek a bős-nagymarosi beruházást — mondotta Grósz-Károly '-, jóllehet, ma nem indítanánk el, mert ez az összeg másra kellene. Az Izvesztyija A bécsi utótalálkozóról A katonai szolgálat idejének felére csökkentését javasolta Szaharov-interjü Magyarország és Lengyelország példája is azt mutatja, hogy semmilyen rettenetes következménnyel nem jár, ha egy szocialista ország világútlevelet ad állampolgárai kezébe, és ezáltal „kinyitja kapuit,, a világ felé — ezt hangoztatta egyebek között Vitalij Kobis, az Izvesztyija politikai szemleírója abban a beszélgetésben, amelyet Jurij Kaslev- val, a bécsi utótalálkozón részt vevő szovjet küldöttség vezetőjével folytatott a helsinki folyamatról. A lap péntek esti számában olvasható írás valóban beszélgetés, nem pusztán kérdés-felelet: az ismert publicista és a neves diplomata eszmét cserél a humanitárius kérdésekről, a bécsi utótalálkozóról. Kaslev rövid „leltárt,, is közread az Izvesztyija hasábjain arról, hogy milyen konkrét tartalommal telik meg a jövőben a konferencia három témakörét — katonai-politikai kérdések, gazdasági, kereskedelmi és környezetvédelmi problémák, illetve humanitárius együttműködési kérdések — jelképező „kosár,,. Az első témakörben két jelentős találkozó szerepel a tervekben: a VSZ és a NATO 23 tagországának és az európai folyamatban részt vevő valamennyi — 35 — államnak a találkozója. Lesz egy össz-európai szeminárium a viták békés úton való rendezéséről, s egy másik a földközi-tengeri térségbeli együttműködésről. A második „kosárban,, található az, hogy Csehszlovákiában gazdasági fórumot, az NSZK- ban kereskedelmi és együttműködési konferenciát, Olaszországban tudományos fórumot tartanak, s megrendeznek egy környezetvédelmi fórumot is (házigazdaként Bulgária és Svájc is jelentkezett). Ami pedig a harmadik „kosarat,, illeti: konferenciát rendeznek az emberi dimenziókról (emberi tényezőkről), mégpedig három ülésre tagoltan. Az elsőt 1989-ben Párizsban, a másodikat 1990-ben Koppenhágában, a harmadikat 1991-ben Moszkvában vagy Genfben tartják meg. Lesz emellett egy fórum az információval kapcsolatos kérdésekről Londonban, Krakkóban pedig az európai örökség kérdéseit vitatják majd meg a szakértők. Kobis a beszélgetésben megemlítette, hogy tudomása szerint a román delegáció álláspontja miatt húzódik a bécsi utótalálkozó záródokumentumának elfogadása, az összes többi küldöttség elfogadta a tervezet szövegét. — A román elvtársak — így Kobis — a jelek szerint nem tartják elfogadhatónak a dokumentumban szereplő megfogalmazást, az „össz-európai otthont,,, s ehelyett azt javasolják, hogy a szövegben az egyes országok „egyéni otthonának,, fontosságát emeljék ki. A lois Mock osztrák külügyminiszter véleményét idézve Kobis rámutat: aligha lehet egyetérteni a román küldöttség álláspontjával. Másrészt az sem titok senki előtt, hogy korábban a találkozó sikeres lebonyolítását a NATO tagországán mindenekelőtt az Egyesült Államok hátráltatták — teszi hozzá Kobis. Kaslev egyetért Kobissal abban, hogy helytelen volt az a korábbi szovjet álláspont, amely a három ,,kosár,, közül jószerivel csak az elsőre fordított figyelmet, vagyis nem ismerte fel, hogy például az emberi jogi kérdések, a humanitárius problémák ugyanolyan jelentőséggel bírnak, mint a katonai-politikai kérdések. —A szovjet katonai költségvetés közzé tételével megfosztanánk a nyugati propagandát egyik legfőbb, ellenünk irányuló érvétől — vetette fel Kobis. — Ez valóban így van, mi több: ha a szovjetunióbeli demokratizálódási folyamat, a nyílvánosságpolitikája félúton megreked, ez azonnal megfelelő válaszlépést vált ki az ország határain túl is, s a reakció a tárgyalásokon is érzékelhető —felelte Jurij Kaslev. A szovjet hadseregben letöltendő szolgálat idejének felére csökkentését, és a földfelszíni atomreaktorok építésének betiltását indítványozta a Pugwash mozgalom legutóbbi, dagomiszi konferenciáján AndrejSzaharov, ám javaslatai — legnagyobb sajnálatára — nem kerültek bele a tanácskozás dokumentumaiba. A Novoje Vremja című szovjet hetilap legfrissebb száma fórumot adott a neves atomfizikusnak, közéleti személyiségnek nézetei kifejtésére. Mexikó északi részén tombolt szombaton a Gilbert-hurrikán, heves esőzésekkel kísérve. A szél az ország harmadik legnagyobb városában, Monterreyben szedte legtöbb áldozatát. Itt huszonket- ten estek a katasztrófa áldozatául. Haiti szigetén a korábbi jelentésekkel ellentétben harminchét ember halálát okozta pénteken a Gilbert. Pénteken, majd szombaton Mexikót két nagyobb hullámban sújtotta a szélvész, s eddig legalább negyven ember életét oltotta ki. Ez azonban csak a hivatalosan megerősített számadat. A távközlés megszakadása miatt Mexikóban még tart az áldozatok összeszámlálása. Az interjúban Szaharov elmondja, hogy a hadászati nukleáris fegyverek számának 50 százalékos csökkentése minőségileg új helyzetet teremtene, nem csupán a fegyverzetcsökkentéshez vezető út felének megtételét jelentené. A katonai szolgálat idejének felére csökkentése Szaharov szerint azért indokolt, mert a Szovjetuniót jelenleg egyetlen idegen állam részéről sem fenyegeti támadás. Mi több: még a szolgálati Már biztos, hogy tíz mexikói rendőr vízbe fulladt, amikor egy folyóba zuhant autóbuszkonvoj utasait próbálta kimenteni. A buszok több száz utasából kétszázat szintén elsodort a víz. őket eltűntként tarják még nyilván: A két és fél millió lakosú Monterreyben 22 otthontalan, menedék nélkül maradt ember esett még a vihar áldozatául. Haitin szombaton hivatalos jelentések szerint tíz embert hajójukkal együtt a vízbe bontott a vihar. Mindannyian odavesztek. A katasztrófa súlyos károkat okozott a házakban, és megsemmisítette a gyümölcstermés nagy részét. A parti utakat elárasztotta a víz, elszakadtak a nagyfeidő lerövidítése esetén is teljes biztonsággal kizárható egy ellenséges akció valószínűsége. Ugyanakkor a rövidebb szolgálat Szaharov véleménye szerint óriási előnyökkel járna: kedvezőbb feltételeket teremtene az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére, igen jelentős belpolitikai hatása lenne, kedvező gazdasági és szociális következményekkel járna. szültségű távvezetékek. A haiti kormány szombaton rendkívüli állapotot rendelt el. Ä Gilbert, amely az évszázad egyik legpusztítóbb atlanti-óceáni hurrikánjának bizonyult, mexikói tombolása közben jelentősen vesztett erejéből. A Mexikói-öböl felől szombaton észak-kelet irányban távozó hurrikánt az Egyesült Államok meteorológiai szolgálata már csak trópusi viharnak minősíti. Az észak-amerikai szárazföld fölé 65 kilométeres óránkénti sebességgel érkezett előszelek azonban még így is súlyos károkat okoznak. Szakértők szerint továbbra is számolni kell azzal, hogy a Gilbert szökőárral támadja meg a texasi partokat. Gorbacsov irodalmi dija A Mondello irodalmi díj kuratóriuma Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát az Átalakulás és új gondolkodás című művéért különdíjban részesítette. A neves olasz írókból álló kuratórium indoklása szerint a díjat az átalakítás, valamint a béke és a leszerelés gondolatának keleten és nyugaton történő népszerűsítéséért kapta a szovjet vezető. Pilleként fújta el ezt a kétinotoros repülőgépet a Gilbert nevű hurrikán szeptember 14-én. Haiti eddig legnagyobb természeti katasztrófájában legkevesebb 37 ember vesztette életét, a lakosság felének ösz- szedőlt az otthona. (Népújság-telefotó — MTI) Pusztított a Gilbert-hurrikán ENSZ-közgyülés A „világ tükre” 1988 őszén Szinte bizonyos, hogy most sokkal bizakodóbb hangulatban ülnek le a hatalmas new yorki üvegpalota legnagyobb üléstermébe az ENSZ közgyűlés 43. ülésszakáénak résztvevői, mint mondjuk akár fél évvel ezelőtt tették volna. Legalább két okból: egyrészt mert napjainkra érzhe- tően megnőtt a világszervezet szerepe, tekintélye, s az igény, hogy érdemben vegyen részt a másfélszáznál több tagország gondjainak felszámolásában. Másrészt azért, mert végre rendeződni látszik az ENSZ pénzügyi helyzete. Akik nyomon követték az ENSZ körüli politikai huzavonákat és az anyagi természetű gondokat is” azok tudják, hogy akár az egyik okot nézzük, akár a másikat, nem csekély változásokról van szó. Az alapítók 1945 nyarán azzal a szándékkal hozták létre a világ- szervezetet, gogy egyszer és mindenkorra megóvják az emberiséget a már kétszer pusztító világháborútól, a nukleáris katasztrófától, hogy mindent megtegyenek a leszerelés és a béke előmozdítása, Földünk országainak egymás mellett élése, előremutató együttműködése, minden ember emberhez méltó élete érdekében. Az alapitok szándéka azonban írott malaszt maradt, a különböző politikai érdekek üt- kö zésének a világszervezetet ki sajátítani akaró törekvéseknek a túsza volt. Hiába született számtalan, a fegyverkezési hajszát megállítani, a kofliktusokat ti- szetsségesen rendezni akaró határozat, az ENSZ a végrehajtásban alig alig tudott eredményt felmutatni. Ennek következtében azután az utóbbi években egyre inkább tért hódított az a nézet, hogy nincs is rá szükség. A szkeptikusokat a Világszervezetet felszámolni akarókat erősítették a pénzügyi gondok, amelyek azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy az ENSZ rövidesen csődbe jut. De melyek is a változások, amelyek most bizakodásra adnak okot. Szinte közhely számba megy már a mondás, hogy az ENSZ a világ tükre. Több mint négy évtizedes hányatott sorsa bolygónk áldatlan állapotait tükrözte. Az ENSZ szerepe, tekintélye mindig akkor növekedett meg, amikor enyhültebbek lettek a nemzetközi viszonyok. Most is ilyen enyhültebb időket élünk, ami mindenekelőtt a két nagyhatalom a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában tetten érhető kedvező változásoknak, s a nyomukban a világ mindkét táján megfigyelhető pozitív irányú eseményeknek tudható be. Ezt a mostani folyamatot a Szovjetunió indította el, megújult a világ realitásaival számoló külpolitikájával, leszerelési kezdeményezéseivel. Ezt teljesítették ki a Varsói Szerződés tagállamainak indítványai, s az a tény, hogy a világ más országai szintén a realitások és persze a szorító gondok tudomásul vételével hajlandónak mutatkoztak az együttműködésre. Közülük a legjelentősebb változás az Egyesült Államok magatartásában érzékelhető. Néhány napja jelentették be Washingtonban, hogy a Reagan-kor- mányzat megkezdi adósságai törlesztését az ENSZ-nél, s mindját 44 millió dollárt folyósít a világszervezet kasszájába, 552 milliós befizetési hátralékából. Az amerikai kormány lépése nem egyszerűen csak anyagi jellegű, annak politikai jelentősége is óriási, hiszen Washington eddig inkább keresztezte, mintsem segítette az ENSZ munkáját, mert áz úgymond neki nemtetsző tevékenységet folytatott. Ugyancsak jelentős változás, hogy az utóbbi időben az ENSZ számtalan lépésével bizonyította a létjogosultságát a világban. Gondoljunk csak a rendkívüli leszerelési ülésszakokra, amelyek az igazi eredménnyel ugyan még adósak, de legutóbb idén május- ban-júniusban megvilágították a helyzet tarthatatlanságát e téren. Ugyan ilyen jelentőségű volt a fejlődés és a leszerelés összefüggéseiről tavaly ősszel tartott tanácskozás, amely a többi között arra a következtetésre jutott, hogy a fegyverkezési hajsza már túllépte az ésszerűség határát, az emberiség kevesebb fegyverrel, nagyobb biztonságban és jobban élhetne. Legalább ilyen jelentőségű, ha nem nagyobb az ENSZ megélénkült közvetítő tevékenysége, amelyről bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen a világ számára, s hogy még a szinte megoldhatatlannak tűnő helyzetekben is hozhat eredményt. Jó példa erre az afganisztáni rendezés, vagy az iraki-iráni háború megállítása. Kitűnő találkozási hely is a new yorki üvegpalota. Itt ugyanis egymással haragban lévő országok politikusai is leülnek egy asztalhoz tárgyalni, s a kapcsolatokat ápolni, fejleszteni akaró államok képviselői is megbeszélhetik aktuális dolgaikat. A most előrejelzett találkozók közül feltétlenül figyelmet érdemel Eduard Sevardnadze szovjet, és George Shultz amerikai külügyminiszter megbeszélése, továbbá az ígéretes fejlődésnek indult szovjet-kínai viszony alakulásának fontos állomása lehet, hogy ugyancsak a külügyek irányítói tanácskozást terveznek New Yorkban. Kocsi Margit Felújított és továbbfutásra alkalmas teher- és személy- gépkocsi gumiabroncsok minden méretben kaphatók a SZICMA ’88 Kisszövetkezet telephelyén: Gyöngyöstarján, Hősök útja 35. Tel.: 11-716 (Gyöngyöstől 5 km-re). Várjuk kedves vásárlóinkat. Egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákra előkészítő levelező tanfolyamot indítunk magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, angol, német és orosz tárgyakból! (Idegen nyelvekből államvizsga előkészítő is.) Kérjen tájékoztatót! Címünk: Pallas Felvételi Előkészítő Munkaközösség 1364 Budapest 4. Pf. 126. Az egerszalóki Vörös Csillag MgTSZ pályázatot hirdet szőlő- termesztési üzemágvezetői állásra 1989. január 1 -jétől. Feltétel: főiskolai vagy egyetemi végzettség. Jelentkezés: az ágazatvezetőnél.
