Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
GAZDASÁG — TÁRSADALOM NÉPÚJSÁG, 1988. szeptember 17, szombat A népi ellenőrök vizsgálták Miért beteg a gyógyszerellátás? Sok a panasz a gyógyszerellátásra. A valós helyzet felmérésére, az okok, a körülmények feltárására, elemzésére vállalkozott a népi ellenőrzés. A lakosság és a szakemberek (orvosok, gyógyszerészek) véleményét, tapasztalatait 80 ankéton és 2700 kérdőív révén összegezték. Mintegy 700 népi ellenőr vizsgálódása a fővárosban és hét megyében az ellátás valamennyi láncszemére kiterjedt: az irányításra (a Szociális és Egészségügyi Minisztériumra, az Országos Gyógyszerészeti Intézetre, a tanácsok egészségügyi szakigazgatására), öt gyógyszergyárra, a forgalmazásra, a körzeti orvosi rendelőkre, a klinikákra, a kórházakra. A régi gyógyszert keresik A vizsgáját mindenekelőtt a gyógyszerhiány valós mértékének megállapítására törekedett. Kimutatta, hogy az 1984. évi gyógyszerellátási mélyponthoz képest a különböző intézkedések hatására jelentős a javulás. Négy esztendővel ezelőtt 150 hazai és külföldi készítményt nem lehetett hónapokig kapni. Tavaly az ilyen tartósan hiányzó gyógyszerek száma 51 volt, időlegesen ennél valamivel több hiányzott. Lényeges,- hogy életmentő gyógyszerek nem szerepelnek a hiánylistán, a hiányzó készítmények pedig más, hasonló hatású gyógyszerekkel helyettesíthetők. Az ellátás lehetne teljesebb, zavarmentesebb, ám a hiány és annak érzete eltúlzott, nagyobb mérvű, mint amit a valós helyzet indokolna. Ebben többféle körülmény játszik szerepet, döntő azonban a beidegződött gyógy- szerszedési és felírási szokás. Az elmúlt három évben például 110 korszerűtlen és kis mennyiségben készített gyógyszer előállítását szüntették meg, s 36 új termék gyártását kezdték el, ám a lakosság egy része a régit keresi. Gond az is, hogy az orvosok nem mindig figyelnek az ellátási tájékoztatókra, s gyakran rutinszerűen felírják a tartósan hiányzó, vagy nehezen beszerezhető gyógyszereket is. A tartós és időszakos gyógyszerhiány fő előidézői a termelés és az import zavarai. Tavaly 35 magyar készítmény és tizenhatféle, szocialista importból származó gyógyszer szerepelt tartósan a hiánylistán. A teljes forgalomnak csaknem háromnegyed része hazai gyártásból származik. Az öt gyárban folytatott vizsgálat szerint az egyenetlen gyártás és szállítás a konvertibilis importanyagok hiányára, gyártási hibákra és a háttéripar gondjaira — például ampulla- és csomagolóanyag-hiányra — vezethető vissza. Terjed az öngyógyítás A KNEB-vizsgálat a fogyasztás, az igények alakulására is kiterjed. Évente 14-15 százalékkal nő átlagosan a gyógyszereladás. Önmagában ezt minősíteni akkor is nehéz, ha tudjuk, hogy egyharmada volumennövekedésből, csaknem fele összetételváltozásból, a fennmaradó hányad pedig az árak emelkedéséből származik. A vizsgálat, illetve a lakosság és a szakemberek körében rendezett ankétok tapasztalatai szerint a gyógyszereknek — különösen az olcsóbbnak — nincs értéke. A készítmények rendelésénél, felírásánál mennyiségi szemlélet érvényesül. Az akut betegek — az orvosok szerint — gyakran csak a tünetmentességig használják a gyógyszereket. Sokan viszont rendelés nélkül tömegesen szedik a nyugtátokat, a fájdalomcsillapítókat, terjed az öngyógyítás. Többféle készítmény a „házi patikákban” halmozódik fel. A lakosság gyakran nem ismeri a birtokában lévőgyógyszerek tárolási, felhasználási tudnivalóit. A KNEB javaslatai A gyógyszerforgalom növekedésében fellelhetők egészségileg káros jelenségek, rossz gyógyszerszedési szokások, a pazarlás tüíetei. (Például a kedvezményes árú humán gyógyszereket állatgyógyászati célra használják fel.) A gyógyszerek és gyógyászati eszközök mintegy 80 százalékos támogatása önmagában mégsem kárhoztatható. Az alacsony térítési dijak ellenére egyes rétegek — nyugdrjasok, krónikus betegségben szehve- dők — jövedelmük 10-30 százalékát költik gyógyszerre. Vitathatók viszont az 1983. év közepétől érvényes, zömében 3-10 forintos térítési dtjak miatt, hogy teljesen elszakadtak a termelői, illetve az importáraktól, miközben egészségügyi, illetve szociálpolitikai célokat sem szolgálnak már egyértelműen. A tennivalók sokrétűek. Egyidejűleg kell fellépni a hiány, a pazarlás jelenségeivel szemben és a krónikus betegségben szenvedők és az időskorúak anyagi túlterhelése ellen. Ezért a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az egészségmegőrzést szolgáló s a jelenleginél ésszerűbb, hatékonyabb gyógyszerellátást segítő szabályozás kidolgozását javasolja. A KNEB szükségesnek tartja továbbá a zavartalan ellátás és az optimális készletezést szolgáló számítógépes adatfeldolgozás meggyorsítását is. K. J. Vadevezősök Bajánál, a Dunán (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter) Nem bőrfejűek, de szimpatizálnak velük Vallomások a fogdából Speedo, Moszki, Joe. Avagy (csak úgy magyarosan): Szabó László, Csonka Péter, Kármán Tamás. Sokan ismerik őket Egerben. Augusztus 19-én — balszerencséjükre — külföldiek is találkozhattak velük. Algériaiak. A 21 éves tanár, Boubékéur Abdenur és két barátja a megyeszékhelyi ifjak ökleivel is szembenéztek — kényszerűségből. Békésen sétálgattak a Széchenyi utcán, amikor a fent említettek odaléptek hozzájuk. Szóváltás, pofon, rúgás. Azután menekülés. Az üldözésük csak a Klapka utcában ért véget. Ott van ugyanis a kapitányság. Egy-két órával később — pechükre — az arabok újra összefutottak az egri fiatalokkal. Minden ott folytatódott, ahol előzőleg abbamaradt. Később a Drink bárból is többen bekapcsolódtak . . . Speedoékat másnap vették őrizetbe. Speedo, a fantaszta Hosszúra nyúlt, sportos ifjú embert kísért ki az őr a rendőrségi fogda zárkájából. Rövidre nyírt a haja, de nem igazán emlékeztet a bőrfejűekre. Öltözéke világos ing, farmer. Különösebb érzelmek nélkül figyeli dr. Orosz Gyula r. százados szavait. Amikor Szabó László alias Speedo rájön újságíróval lesz dolga, máris határozott a hangja: — Megtudtam, azt írta az újság, hogy én skin-headnek vallom magam. Ilyet soha nem mondtam! — Márpedig az első meghallgatásakor ezt közölte az önnel beszélő rendőrtiszttel! De itt az alkalom, hogy elmesélje, miért nem kedvel bizonyos embereket? — Rendben. Kérdezzen. — Tehát ön nem bőrfejű. Valamit azért csak érez irántuk? — Én szeretem őket, szimpatizálok velük. Szeretem azt a zenét, amit ők is. Egyetértek velük például abban, hogy az araboknak semmi keresnivalójuk nálunk. Részben a cigánykérdésben is. — Cigánykérdésben? A vendéglátásban és a kereskedelemben az idei nyár sem múlt el a Köjál alapos egészség- ügyi vizsgálatai nélkül. Az idegenforgalmi szempontból kiemelt területeken, így Egerben és környékén, a Mátra-Bükki és a Tisza-parti üdülőkörzetben, valamint az M3-as főútvonal melletti vendéglátó helyeken, illetve kereskedelmi egységekben több száz ellenőrzést végeztek a szakemberek. A körültekintő és gyakori szemléket indokolta az is, hogy megyénkben idén az átlagosnál is több országos jellegű rendezvényt szerveztek (Madarak, fák napja, Szent Jobb ünnepség, országos nyugdíjas-találkozó, nagyszabású sportrendezvények stb.). Érdemes megemlíteni, hogy a szezon előtt feltárt hiányosságok megszüntetését is folyamatosan figyelemmel kísérték az ellenőrök. A nyári tapasztalatokról készült összegző jelentés alapján a leggyakrabban előforduló problémák változatlanul az élelmiszerek helytelen tárolása, a lejárt szavatossági határidejű áruk kiszolgálása, az ételminták hiánya vagy rossz Eezelése. Sajnálatos, hogy sok vendéglőben továbbra sem ismerik a szabályos mosogatási technológiát, a cukrászdákban, fagylaltozőkban pedig az edények használatával, a kötelező eszközök hiányával kapcsolatban merült fel a legtöbb kifogás. — Igen. Ők túl radikálisan akarják megoldani ezt. Már-már fasiszta módszerekkel, és ez nekem tetszik. — Maga például mit javasol? — Elvenném tőlük a családi pótlékot! Emiatt fellázadnának, és akkor már joggal lehetne letörni őket. Vagy éppenséggel elkülöníteni az ország egy szegletébe. — Nem éppen humánus, de biztos, hogy kivitelezhetetlen ötlet. Mégis, mit kifogásol bennük? — Nekem nem az a fontos, ki, hogyan néz ki, milyen a bőrszíne, hanem az, hogyan viselkedik. A cigányok elmaradottabbak, nem szeretnek dolgozni. Nagyon sokan követnek el közülük bűncselekményeket. Amíg a magyar százszor is^neggondolja, használja-e a bicskáját, addig ők hamar előrántják a kést. Hallottam azt is nemegyszer, hogy mondogatták ránk: csak eggyel legyünk többen, kiirtunk benneteket! — Az arabokkal mi a baj? — Bennük az nem tetszik, ahogyan nálunk viselkednek. Az iszlám például tiltja nekik az ivást. Magyarországon viszont döntik magukba az alkoholt. Vannak köztük, akik itthoni lányokat erőszakolnak meg. No és a kábítószer . . . — Térjünk vissza a skin-ekre. Mennyire ismeri őket? — Tulajdonképpen a punk ágból fejlődtek tovább. A punkok eléggé nyulak, a skin-ekben van összetartás. Köztük egyébként többféle is létezik. A nagy skin-ek az igaziak, ők ma 1500-2000-en lehetnek hazánkban. Vannak még a nyúl-skin-ek. Ezek csak a karjukat lóbálják, mint a hitleristák, túl nacionalisták. — Ők mennyien lehetnek? — Ez passz. Nem tudom. Sok majmoló van. — A sértettekre miért támadtak rá? — Azért, mert arabok! Azt akarjuk, hogy távozzanak az országból! — No és, ha egy magyar vetődik el Algériába, és ott ugyanígy fogadják? — Ezen még nem gondolkoztam. — Az Ábécékben, élelmiszer- boltokban elsősorban a tárolással, a hűtéssel volt a legtöbb gond. Vidéken gyakran előfordult például, hogy az áramkimaradás miatt feloldódott mirelit terméket újrafagyasztották. A fenti okok miatt az illetékesek mintegy 70 helyszíni szabálysértési bírságot szabtak ki a különböző egységekre. Megállapították azt is, hogy a megye négy városában általában jellemző az üzletek zsúfoltsága. A negatívumok közé tartozik még, hogy az üzemeltetők pénzhiány miatt nem tudják korszerűsíteni, bővíteni az egységeket. Sok helyen előfordult továbbá, hogy a vendéglátásban több alkalmi dolgozó is egészségügyi könyv nélkül állt munkába. Hatvanban a szezon előtti ellenőrzésekkor feltárt hiányosságokat idejében kiküszöbölték, a főidényben megszervezett tíz vizsgálat alapján azonban ismét sok szabálytalansággal találkoztak a közegészségügyi járőrök. A legtöbb gond a konyhatechnológiai szervezéssel kapcsolatban merült fel. Gyöngyösön a nemrégiben átadott, illetve felújított egységek (Huszárkert vendéglő, a Mátrai úti új ételbár, a korszerűsített sástói Camping étterem) lényegesen javították a vendéglátás színvonalát, ennek ellenére az ellenőrzések során e körzet egységeiben is több esetben kel— Mit gondol, jogos lesz a büntetés? — Igen, az. De hogy a mértéke jogos lesz-e, azt nem tudom. — Ha máskor is ilyen helyzetbe keveredik, megint ütésre lendül a keze? — Szó sincs róla! Kiprovokálom, hogy ők üssenek előbb, aztán én csak védekezem . . . „Szabad őket megverni” Moszki, azaz Csonka Péter sem látszik túlságosan nyugtalannak. Az augusztus 19-i eset előtt hét nappal leszerelt fiú készséggel fe- lelget a kérdésekre. S persze, siet leszögezni: ősem bőrfejű. — Sokat ittak, mielőtt megtámadták az algériaiakat? — Ittasak voltunk, de nem dülöngéltünk. — Volt már személyes ellentéte arabokkal? — Nem. De olvastam róluk, hogy némelyikük károkat okozott szórakozóhelyeken, lányokkal erőszakoskodott. A hatóságok is hibásak, hogy ezt engedik. — Eszerint önnek is az a véleménye, hogy távozzanak az országból? — Ilyet azért nem lehet megcsinálni. Már csak az idegenforgalom miatt sem. — Mégis azért verték az algíri turistákat, mert arabok. Ez valahogy ellentmondás, nem? — Előtte este az egyik szórakozóhelyen iddogáltunk Egerben. Közülük is voltak ott páran. Körbement a hír: meg szabad verni az arabokat. Talán ez lehetett az, amin másnap felbuzdultunk. — A skin-headek gondolataival egyetért? — Annyiban igen, hogy helytelenítik az arabok és a cigányok magatartását. De vannak, akik többet akarnak. Kettős keresztet, a királyság visszaállítását. Ez butaság. — Mire számít a bíróság előtt? — Reménykedem, hogy nem kapok letöltendő szabadságvesztést. Főleg, mert még nem voltam büntetve. lett helyszíni bírságot kiszabni. Az okok: rendetlenség, megoldatlan szennyvízlevezetés, helytelen tárolás és fűtés, a dolgozók szabálytalan alkalmazása. Füzesabonyban többek között az jelentett problémát, hogy a közétkeztetést végző vendéglőket régi épületekben alakították ki, amelynek következtében a tárgyi feltételek hiányosnak bizonyultak. Sajnos, Egerben sem volt ró- zsásabb a helyzet. A vizsgálatok során ugyanis több ezer forint helyszíni, illetve szabálysértési pénzbírságot szabtak ki. Tömeges ételmérgezés is előfordult egy esetben a Várkapu étteremben. A nyári Köjál-ellenőrzések tapasztalatai alapján összegzésként elmondható, hogy a korszerű, új vendéglátó helyek gazdagították a választékot, az igényes, szép létesítmények javították a szolgáltatások színvonalát, azonban az évek óta visszaköszönő higiénés problémákat az idén sem sikerült maradéktalanul kiküszöbölni. Feltétlen ki kell emelni viszont, hogy a magán-és szerződéses üzemeltetésű helyeken szinte kivétel nélkül nagyobb gondot fordítottak a tisztaságra, a rendre, a szabályok betartására. A dolgozók szemléletében is javulás következett be, ami minden bizonnyal az egészségügyi tanfolyamok elvégzésének köszönhető. „Hazafias érzéseim túltengenék” — Joe-t, vagyis Kármán Tamást viseli meg leginkább a bezártság. Szinte rimánkodik, társalogjunk vele minél hosszabban. Nyilatkozni viszont eleinte néni nagyon akar. Meglehet, azért, mert már tavasszal próbára bocsátották lopás miatt. — Idősek a szüleim — tájékoztat végül, amikor beleegyezését adja a beszélgetés közlésébe. — Nem akarom, hogy bántsák őket miattam. — Akkor meg miért szállt be a „csatába”?Netán ön bőrfejű? ■— Nem, nem. Csak túlteng bennem a hazafias érzet. — Ezt meg hogy kell érteni? — Ez az ország Magyarország, a magyaroké. Legyen is hát az övék, ne pedig idegeneké! Engem nem a bőrszín zavar, hanem az az életmód, amit itt nálunk folytatnak. — Még pontosabban? — Az ellen vagyok, hogy itt élnek, és olyan kedvezményekben is részesülnek, amik elsősorban minket, magyarokat illetnek. — Helyénvalónak tartja ezek után a felelősségre vonását? — Hát . . . Másokat bántottam ... De én csak egyszer adtam pofont! Egyébként is sokkal többen voltunk. Ókét miért nem állítják bíróság elé?! — Most csak önről van szó. Kíváncsi vagyok, ha megint lesz egy kis hasonló ramazuri, vajon megfontoltabb lesz-e? — Szinte biztosra veheti. Nagy ívben elkerülöm az egészet. Ezek a vallomások a fogdából — 1988 második felében. Minden kommentárnál többet mond, hogy a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya gyors munkával végezte el a nyomozást, a három fiatalember ügyét vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek. Az irat tanulsága szerint a fiúkat csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt vonják felelősségre. (Azóta nem jogerős ítélet született, amelyről hétfői számunkban tudósítunk.) Szalav Zoltán Erdőtelepítési program Az idén mintegy nyolcezer hektárra telepítenek erdőt, mindenekelőtt olyan részekre, amelyek mezőgazdasági művelésre nem alkalmasak. Főleg Szabolcs-Szatmár, Bács- Kiskun és Somogy megyében növekszik az erdőterület. Elsősorban, „emberközelben” a települések közelében folynak a telepítések; ily módon a városokhoz közelebb hoz- zák a természetet, és javítják a települések levegőjét. Az idén jó ütemben halad a budapesti zöldterület bővítése, és folytatják az erdősítést Kecskemét, Debrecen, Nyíregyháza és Szeged környékén, valamint a Balaton két partján, de főként a tó északi térségében. Egyúttal természetesen a hazai faellátást is javítják az új erdők létesítésével. Mindenekelőtt az ökológiailag megfelelő fafajok kapnak bizalmat, egyebek között az ártereken is, amelyeknek betelepítésére a korábbi időszakban a kívánatosnál kevesebb gondot fordítottak. Az erdészetekben megkezdődött az idei erdősítésektől immár független, későbbi erdőtelepítési program megalapozása. A kormány által jóváhagyott előirányzat szerint 1991- 2000 között 150 ezer hektárra kerül új erdő. A csemeték neveléséhez már hozzáláttak, és részletesen azt is felmérték, milyen területek lesznek a színhelyei ennek a programnak. A MÉM tapasztalatai szerint a mező- gazdasági nagyüzemek érdeklődése a telepítések iránt jelentősen megnőtt. Értéktelenebb földjeiket igyekeznek fatermeléssel hasznosítani, ettől remélve a megfelelő jövedelmezőséget. A felkínálás olyan mértékű, hogy nincs kizárva az sem, hogy az előirányzatot jelentősen túlszárnyalják majd. Egyes előzetes elemzések szerint akár 600-700 ezer hektár is kínálja magát erdészeti hasznosításra. Ez azt jelentené, hogy 2000-ben az ország területének 20 százalékát borítják majd erdők, és nem sokkal ezután elérhetnék a 22-24 százalékos részarányt, ami az optimális értéket jelentené. Köjálos szemmel Nyári visszásságok a kereskedelemben és a vendéglátásban
