Népújság, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ellentmondások között, tudatosabban Becsengetés megyénk iskoláiban Bírálók Valljuk meg: nem szeret­jük, nem kedveljük őket. Kü­lönösképp akkor nem, ha ha­nyagságunkból, nemtörő­dömségünkből, lazításaink­ból fakadó hibáinkra, tévedé­seinkre figyelmeztetnek, s ar­ra sarkallnak minket, hogy minél hamarabb korrigáljuk azokat. Eszünkbe se jut, hogy a kendőzés nélküli, az egyér­telműen jószándékból fakadó kritikus megjegyzések nem a személyeskedés — az ilyesmi természetesen elítélendő —, hanem a közös ügyünkért va­ló felelősségérzet szülöttei, s azért postázták címünkre va­lamennyit, hogy töprengésre késztessenek, elgondolkod­tassanak, hogy felébredjen mindnyájunkban a helyes önértékelés egészséges óhaja, hogy holnapi teendőinket sokkal maradéktalanabbul lássuk el, mint a tegnapiakat vagy a korábbiakat. Sajnos, az esetek zömében nem így vélekedünk, hiszen rögvest a sértődékenység gondosan kiépített bástyái mögé húzódunk, s onnan irá­nyozzuk nem éppen ártal­matlan nyilainkat azokra, akik voltaképpen segíteni akarnak rajtunk, azokra, akik nemcsak sorsunkért aggód­nak, hanem e kis haza jövőjét is a szívükön viselik. Ezért nem némák, emiatt háborog- nak, ha közömbösséggel, ér­dektelenséggel patópálos szemlélettel, álreformeri szó­lamokkal találkoznak. Úgy vélik: kötelességük S.O.S.- jelzéseket küldeni, s azt is hi­szik, hogy majd mindnyájan tökéletesedni akarunk, épp ezért örömmel, esetleg kö­szönettel fogadjuk azokat az intelmeket, amelyek értünk, miattunk fogalmazódtak. Nincs könnyű dolguk, mert — épp sajátos helyzetük miatt — ők még inkább megméret­nek, mint mások. Azt is mondhatnánk, hogy a példa- mutatást megkívánják tőlük. Méghozzá profi szinten, mert az őket okvetetlenkedőknek, fogadatlan prókátoroknak minősítők mindenekelőtt Achilles-sarkukat kutatják, keresik azt a bakit, amit rová­sukra írhatnának, s így meg­kérdőjelezhetnék az általuk rajtoltatott kritikai észrevéte­lek zömét vagy éppen teljes egészét. Tisztában vannak ezzel, ezért esküdtek, voksoltak a csakazértis egyenes útra, emi­att nem tévelyednek el a mel­lékösvényekre. Ekként lettek megvesztegethetetlenné, hi­hetetlenül puritánokká, olya­nokká, akik nem tartanak igényt kiemelt, különös bá­násmódra, méltatásra. Szá­mukra az igazi elégtétel az, ha az általuk felajánlott „gyógy­módot” komolyan vesszük, ha okulunk fiaskóikból, ha nem botlunk kétszer ugyan­abba a kőbe, ha egységes len­dülettel dolgozunk azért a ki­bontakozásért, amelyet minél hamarabb illene produkálni. A bírálókkal vállvetve... Pécsi István Szerdán megyénk iskoláiban is lezajlottak a tanévnyitó ün­nepségek, a mai napon már min­denhol becsengettek az alsó és középfokú intézményekben. Az utóbbi évek szokásainak megfe­lelően már úgy rendezték ezeket az ünnepélyeket, hogy a szülők a munkaidőn túl is részt vehettek rajtuk. A tanév küszöbén arról érdeklődtünk dr. Kovács János­tól, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjétől, hogy di­ák és pedagógus milyen körül­mények között indul az újabb erőpróbának. Mmt az osztályvezető leszö­gezte, összességében az országos képnek megfelelő a Heves me­gyei intézmények helyzete. Ez nem jelenti azt, hogy csak sod­ródnak az ellentmondások kö­zött a pedagógusok: sokan egyre öntevékenyebbek, tudatosab­bak, szervesen beépülnek társa­dalmi környezetükbe. Az elmúlt tanévben kirajzolódott egy sajá­tos ellentmondás: az oktatási törvény hatályba lépésének idő­szaka volt a mögöttünk álló, de a reményekkel szemben kedvezőt­len társadalmi és gazdaságpoliti­kai hatások sújtották a közokta­tást. így nem intenzív fejlesztés, hanem szerény szinten tartás kö­vetkezett be. A fő feladat a VII. ötéves terv előirányzatainak megvalósítása, az általános isko­lai és óvodai nevelés korszerűsí­tése, a középiskolai oktatás felté­teleinek javítása. A tantestületekben a közhan­gulat elégedetlen és nyugtalan. Tanév közben történt meg a sze­mélyi jövedelemadóval össze­függő bruttósítás, s meglehető­sen későn látott napvilágot a pe­dagógus-bérrendszert módosító jogszabály. Hiányzott a tisztánlá­tás, itt-ott zűrzavar keletkezett. Csak nehezen viselik el a közok­tatásban dolgozók az őket érintő kedvezőtlen hatásokat. Mind­ezek miatt néhány intézményben csökkent a nevelő-oktató munka színvonala, sok volt a határozat­lanság, a tantestületeken belüli súrlódás. Megyénk politikai, ál­lami és társadalmi szervezetei látják az oktatás problémáit, de a megoldás lehetősége sokszor a megyehatáron túl van. A közoktatás kezdő lépcsője, az óvoda megyénkben az orszá­gos átlagnál valamivel kedvezőt­lenebb körülmények között dol­gozik. Több a nagy létszámú cso­port, mint máshol, másfelől helykihasználatlanság is jelent­kezik. Fontos, hogy a kis telepü­léseken is legyenek megfelelő in­tézmények. E napokban Bo- donyban és Erken kezdi meg működését új óvoda. A legfon­tosabb aktuális feladat a fejlett­ség szerinti beiskolázás volt, amelyet felelősséggel és jól ol­dottak meg a szakemberek. Fe­nyegető, hogy hiányzik a pénz az állagmegóvásra, a pótlásra és a felújításra. Nőtt a képesítés nél­küli óvónők aránya is. Összessé­gében mégis javul a nevelőmun­ka, a gyermekközpontúság és az alkotókedv miatt. Néhány he­lyen személyi ellentétek, torzsal­kodások jelentkeznek. Az általános iskola legtöbbet vitatott szervezete a közoktatás­nak, megyénkben is a legfonto­sabb kulturális tényező. A keve­sebb pénz miatt lassult a tanteremépítés és a fejlesztés üteme. A helyi tanácsok vállalá­sa következtében 45-tel nőtt az osztálytermek száma, csökkent a zsúfoltság. Viszont az oktatási törvény normáit a jelenlegi tem­pó mellett hosszú ideig nem lehet megvalósítani. Érezhető a tanu­lólétszám átmeneti csökkenése, de ez nem jelentős. Nem kis ne­hézséget okoznak az elavult tan­eszközök, nem könnyű a pótlá­suk. Tovább tart a pedagóguspá­lya elnőiesedése, csökken a fiatal nevelők aránya, és magas a képe­sítés nélküliek száma. Ez utóbbi évről évre 360 körül van. Külö­nösen az aggasztó, hogy olyan is­kolák nem kapnak képesített ne­velőt, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Az el­múlt tanévben megmutatkozott, hogy romlik a családok szociális helyzete, növekedett a veszé­lyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma, nehezebb rend­szeres iskolába járásuk megvaló­sítása. Erőteljes követelmény nehezedik az általános iskolákra, az eredmények pedig lehangoló­ak: az alapképzettség nagy hiá­nyaival kerülnek ki a pádból a diákok, ez különösen a szak­munkásképzésben szembeötlő. Áttörő, nagy reformokra nem lesz lehetőség a közeljövőben, de a fokozatos és a fontossági sor­rendben megvalósuló változtatá­sok elengedhetetlenek. A középfokú oktatás terén is az oktatási törvény végrehajtása jelenti a feladatok gerincét. A nevelés és az oktatás került a kö­zéppontba a szakmai önállóság tiszteletben tartusával. Ezeket meghatározta, befolyásolta a kö­zépiskolán végigvonuló demog­ráfiai hullám, az általános iskola eredményessége, a felsőoktatási intézményekre való felkészülés, s a diákmozgalmak átalakulásá­nak kezdeti problémái. Megfele­lő megyei szinten a pedagógusel­látottság. A fejlesztések legjelen­tősebbike Egerben a Neumann János Gimnázium és Szakkö­zépiskola, Hevesen a középfokú oktatási központ. Ezek mellett több eredményes beruházás is szolgálja a megye oktatásügyét. A kollégiumi ellátást segíti Eger­ben a Minorita rendház átalakí­tása. Gondot fordít a megye a szakképzés tárgyi feltételeinek javítására is: gép- és eszközbe­szerzésre. A tantervi követelmények tel­jesítése terén lassú javulás mutat­kozik. A jól felkészült, megfelelő módszerekkel tanító tanárok él­nek a tananyag differenciálásá­nak lehetőségével, képesek a te­hetséggondozásra. Az adott kö­rülmények között gimnáziuma­ink jó színvonalon állnak helyt legfontosabb feladatukban, a to­vábbtanulás előkészítésében. Az 1988-89-es tanév legfon­tosabb feladatai közé tartozik, hogy a költségvetési ellátás hiá­nyai ellenére nagy gonddal tart­sák meg az intézmények műkö­dési feltételeit. Az alkotás lehe­tőségét, a pedagógus anyagi, er­kölcsi megbecsülését nagy figye­lemmel szükséges kísérni. Min­den erőt mozgósítani kell az álta­lános iskola minőségi fejlesztésé­re. Keresni kell a megoldást az egyes települések, illetve iskolák között fennálló indokolatlanul nagy különbségek mérséklésére. A tervek szintjén valósul meg a nagy létszámú korosztályok kö­zépiskolás fogadása. A középfo­kú szakképzésben lényeges a tar­talmi korszerűsítés, a termelő­üzemek és oktatás érdekeltségi viszonyainak fejlesztése. Az ok­tatási törvény által biztosított in­tézményi demokratikus jogok tiszteletbentartása mellett igen fontos a nevelőtestületi fegye­lem, a munkamorál igényes fej­lesztése. Az oktatás irányításá­nak korszerűbbnek, áttekinthe­tőbbnek kell lennie. Folyamato­san elemezni szükséges az okta­tási törvény gyakorlati alkalma­zását. Az intézményvezetők le­gyenek önállóbbak, a követel­ményeket bátrabban szükséges érvényesíteni velük kapcsolat­ban. A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium szerdán négv+kettő tanteremmel bővült, amit az elsősök tegnap már birtokba is vehettek (Fotó: Szántó György) Otto Lambsdorff budapesti tárgyalásai Üjabb kooperációkat és vegyesvállalatokat Otto Lambsdorff, az NSZK-beli Szabaddemokrata Párt gazdaság- politikai szóvivője az Eötvös Loránd Tudományegyetemen elő­adást tartott „Magyarország, az NSZK és Európa” címmel. (MTI fotó: Cseke Csilla) Maijai József miniszterelnök­helyettes, kereskedelmi minisz­ter meghívására augusztus 28. és 31 között hazánkban tartózko­dott Otto Lambsdorff, a Nyugat­német Szabaddemokrata Párt gazdaságpolitikai szóvivője, volt szövetségi gazdasági miniszter. Az NSZK-beli politikus vendég­látójával megbeszélést folytatott a kétoldalú gazdasági kapcsola­tok alakulásáról, a Közös Piaccal parafáit kereskedelmi és gazda­sági együttműködési megállapo­dás összefüggéseiről, valamint a világgazdaság és a nemzetközi pénzügyi élet fő tendenciáiról. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai példamutató­an fejlődnek, ugyanakkor e kap­csolatok fejlesztési lehetőségeit újabb kooperációk és vegyesvál­lalatok létrehozásában látják. Ehhez kedvező feltételeket te­remt a magyarországi reformfo­lyamat előrevitele, különösen a tervezett társasági törvény elfo­gadása. Otto Lambsdorffot fogadta Németh Miklós, az MSZMP KB titkára, Nyers Rezső, az Ország- gyűlés kereskedelmi bizottságá­nak elnöke, Pozsgay Imre állam­miniszter, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Közpon­ti Bizottság titkára. A nyugatné­met vendég találkozott Veress Péterrel, a Minisztertanács Ta­nácsadó Testületének titkárával, Bartha Ferenc államtitkárral, a Magyar Nemzeti Bank elnöké­vel, Beck Tamással, a Magyar Gazdasági Kamara elnökével és Melega Tibor kereskedelmi mi­niszterhelyettessel is. Hétfőn nagy érdeklődéssel kísért elő­adást tartott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen „Magyar- ország, az NSZK és Európa” címmel. Kulcsár Kálmán az Egyesült Államokban Washingtonban tartja ezen a hé­ten idei világkongresszusát a nemzetközi politikatudományi társaság. Az ülésszakon magyar küldöttség is részt vesz, Kulcsár Kálmán akadémikus, igazság­ügy-miniszter, a Magyar Szocio­lógiai Társaság elnökének veze­tésével. Kulcsár Kálmán két előadást is tartott a tanácskozáson; az egyiket a kelet-európai moder­nizációról és politikai gondolko­dásról, a másikat a jogtudomány és a szociológia közötti kapcso­latokról. Több előadást tartottak a magyar küldöttség más tagjai is. A magyar igazságügy-minisz­ter washingtoni tartózkodása so­rán több megbeszélést folytatott az amerikai kormányzat képvi­selőivel. Richard Schifter kül­ügyminiszter-helyettessel az em­beri jogok érvényesülésének kérdéseit vitatta meg. Az Igaz­ságügyi Minisztérium vezetőivel, továbbá az amerikai bíróságok vezető képviselőivel, neves jogi szakértőkkel a törvényalkotás­ról, a bíróságok szerepéről, a ké­szülő új alkotmányjogi és egyéb törvényeinkről folytatott meg­beszélést. Az amerikai jogalko­tás vezető szakértői nagy érdek­lődést tanúsítottak az előkészü­letekben levő új magyar jogsza­bályok iránt. Kulcsár Kálmán ta­lálkozott az amerikai képviselő­ház Jogi Bizottságának tagjaival is, akiket ugyancsak tájékozta­tott a magyar jogalkotásban vég­bemenő új fejleményekről. Az Akadémia főtitkárhelyet­tesének minőségében Kulcsár Kálmán a hét második felében San Franciscóban folytat megbe­széléseket a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és az amerikai partnerszervezetek közötti tudo­mányos együttműködésről, az elkövetkező három évre szóló munkatervről. (MTI) Ünnepségek, megemlékezések, kitüntetések Készülődés a bányásznapra A hagyományoknak megfele­lően szeptember első vasárnap­ján a bányászokat köszöntjük. Az idén 38. alkalommal kerül sor a bányásznapi ünnepségekre, megemlékezésekre. Az orszá­goshoz hasonlóan Heves megyé­ben is készülődnek erre. Az úgy­nevezett központi ünnepséget vasárnap délelőtt 10 órakor tart­ják Gyöngyösön a Dimitrov parkban a Mátraaljai Szénbá­nyák szervezésében. A vállalat­nál egyébként pénteken délelőtt az igazgatóság közelében lévő tanácsteremnél megkoszorúzzák a bányászok emléktábláját. Vi- sontán a Thoreznél a folyamatos munkarendben dolgozók részére a kezdés előtt tartanak megemlé­kezéseket. Ugyanazon a napon délután 2 órakor az ecsédi kiilfej- téses bányaüzemben, a petőfibá- nyai gép- és vegyesüzemben, il­letve a bükkábrányi bányaüzem­ben jönnek össze megemléke­zésre. Kitüntetik az élenjáró dol­gozókat. A bányásznapi ünnepséget pénteken tartja a Kőolajkutató Vállalat egri bányászati üzemé­nek kollektívája a megyeszékhe­lyen, a Platán étteremben. Ün­nepelni gyűlnek össze az Orszá­gos $rc- és Ásványbányák Kuta­tó és Termelő Műveinek dolgozói a Várkapu étteremben ezen a na­pon, délután. A Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzemében szintén pénteken délután tartanak megemléke­zést. Szombaton délelőtt a Mátra­aljai Szénbányák tervező irodá­jának kollektívája Lajosházán, az egercsehi bányaüzem dolgo­zói pedig helyben, a Népkertben méltatják a nap jelentőségét. Ünnepséget tartanak, kitünteté­seket adnak át ezen a napon dél­előtt Parádfürdőn, a Sándor ré­ten az Országos Érc- és Ásvány­bányák Recski Rézércműve bá­nyászainak. Istenmezején szin­tén megemlékezést tartanak. Délután fél 1-kor a felnémeti bá­nya- és őrlőmű kollektívája az egri Finomszerelvénygyár kul- túrházában tart ünnepséget a 38. bányásznapon.

Next

/
Thumbnails
Contents